Ezekért a hibákért büntetett leggyakrabban a munkavédelmi hatóság



forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/ezekert-a-hibakert-buntetett-leggyakrabban-a-munkavedelmi-hatosag


A munkavédelmi hatóság friss jelentése rávilágít: még mindig sok a hiányosság a magyar munkahelyeken. Mutatjuk, melyek voltak 2025 első félévének leggyakoribb munkavédelmi bakijai, és hogyan lehet ezeket elkerülni.

A munkavédelmi hatóság kiadta a 2025 első félévére vonatkozó friss jelentését, amelyből kiderült, hogy rengeteg munkahelyen még mindig komoly hiányosságok vannak a biztonság terén. A lista tanulságos: a legtöbb hiba nem is igényelne nagy beruházást – csupán egy kis odafigyelést és következetességet.

A leggyakoribb munkavédelmi hibák, amik miatt bírság járt

Az ellenőrzések során összesen közel 20 ezer intézkedést hozott a hatóság. Ezekből a leggyakoribb bakik a következők voltak:

  • Biztonsági berendezések hiánya – Több mint 1200 esetben hiányzott a megfelelő védőburkolat vagy biztonsági eszköz. Ez a leggyakoribb probléma, és egyben az egyik legveszélyesebb is, hiszen súlyos balesetekhez vezethet.
  • Érintésvédelmi hibák – Szinte minden hatodik ellenőrzésen előfordult valamilyen villamos berendezéssel kapcsolatos hiányosság. Egy rosszul földelt kapcsolószekrény akár életveszélyes is lehet.
  • Leesés- és belezuhanásveszély – Sok helyen nem volt megfelelő korlát, lezárás vagy leesés elleni védelem, ami főként építkezéseken és raktárakban jelent gondot.
  • Hiányos munkavédelmi ismeretek – A dolgozók nem mindig kapták meg a szükséges oktatást, vagy nem ismerték a saját védőeszközeik helyes használatát.
  • Veszélyes anyagok kezelése – Több száz esetben nem megfelelően tárolták, szállították vagy dolgozták fel a vegyi anyagokat.
  • Lerobbant munkaeszközök – Sok cég nem fordít elég figyelmet a gépek karbantartására, pedig ezek hibái is komoly balesetforrások lehetnek.
  • Hiányzó biztonsági jelzések – Figyelmeztető táblák, piktogramok, tiltó jelzések hiányoztak számos munkahelyről – ezek nélkül a dolgozók sokszor nincsenek tisztában a veszélyekkel.
  • Egyéni védőeszközök szabálytalan használata – Volt, ahol nem biztosították a megfelelő védőfelszerelést, máshol a dolgozók nem használták azt, hiába kapták meg.

A jelentés szerint a legtöbb intézkedés (több mint 12%) a munkaeszközök szabálytalan állapota vagy használata miatt történt. Ezt követték az érintésvédelmi hiányosságok, majd a veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatos hibák.

Munkavédelmi hatóság ellenőrzése: mit tanulhatunk ebből?

A munkavédelmi hatóság tapasztalatai azt mutatják, hogy a hibák nagy része megelőzhető lenne rendszeres ellenőrzéssel, alapos oktatással és a védőeszközök következetes használatával. A legtöbb hiányosság nem pénzkérdés – inkább szemlélet kérdése.

A legtöbb munkavédelmi hiba nem rossz szándékból, hanem figyelmetlenségből vagy átláthatatlan adminisztráció miatt történik. A MUBI munkavédelmi rendszer ebben nyújt megoldást: segít rendszerezni minden munkavédelmi és adminisztrációs teendőt, így semmi nem marad el vagy felejtődik el.

  • egy helyen kezelhetők a munkavédelmi és foglalkoztatási dokumentumok, oktatások és határidők,
  • könnyen nyomon követhető a védőeszközök juttatása és állapota,
  • automatikus értesítések figyelmeztetnek a lejáró vizsgálatokra és ellenőrzésekre,
  • így elkerülhetők a bírságok és a bosszantó hiányosságok.

Interjú – Hogyan áll a hazai tűzbiztonság?

forrás: https://vedelem.hu/hirek/0/4526-interju-–-hogyan-all-a-hazai-tuzbiztonsag

Hogyan áll a tűzbiztonság? Milyen a tűzvédelmi szabályozásunk? Túlszabályozott vagy enyhe? Pénzpocsékolás vagy hatékony befektetés? Mit lehetne, kellene javítani? Mit hozott a bürokráciacsökkentés? Csőlátásunk van? Itt vannak az új kockázatok! Hogyan tudunk a legjobban felkészülni? Interjú Lestyán Máriával, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség elnökével.

A közelmúltban megjelent egy cikk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megkezdett Tűzvédelmi Felelős Műszaki Vezetői és Műszaki Ellenőri képzéssel kapcsolatban, amelyben értesülésünk szerint személy szerint Önnek és a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetségnek is sok munkája volt? Hogyan látja a helyzetet és a történteket?

Szokták mondani minden kezdet nehéz! A történtek egy összetett problémahalmaz részei, amelynek rendezése szerintem a tűzvédelmi szakma közös ügye. Szűkebb értelemben a cél, hogy a civileknek szóló képzések olyan keretek között valósuljanak meg, ahol biztosított a folytonosság, az autonómia, az előadók szabadon képviselhetik a szakmai véleményüket, és azok taníthatnak, akik kiemelt szaktudással rendelkeznek az adott tűzvédelmet érintő területen. Sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy a hivatásos oldal szakmai véleménye és a civil szakmagyakorlók tapasztalatai, meglátásai eltérnek egymástól, ami egy NKE RTK KVI-n belüli képzésnél feszültséget eredményezhet.

Sajnos az elmúlt időszakban a hivatásos oldal elszigetelődött a piaci szereplőktől és a valós viszonyoktól. Ez hosszú távon elkerülhetetlenül ismerethiányhoz vezet, és ahhoz, hogy a rendszer nem érzékeli kellő mélységben a valóságban jelentkező problémákat, igényeket és hiányosságokat.

Hiányzik az a szakmai párbeszéd a hivatásos és civil oldal között, amely valóban komplex módon értékelné és hasznosítaná az információkat, visszajelzéseket így a szakma által jelzett problémák sokszor nem jutnak el a jogalkotói döntéshozatalig.

Másrészt, az eltérő szakmai véleményeket sokszor figyelmen kívül hagyják vagy támadásként kezelik, pedig a társadalmi szervezeteknek éppen az a szerepük, hogy jelezzék a piaci akadályokat, a normaütközéseket, a versenytorzító szabályokat, a diszkriminatív helyzeteket vagy a hiányzó előírásokat – és így segítsék a jogalkotót abban, hogy megfelelő, kiegyensúlyozott, piaci és nemzetgazdasági érdekeket támogató, az elvárt biztonságot társadalmi szinten is kezelő szabályozásokat alkosson.

Gyakran hallani azt a kritikát, hogy a magyarországi tűzvédelmi szabályozás túlszabályozott, bonyolult és költséges, sok esetben pedig felesleges akadályként értékelik. Ön hogyan látja ezt?

Tömören? Egyre inkább játszunk a tűzzel! Ez persze nem csak Magyarországon probléma. Ha megfigyeljük modern világunk nagy tűzeseteit, azt látjuk, hogy a jelenlegi szakmai tudásunk mellett ezeknek nem szabadott volna bekövetkezniük. A globális célok és gazdasági érdekek mentén megjelenő törekvésekkel szemben egyre inkább alulmarad a tűzvédelem, súlytalanná válik annak kormányzati érdekképviselete, pont a kérdésben említett okokra való hivatkozással. A probléma, hogy ezek az esetek többségében nem valós állítások, hanem a hozzáállásunkból fakadó következmények.

A tűzvédelem nagyon sok területtel kapcsolódik és az innovatív, gyorsan változó világunkban folyamatos tanulás, értékelés, adaptálás és a holisztikus szemléletünk fejlesztése nélkül nem tudunk lépést tartani a kihívásokkal. Ez ugyanúgy igaz a jogalkotói és a szakmagyakorlói, jogalkalmazói oldalra egyaránt.

Egyes nemzetközi szervezetek pl. a Fire Safe Europe elég régóta kongatják a vészharangot, hogy a jövőbeni súlyos következmények elkerülése érdekében szemléletváltásra van szükség a tűzvédelem területén, különös tekintettel a gyorsan változó körülményekhez és kockázati tényezőkhöz való alkalmazkodásunkban!

A csőlátásunk oda vezet, hogy

  • a tűzvédelmi szakterület nem kapja meg a kellő figyelmet,
  • a szabályozási oldal képtelen lépést tartani a megannyi változóval,
  • ha viszont nem tart lépést hamis biztonságérzet alakul ki a jogalkalmazóban vagy a társtárcáknál, hogy miden rendben van és egyszerűen a fókusz más olyan területekre tevődik át, ahol az azonnali eredmények kézzel foghatóak, pl. egyes gazdasági érdekek pillanatnyi eredményei.

A probléma gyökerei valójában nem magában a tűzvédelemben, hanem a széleskörű kompetenciahiányban, esetleg nem illeszkedő szabályozásban keresendők.

Amúgy a szakszerűen kialakított tűzvédelem nagyon is jó befektetés! Hatékonyan segíti a gazdaság működését. Ami drága a hibás tervezés, kivitelezés, a rosszul szervezett munka, mert annak kijavítása sokba kerül. Mi erre a megoldás? Nem az, hogy enyhítsünk a szabályokon, hanem hogy változtassunk a szakmai hozzáállásunkon.

Na de miért tartják feleslegesnek?

Mert a szabályozás néha valóban nem a megfelelő szempontrendszer szerint épül fel. Például a régi gyakorlat szerint készülő tűzvédelmi szabályzatok sokszor túl általánosak vagy éppen nem illeszkednek az adott létesítményhez, tevékenységhez, vagy nem is az a kötelezett, akinek valójában rendelkeznie kellene ilyen dokumentummal.

Annak viszont lenne értelme és tűzbiztonság oldaláról hatása, ha a nagyobb épületeknek lenne egy a tűzvédelmi dokumentumra, ami minden lényeges elemet tartalmaz ahhoz, hogy jogkövető módon az előírások, szabályok megismerhetőek és betarthatók lehessenek.

Említette, hogy a tűzvédelmi szakma a kompetenciahiány fogságában van. Mely területeket érinti, és milyen következményekkel járhat, ha az ismeretek hiányosak?

A szakismeret és hozzáértés hiánya sajnos érezhető. Érinti az épületüzemeltetést, az oktatást, a hatósági és jogalkotási munkát, de a tervezőket, kivitelezőket és szakértőket is. Az új építési termékek, technológiák és kockázatok olyan magas szintű tudást igényelnek, amelynek be kellene épülnie az oktatásba, a társadalmi tudatosságba és természetesen a szabályozásba is. Ma azonban akár építészmérnökként, vagy építésvezetőként is végezhet valaki anélkül, hogy tűzvédelemmel érdemben találkozott volna.

Ennek a következményei már látszanak. Ha hiányosak az ismeretek, a jogkövetés is elnehezül. Az építési termékek kiválasztása, beépítése vagy a kivitelezés könnyen hibássá válhat, ami közvetlenül veszélyeztetheti az épületek és a bennük tartózkodók biztonságát. A hatósági oldal piaci tapasztalatoktól való elszigeteltsége miatt sokszor nem ismerik fel időben a valós problémákat és kockázatokat, így a szabályozás széttöredezetté válik, és nem tart lépést az új kihívásokkal.

Ennek következtében szabályozási hiányossá válik, nem kezeli időben a változásokat, hamis biztonságérzetet kelt a jogalkalmazókban. Akik azt hiszik, minden rendben van, hisz betartották az előírásokat, pedig sokszor még a nyilvánvalóan felismerhető kockázatokat sem kezelik megfelelően. A kellő mélységű ellenőrzések és szankciók hiánya sem erősíti területünket.

A tűzvédelemért felelős katasztrófavédelem szervezete az elmúlt időszakban elszigetelte magát a piaci szereplőktől. Ez a bezárkózás azt eredményezte, hogy nem jutnak hozzá azokhoz a gyakorlati tapasztalatokhoz és piaci információkhoz, amelyek elengedhetetlenek lennének a jogszabályfejlesztéshez, a kockázatok azonosításához vagy a szakmai eljárások naprakészen tartásához és sajnos ez visszafele is igaz, a szakmagyakorlói oldal sem kap visszajelzéseket pl. a tűzvizsgálatok tapasztalatairól.

Hogyan hatott mindez a jogszabályokra és a tűzbiztonságra?

Az elmúlt időszak jogszabály-változásai hátrányosan érintették a tűzvédelmet. A bürokráciacsökkentésre hivatkozva szűkítették a felülvizsgálati és karbantartási kötelezettségeket, illetve a tűzvédelmi szabályzatok, házirendek készítésének előírásait. A hatóság pedig számos területről kivonult, és sokszor nem szankcionál, vagy nem vizsgál kellő mélységben, ezért lazul a tűzvédelmi előírások betartásának fegyelme is.

A „bürokráciacsökkentés” és költségmegtakarítás oldaláról nem születtek valódi előnyök, viszont az épületek tűzbiztonságában jelentős kockázatok halmozódtak fel. Nem követték le az új technológiák, építőanyagok, használati módok jelentette kockázatokat a szabályozóink. Az építészeti szabályozás sokat fejlődött, de a tűzvédelmi szabályozás gyakorlatilag lemaradt, és a piaci igényekhez sem igazodott. Ez már kihat a Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket készítő munkacsoportok munkájára is.

Ez egyfajta diagnózis, de vannak megoldási javaslataik? Erre térjünk vissza a következő részben.

Ne kockáztasson! – Miért elengedhetetlen a munkavédelmi továbbképzés minden szakembernek és vezetőnek?

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/ne-kockaztasson-miert-elengedhetetlen-a-munkavedelmi-tovabbkepzes-minden-szakembernek-es-vezetonek

A munkahelyi balesetek súlyos következményekkel járhatnak. A munkavédelmi továbbképzés segít felismerni a veszélyeket és megóvni a dolgozókat – minden szakember és vezető számára kulcsfontosságú.

A rendszeres munkavédelmi továbbképzés nem luxus, hanem alapvető biztonsági garancia: segít felismerni a veszélyeket, csökkenteni a kockázatot és megőrizni a vállalat jó hírnevét. Legyen szó szakemberekről vagy cégvezetőkről, a tudatos, naprakész ismeretek mindenkit megóvhatnak.

A munkavédelmi továbbképzésről

A munkavédelmi továbbképzés olyan szakmai oktatás, amelyen a már képzett munkavédelmi szakemberek és a biztonságért felelős vezetők vesznek részt. Célja a munkavédelemhez kapcsolódó törvények, szabványok és gyakorlati ismeretek naprakészen tartása.

A Kormányhivatal hangsúlyozza, hogy a folyamatos képzés elősegíti a szakemberek tudásának fejlesztését és segít a jogszabályi környezet változásainak követésében.

Az OSHA szakértői szerint az oktatás és tréning alapvető eszköz a munkahelyi veszélyek megismertetésére és kezelésére: a munkavállalók és vezetők így biztonságosabban, hatékonyabban végezhetik munkájukat.

Azaz a munkavédelmi továbbképzés nem csupán papírforma, hanem kulcsfontosságú eleme a balesetek csökkentésének és a hatékony cégműködésnek.

Önkéntes alapú lett a továbbképzés

Magyarországon a munkavédelemről szóló törvény és végrehajtási rendeletek szabályozzák a szakemberek képzését. A legfrissebb előírások szerint (25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet) a munkavédelmi szakemberek évente önkéntes továbbképzésen vehetnek részt.

Noha ez nem kötelező képzési program, ebben az esetben a rendszeres tanulás biztosítja a szakmai feladatok magas színvonalú ellátását.

Korábban a munkavédelmi törvény és az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet pontosan meghatározta a szakember-foglalkoztatás feltételeit, az új szabályozás pedig a képzés önkéntességével rugalmasságot ad. Mindenesetre a munkáltatók számára előnyös, ha szakembereik rendelkeznek friss ismeretekkel, hiszen ez a hatósági ellenőrzéseken, bírósági ügyeken is előnyt jelenthet.

A munkavédelmi továbbképzés – hogyan zajlik?

A gyakorlati tréningek részeként a szakembereknek például tűzvédelmi szituációs gyakorlatok során kell elsajátítaniuk a megfelelő eljárásokat. A munkavédelmi továbbképzések témakörei változatosak lehetnek: általában szerepelnek bennük az aktuális jogszabályi változások, új szabványok bemutatása, kockázatértékelési módszerek, baleset- és tűzmegelőzési stratégiák, valamint a balesetek kivizsgálásának gyakorlati módszerei.

A képzés lehet hagyományos tantermi jellegű, ahol előadásokat és csoportmunkát tartanak, de egyre elterjedtebbek az online tanfolyamok és webinarok is. Az elektronikus tananyagok és szimulációk segítik, hogy a szakember saját ütemben, bárhonnan bővíthesse tudását. A gyakorlati elemek (pl. elsősegély- és tűzvédelmi gyakorlatok) pedig a valós szituációkra készítenek fel.

A folyamatos szakmai fejlődés (CPD) egy életpályán át tartó folyamat, amelynek során képességeinket fejlesztjük, és tudásunkat naprakészen tartjuk. A munkavédelmi továbbképzés tehát hasonló célt szolgál: biztosítja, hogy a szakemberek lépést tartsanak a technológiák és módszerek változásával.

A munkavédelmi továbbképzés előnyei

A munkavédelmi továbbképzés számos területen hoz hasznot a cégnek és az alkalmazottaknak. Többek között:

  • Naprakész jogismeret és eljárások: A képzések révén a szakemberek megismerik a legújabb munkavédelmi szabályokat és szabványokat. Így a vállalat könnyebben megfelel a hatósági előírásoknak, elkerülve a bírságokat és jogi kockázatokat.
  • Balesetek megelőzése: A jól felkészült munkaerő kevesebb munkahelyi balesettel szembesül. Egy tanulmány szerint a megfelelően képezett munkavállalók kisebb valószínűséggel okoznak balesetet, ami kevesebb üzemleállást és alacsonyabb költségeket jelent a cégnek.
  • Hatékonyság és költségcsökkentés: A veszélyforrások és megoldások ismerete növeli a munkahely hatékonyságát. A tréning során megszerzett tudás révén csökken a hibák, sérülések miatti kiesés és a dolgozók hiányzása, így kevesebb idő megy el helyettesítésekre és újraképzésekre.
  • Munkavállalói biztonság és elégedettség: A rendszeres képzés javítja a munkavállalók biztonságérzetét. Ha a dolgozók érzik, hogy a cég kiemelt figyelmet fordít biztonságukra, nő az elkötelezettségük és csökken a fluktuáció. A baleset- és stresszhelyzetek megelőzése hozzájárul a dolgozók jóllétéhez.
  • Szakmai kompetenciák fejlesztése: A folyamatos tanulás révén a szakemberek szakmai tudása és problémamegoldó képessége erősödik. Új ismeretek (pl. korszerű védőeszközök, digitális felügyeleti technológiák) beépülnek a cég gyakorlatába. Az IOSH szerint a szakember saját fejlesztésébe való befektetés erősíti a karriert és védi a szakmai státuszt.

Ezek az előnyök együtt „kifizetik” a képzésbe fektetett időt és költséget. A munkavédelmi továbbképzés hosszabb távon megtérül a csökkenő baleseti költségek és a hatékonyabb működés formájában.