Nagy változás jöhet a munkahelyeken: a kiégést is betegségként ismernék el

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/nagy-valtozas-johet-a-munkahelyeken-a-kiegest-is-betegsegkent-ismernek-el-20261006.html

Nagy változás jöhet a munkahelyi kiégés megítélésében Európában. Az Európai Parlament olyan uniós szabályokat sürget, amelyek a kiégést és más, munkával összefüggő mentális problémákat foglalkozási megbetegedésként ismernének el. A tervek szerint a munkáltatóknak nagyobb felelősséget kellene vállalniuk a dolgozók mentális egészségéért.

A kiégést is foglalkozási megbetegedésként ismernék el

Az Európai Parlament erőteljesebb uniós fellépést sürget a munkahelyi stressz, a kiégés, a depresszió és a szorongás ellen. A képviselők olyan új szabályokat szeretnének, amelyek egyértelműbben elismerik:

a munkahelyi pszichoszociális kockázatok komoly egészségügyi következményekkel járhatnak.

– írja az Euronews.

Ide tartozhat például a túlzott munkateher, a zaklatás, valamint a kiszámíthatatlan munkaidő. Az elképzelés szerint az ezekhez köthető egészségkárosodásokat, köztük a kiégést, bizonyos esetekben foglalkozási megbetegedésként kellene kezelni.

„A pszichoszociális kockázatokhoz köthető betegségeket, például a kiégést, foglalkozási megbetegedésként kell elismerni” – mondta az Euronewsnak Estelle Ceulemans belga szocialista EP-képviselő, a jelentés előadója.

Majdnem minden harmadik dolgozót érint a probléma

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) adatai szerint az uniós munkavállalók 29 százaléka tapasztalt 2025-ben olyan stresszt, depressziót vagy szorongást, amelyet a munkája okozott vagy súlyosbított.

A 25–39 évesek körében még magasabb, 32 százalékos volt ez az arány. A fiatalabb munkavállalókat a jelentés szerint különösen érintheti a probléma, többek között a digitális technológiák intenzív használata és a munkavégzés bizonytalanabb jellege miatt.

Szigorúbb kötelezettségek jöhetnek a munkáltatóknál

Az uniós képviselők szerint a jelenlegi szabályozás nem minden tagállamban nyújt megfelelő védelmet a pszichoszociális kockázatokkal szemben. Ezért uniós szintű szabályozást sürgetnek.

Az elképzelés szerint a munkáltatók számára új kötelezettségek és szigorúbb munkaügyi ellenőrzések is megjelenhetnének. A munkavállalóknak pedig joguk lehetne ahhoz, hogy munkaidőn kívül megtagadják a munkával kapcsolatos kommunikációt.

Ez a gyakorlatban a munka és a magánélet közötti határok erősebb védelmét jelenthetné.

A bizonyítási teher is megváltozhat

Az állásfoglalás egyik fontos eleme a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos bizonyítási teher megfordítása.

Ha egy munkavállaló olyan tényeket tudna felmutatni, amelyek egyszerre utalnak a munkahelyi pszichoszociális kockázatoknak való kitettségre és az ezzel összhangban álló egészségkárosodásra, akkor a munkáltatónak kellene bizonyítania ennek ellenkezőjét.

Ez jelentősen megváltoztathatná azt, ahogyan a munkával összefüggő mentális problémákkal kapcsolatos ügyeket kezelik.

A távmunka is új szabályokat kaphat

A javaslat a távmunkára is kitér. Az állásfoglalás szerint az otthoni munkavégzésnek önkéntesnek kellene lennie.

A képviselők elismerik, hogy a távmunka növelheti a rugalmasságot és javíthatja a munka és a magánélet egyensúlyát. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az otthoni munkavégzés elmoshatja a határt a munka és a magánélet között, különösen akkor, ha azt a munkáltató kényszeríti ki.

Még nem új uniós törvényről van szó

Az állásfoglalást 413 igen, 210 nem szavazattal és 29 tartózkodás mellett fogadták el. A következő lépés az Európai Bizottságé: a képviselők arra kérik a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogszabályt a pszichoszociális kockázatokról, a stresszről és a munkahelyi mentális egészségről.

Vagyis egyelőre nem lépett hatályba új uniós szabály a kiégésről, hanem egy olyan folyamat indult el, amely később konkrét jogszabályhoz vezethet.

A kezdeményezést ugyanakkor nem minden képviselő támogatta. A szélsőjobboldali frakciók túl széles körűnek tartották a megközelítést, és azzal érveltek, hogy egyensúlyt kell teremteni a munkavállalók megfelelő munkafeltételei és a munkáltatók vállalkozásszervezési joga között.

Jövőbe mutató megoldások a tűzvédelemben

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4798-jovobe-mutato-megoldasok-a-tuzvedelemben

Tizenötödik alkalommal rendezték meg 2026. szeptember 16–17-én a Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napokat. A Lakiteleki Népfőiskolán megtartott konferencia középpontjában – „Fókuszban a jövőbe mutató megoldások” jelmondathoz igazodva – a tűzvédelem előtt álló új műszaki és szabályozási kihívások álltak. A rendezvényt a két nap során, a helyszínen és online mintegy ezren követték.

A résztvevőket dr. Gyapjas János PhD levezető elnök köszöntötte. A konferenciát Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, dr. habil. Fülöp Tamás PhD, a Neumann János Egyetem rektora, valamint dr. Bognár Balázs PhD tűzoltó dandártábornok, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács elnöke nyitották meg. A kétnapos tanácskozás több szakmai, tudományos, kamarai, biztosítási és tűzoltói szervezet együttműködésével valósult meg.

Az első nap előadásai a tudományos kutatásokkal és mérnöki módszerekkel megalapozott tűzvédelmi tervezés, a mesterséges intelligencia és az MI-ügynökök alkalmazása, valamint a használati tűzvédelem és a biztosítói kockázatfelmérés kérdéseit vizsgálták. Szó esett a faalapú szerkezetekről, a homlokzati tűzterjedésről, a könnyűszerkezetes tetőkről, a védett épületek tűzvédelmi megújításáról, az emberi tényező robbanásvédelmi jelentőségéről és a lítiumion-akkumulátorok kockázatairól is.

A második napon a klímaváltozás, a kritikus infrastruktúrák rezilienciája, valamint a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések jövője került előtérbe. Külön előadás foglalkozott az épület és az aktív tűzvédelmi rendszerek kapcsolatával, a tervezési határokkal és a vezérlésekkel. A nemzetközi program keretében bemutatták a PFAS-tartalmú oltóhabok kiváltásának problémáit és a fluormentes megoldásokra történő átállás lehetőségeit. A nap további témái között igazságügyi szakértői esetek, nagy tűzjelző rendszerek projekttapasztalatai, akusztikai tervezési kérdések, az erdőtüzek hőkamerás észlelése, valamint tűzeseti és tűzvizsgálati tapasztalatok szerepeltek.

Az előadások közös tanulsága szerint a jogszabályi megfelelés önmagában nem garantálja a tényleges biztonságot. A korszerű tűzvédelemhez rendszerszemléletre, a szakágak együttműködésére, ellenőrizhető mérnöki módszerekre, megfelelő üzemeltetésre és a tűzeseti tapasztalatok folyamatos visszacsatolására van szükség.

A konferencia lehetőséget teremtett arra, hogy a tervezők, kutatók, hatósági és beavatkozói szakemberek, üzemeltetők, biztosítók és ipari szereplők közösen értékeljék a változó kockázatokat, és egyeztessenek a tűzvédelem következő időszakának fejlesztési irányairól.

A Bács-Kiskun Vármegyei Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Szakcsoportja 2017-ben, Szent Flórián napja alkalmából alapította meg a Tűzvédelmi Nívódíjat. Az elismerést a szakcsoport elnökségének döntése alapján évente a Bács-Kiskun vármegyei épített környezet tűzvédelméhez kapcsolódó, különösen kimagasló teljesítményért adományozzák. A díjat idén, a konferencia keretében dr. Gyapjas János vehette át. Az előadások prezentációit és videófelvételeit a szervezők hamarosan közreadják. Ugyancsak rövidesen nyilvánosságra hozzák a konferencia résztvevői által kitöltött, a tűzvédelem jelenét, problémáit és jövőbeli fejlődési lehetőségeit vizsgáló kérdőív eredményeit.

Több mint 21 ezer munkabaleset egy év alatt: mely ágazatok a legveszélyesebbek?

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/tobb-mint-21-ezer-munkabaleset-egy-ev-alatt-mely-agazatok-a-legveszelyesebbek

Négy év csökkenés után 2025-ben ismét emelkedett a bejelentett munkabalesetek száma Magyarországon. A frissen megjelent országos munkavédelmi jelentésből az is kiderül, mely ágazatokban és vármegyékben történt a legtöbb baleset – és hol lenne különösen nagy szükség a megelőzés erősítésére.

Évről évre több mint húszezer olyan munkabaleset történik Magyarországon, amely három munkanapot meghaladó munkaképtelenséggel jár. A 2025-ös adatok pedig azért is figyelemre méltók, mert megtört egy több éve tartó kedvező tendencia.

A Szociális és Családügyi Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályának frissen megjelent jelentése szerint 2021 és 2024 között folyamatosan csökkent a bejelentett munkabalesetek száma, 2025-ben azonban ismét emelkedést mértek.

2024-ben 20 240, 2025-ben pedig már 21 252 munkabalesetet regisztráltak. Ez több mint ezer esettel magasabb szám egyetlen év alatt. A halálos munkabalesetek száma ugyanakkor kedvezőbben alakult: 75-ről 65-re csökkent.

A feldolgozóipar messze kiemelkedik

Ha ágazatonként nézzük az adatokat, egy terület egyértelműen kiugrik.

2025-ben a feldolgozóiparban történt a legtöbb munkabaleset: összesen 7151 eset. Ez az összes regisztrált munkabaleset 33,6 százalékát jelenti – vagyis minden harmadik bejelentett eset ehhez az ágazathoz kötődött.

A második helyen a szállítás és raktározás áll 3234 esettel, ezt pedig a kereskedelem és gépjárműjavítás követi 2498 munkabalesettel.

A négy leginkább érintett ágazat:

  • feldolgozóipar: 33,6%
  • szállítás, raktározás: 15,2%
  • kereskedelem, gépjárműjavítás: 11,8%
  • humán-egészségügyi és szociális ellátás: 7,6%

Ez a négy terület együtt a 2025-ben történt összes munkabaleset 68,2 százalékát adta.

A legtöbb baleset és a legveszélyesebb ágazat nem ugyanaz

Az abszolút esetszám azonban csak az egyik mutató.

A feldolgozóiparban történt a legtöbb munkabaleset, de ha a halálos baleseteket nézzük, már más kép rajzolódik ki.

2025-ben az építőiparban történt a legtöbb halálos munkabaleset: 16 ember vesztette életét. A szállítás és raktározás területén 12, a mezőgazdaságban 10, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben pedig egyaránt 8 halálos eset történt.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a szállítási ágazat halálos eseteinek döntő része közúti közlekedési baleset volt. A foglalkoztatottak számához viszonyított halálos munkabaleseti gyakoriság alapján az építőipar és a mezőgazdaság bizonyult a két legveszélyesebb ágazatnak. 

Fontos különbség tehát: nem feltétlenül ott a legnagyobb a kockázat, ahol darabszám szerint a legtöbb baleset történik.

Budapest vezet darabszámban, de nem a baleseti rátában

Területi bontásban szintén érdekes különbségeket mutatnak az adatok.

A legtöbb munkabalesetet Budapesten regisztrálták: 3817 esetet.

  • Pest vármegyében 2717,
  • Borsod-Abaúj-Zemplénben 1210,
  • Fejérben 1148,
  • Győr-Moson-Sopron vármegyében pedig 1146 baleset történt.

Az abszolút számokat azonban érdemes a foglalkoztatottak létszámához is viszonyítani.

Az 1000 munkavállalóra jutó munkabaleseti ráta a jelentés szerint Pest vármegyében volt a legmagasabb, 20,9-es értékkel. Ezt Jász-Nagykun-Szolnok (7,8), Komárom-Esztergom (6,9), Veszprém (6,8) és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye (5,7) követte. A legalacsonyabb értékek között szerepelt Somogy (3,1), Zala (3,5) és Vas vármegye is 3,7-tel.

Ez azért fontos, mert egy nagy foglalkoztatotti létszámú térségben önmagában természetes lehet a magasabb balesetszám. A ráta jobban megmutatja, hogy a munkavállalók számához képest milyen gyakran történik baleset.

A halálos esetek szinte mindegyike kisebb vállalkozásnál történt

A jelentés egyik legelgondolkodtatóbb adata a vállalkozásmérethez kapcsolódik.

A 65 halálos munkabalesetet szenvedett munkavállaló közül

37-en mikrovállalkozásnál,
12-en kisvállalkozásnál,
15-en közepes vállalkozásnál,
és mindössze egy ember nagyvállalatnál dolgozott.

Vagyis a 65 halálos áldozatból 64 mikro-, kis- vagy középvállalkozás alkalmazottja volt. 

Ez nem jelenti azt, hogy a kisebb cégek szükségszerűen veszélyesebbek, az adat azonban jól mutatja, milyen fontos a munkavédelmi folyamatok következetes működtetése a KKV-szektorban is.

„Figyelmetlen volt a dolgozó” – sokszor ennél jóval összetettebb a helyzet

A jelentés talán egyik legfontosabb megállapítása nem is egy szám.

A munkabalesetek kivizsgálása során gyakran a munkavállaló figyelmetlenségét, szabályszegését vagy utasításellenes magatartását jelölik meg okként. A hatósági tapasztalatok szerint azonban ennek hátterében szinte minden esetben feltárható valamilyen munkáltatói mulasztás is. 

Ilyen lehet például:

  • a balesetveszélyes munkaeszköz használata;
  • az egyéni védőeszköz hiánya;
  • a szükséges munkautasítás elmaradása;
  • hiányos kockázatértékelés;
  • elmaradt vagy nem megfelelő munkavédelmi oktatás;
  • hiányos üzembe helyezés vagy biztonsági felülvizsgálat.

A hatóság a munkabalesetek kivizsgálásánál is visszatérő problémákat talált. Előfordult, hogy egy balesetet egyáltalán nem vizsgáltak ki, hiányos vagy egymásnak ellentmondó adatokat rögzítettek, elmaradt a helyszíni szemle vagy a tanúk meghallgatása, illetve a szükséges műszaki intézkedéseket sem tették meg.

A 2025-ös adatok legfontosabb üzenete: a megelőzés nem egy dokumentum

A számok mögött végső soron emberek vannak. Több mint 21 ezer munkabaleset és 65 haláleset egyetlen év alatt.

A jelentés egyik legfontosabb tanulsága ezért nem az, hogy egy újabb dokumentumot kell elkészíteni.

A munkavédelem akkor működik, ha a kockázatértékelés, az oktatás, az eszközök felülvizsgálata, az egyéni védőeszközök, a határidők és a feltárt hiányosságok kezelése egymásra épülő folyamatot alkotnak.