Kategória: Aktuális Információk

Aktuális Információk

A jó munkahely az egészségre is pozitív hatással lehet

forrás: https://hrdoktor.blog.hu/2026/05/18/a_jo_munkahely_az_egeszsegre_is_pozitiv_hatassal_lehet

Hogyan függ össze a munkáltató cég eredményessége a munkavállalóinak egészségi állapotával, testi-lelki jóllétével?

Nem mindegy, hol dolgozunk: a munkahely az egészségünkre is hatással van

Minden munkavállaló tapasztalhatja, hogy az egészségi állapotának szempontjából sem mindegy, hol dolgozik, nemcsak az adott munkahelyi körülmények, az ott rá ható stressz mértéke, hanem a munkáltatóknak az egészségvédelem iránti elköteleződése miatt is. Ezt a szubjektív benyomást egy, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült friss magyar tanulmány objektív adatok elemzésével is alátámasztotta. Az ELTE Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatói, Bíró Anikó és Elek Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense a Journal of Health Economics folyóiratban megjelent tanulmányban megállapították: a jól menő vállalatok jótékony hatással vannak a korábban sokszor nem diagnosztizált krónikus betegségek felismerésére és a munkavállalók mentális egészségére is. Az elemzés mintegy tízezer magyar munkavállaló 2009 és 2017 közötti adatait vizsgálta, és arra jutott, hogy a termelékenyebb, jobb eredményt elérő, jobban fizető vállalatok jobb foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat és kevésbé stresszes munkakörülményeket kínálnak, többet tesznek dolgozóik krónikus betegségeinek felismeréséért és mentális egészségéért, mint a kevésbé eredményes vállalatok.

Krónikus betegségek megelőzése, időben történő felismerés

Több olyan krónikus betegség van, amelyik súlyos egészségkárosodást okoz, akár halált is okozhat, mégis sokaknál rejtve marad. Például a magasvérnyomás-betegségben becslések szerint akár minden második-harmadik, 30-79 év közötti ember szenvedhet, de az érintetteknek csak a felét kezelik. A diabéteszesek jelentős részét sem diagnosztizálják idejében. Ezért van nagy jelentősége annak, ha a cégek maguk is hozzájárulnak a dolgozóik egészségének megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez: egyfajta béren kívüli juttatásként foglalkozás-egészségügyi ellátást nyújtanak dolgozóiknak. Ez a juttatás a cégek számára 1-2 százaléknyi bérköltségnövekedést jelent, de jelentős pozitív hatással jár.

Az eredmények arra utalnak, hogy ha egy munkavállaló egy „jobb”, sikeresebb, magasabb béreket fizető cégnél kezd dolgozni, onnantól kezdve többször jut el orvoshoz, és több, szív- és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló gyógyszert (köztük vérnyomás- és koleszterincsökkentőt) kezd szedni, több diagnosztikai vizsgálaton vesz részt, és kevesebb mentális betegségek kezelésére szolgáló gyógyszert használ.

A kutatás szerint, ha például egy dolgozó egy mintegy 26%-kal magasabb bért fizető céghez kerül, akkor kimutathatóan, 0,4 százalékponttal nő a valószínűsége, hogy vérnyomáscsökkentőt kap, illetve 0,2 százalékponttal valószínűbb, hogy koleszterinszint-csökkentő szert írnak fel neki, 2 százalékkal nő a háziorvosi ellátás és a diagnosztikai ellátás (különösen a röntgendiagnosztika) igénybevétele, míg a kórházba kerülés valószínűsége nem emelkedik.  Mindennek hátterében egyrészt az ezeknél a vállalatoknál alaposabb foglalkozás-egészségügyi ellátás és az alacsonyabb a munkahelyi stressz állhat, ami elősegítheti a krónikus betegségek jobb felismerését és javíthatja a mentális egészséget. A különbséget tovább növelheti a magánegészségügyi ellátás igénybevétele, ami egyre elterjedtebbé válik.

A munkavállalói jóllét ma már versenyelőny

A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a sikeresebb, nagyobb juttatásokat nyújtó vállalatok által biztosított jobb egészségügyi szolgáltatások számos előnnyel járnak a cég számára is. Felerősítik a vállalatok közötti egyenlőtlenségeket, a mentális egészségre gyakorolt ​​jótékony hatásukkal és az egészségügyi szűrővizsgálatokkal is hozzájárulnak munkavállalóik egészségének fenntartásához. Ezzel javítják a munkavállalók jólétét, növelhetik alkalmazottjaik termelékenységét, csökkenthetik a munkahelyi fluktuációt és a munkaerőhiányt is.

A cikk a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakembereinek közreműködésével készült.

Aktuális Információk

Szeméttelepek lángokban – Mi rejlik a magyarországi tűzesetek mögött?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4685-szemettelepek-langokban-–-mi-rejlik-a-magyarorszagi-tuzesetek-mogott

A bagolai tűzeset kapcsán jutottunk el az Átlátszó fenti címmel még 2023 júniusában megjelent cikkéhez, amely alapján az OKF gyakorlatában az adatok visszatartása iparszerű méreteket öltött. Miközben az sem látszik, hogy a megelőzéssel kapcsolatos feladatok működtek volna. A cikket ajánljuk figyelmükbe, melyhez némi kommentárt is fűzünk.

az átlátszó cikke a következő címen érhető el: https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/07/11/szemettelepek-langokban-mi-rejlik-a-magyarorszagi-tuzesetek-mogott/

 Kommunikáció vagy adattagadás?

A cikk alapján a katasztrófavédelem többször megtagadta az adatszolgáltatást. Azt állították: „nem gyűjtenek ilyen adatot”, „nincs kereshető adatbázisuk”, közben egy laikus szakember a publikus adatforrásaikból összegyűjtötte az adatokat.
Tűzesetek után rendszeresen ezt kommunikálták: „nem mutattak ki egészségre veszélyes koncentrációt”.

De ez nem azt jelenti, hogy: nincs szennyezés vagy nincs káros anyag. Pusztán azt, hogy a mért koncentráció nem lépte át a határértéket. A tájékoztatás hiánya miatt soha nem derült
ki, mit, mikor és hol mértek.

Valójában kémiai törvényszerűség, hogy a hulladék égése során mindig van szennyezés,legfeljebb a mért érték határérték alatt maradt.

Ha már itt tartunk, ami keletkezik:

  • szén-monoxid (CO), szén-dioxid (CO₂), nitrogén-oxidok, kén-dioxid
  • finom por (PM10, PM2.5), akár nehézfémek

Mi torzíthatja a mérést?

Három fő oka is lehet:

  1. Rossz helyen mérnek: nem a füst útjában vagy nem a legsúlyosabb ponton. Ezt, szakemberekről lévén szó, kizárhatjuk.
  2. Rossz időben mérnek, mert később érnek ki és a füst már hígult. Ez a KML riasztási gyakorlata és vonulási távolsága miatt már reális hibaok.
  3. Nem minden anyagot mérnek, ahogy ezt a bagolai esetnél is láttuk. Ez lehet az egyik fő ok.

(A 4. – remélhetően nem reális – okra egy olvasónk hívta fel figyelmet „mert ezt mondták nekik.”)

Jó példa erre a királyszentistváni 2019-es hulladéktűz, ahol kb. 1000 m²-en égett szemét, és 2–3 napig tartott az oltás. A hivatalos kommunikáció ott ez volt:: „nem mutattak ki határérték feletti veszélyes anyagot”. Ha csak pl. CO-t vagy néhány gázt mértek, akkor a legtoxikusabb komponensek rejtve maradtak.

Műszaki és kezelési problémák a lerakókban

2017–2023 között ~350 hulladéktűz volt Magyarországon és gyakran ugyanazok a helyszínek érintettek. A nyilatkozatokból pedig klasszikus üzemeltetési és szervezési hibák olvashatók ki.

  • Öngyulladásra hajlamos anyagok (szerves hulladék bomlása → metán, hő)
  • Depóniagáz felhalmozódása (nem megfelelő elvezetés)
  • Rossz tömörítés, földtakarás hiánya → oxigén jut a hulladékba → izzás, majd tűz
  • Nem megfelelő tárolás (pl. bálázott RDF/SRF hulladék)
  • Nincs elég feldolgozó/hasznosító kapacitás, ezért a hulladék felhalmozódik
  • A „feldolgozásra váró” anyagokat sokszor hónapokig vagy évekig tárolják

Ha ezt a környezetre károsnak és az oltást költségesnek tekintjük, akkor a megelőzés érdekében intézkedni kell, mivel ez a hatóság alapfeladata.

Aktuális Információk

Tűz a bagolai hulladéklerakóban – Miért nem mutattak ki egészségre káros értéket, holott a kockázat valós?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4677-tuz-a-bagolai-hulladeklerakoban-–-miert-nem-mutattak-ki-egeszsegre-karos-erteket-holott-a-kockazat-valos

 „Egészségre káros értéket sehol sem mutattak ki” – ezzel a megnyugtatónak szánt félmondattal zárult a hivatalos tájékoztató a bagolai hulladéklerakóban közel húsz órán át tomboló tűzről. A megállapítás formálisan helytálló, mégis félrevezető: a katasztrófavédelmi mobil labor éppen azokat a szennyezőanyagokat nem méri, amelyek egy ekkora depótűznél a legnagyobb egészségügyi kockázatot jelentik.

„Négyszáz négyzetméteren ég a szemét, a bagolai hulladéklerakóban. A nagykanizsai, a letenyei, a pacsai és a zalakarosi hivatásos tűzoltók a vármegyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett öt habsugárral oltják a lángokat. A helyszínre Zalaegerszegről és Nagyatádról vízszállító is érkezett, valamint a vármegyei mobil labor, amely folyamatos méréseket végez, de egészségre káros értéket sehol sem mutatott ki. (2026-04-25 19:53)”

Ennyi a hivatalos tájékoztató! Ebből akár arra is következtethetünk, hogy nincs itt semmi látnivaló, nem nagy ügy.

Amit az adatokból láthatunk, hogy

  • közel 20 órán át zajlott a beavatkozás,
  • öt hivatásos tűzoltóság (nagykanizsai, a letenyei, a pacsai, a zalakarosi, a nagyatádi) valamint,
  • a hivatalos tájékoztatóban nem szereplő letenyei, murakeresztúri és szőkedencsi önkéntes tűzoltók vettek részt a beavatkozásban.
  • Az egységek munkáját munkagépek is segítették.
  • A fotókon a füst világos színű.
  • Egészségre káros értéket sehol sem mutattak ki.

Ha a szakirodalmi adatokat nézzük ez egy kifejezetten komoly szeméttelepi tűz, amelynél kb. 1200-1600 m³ izzó/égő hulladéktestről beszélhetünk, amelynek jelentős része mélyben izzó depótűz. Ezért is tartott ennyi ideig a tűzoltás.

Ebből az izzó égésből az oxigénhiányos környezet miatt több mérgező anyag keletkezik, mint nyílt lángnál. A világos füsttől sem lehetünk nyugodtak, mert gyakran sok finom port (PM2.5), valamint vízgőzt és szerves aeroszolokat tartalmaz. Márpedig a legveszélyesebb komponensek pont láthatatlanok vagy világosak. A felszálló finom por különösen veszélyes, mert mélyen a tüdőbe jut és akár a véráramba is bekerülhet. A toxikus gázok már csak habot jelentik a tortán.

Közvetlen lakókörnyezet a térkép alapján nem látható, de a 61-es út kb. 60 méterre lehet. Viszont a közvetlen vonzáskörzet 0–2 km közötti zónába tehető, ahol bizony az egészségügyi kockázat fennállhat, különösen az erre érzékenyeknél (asztmás, szív‑ és érrendszeri betegek, kisgyerekek, idősek), mivel már határérték alatti szinten is van egészségügyi hatás. Ez a hatás nem igényel azonnali kitelepítést, de egészségügyileg mégis jelentős lehet.

Konkrét egészségügyi hatások rövidtávon: az ideglenes, határérték alatti szintű szennyezőanyag kitettség is okozhat tüneteket: szem‑ és torokirritáció, köhögés, fejfájás, légszomj érzés, különösen érzékeny csoportoknál.

A környezeti hatásokat se felejtsük ki.  

A pernye és a nehézfémek

  • lerakódhatnak a talajba, 
  • a vízbe a csapadékkal bemosódhatnak,
  • ökoszisztémában a növények levelein lerakódik, majd az állatokon keresztül bejut a táplálékláncba.

Egy ilyen tűz tehát nem csak a közvetlen környezetet, hanem egy teljes térséget érintő légszennyezési eseménynek számít. 

Semmiképpen nem az a cél, hogy riadalmat keltsünk, de az esemény adatainak és tényeinek kicsinyítésével éppen a reális védekezés lehetőségeitől fosztjuk meg az érintetteket.

 Mit tud mérni a Katasztrófavédelmi mobil labor (KML)?

Talán érdemes lenne korrekten azt is elmondani, hogy a KLM a mérgező gázok (CO, SO₂, NOx, klór stb.), a robbanásveszélyes gázok és az oxigénszint mérésében jó. A mérés gyors, pontszerű, nem mér komplex szennyezőket (pl. dioxin, nehézfém részletesen). A KLM mérése az azonnali mérgezési veszélyre koncentrál, ez alapján lehet dönteni pl. kitelepítésről, lezárásról.

A levegőminőség-mérő ezzel szemben szálló por (PM10, PM2.5), nitrogén-dioxid (NO₂), ózon (O₃), kén-dioxid (SO₂), szén-monoxid (CO) gyakran: benzol, egyéb VOC-ok és akár nehézfémek (ólom, kadmium stb.) és PAH-ok (pl. benzo[a]pirén) mérésére is alkalmas.  A KML eredménye tehát csak egy rész‑kép a valóságos egészségügyi és környezeti hatásról; azt nem cáfolja, hogy határérték alatti, de hosszú távú, kumulatív expozíció is okozhat kockázatot. Ezért fontos a pontos tájékoztatás és az átlátható kockázatértékelés.