Kategória: Aktuális Információk

Magyarország versenyképességének alapja a munka, közös érdek, hogy minél korszerűbb, termelékenyebb és biztonságosabb legyen minden munkahely – hangsúlyozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kedden a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) ,,Munkakörülmények fejlesztése” projekt nyitórendezvényén, Budapesten.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/czomba-sandor-elmondta-mire-fordit-kiemelt-figyelmet-a-munkavedelmi-hatosag-20250401.html

Kiemelte, a rekordmagas foglalkoztatási szint önmagában nagyobb odafigyelést kíván meg mindenkitől a munkabalesetek és megbetegedések elkerülésére, emellett foglalkozni kell a zöld és digitális átállás munkavédelemre gyakorolt hatásaival is.

Hozzátette, Magyarországon a munkavédelmi helyzet javítására több program, képzés és pályázati lehetőség is indul, ezek egyike a munkakörülmények fejlesztése munkavédelmi eszközök beszerzésének támogatásán keresztül.

Czomba Sándor úgy fogalmazott, a munkavédelem erősítése minden érintettől odafigyelést kíván. Annak ellenére, hogy az elmúlt 10 évben folyamatosan csökken a munkahelyi balesetek rátája, a munkabalesetek és egészségkárosodások költsége nemzetgazdásági szinten évi 400 milliárd forint, amit szabályos munkavégzéssel meg lehetne előzni.

A halálos munkabalesetek gyakorisága alapján az építőipar és a mezőgazdaság a két legveszélyesebb ágazat, és felülreprezentáltak a mikro- és kisvállalkozások. A legfőbb baleseti okok között a magasból történő leesés a leggyakoribb, de az áramütéses, vagy a munkagépek által okozott balesetek gyakorisága is elfogadhatatlanul magas – mondta az államtitkár.

Sajnos több olyan eset is történt, amelyekben a dolgozói szabálytalanságok miatt rendkívül csekély volt a munkáltató lehetősége a megelőzésre , ami arra utal, hogy van még teendő a biztonságtudatos magatartás terjesztésében – jegyezte meg Czomba Sándor.

Az államtitkár jelezte, továbbra is fókuszban lesz az építőipar ellenőrzése. Emellett a munkavédelmi hatóság kiemelt figyelmet fordít a mezőgazdaságra, a Nemzetgazdasági Minisztérium az Agrárminisztériummal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen rendszeres és időszerű tájékoztatást ad a biztonságtudatos magatartás elősegítésére az agráriumban. Az ellenőrzések tervezésekor a munkavédelmi hatóság figyelembe veszi a baleseti statisztikák szerinti legveszélyesebb tevékenységeket is.

Kulcskérdésnek nevezte az államtitkár, hogy a hatósági visszatartó erő növekedjen, ezért már tavaly a tízszeresére, 10 millió forintról 100 millió forintra emelkedett a munkavédelmi bírság összeghatára.

Tavaly márciusban létrejött a munkavédelmi szakemberek önkéntes adatbázisa, amelyben a regisztráltak részére szeptembertől már rendszeres hírlevél segíti az időszerű tájékoztatók megismerését. Az ingyenes továbbképzési lehetőség javíthatja a munkavédelem színvonalát, ezzel pedig a munkakörülményeket is.

Zöld-Nagy Viktória, az NGM munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatás-felügyeletért felelős helyettes államtitkára elmondta, a munkakörülmények fejlesztése kiemelt projekt 2024. szeptember elsején indult és 2027. október 31-én zárul. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében indult projektre 8,61 milliárd forint fordítható, kedvezményezettjei a Nemzetgazdasági Minisztérium és a vármegyei kormányhivatalok. A keretösszegből 4,5 milliárd forint továbbadott támogatás lesz.

Ismertetése szerint a projekt három fő eleme a munkavédelmi fejlesztések, a hatósági ügyintézés és a hatósági képzési programok támogatása.

A munkavédelmi fejlesztések támogatásában a kkv-k eszközfejlesztésre, eszköz beszerzésre, védőeszközök, jelzőberendezések beszerzésére, munkahelyi környezet eszközeinek, berendezéseinek fejlesztésére pályázhatnak majd, minimum 500 ezer és maximum 20 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásra – mondta.

A hatósági ügyintézés támogatása projektelem a bejelentésekhez kötődő adminisztratív tevékenység korszerűsítését, racionalizálását, valamint a munkáltatók adminisztratív terheinek csökkentését, egyszerűsítését célozza meg

– tette hozzá.

A hatósági képzési program projektelem célkitűzése a foglalkoztatás-felügyeleti, és a munkavédelmi területen dolgozók folyamatos, tervszerű képzése – részletezte a helyettes államtitkár.

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/sulyos-munkavedelmi-jogsertesek-ezekert-jartak-a-legnagyobb-birsagok

Nemrég megosztotta weboldalán a 2024-es munkavédelmi ellenőrzésekről szóló jelentést a Nemzetgazdasági Minisztérium, melyben külön részt szentelnek a súlyos jogsértéseknek. Cikkünkben ezeket mutatjuk be.

A Nemzetgazdasági Minisztérium friss jelentése szerint 2024-ben számos súlyos munkavédelmi jogsértést tártak fel az ellenőrök. A legnagyobb bírságokat főként az építőiparban, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban osztották ki, ahol az alapvető biztonsági szabályokat sem tartották be.

Munkavédelmi jogsértések: melyik a legveszélyesebb ágazat?

Nem meglepő módon az építőipar vezeti a negatív statisztikát. Az ellenőrök rengeteg esetben találtak hiányzó leesés elleni védelmet, ami egy építkezésen élet-halál kérdése. Voltak munkáltatók, akik egyáltalán nem biztosítottak egyéni védőeszközöket, másutt ugyan rendelkezésre álltak, de a dolgozók nem használták őket – és ezt senki sem ellenőrizte.

A szabálytalanul használt létrák, nem megfelelően dúcolt munkagödrök és a bontási munkák során beszakadó hullámpalák is komoly baleseti kockázatot jelentettek. Az egyik legsúlyosabb hiányosság a munkagödrök és aknák biztosításának elmaradása volt – sok helyen sem műszaki védelem, sem egyéni védőeszköz nem állt rendelkezésre.

Mezőgazdaság és erdészet: életveszélyes szabályszegések

A mezőgazdaságban a legnagyobb problémát a beszállásos munkák szabályainak megszegése okozta. Sok esetben előfordult, hogy a dolgozók mindenféle védelem nélkül dolgoztak magasban, vagy éppen hígtrágyatárolók környékén, ahol a beesési veszély valós és halálos lehet.

Az erdészetben is komoly problémák akadtak: a fakidöntések során előírt védőtávolságot sokan nem tartották be, ami balesetekhez vezethetett volna.

Feldolgozóipar és gépipar: veszélyes gépek, hiányzó védelem

A gyárakban és üzemekben elsősorban a gépvédelem hiánya jelentette a legnagyobb problémát. Sok helyen nem voltak megfelelően rögzített védőburkolatok, vagy egyáltalán nem voltak ilyenek, így a dolgozók közvetlenül érintkezhettek a veszélyes géprészekkel.

A villamos berendezések érintésvédelme is több helyen hiányos volt, ami valamennyi iparágban problémát okozott. Több halálos baleset is történt amiatt, hogy dolgozók túl közel kerültek nagyfeszültségű, szigeteletlen légvezetékekhez.

Munkaegészségügy: csendes, de alattomos veszélyek

Nemcsak a látványos szabálytalanságok veszélyeztetik a dolgozók egészségét. Sok helyen veszélyes anyagokkal kellett dolgozniuk a munkavállalóknak megfelelő védőeszközök nélkül, vagy olyan magas zajszintnek voltak kitéve, ami hosszú távon maradandó halláskárosodást okozhat.

Ezek a kockázatok pedig sokszor azért maradnak észrevétlenek, mert nincsenek megfelelő kockázatértékelések és munkahigiénés vizsgálatok – pedig ezek lennének az első lépések a biztonságosabb munkakörnyezet felé.

A jelentésből egyértelműen kiderül: bár a munkavédelmi szabályok adottak, azok betartása még mindig nem mindenhol alapvetés. Az elmaradó intézkedések pedig nemcsak pénzbírságokat, hanem életeket is követelhetnek. A hatóságok folyamatos ellenőrzései ellenére még mindig rengeteg helyen nem veszik komolyan a munkavédelmet – pedig a következmények tragikusak lehetnek.