A WHO szerint a második leggyakoribb halálok az ülőmunka

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/a-who-szerint-a-masodik-leggyakoribb-halalok-az-ulomunka

Az irodai munkakörnyezet, a napi 8 órás ülés és a mozgásszegény hétköznapok mind rossz hatással vannak a gerincünk egészségére. A Gerinc Világnapját minden évben október 16-án ünnepeljük, ennek alkalmából pedig hoztunk néhány jó tanácsot, amivel megóvhatjuk a test támaszának egészségét a munkahelyünkön is.

A Gerinc Világnapja

A gerincünk az emberi test támasza. Sokszor a mindennapi életünk során nem gondolunk rá, de egy egészséges gerinc kulcsfontosságú ahhoz, hogy aktív és boldog életet éljünk. Ha a gerincünk egészséges, könnyedén mozoghatunk, és kevésbé érezzük a fáradtságot és a stresszt. A napunk egy jelentős részét a munkahelyen töltjük, így nem meglepő, hogy az ott eltöltött idő is nagy hatással van annak egészségére. A helyes testtartás és a munkavédelmi gyakorlatok betartása hozzájárulhatnak a munkavállalók gerincének egészségéhez és a munkahelyi balesetek megelőzéséhez.

Mi baj lehet?

  • Hátfájás: Hosszú ideig tartó ülés vagy állás, rossz testtartás, nehéz tárgyak emelése, és ismétlődő mozdulatok mind hozzájárulhatnak a hátfájás kialakulásához.
  • Nyaki fájdalom és nyakmerevség: A hosszú órákig tartó gépelés vagy monitor előtti görnyedt testtartás könnyen vezethet nyaki fájdalomhoz és merevséghez.
  • Gerincferdülés (skoliozis): A tartósan rossz testtartás, például az íróasztalnál vagy számítógépnél ülve, hozzájárulhat a gerincferdülés kialakulásához akár fiataloknál is.
  • Csontritkulás: Bár a csontritkulás általában idősebb korban jelentkezik, az alultápláltság és a testmozgás hiánya hozzájárulhat az alacsony csontsűrűséghez, ami növeli a törések kockázatát.
  • Munkahelyi sérülések: Azok a feladatkörök, amelyek hirtelen mozdulatokat vagy nehéz tárgyak emelését igénylik, súlyos sérüléseket okozhatnak a gerincben, például sérvet.
  • Idegi becsípődés (sciatica): Hosszú órákig tartó ülés vagy rossz testtartás nyomást gyakorolhat az a test leghosszabb idegére, az ülőidegre, ami sciatica nevű állapotot okozhat. Ez egy idegi becsípődés, ami erős fájdalommal és bizonyos területek zsibbadásával jár.
  • Ismétlődő terheléses sérülések: Az olyan munkahelyek, ahol gyakran ismétlődő mozdulatokat kell végrehajtani – például nehéz tárgy emelése, dobozmozgatás vagy gépek kezelése – növelhetik a gerinc terhelését és kopását.
  • Gerincfertőzések: Bár ezek ritkák, egyes munkahelyi környezetek, például egészségügyi intézmények, laboratóriumok vagy mezőgazdasági munkahelyek olyan fertőzéseket is okozhatnak, amelyek a gerincet érintik.

A gyilkos ülőmunka

A WHO szerint a második leggyakoribb halálok az ülőmunka, ezért érdemes komolyan venni a gerinc védelmét. Bár látszólag kényelmes és kevés fizikai erőfeszítést igénylő tevékenység, hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokkal járhat.

A hosszú ideig tartó ülés ártalmas az alsó hátunknak, mert növeli a terhelést a gerinc porckorongjaira. Az ülő pozíció nehezíti a helyes testtartás fenntartását, és a rossz testtartás károsíthatja a hátunkat. A tartós ülőmunka miatt a hátunkon lévő izmok megnyúlnak és gyengülnek.

Emellett a gerinc porckorongjai és kisizületei is egyenlőtlen terhelésnek vannak kitéve, ami különböző mozgásszervi problémákhoz vezethet. Ezek közé tartoznak az izomfájdalmak, fájdalmas izomgörcsök, porckorongkopás és az ideggyöki nyomás. Emellett növeli a csontritkulás kockázatát is.

Munkavédelemi tippek a ülőmunkához

  1. Az ülőmunka során fontos megfelelő testtartást fenntartani. Gondoskodj róla, hogy a talpad szorosan érje a talajt, a térded legyen derékszögben, és a csípőd legyen kissé széles terpeszben. Ehhez igazítsd be a széket a megfelelő magasságba.
  2. Tartsd meg a gerinced természetes görbületeit, és használd a háttámlát a hátad megtámasztására. Próbálj a medencéddel visszacsúszni a háttámlához, és dőlj hátra kissé, hogy a hátadat a támlához érintsd.
  3. Ügyelj a vállaid helyzetére, és engedd őket lazán lefelé. Ha van, használd a kartámlákat a kényelmes pozíció fenntartásához.
  4. Ha hosszú időn át ülsz, olyan ülőpárnát vagy párnát használhatsz, amely elősegíti a helyes gerincgörbületeket.
  5. Időnként szünetet kell tartanod, hogy megszakítsd a hosszú ülést. Állj fel, és végezz nyújtógyakorlatokat, például nyaktrapéz-nyújtást vagy hajolást hátra, hogy ellensúlyozd a statikus terhelést. Legalább 10 percenként ajánlott felállni és mozogni.
  6. Rendszeres testmozgással és gerinctornával erősítsd meg a hátizmaidat.
  7. Ha lehetséges, rendezd be munkahelyedet ergonomikusan. Az asztal és a szék magasságát állítsd be úgy, hogy kényelmes legyen a munkavégzés.
  8. Fontos, hogy ismerjék a munkatársaid is a gerincvédelem fontosságát. Szervezz munkahelyi oktatást vagy workshopokat a megfelelő testtartásról és a gerinc egészségéről.

Képernyő előtti munkavégzés

A hosszantartó számítógépes munka során nem csak az ágyéki gerinc terhelődik túl, hanem a vállöv és a csuklóízületek is ki vannak téve ennek. A nyaktól a vállakra húzódó trapézizom felső része feszülhet és zsugorodhat, ami számos kellemetlenséget okozhat, például felső végtagi fájdalmakat, égő érzéseket.

Munkavédelmi tippek képernyő előtti munkához

  • A monitor felső széle legyen a szemmagasságban, és kb. 50 cm távolságra legyen a szemtől.
  • A képernyő legyen merőleges az ablakra.
  • A billentyűzet legyen dönthető, hogy az egyén derékszögben behajlított könyökmagasságához igazítható legyen, a vállak pedig lazán leengedve maradjanak.
  • Használjunk csuklótámaszt és alkartámaszt az egér használatakor, valamint lábtámaszt, például ék alakú dobogót a lábak alá időnként.
  • Érdemes óránként beiktatni rövid mozgásszüneteket, amikor felállunk, megnyújtjuk a nyak trapéz izmait, átmozgatjuk a csuklót, és kiszellőztetünk.

Élet az autóban

Sofőrként szinte az egész munkanapot üléssel töltjük. Ennek veszélyei mellett az úton való közlekedés során a gépjárművek vibrálhatnak, és ezek a vibrációk a gerincre is hatással lehetnek. A hosszan tartó vibrációk súlyosbíthatják a hátfájást és az ágyéki terület fájdalmait.

Először is, egy rosszul rugózott ülés, alacsony háttámlával nem nyújt megfelelő támaszt a testnek. Ez hosszú utazások során kényelmetlenséget és fájdalmat okozhat, különösen az ágyéki gerinc területén. A hiányosan támogatott háttal a gerinc kénytelen kompenzálni a terhelést, ami fokozott feszülést és kényelmetlenséget eredményezhet.

Másodszor, ha az ülés túl közel kerül a pedálokhoz, az vezethet ahhoz, hogy a térd hosszú távon túlzottan behajlik. Ennek következtében az ágyéki szakasz hátulra dől, ami további terhelést jelent a porckorongokra. Ez hosszú távon hátfájást okozhat.

Harmadszor, a háttámla használatának elkerülése is komoly problémákat okozhat. A háttámla segít a gerinc tartásában és a terhelés elosztásában. Ha elhanyagoljuk, a hát túlterheltté válhat, ami fokozott fájdalmat és kényelmetlenséget eredményez.

Végül, a magasra beállított kormány vezetőállás mellett a vállak felhúzását eredményezheti, ami további feszültséget okozhat a felső háton és a nyakban. Ez is hozzájárulhat a gerincproblémák kialakulásához.

Hogyan tudjuk csökkenteni ezeket a hatásokat?

  • Fontos, hogy az ülést úgy állítsuk be, hogy a térd teljesen ki tudjon nyúlni a pedálok használata közben. Ez segít a térdízület terhelésének csökkentésében.
  • A kormánymagasságot úgy is kalibráljuk, hogy vezetés közben ne kelljen felhúzni a vállainkat.
  • Időnként a háttámla kissé hátra döntése (nagyjából 90 foknál nagyobb hátradöntés) segíthet az ágyéki gerinc terhelésének csökkentésében.
  • Az ágyéki gerinc természetes állapotának megtartásához alkalmazhatunk autós üléspárnát vagy háttámla támasztékot.

A megfelelő munkavédelmi intézkedések, az ergonomikus munkakörnyezet és a helyes testtartás segíthetnek megóvni a gerincünket ülőmunka esetén.

Forrás: Spinalisules

Hamis biztonságérzet és annak tűzvédelmi kockázatai

forrás: https://vedelem.hu/hirek/0/4389-hamis-biztonsagerzet-es-annak-tuzvedelmi-kockazatai

USA-beli kutatások mutatták ki, hogy a modern hotelek, szórakozóhelyek közönsége, az elegáns környezetet a biztonsággal azonosította. Nem vagyunk másként az építészeti tűzvédelemben sem, ezt legutóbb éppen a valenciai épületkomplexum tüze jelezte. Itt magas színvonalú társasházak, közös medencékkel, elegáns zöldterületekkel, liftekkel és mélygarázsokkal képviselik ezt a biztonságérzetet. A valóság ezzel szemben más és a kockázatok is új szintre léptek.

Tervezői felelősség és szabályozás

Időben egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak elő olyan nagy tűzesetek, amelyeknek vészcsengőként kellene a tervezői szakma számára jeleznie, hogy az építési termékek, szerkezetek kiválasztása milyen mértékben lehet kihatással egy épület valós tűzbiztonságára.

Az épületek energiahatékonyságának a növeléséhez több ok is vezetett, kezdve az olajválsággal, az energiaárak emelkedésével, majd később a klíma és fenntarthatósági célok megjelenésével valamint a belső komfort igények növekedésével.

Az alkalmazható energetikai és esztétikai igényeket is kielégítő műszaki megoldások soha nem látott gyorsasággal jelentek meg az építőanyag piacon anélkül, hogy azok valós veszélyeit, tűzvédelmi kockázatait felmérték, ismerték volna. Mindeközben a jól bevált nem éghető anyaghasználatot (beton, tégla, kő, fém) az építőanyagok területén a műanyagok térnyerése váltotta fel, ahol lehetett az energetikai hatékonyság növelése érdekében alkalmazott átszellőztetett légrésekkel kombináltan.

Valencia – kéményhatás

A gyúlékony poliuretán hőszigetelés és a külső alumínium burkolat között kialakított légrésben keletkezett kéményhatás miatt terjedt a tűz rendkívül gyorsan. A teljes épületkomplexumot mintegy 20 perc ellepték a lángok. A mindössze néhány éve elkészült lakóparkból, amelynek egyik szárnya 14, a másik 12 emelet magas, csak elszenesedett homlokzatok maradtak a vasbeton váz előtt.

A gyártók termékeiket úgy hozzák forgalomba és olyan helyekre ajánlják ahova azt a szabályozási környezet megengedi. (Ahol nem tiltja, vagy nincs rá szabályozás, ott megengedi?) A szabályozási környezet viszont igen lassan tudja az új termékek, műszaki megoldások tekintetében a valós kockázatokat felismerni, lekövetni, megfelelő szinten alkalmazni, szabályozni, a szükséges szabványos vizsgálatokat a kockázatok értékelésére kidolgozni, stb.

EU – termékek szabad áramlása és közös vizsgálat

Különösen igaz ez az Európai Unió területén ahol a jelenlegi szabályok szerint az EU szerepe annak biztosítása, hogy az építési termékek forgalomba hozatala ne ütközzön akadályokba. A termékek szabad áramlásának a biztosítása alapelv melyhez közös vizsgálati és értékelési módszereket határoznak meg az egyes termékekre, készletekre nem pedig tűzbiztonsági követelményeket.

Az épületek tűzbiztonságát tagállamok szintjén jogszabályokban szabályozzák egy-egy speciális nemzeti vizsgálat kivételével (pl. Magyarországon a homlokzati tűzterjedésre vonatkozó) a „közösen” kidolgozott vizsgálatok, értékelések eredményei alapján.

Sok esetben a valós tűzbiztonsági igények összefeszülnek gazdasági, energetikai, klímavédelmi célokkal. A szabványosítás területén kiemelt szerep jut a gyártói érdekcsoportoknak is, melyeknek következtében „kompromisszumos” megoldások születnek, már ha egyáltalán el lehet érni azt, hogy egy költségesnek ítélt vizsgálati módszer kidolgozásra, bevezetésre kerüljön. Jó példa erre a homlokzati tűzterjedés kérdésköre.

Homlokzat – egységes értékelés hiánya

Számos tűzeset felhívta már korábban is az éghető homlokzatburkolatok, rendszerek tűzterjedésének a kockázatára a figyelmet még sincs a mai napig egységes értékelési rendszer, vizsgálati módszer az EU területén, mert az érdekcsoportok ellenállása nagyobbnak bizonyult a szakmai érveknél. A 2017-ben legalább 72 halálos áldozatot követelő Grenfell tower tüzének kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy megszülessen az elhatározás EU szinten a szükséges és egységes homlokzati tűzterjedési vizsgálati módszer kidolgozására. Hogy lássuk mennyire lassúak a folyamatok, bár 2019 óta dolgoznak rajta neves intézmények bevonásával mai napig nem készült el a vonatkozó szabvány a közös vizsgálatra, amely ha elkészül is az időt tovább fogja növelni a tagállami előírásokba való illesztése is. És addig mi alapján valósulnak meg a létesítmények EU szerte?  Állampolgárainak ugyanolyan biztonságban kellene lenniük, lakjanak, dolgozzanak, éljenek bárhol is az EU-n belül.

Mi adja a hamis biztonságérzetet?

Az alapelvek szintjén a szabályozás (EU, hazai építészeti és tűzvédelmi) számos a szakmai értékelést segítő szabályt fogalmaz meg. Ezt nem vizsgálva a konkrét építési termékek, szerkezeti kialakítások tekintetében a tervezőkben egy sajátos érvrendszerre épített hamis biztonságérzet alakult ki. Ezek:

  • Amit forgalomba lehet hozni az biztonságos.
  • Aminek az alkalmazását jogszabály nem tiltja, nem szabályozza, azt nyugodt szívvel lehet alkalmazni.
  • Ha van teljesítménynyilatkozata a terméknek, van CE jelölés a terméken az beépíthető, betervezhető.
  • Ahova a gyártó ajánlja a terméket oda az megfelelő.
  • Nem éghető szigetelés van mögötte, nem lehet gond a tűzterjedéssel.
  • Magyarországon még nem volt hasonló tűzeset.

Építészeti alapelvek

Az alapelvek szintjén új támpontot ad például 2023. évi C. törvény a magyar építészetről, amelynek az építészeti alapelvek rendszerére vonatkozó követelményei 2024. október 1-től válnak hatályossá. 

Egy építési termék, szerkezeti kialakítás az elvárt biztonsági szintnek való megfelelősége tűzvédelmi szempontból,

  • mindig a végfelhasználás szerinti állapotban való értékeléstől függ és
  • nem attól, hogy rendelkezik-e a fogalomba hozatalhoz szükséges iratokkal.

A 2024. február 23.-án a spanyolországi Valenciában bekövetkezett tűzeset kapcsán is felmerült a kérdés – ahol 10-en vesztették életüket és 138 lakás kiégett -, hogy egyáltalán lépést tudnak e tartani a biztonsági előírások az építőipar innovációjával. Az épület építésének idejében ugyanis még nem voltak érvényben azok az előírások, melyek gátolták volna a homlokzati tűzterjedés szempontjából veszélyes módon megvalósult állapotot.

Innováció és a kockázatok értékelése

Az innováció a gazdaság és a fejlődés mozgatórugója ugyanakkor ezek mindig új kockázatokat is hordoznak. Különösen igaz ez tűzvédelmi szempontból, mert egyre összetettebb szerkezetek jelennek meg. Ezek az új termékek, szerkezeti megoldások, az épület égészével bonyolult egymásra hatásban jelentős kockázatokat hordozhatnak, mivel a több évtizedes tűzeseti tapasztalatokra és vizsgálati eredményekre épülő szabályozások, előírások nem fognak megfelelő válaszokat adni az új kockázatokra.

Betervezésükkor ezért kell, az alapelveket figyelembe véve, kiemelt gondossággal, a lehetséges kockázatok szakmailag értékelni. A tűzvédelmi előírások rendszere az OTSZ adott állapotában képez komplex egységet. Új épület esetén, ha nem található benne szabályozás egy adott területre, ezt az egymásra hatást indokolt alaposan elemezni és ennek fényében dönteni a tervezett megoldásról.

Egy meglévő, vagyis korábbi OTSZ által megvalósult épületnél a javasolt lépések

  1. a jelenlegi jogi környezet előírásait vegyük figyelembe,
  2. a létesítéskor elvárt biztonsági szintet szükséges fenntartani, úgy, hogy
  3. a megjelenő többlet kockázatokat értékeljük és
  4. ezek ellensúlyozására meghozzuk a szükséges intézkedéseket.

Lestyán Mária
szakújságíró, szakmai kapcsolatokért felelős igazgató
Rockwool Hungary Kft.

Megjelent a Tűzvédelem 2024/3. számában

Pörög a sajtóban a katasztrófavédelem félretájékoztatása

forrás: https://www.langlovagok.hu/13903/porog-a-sajtoban-a-katasztrofavedelem-felretajekoztatasa/

Pörög a sajtóban a katasztrófavédelem félretájékoztatása

Alapvető félreértés van a lakóépületek menekülési útvonalán a növények elhelyezhetőségéről.

Milliós bírság járhat a folyosón hagyott muskátliért címmel jelent meg írás március 26-án a kemma.hu-n. A Hova tehetjük a muskátlit kérdés feltevése után a cikkben így fogalmaznak: „Ez azt jelenti, hogy a szép virágállványok, biciklik, cipőtartók, sőt még egy-egy kerti szék is problémát okozhat. A jogszabály kimondja, hogy a menekülési útvonalakat minimum 110 centiméter szélességben szabadon kell hagyni, az újabb épületek esetében pedig már 120 centiméter szükséges. Ha ezt valaki megszegi, a hatóságok nem kegyelmeznek: a bírság összege akár 500 ezertől 1 millió forintig is terjedhet!”

A cikk ezt is tartalmazza: „– Lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a lakáson kívüli közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el kizárólag a következő kitétellel – lakórendeltetésű épületek, épületrészek lakáson kívüli közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális, 1,1 méter alá nem szűkítik le – válaszolta megkeresésünkre a vármegye tűzbiztonsági szakembere.”

Pár órával később a 24.hu is foglalkozott a témával:

„A panellakások folyosóin és közös tereiben tárolt virágokért, szekrényekért és egyéb tárgyakért komoly tűzvédelmi bírság jár, írja a kemma.hu.

Benke István Roland tűzoltó százados, a Komárom-Esztergom Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kiemelt főelőadója a lap megkeresésére válaszolva arról beszélt,

lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a lakáson kívüli közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el kizárólag a következő kitétellel – lakórendeltetésű épületek, épületrészek lakáson kívüli közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális, 1,1 méter alá nem szűkítik le.

Ha ezt valaki megszegi, a hatóságok nem kegyelmeznek: a bírság összege akár 500 ezertől 1 millió forintig is terjedhet.”

Ehhez képest

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) így rendelkezik:

„205.§ (1) Az épületben éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, a rendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységek kivételével olyan tevékenység nem folytatható, amely a rendeltetésszerű használattól eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.

(2)  Lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a lakáson kívüli közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – nem helyezhetők el.

(3)  Lakórendeltetésű épületek, épületrészek lakáson kívüli közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le.”

A jogszabály tehát a menekülési útvonalon a növények tárolását úgy engedi, hogy a kiürítéshez szükséges szabad szélesség megmaradjon. Az, hogy ez a szélesség mennyi, a létesítéskor érvényben lévő szabályok alapján tervező számítja ki. Ez a szám nem keverendő össze a Kiürítés témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 6.2.4.1. pontjánál a 3. táblázatban lévő 1,1 méterrel, ami a mostani létesítéseknél a menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét adja meg 50 fő áthaladó létszámig.

Az OTSZ azért fogalmaz minimális méretről, mert egy folyosó lehet akár 3 méter széles is, de ha a kiürítéshez elegendő 1,6 méter, akkor a fennmaradó részre rakhatóak virágok.

Amúgy a növények nem megfelelő elhelyezése miatt a bírság mértéke nem 500 ezertől 1 millió forintig terjed, a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 8. sora 30 ezertől 800 ezer forintig rendeli el a tűzvédelmi bírság mértékét ebben az esetben:

„épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak, kiürítésre szolgáló nyílászáró nyílásának a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése a 7. sortól eltérő egyéb esetben”

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11. § (3) bekezdés d) pontja szerint ennél a szabálytalanságnál közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.

Van baj a toronyban

A sajtóban megjelent cikkek téves tartalma miatt a Komárom-Esztergom Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz fordultunk. Benke István Roland tű. százados, szóvivő-helyettes így válaszolt:

„A kemma.hu újságírója telefonon megkereste igazgatóságunkat és az iránt érdeklődött, hogy mekkora az a legkisebb távolság, amit a lépcsőházakban tartani kell, ha valaki virágot szeretne kihelyezni?

Kérdésére a legegyszerűbb, legközérthetőbb általános választ adtuk, hogy 110 centiméter.

Igazgatóságunk tűzvédelmi hatáskörrel, ellenőrzéssel, bírsággal kapcsolatban nem kapott kérdést, arról anyagot a szóban forgó médiumnak nem küldött. Ennek ellenére egy terjedelmes, pontatlan cikk jelent meg, amelynek a pontosítását azonnal kértük, egyben tájékoztattuk az újságírót a hatásköri változásokról.”

A válaszból egyértelműen kiderül, a katasztrófavédelemnél nem értik az OTSZ-t, a téves tájékoztatásukkal veszélybe sodorhatják az embereket.

Nincs megállás

A téves információ ragadós, a Békés Megyei Hírlap április 3-i számában a Tűzveszélyes a lépcsőházban tárolt babakocsi és kerékpár című cikkben is azt írják, a növények elhelyezésénél elég az 1,1 méter.

A sonline.hu pedig szintet is lépett, március 26-án a Szólt már a közös képviselő? Súlyos bírság várhat a társasházak lakóira című cikkükben azt a látszatot keltik, mintha a langlovagok.hu-n jelent volna meg olyan, hogy a „menekülési útvonalakat 110 centi szélességben (2015. március 5-e után épült ingatlanoknál 120 centi szélességben) szabadon kell hagyni.” Itt már növényekről sincs szó, az írásuk teljesen félrevezető. Hiába jeleztük többször is e-mailben, hogy valótlan hivatkozás szerepel a cikkben egy téves állításnál, nem reagáltak, nem javították, és az impresszumban megadott központi telefonszámon se lehetett illetékest elérni