Kategória: Aktuális Információk

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4616-dron-helyett-robothelikopter-–-ujabb-kreativ-megoldas-erdotuz-ellen

Viszonylag sokszor olvashattunk már az erdőtűzoltásban használt (vagy használni kívánt) drónokról. A Rain fantázianevű vállalat a Sikorsky-val együttműködésben most a popkultúrában is jól ismert Black Hawk helikoptereket alakítja át robothelikopterekké, amelyek így a légi tűzoltásban olyan körülmények között is részt vehetnek, amikor hagyományos pilótás bevetés nem lenne lehetséges.

A kaliforniai Rain és a Sikorsky Aircraft (amely 2015 óta a Lockheed Martin leányvállalata) 2025 áprilisában sikeresen vetett be egy Black Hawk helikoptert, amely szoftvervezérelve, kvázi önállóan lokalizált egy erdőtüzet, és vett részt az oltásban. (Az autonóm működés jelen esetben táblagépen keresztül, földi személyzet által kiadott utasítások szoftvervezérelt követését jelenti, ellentétben a hagyományos pilótavezérléssel, ahol a helikopterpilóta konkrétan a járműben ül.)

Ez a megközelítés merőben eltér a korábbi próbálkozásoktól: míg más vállalatok kifejezetten pilóta nélküli járművekkel (ti. drónokkal) próbálkoznak, a két cég együttműködése meglévő, „hagyományos”, vagyis pilóta által vezérelt légijárművek átalakítását tűzte ki célul. A rendszer alapvetően két komponensből épül fel:

• A Sikorsky 2023-ban mutatta be a MATRIX fantázianevű technológiáját, amelynek segítségével függőleges fel- és leszállású légijárművek autonóm működése is lehetővé válik. (Az így átalakított helikopterek ettől még hagyományos pilóta általi kézi vezérléssel is működtethetők.)
• A Rain erdőtűzoltó rendszere pedig egy olyan szoftver, amely lokalizálja a tüzet, követi annak mozgását, elfojtási tervet dolgoz ki, és elnavigálja a légijárművet a víz célpontra dobásához.

 Kaliforniai tesztrepülés

Az áprilisi dél-kaliforniai tesztek során a Rain-Sikorsky együttműködés élesben is vizsgázott. A bevetések 3300 láb (1006 méter) magasságban zajlottak, néha 30 csomós (56 km/h) széllökésekkel.

A repüléseket a helyi tűzoltókkal szoros együttműködésben hajtották végre, akik több helyen kontrollált tüzeket gyújtottak, amelyeket a légijárműnek kellett megtalálnia és vízzel elfojtania. A Sikorsky ellenőrző pilótáinak – habár a teszt során végig a pilótafülkében ültek –, a teszt során nem kellett közbeavatkozniuk, a Black Hawk önállóan repült egy 324 gallonos (1227 literes), 40 láb (12 méter) hosszú kábelen függő Bambi Bucket víztartállyal.

A körülbelül 24 órás repülési idő alatt a kaliforniai tűzvédelmi szakemberek – beleértve a CAL FIRE, a San Bernardino County Fire District, az Orange County Fire Authority és az Egyesült Államok Erdészeti Szolgálatának képviselőit – látogatták meg a teszthelyszínt Hesperiában.

 A Rain rendszer képességei

A Rain szoftvere lehetővé teszi, hogy egy földi operátor egy Rain táblagép segítségével konkrét feladatokat adjon ki a Black Hawk helikopternek:

• a légijármű irányítása egy vízforráshoz,
• a víztartály feltöltése lebegés közben,
• lokalizált tűz keresése és megtalálása a légijármű hőérzékelőjével,
• a tűz méretének meghatározása,
• repülési útvonal, sebesség és magasság kiszámítása a tűzhöz,
• szélsebesség és -irány figyelembevétele az elfojtás során,
• a víz leengedésének pontos pillanatának meghatározása a kívánt vízfedettség eléréséhez.

A repülés során a légijárműre szerelt érzékelők geolokalizálták a tüzeket és videójelet közvetítettek a földi operátor vezérlő táblagépére.

 Korábbi demonstráció és fejlesztési út

A kaliforniai tesztek előtt, 2024 novemberében a Rain és a Sikorsky már sikeresen demonstrálta a Sikorsky központjában Stratfordban, Connecticut államban, hogy egy autonóm Black Hawk helikopter képes felszállni, azonosítani egy kis tűz helyét és méretét, majd pontosan ledobni a vizet a lángok elfojtására.

A 30 perces repülési demonstráció során a vendégek egy táblagép segítségével vezérelték a Black Hawk légijárművet felszállásra, a tűz keresésére és megtalálására, majd a víz ledobására egy 60 láb (18 méter) magasból függő Bambi Bucket-ből. Mindhárom egymást követő vízledobás eloltott egy 12 hüvelykes (30 cm) átmérőjű, propángázzal táplált tűzgyűrűt, amely 3-6 hüvelyk (7,5-15 cm) magas lángokat bocsátott ki, demonstrálva a Rain tűzészlelési és célzási képességének precizitását.

 Retrofit: régiből újat

A megközelítés az ún. retrofit, vagyis a „régi hardver” új képességekkel történő felruházása, modernizálása. Ennek segítségével már meglévő légijárművek alakíthatók át földi irányító által táblagépről, specializált szoftverrel irányítható drónokká.

A technológia előnyei:

1. Meglévő eszközök felhasználása: nem szükséges teljesen új flotta beszerzése
2. Gyors bevezetés: a szoftver telepíthető a már használatban lévő helikopterekre
3. Rugalmasság: a MATRIX technológia lehetővé teszi a váltást az autonóm és a pilótázott mód között
4. Skálázhatóság: a megoldás különböző típusú helikopterekre adaptálható

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4612-tuzvedelem-onallo-szakag-nelkul-–-normakolliziok-kozott

A tűzvédelem az épített környezet egyik legnagyobb felelősséggel járó szakterülete. Az építészeti és mérnöki döntések tűzbiztonsági következményei közvetlen hatással vannak az emberi élet védelmére, a vagyonbiztonságra, a közösségi kockázatok kezelésére valamint a költségekre. Ezért a tűzvédelmi tervezés és szakértés szabályozásának fontos eleme az egységes, átlátható, jogilag koherens és szakmailag autonóm rendszerben működés. Szerzőnk szerint ebben még vannak kihívásaink.

Évtizedes megoldatlan kérdés

A tűzvédelmi szakmai szervezetek több mint tíz éve kérik, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben – amely az építészeti–műszaki szakmagyakorlás keretszabályozása – önálló szaktervezői tevékenységként jelenjen meg a tűzvédelmi szaktervezés. Ennek hiányában a tűzvédelem nem képes integrálódni az egységes szakmagyakorlási rendszerbe, nem rendelhető hozzá egyértelmű jogosultsági struktúra, felelősségi lánc és minőségbiztosítási mechanizmus. A jogalkotás abból a véleményünk szerinti téves álláspontból indul ki, hogy a tűzvédelem nem önálló tervezési szakág, hanem minden szakági tervezés részét képező részterület. Ez a megközelítés azért hibás, mert a tűzvédelmi tervezésnek valóban nagyon sok része kapcsolódik más szakágakhoz, de egy jelentős része viszont önálló szakterületi tervezési tevékenység.

Sajnálatos módon a jogalkotás mindeddig nem tartotta indokoltnak ezt az önálló szakági elismerést. Ennek következménye, hogy a tűzvédelem továbbra is széttöredezett módon, más joganyagokba ágyazva jelenik meg, miközben a szakmai igények és a közbiztonsági kockázatok folyamatosan nőnek, jelentős adminisztratív és költség terhet is jelentve az állam számára.

 Dokumentáció készítés, mint kerülőút – nem rendszerszintű megoldás

A legutóbbi módosítások nem a tűzvédelmi szaktervezés önálló elismerését hozták el, hanem a 266-os kormányrendeletbe olyan rendelkezéseket illesztettek be, amelyek szerint a tűzvédelmi szakértők tűzvédelmi dokumentációt készíthetnek. Fontos hangsúlyozni: a jogszabály nem tervezési jogosultságot ad a kamarai tagsághoz végzettséggel nem rendelkező tűzvédelmi szakértők számára, hanem dokumentációkészítési lehetőséget, amit az egyes eljárások során elfogadnak.

Ez a megoldás azonban nem oldja fel a tűzvédelem strukturális problémáit. A tűzvédelmi dokumentáció az építési folyamat lényegi része, közvetlenül kapcsolódik a tervezési döntésekhez, a kivitelezéshez és az üzemeltetéshez. Ha e tevékenység mögött nincs egységes szakmagyakorlási keret, akkor:

• nem világos a felelősségi rendszer,
• nem egyértelmű az ellenőrzés módja,
• nem egységesek, az etikai és minőségbiztosítási feltételek,
• versenyjogi aggályokat hordozó diszkriminatív helyzetet teremt
• és nem biztosított az azonos szakmai minimum.

 Törvényi szintű kamarai kötelezettségek felülírása kormányrendelettel?

Sajnos a dokumentációkészítésre vonatkozó kormányrendeleti passzus nem illeszkedik koherensen a magasabb szintű jogszabályokhoz. Az építészeti törvény egyértelműen törvényi szinten írja elő a kamarai tagsági kötelezettséget az építészeti–műszaki szakmagyakorlás körében. Ugyanez a logika jelenik meg a közbeszerzési törvényben, valamint az állami építési beruházásokra vonatkozó kormányrendeletekben, ahol a kamarai tagság alapfeltételként jelenik meg.

Jogállami alapelv, hogy kormányrendelet nem írhatja felül törvényi szinten meghatározott kötelezettségeket.

Ennek ellenére a jelenlegi szabályozás azt a látszatot kelti, mintha a tűzvédelmi szakértői jogosultság alternatívát jelenthetne a kamarai tagsággal szemben. Ez nemcsak jogértelmezési vitákat szül, hanem valós normakollíziókat eredményez:

• egyes jogszabályok kamarai tagságot követelnek meg,
• más rendelkezések látszólag lehetővé teszik annak megkerülését.

Ez a helyzet különösen problematikus közbeszerzési és állami beruházások esetében, ahol a kamarai tagság nem pusztán szakmai, hanem jogszabályi megfelelési követelmény.

 A 266-os módosítás valós jogalkotói célja – kivétel, nem alternatíva

Az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a Belügyminisztérium írásos tájékoztatásaiból egyértelműen megállapítható, hogy a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítása nem általános jogosultságot kívánt teremteni a kamarai tagság nélküli tűzvédelmi szakmagyakorlásra, hanem kizárólag egy szűk kör védelmét szolgálta.

Az ÉKM miniszteri válaszában egyértelműen rögzíti, hogy „a 2012. január 1-je előtt jogszerűen jogosultságot szerzett, és a mai előírásoknak maradéktalanul meg nem felelő, de nagy szakmai gyakorlattal rendelkező tűzvédelmi szakértők jogosultságától történő megfosztását nem támogatja”

Ez a megfogalmazás világosan jelzi: a jogalkotó célja nem új belépési út megnyitása volt, hanem egy már meglévő, személy szerint körülhatárolható szakértői kör „kifuttatása”, akik számára a kamarai tagság objektív okokból nem volt és ma sem lehetséges.

Ezt a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának hivatalos válasza is megerősíti, amely szerint jelenleg „28 olyan tűzvédelmi szakértő szerepel a nyilvántartásban, aki nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel”, és akik a vizsgára történő jelentkezésük időpontjában a hatályos jogszabályoknak megfeleltek, később azonban ezen a jogalapon új jogosultság már nem lett volna megszerezhető.

 A transzparencia hiánya jogbizonytalanságot teremt

Miközben tehát a jogalkotói szándék világos, a végrehajtás során rendszerhiba keletkezett. A BM OKF által vezetett tűzvédelmi szakértői nyilvántartás nem transzparens, és nem teszi lehetővé sem a megrendelők, sem a hatóságok, sem az állami beruházások ellenőrzésében részt vevő szervezetek számára annak megállapítását, hogy:

• az adott szakértő a 2012 előtti kivételes körbe tartozik-e, vagy
• a hatályos végzettségi és kamarai tagsági követelmények alapján jogosult szakmagyakorló.

A szakmai szervezetek által benyújtott közérdekű adatigénylésekre a BM OKF az adatok kiadását adatvédelmi indokokra hivatkozva megtagadta, noha az Európai Unió adatvédelmi gyakorlata egyértelműen rögzíti: a végzettség, a szakképzettség és a jogosultság jogalapja nem minősül különleges személyes adatnak, különösen akkor, ha az adott tevékenység élet- és vagyonbiztonságot érint, hatósági engedélyhez kötött szakmagyakorlás

A nyilvántartás jelenlegi formájában tehát nem ellenőrizhető, hogy a szakértő eleget tett-e a jogszabályi kötelezettségeinek, fennáll-e vele szemben kamarai tagsági kötelezettség, illetve hogy a szakértői jogosultság nem kerül-e a kamarai szakmagyakorlási rendszer megkerülésére felhasználásra.

 A kivétel rendszerszintű torzulássá vált

Mindezek következtében egy eredetileg szűk körre szabott, átmeneti kivétel mára rendszerszintű torzulást eredményezett. A kamarai tagsággal rendelkező, törvényi szinten szabályozott felelősségi, etikai és biztosítási rendszerben működő szakmagyakorlókkal szemben olyan szakértők kerülnek versenyelőnybe, akik esetében a jogosultság jogalapja kívülről nem ellenőrizhető.

Ez nem csupán szakmai, hanem jogállami és versenyjogi kérdés is. Egy átláthatatlan hatósági nyilvántartás nem pótolhatja a kamarai rendszer által biztosított garanciákat, és nem teremthet alternatívát egy törvényi szinten előírt szakmagyakorlási kötelezettség megkerülésére.

 Kettős – töredezett – szakmagyakorlási rendszer

A tűzvédelem területén ma párhuzamosan működik a hatósági tűzvédelmi szakértői nyilvántartás és a kamarai szakmagyakorlási rendszer. A két rendszer között nincs valódi integráció. A hatósági nyilvántartás:

• nem kapcsolódik etikai kódexhez,
• nem működtet minősítési vagy minőségbiztosítási rendszert,
• nem biztosít szakmai önkormányzatiságot,
• nem transzparens a szakértői jogosultságok mögötti végzettségek nyilvánossága terén,
• ezáltal nem teszi lehetővé a kötelezettségek betartásának ellenőrzését sem.

Ezzel szemben a kamarai rendszer éppen ezekre az elemekre épül. A kettősség nemcsak szakmai feszültséget okoz, hanem versenyjogi szempontból diszkriminatív helyzeteket is teremt a szakmagyakorlók között, előnyben részesítve azokat akik a törvényi szinten elvárt követelményeknek – kamarai tagság – végzettség hiányában nem tudnak megfelelni.

 Kivétel jogalap nélkül

A BM OKF nyilvántartása szerint 28 fő olyan tűzvédelmi szakértő van, akik nem rendelkeznek olyan felsőfokú végzettséggel, amely alapján kamarai taggá válhatnának, ezért mentesülnek a kamarai tagság alól. Ez a kivétel önmagában nem lenne problémás, ha annak:

• jogalapja egyértelműen rögzített lenne,
• köre átlátható lenne,
• és alternatív szakmai kontroll biztosított lenne.

A korábbi átmeneti szabály megszűnt, azonban ezt nem követte világos normaszintű rendezés. Így ma nem látható, hogy a kivétel pontosan milyen jogalapon áll fenn, kikre vonatkozik és milyen feltételekhez kötött.

A megfelelő végzettséggel nem rendelkező szakértők jogainak védelmét is az szolgálná, ha speciális szabályok alkalmazásával kamarai taggá tudnának válni. A szakmai szervezetek egyetlen szakértő jogosultságát sem kívánják megszüntetni, ellenkezőleg végleges megoldást kívánnak a számukra biztosítani a kamarai tagság lehetőségének a megteremtésével és jogosultságuk rendezésével.

 Európai elvárások

Az Európai Unió a szabályozott szakmák esetében hangsúlyozza a szakmai önkormányzatiság, a független szakmai kontroll és a hatósági alárendeltség csökkentésének fontosságát. A tűzvédelmi szakértői terület ezzel szemben továbbra is hatósági függésben működik, ami akadályozza az egységes szakmagyakorlási rendszer kialakulását. Adminisztratív terhet és ezzel összefüggésben költségeket is ró az államra, ahelyett, hogy a többi szakterülethez képest a tűzvédelmi terület szakértők nyilvántartását is a kamarák végeznék. Ez a függés az egyik legfőbb oka annak, hogy a tűzvédelmi tervezés és szakértés nem tudja elfoglalni a helyét az építészeti–műszaki szakmák között.

Miért nem oldja meg a jelenlegi szabályozás a problémát?

A tűzvédelmi szakértők dokumentációkészítési jogosultságának kormányrendeleti rögzítése nem oldja meg a tűzvédelem strukturális problémáit. Nem szünteti meg a normakollíziókat, nem biztosít egységes szakmagyakorlási keretet, és nem rendezi a kamarai tagsághoz kapcsolódó törvényi kötelezettségek kérdését. A szakmai szervezetek továbbra is azt képviselik, hogy a megoldás nem kivételekben, hanem önálló szakági elismerésben, egységes jogosultsági rendszerben és szakmai önkormányzatiságban rejlik.

Amíg a tűzvédelem nem jelenik meg önálló szakágként, addig a jelenlegi szabályozás nem csökkenti, hanem tovább mélyíti a szakmán belüli feszültségeket, és nem erősíti, hanem gyengíti a tűzvédelem közbiztonsági és szakmai szerepét.

 Lestyán Mária elnök
okl. magasépítő üzemmérnök, építésztervező és tűzvédelmi szakmérnök, építész és építésügyi tűzvédelmi tervező, általános építmények építésügyi műszaki szakértő
TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség