Munkáltatóként felelős a diák biztonságáért is – mutatjuk, mire kell figyelni!

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/munkaltatokent-felelos-a-diak-biztonsagaert-is-mutatjuk-mire-kell-figyelni

A diákmunka nem csak jó lehetőség – hanem nagy felelősség is. A fiatal munkavállalók védelme közös érdek. Ha munkáltatóként időt és figyelmet szánunk a munkavédelmi szabályok betartására, azzal nemcsak a baleseteket előzhetjük meg, de hosszú távon egy tudatosabb, biztonságosabb munkakultúrát is építhetünk.

Nyáron országszerte több ezer diák vállal munkát: pénzt szeretnének keresni, tapasztalatot gyűjtenének, és nem mellesleg belekóstolnának a „nagybetűs életbe”. A cégek pedig örömmel fogadják a segítő kezeket a nyári leállások és munkacsúcsok idején.

De van egy dolog, amire sajnos kevesebben gondolnak: a munkavédelemre.

Fiatal, tapasztalatlan és veszélyben?

A diákok többsége nem rendelkezik még elegendő munkatapasztalattal – és ezzel nincs is baj. Az viszont már gondot jelenthet, hogy sokan nem ismerik a munkahelyek szabályait, útvonalait, vagy egyszerűen nem veszik észre a veszélyforrásokat.

Gyakori kockázatok:

  • Elcsúszás, megbotlás, leesés – mert nem ismerik még jól a környezetet.
  • Védőeszközök mellőzése – a sisak, kesztyű, hallásvédő „ciki” lehet, pedig életet menthet.
  • Fizikai túlterhelés – nehéz tárgyak emelése, kényelmetlen testtartás, monoton munka már rövid távon is megviselheti a fiatal szervezetet.
  • Zaj, hőség, UV-sugárzás – egy fesztiválon, konyhán, szállodában vagy kertészetben ezek mind-mind fokozott veszélyt jelenthetnek.
  • Veszélyes anyagokkal való találkozás – takarítószerek, oldószerek, gőzök, gázok: ezekhez is tudni kell bánni.

Az EU-s felmérések szerint a fiatal munkavállalók kevésbé tájékozottak a munkavédelmi szabályokról, ritkábban kapnak alapos oktatást, és jóval nagyobb arányban válnak munkabaleset áldozatává. Nem azért, mert ügyetlenek – hanem mert nincs elég rutinjuk, és nem mindig kapják meg a szükséges felkészítést.

Munkáltatóként mire kell figyelni, ha diák érkezik?

Nemcsak erkölcsi, de jogi kötelesség is gondoskodni a biztonságos munkavégzés feltételeiről – különösen fiatal munkavállalók esetében.

A legfontosabb teendők:

✅ Kockázatértékelés – nem csak kipipálni!

Már a diák foglalkoztatása előtt át kell gondolni, milyen veszélyek leselkednek rá. Hiányzik a tapasztalata? Nem bírja még a fizikai munkát? Egyes munkák életkorhoz vagy végzettséghez kötöttek (pl. hegesztés 18 év alatt tilos!).

✅ Megfelelő munkaeszközök

A diák csak olyan gépet, eszközt használhat, ami biztonságos, karbantartott és rendelkezik a szükséges védőberendezésekkel. Ezeket nem elég átadni – meg is kell tanítani a használatukat.

✅ Egyéni védőeszközök biztosítása és ellenőrzése

Sokan nem szívesen húznak kesztyűt vagy sisakot, ezért a munkáltatónak kötelessége nemcsak kiadni, de meg is követelni azok használatát. És rendszeresen ellenőrizni is!

✅ Oktatás – nem csak papíron!

A munkavédelmi oktatás akkor ér valamit, ha a diák valóban megérti, mit miért kell csinálni. Ne csak „lepapírozzuk”, hogy megtörtént – legyen gyakorlati, érthető, interaktív. Egy új dolgozónak különösen az elején van szüksége gyakoribb ellenőrzésre és támogatásra.

✅ Hőség, UV és pihenés

Ha tombol a nyár, muszáj alkalmazkodni: pihenőidő, védőital, árnyék biztosítása, a munkaidő igazítása a kánikulához (pl. ne 12 és 15 óra között történjen a legnagyobb fizikai megterhelés). A hőguta, napszúrás valós kockázat!

És mit mond erről a törvény?

A munkavédelem nem opcionális. A munkáltatónak:

  • gondoskodnia kell arról, hogy a munkahelyek és eszközök megfeleljenek a szabályoknak,
  • biztosítania kell a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket,
  • el kell végeznie a kockázatértékelést,
  • munkavédelmi oktatást kell tartania,
  • szükség esetén munkavédelmi szakember és foglalkozás-egészségügyi szolgáltató bevonásával kell dolgoznia.

Mit tehetnek a szülők?

A szülők is sokat tehetnek azért, hogy gyermekük biztonságban dolgozzon a nyári hónapokban. Érdemes még a munkakezdés előtt beszélgetni a várható feladatokról, a lehetséges kockázatokról és arról, hogyan lehet segítséget kérni, ha valami nem világos. Fontos, hogy a fiatalok merjenek kérdezni, jelezzék a problémákat, és tudják, kihez fordulhatnak a munkahelyen. A rendszeres beszélgetések a munkanapok után, a saját tapasztalatok megosztása és a biztatás arra, hogy felelősen viszonyuljanak a munkavégzéshez, mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a diákmunkából ne baj, hanem hasznos tapasztalat legyen.

E betegségek miatt esnek ki a legtöbben a munkából

forrás: https://www.hrportal.hu/c/e-betegsegek-miatt-esnek-ki-a-legtobben-a-munkabol-20250606.html

Egy tanulmány szerint a sztróknak, az érrendszeri megbetegedéseknek és a tüdőbetegségeknek van a legkedvezőtlenebb hatása a jövőbeni munkaórákra.

Az Economx elemezte a Munkaerőpiaci Tükör tanulmányt. A tavalyi adatokból kiderül, hogy naponta átlagosan 68 ezer munkavállaló volt táppénzen és több mint 206 milliárd forintot tett ki a táppénz-kiadások összege. A legnagyobb foglalkoztatási hátrány a pszichiátriai okból kezelt (26 százalék) dolgozóknál figyelték meg, őket követik a mentális betegség miatt kórházba kerülők (15 százalék) és a rosszindulatú betegség miatt kórházban kezelt munkavállalók (17 százalék). A daganatos betegek közül a legtöbben tüdőrák, vastag-és végbélrák és emlőrák miatt estek ki a munkából.

A tanulmányból az is kiderül, hogy főleg a krónikus és mentális betegségek miatt esnek ki a dolgozók a munkaerőpiacról.

„A mentális betegségek gazdasági költségei jelentősek – az OECD szerint a magyar GDP 3,1 százalékát teszik ki. De valójában nem lelki betegségek kezelése a költséges, hanem az, ha a beteget nem kezelik”- mondta a portálnak korábban Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója.  Számítások szerint a lelki betegségek 88 százalékánál nem a kezelés költsége magas, hanem a kezelés hiánya miatti gazdasági produktivitás-csökkenés kerül sokba.

Az adatok arra is rámutatnak, hogya termelékenyebb vállalatoknál a munkavállalóknál a kevésbé termelékeny cégekhez képest nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják és kezelik a leggyakoribb krónikus betegségeket, miközben a mentális betegségek előfordulása is ritkább. Azoknak, akiknek jobb az egészségi állapotuk, átlagosan kedvezőbb a keresetük és jobb munkahelyen dolgoznak.

Egy az európai országokat vizsgáló összehasonlító tanulmánya azt mutatja, hogy az egészségsokkok közül a sztróknak,az érrendszeri megbetegedéseknek és a tüdőbetegségeknek van a legkedvezőtlenebb hatása a jövőbeni munkaórákra.

Egy magyar tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy bár a váratlan és enyhe balesetek nem befolyásolják a hosszú távú munkavégzési képességet, mégis tartós bérveszteséget okoznak: két év után 2.5 százalék a bér csökkenése.  Ennek az az oka, hogy a távollét alatt a munkavállalók nem váltanak magasabb bért fizető munkahelyekre. A jobb minőségű vállalatoknál dolgozó munkavállalók nagyobb valószínűséggel tartják meg munkahelyüket, és kisebb valószínűséggel vesznek igénybe rokkantsági ellátást az egészségügyi sokk miatt.

A pszichiátriai betegségek miatt kezelt dolgozók és a mentális betegségek miatt gyógyszert szedők körében a legnagyobb a bérek elmaradása, ugyanakkor a vérnyomáscsökkentők szedése pozitív hatással van a foglalkoztatottak arányára.

Az adatok azt mutatják, hogy a magyar dolgozók közül a legtöbben vérnyomáscsökkentőt szednek, ezt követi a mentális betegségek miatt felírt gyógyszerek aránya.

A Munkaerőpiaci Tükörből kiderül az is, hogy a rosszindulatú betegség hatására a foglalkoztatás aránya 65 százalékról 34 százalékra csökken, majd emelkedni kezd, és három év múlva 40 százalék körüli szintet ér el, ebben az arányadatban már benne vannak az elhunyt dolgozók is.

„Megmérgezett a munkám” – miért védik inkább a vegyszert, mint az embert?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/megmergezett-a-munkam-miert-vedik-inkabb-a-vegyszert-mint-az-embert-20250623.html

Ludovic Maugé három évtizeden át dolgozott kertépítőként – most rákbeteg, és az élete egy jogi harcról szól. Orvosai szerint a glifozáttal végzett tartós munkavégzés okozta a betegségét, amelyet Franciaországban foglalkozási megbetegedésként ismertek el. Az Európai Unió mégis meghosszabbította a vitatott szer engedélyét. Maugé esete súlyos kérdéseket vet fel: hogyan védhetők meg a dolgozók, ha a szabályozás inkább a vegyipari érdekeket szolgálja?

Ludovic Maugé, az egykori kertépítő azt hitte, hogy hosszú évekig boldogan fog élni a franciaországi Bretagne partjainál, ahol a Euronews riportere találkozott vele.

Az, hogy 30 éven át kapcsolatba került a glifozáttal, romba döntötte az álmait, és veszélybe sodorta az életét. Öt évvel ezelőtt B-sejtes limfómát diagnosztizáltak nála, a rák egy ritka formáját. A betegséget foglalkozási megbetegedésként ismerték el.

A glifozát a világon a legszélesebb körben használt gyomirtó szer, és egyben a legvitatottabb is. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) 2015 óta a „valószínűleg rákkeltő” kategóriába sorolja. Újabb, olyan kutatóintézetek, mint a francia Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet (INSERM) által készített tanulmányok valószínűsítik az összefüggést a vegyi anyag és a rák bizonyos formái között.

Az Európai Unió mégis meghosszabbította az engedélyét 2033-ig, az EFSA és az ECHA, az európai élelmiszer- és vegyszerbiztonsági hatóságok tanulmányaira támaszkodva.

Több környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szervezet tavaly áprilisban megtámadta a határozatot az Európai Bíróságon.

Xavier Coumoul, a franciaországi Inserm toxikológusa és kutatója szerint az értékelések közötti szakadék a kutatóintézetek és az európai szabályozó ügynökségek által alkalmazott módszertanokból adódik.

Ludovic Maugé, akinek az élete most egy hajszálon függ, azok közé tartozik, akik számára a termék mérgező hatása tagadhatatlan. Mivel rákját foglalkozási megbetegedésnek ismerték el, Ludovic szerény szociális juttatást kap, valamint havi 180 eurós kártérítést a Bayer-Monsantótól, amely az őt megmérgező terméket gyártotta.

„Ez egy csekély összeg, de nem érdekel. Számomra az volt a legfontosabb, hogy a betegségemet munkával kapcsolatosnak ismerjék el” – mondta.

A napi megpróbáltatásai ellenére Ludovic, aki már nem tud dolgozni, tovább akar harcolni. „Azt akarom, hogy mindenkihez eljusson az üzenet. A glifozát tönkretette az életemet, megmérgezett. Ezek a termékek tönkreteszik az embereket és a természetet” – hangsúlyozza. Felháborítónak tartja az EU döntését a glifozát engedélyének megújításáról.

A Telex arról ír, hogy egy új független kutatás szerint a glifozát, Európa legszélesebb körben használt gyomirtója már az EU által biztonságosnak minősített dózisban is rákkeltő lehet. Az olasz Ramazzini Intézet tanulmánya kimutatta, hogy hosszú távú, alacsony szintű glifozát-kitettség rákot – köztük korai leukémiát és számos más daganattípust – okozott patkányokban.