Aktuális Információk - ILDI Munkavédelem

USA-beli kutatások mutatták ki, hogy a modern hotelek, szórakozóhelyek közönsége, az elegáns környezetet a biztonsággal azonosította. Nem vagyunk másként az építészeti tűzvédelemben sem, ezt legutóbb éppen a valenciai épületkomplexum tüze jelezte. Itt magas színvonalú társasházak, közös medencékkel, elegáns zöldterületekkel, liftekkel és mélygarázsokkal képviselik ezt a biztonságérzetet. A valóság ezzel szemben más és a kockázatok is új szintre léptek.

Tervezői felelősség és szabályozás

Időben egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak elő olyan nagy tűzesetek, amelyeknek vészcsengőként kellene a tervezői szakma számára jeleznie, hogy az építési termékek, szerkezetek kiválasztása milyen mértékben lehet kihatással egy épület valós tűzbiztonságára.

Az épületek energiahatékonyságának a növeléséhez több ok is vezetett, kezdve az olajválsággal, az energiaárak emelkedésével, majd később a klíma és fenntarthatósági célok megjelenésével valamint a belső komfort igények növekedésével.

Az alkalmazható energetikai és esztétikai igényeket is kielégítő műszaki megoldások soha nem látott gyorsasággal jelentek meg az építőanyag piacon anélkül, hogy azok valós veszélyeit, tűzvédelmi kockázatait felmérték, ismerték volna. Mindeközben a jól bevált nem éghető anyaghasználatot (beton, tégla, kő, fém) az építőanyagok területén a műanyagok térnyerése váltotta fel, ahol lehetett az energetikai hatékonyság növelése érdekében alkalmazott átszellőztetett légrésekkel kombináltan.

Valencia – kéményhatás

A gyúlékony poliuretán hőszigetelés és a külső alumínium burkolat között kialakított légrésben keletkezett kéményhatás miatt terjedt a tűz rendkívül gyorsan. A teljes épületkomplexumot mintegy 20 perc ellepték a lángok. A mindössze néhány éve elkészült lakóparkból, amelynek egyik szárnya 14, a másik 12 emelet magas, csak elszenesedett homlokzatok maradtak a vasbeton váz előtt.

A gyártók termékeiket úgy hozzák forgalomba és olyan helyekre ajánlják ahova azt a szabályozási környezet megengedi. (Ahol nem tiltja, vagy nincs rá szabályozás, ott megengedi?) A szabályozási környezet viszont igen lassan tudja az új termékek, műszaki megoldások tekintetében a valós kockázatokat felismerni, lekövetni, megfelelő szinten alkalmazni, szabályozni, a szükséges szabványos vizsgálatokat a kockázatok értékelésére kidolgozni, stb.

EU – termékek szabad áramlása és közös vizsgálat

Különösen igaz ez az Európai Unió területén ahol a jelenlegi szabályok szerint az EU szerepe annak biztosítása, hogy az építési termékek forgalomba hozatala ne ütközzön akadályokba. A termékek szabad áramlásának a biztosítása alapelv melyhez közös vizsgálati és értékelési módszereket határoznak meg az egyes termékekre, készletekre nem pedig tűzbiztonsági követelményeket.

Az épületek tűzbiztonságát tagállamok szintjén jogszabályokban szabályozzák egy-egy speciális nemzeti vizsgálat kivételével (pl. Magyarországon a homlokzati tűzterjedésre vonatkozó) a „közösen” kidolgozott vizsgálatok, értékelések eredményei alapján.

Sok esetben a valós tűzbiztonsági igények összefeszülnek gazdasági, energetikai, klímavédelmi célokkal. A szabványosítás területén kiemelt szerep jut a gyártói érdekcsoportoknak is, melyeknek következtében „kompromisszumos” megoldások születnek, már ha egyáltalán el lehet érni azt, hogy egy költségesnek ítélt vizsgálati módszer kidolgozásra, bevezetésre kerüljön. Jó példa erre a homlokzati tűzterjedés kérdésköre.

Homlokzat – egységes értékelés hiánya

Számos tűzeset felhívta már korábban is az éghető homlokzatburkolatok, rendszerek tűzterjedésének a kockázatára a figyelmet még sincs a mai napig egységes értékelési rendszer, vizsgálati módszer az EU területén, mert az érdekcsoportok ellenállása nagyobbnak bizonyult a szakmai érveknél. A 2017-ben legalább 72 halálos áldozatot követelő Grenfell tower tüzének kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy megszülessen az elhatározás EU szinten a szükséges és egységes homlokzati tűzterjedési vizsgálati módszer kidolgozására. Hogy lássuk mennyire lassúak a folyamatok, bár 2019 óta dolgoznak rajta neves intézmények bevonásával mai napig nem készült el a vonatkozó szabvány a közös vizsgálatra, amely ha elkészül is az időt tovább fogja növelni a tagállami előírásokba való illesztése is. És addig mi alapján valósulnak meg a létesítmények EU szerte? Állampolgárainak ugyanolyan biztonságban kellene lenniük, lakjanak, dolgozzanak, éljenek bárhol is az EU-n belül.

Mi adja a hamis biztonságérzetet?

Az alapelvek szintjén a szabályozás (EU, hazai építészeti és tűzvédelmi) számos a szakmai értékelést segítő szabályt fogalmaz meg. Ezt nem vizsgálva a konkrét építési termékek, szerkezeti kialakítások tekintetében a tervezőkben egy sajátos érvrendszerre épített hamis biztonságérzet alakult ki. Ezek:

Amit forgalomba lehet hozni az biztonságos.
Aminek az alkalmazását jogszabály nem tiltja, nem szabályozza, azt nyugodt szívvel lehet alkalmazni.
Ha van teljesítménynyilatkozata a terméknek, van CE jelölés a terméken az beépíthető, betervezhető.
Ahova a gyártó ajánlja a terméket oda az megfelelő.
Nem éghető szigetelés van mögötte, nem lehet gond a tűzterjedéssel.
Magyarországon még nem volt hasonló tűzeset.

Építészeti alapelvek

Az alapelvek szintjén új támpontot ad például 2023. évi C. törvény a magyar építészetről, amelynek az építészeti alapelvek rendszerére vonatkozó követelményei 2024. október 1-től válnak hatályossá.

Egy építési termék, szerkezeti kialakítás az elvárt biztonsági szintnek való megfelelősége tűzvédelmi szempontból,

mindig a végfelhasználás szerinti állapotban való értékeléstől függ és
nem attól, hogy rendelkezik-e a fogalomba hozatalhoz szükséges iratokkal.

A 2024. február 23.-án a spanyolországi Valenciában bekövetkezett tűzeset kapcsán is felmerült a kérdés – ahol 10-en vesztették életüket és 138 lakás kiégett -, hogy egyáltalán lépést tudnak e tartani a biztonsági előírások az építőipar innovációjával. Az épület építésének idejében ugyanis még nem voltak érvényben azok az előírások, melyek gátolták volna a homlokzati tűzterjedés szempontjából veszélyes módon megvalósult állapotot.

Innováció és a kockázatok értékelése

Az innováció a gazdaság és a fejlődés mozgatórugója ugyanakkor ezek mindig új kockázatokat is hordoznak. Különösen igaz ez tűzvédelmi szempontból, mert egyre összetettebb szerkezetek jelennek meg. Ezek az új termékek, szerkezeti megoldások, az épület égészével bonyolult egymásra hatásban jelentős kockázatokat hordozhatnak, mivel a több évtizedes tűzeseti tapasztalatokra és vizsgálati eredményekre épülő szabályozások, előírások nem fognak megfelelő válaszokat adni az új kockázatokra.

Betervezésükkor ezért kell, az alapelveket figyelembe véve, kiemelt gondossággal, a lehetséges kockázatok szakmailag értékelni. A tűzvédelmi előírások rendszere az OTSZ adott állapotában képez komplex egységet. Új épület esetén, ha nem található benne szabályozás egy adott területre, ezt az egymásra hatást indokolt alaposan elemezni és ennek fényében dönteni a tervezett megoldásról.

Egy meglévő, vagyis korábbi OTSZ által megvalósult épületnél a javasolt lépések

a jelenlegi jogi környezet előírásait vegyük figyelembe,
a létesítéskor elvárt biztonsági szintet szükséges fenntartani, úgy, hogy
a megjelenő többlet kockázatokat értékeljük és
ezek ellensúlyozására meghozzuk a szükséges intézkedéseket.

Lestyán Mária
szakújságíró, szakmai kapcsolatokért felelős igazgató
Rockwool Hungary Kft.

Megjelent a Tűzvédelem 2024/3. számában

2025.04.11.2025.04.10.Aktuális Információk

Pörög a sajtóban a katasztrófavédelem félretájékoztatása

forrás: https://www.langlovagok.hu/13903/porog-a-sajtoban-a-katasztrofavedelem-felretajekoztatasa/

Alapvető félreértés van a lakóépületek menekülési útvonalán a növények elhelyezhetőségéről.

Milliós bírság járhat a folyosón hagyott muskátliért címmel jelent meg írás március 26-án a kemma.hu-n. A Hova tehetjük a muskátlit kérdés feltevése után a cikkben így fogalmaznak: „Ez azt jelenti, hogy a szép virágállványok, biciklik, cipőtartók, sőt még egy-egy kerti szék is problémát okozhat. A jogszabály kimondja, hogy a menekülési útvonalakat minimum 110 centiméter szélességben szabadon kell hagyni, az újabb épületek esetében pedig már 120 centiméter szükséges. Ha ezt valaki megszegi, a hatóságok nem kegyelmeznek: a bírság összege akár 500 ezertől 1 millió forintig is terjedhet!”

A cikk ezt is tartalmazza: „– Lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a lakáson kívüli közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el kizárólag a következő kitétellel – lakórendeltetésű épületek, épületrészek lakáson kívüli közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális, 1,1 méter alá nem szűkítik le – válaszolta megkeresésünkre a vármegye tűzbiztonsági szakembere.”

Pár órával később a 24.hu is foglalkozott a témával:

„A panellakások folyosóin és közös tereiben tárolt virágokért, szekrényekért és egyéb tárgyakért komoly tűzvédelmi bírság jár, írja a kemma.hu.

Benke István Roland tűzoltó százados, a Komárom-Esztergom Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kiemelt főelőadója a lap megkeresésére válaszolva arról beszélt,

lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a lakáson kívüli közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el kizárólag a következő kitétellel – lakórendeltetésű épületek, épületrészek lakáson kívüli közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális, 1,1 méter alá nem szűkítik le.

Ha ezt valaki megszegi, a hatóságok nem kegyelmeznek: a bírság összege akár 500 ezertől 1 millió forintig is terjedhet.”

Ehhez képest

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) így rendelkezik:

„205. § (1) Az épületben éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, a rendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységek kivételével olyan tevékenység nem folytatható, amely a rendeltetésszerű használattól eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.

(2) Lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a lakáson kívüli közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – nem helyezhetők el.

(3) Lakórendeltetésű épületek, épületrészek lakáson kívüli közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le.”

A jogszabály tehát a menekülési útvonalon a növények tárolását úgy engedi, hogy a kiürítéshez szükséges szabad szélesség megmaradjon. Az, hogy ez a szélesség mennyi, a létesítéskor érvényben lévő szabályok alapján tervező számítja ki. Ez a szám nem keverendő össze a Kiürítés témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 6.2.4.1. pontjánál a 3. táblázatban lévő 1,1 méterrel, ami a mostani létesítéseknél a menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét adja meg 50 fő áthaladó létszámig.

Az OTSZ azért fogalmaz minimális méretről, mert egy folyosó lehet akár 3 méter széles is, de ha a kiürítéshez elegendő 1,6 méter, akkor a fennmaradó részre rakhatóak virágok.

Amúgy a növények nem megfelelő elhelyezése miatt a bírság mértéke nem 500 ezertől 1 millió forintig terjed, a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 8. sora 30 ezertől 800 ezer forintig rendeli el a tűzvédelmi bírság mértékét ebben az esetben:

„épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak, kiürítésre szolgáló nyílászáró nyílásának a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése a 7. sortól eltérő egyéb esetben”

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11. § (3) bekezdés d) pontja szerint ennél a szabálytalanságnál közigazgatási szankcióként figyelmeztetés nem alkalmazható.

Van baj a toronyban

A sajtóban megjelent cikkek téves tartalma miatt a Komárom-Esztergom Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz fordultunk. Benke István Roland tű. százados, szóvivő-helyettes így válaszolt:

„A kemma.hu újságírója telefonon megkereste igazgatóságunkat és az iránt érdeklődött, hogy mekkora az a legkisebb távolság, amit a lépcsőházakban tartani kell, ha valaki virágot szeretne kihelyezni?

Kérdésére a legegyszerűbb, legközérthetőbb általános választ adtuk, hogy 110 centiméter.

Igazgatóságunk tűzvédelmi hatáskörrel, ellenőrzéssel, bírsággal kapcsolatban nem kapott kérdést, arról anyagot a szóban forgó médiumnak nem küldött. Ennek ellenére egy terjedelmes, pontatlan cikk jelent meg, amelynek a pontosítását azonnal kértük, egyben tájékoztattuk az újságírót a hatásköri változásokról.”

A válaszból egyértelműen kiderül, a katasztrófavédelemnél nem értik az OTSZ-t, a téves tájékoztatásukkal veszélybe sodorhatják az embereket.

Nincs megállás

A téves információ ragadós, a Békés Megyei Hírlap április 3-i számában a Tűzveszélyes a lépcsőházban tárolt babakocsi és kerékpár című cikkben is azt írják, a növények elhelyezésénél elég az 1,1 méter.

A sonline.hu pedig szintet is lépett, március 26-án a Szólt már a közös képviselő? Súlyos bírság várhat a társasházak lakóira című cikkükben azt a látszatot keltik, mintha a langlovagok.hu-n jelent volna meg olyan, hogy a „menekülési útvonalakat 110 centi szélességben (2015. március 5-e után épült ingatlanoknál 120 centi szélességben) szabadon kell hagyni.” Itt már növényekről sincs szó, az írásuk teljesen félrevezető. Hiába jeleztük többször is e-mailben, hogy valótlan hivatkozás szerepel a cikkben egy téves állításnál, nem reagáltak, nem javították, és az impresszumban megadott központi telefonszámon se lehetett illetékest elérni

2025.04.09.2025.04.09.Aktuális Információk

Czomba Sándor elmondta, mire fordít kiemelt figyelmet a munkavédelmi hatóság

Magyarország versenyképességének alapja a munka, közös érdek, hogy minél korszerűbb, termelékenyebb és biztonságosabb legyen minden munkahely – hangsúlyozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kedden a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) ,,Munkakörülmények fejlesztése” projekt nyitórendezvényén, Budapesten.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/czomba-sandor-elmondta-mire-fordit-kiemelt-figyelmet-a-munkavedelmi-hatosag-20250401.html

Kiemelte, a rekordmagas foglalkoztatási szint önmagában nagyobb odafigyelést kíván meg mindenkitől a munkabalesetek és megbetegedések elkerülésére, emellett foglalkozni kell a zöld és digitális átállás munkavédelemre gyakorolt hatásaival is.

Hozzátette, Magyarországon a munkavédelmi helyzet javítására több program, képzés és pályázati lehetőség is indul, ezek egyike a munkakörülmények fejlesztése munkavédelmi eszközök beszerzésének támogatásán keresztül.

Czomba Sándor úgy fogalmazott, a munkavédelem erősítése minden érintettől odafigyelést kíván. Annak ellenére, hogy az elmúlt 10 évben folyamatosan csökken a munkahelyi balesetek rátája, a munkabalesetek és egészségkárosodások költsége nemzetgazdásági szinten évi 400 milliárd forint, amit szabályos munkavégzéssel meg lehetne előzni.

A halálos munkabalesetek gyakorisága alapján az építőipar és a mezőgazdaság a két legveszélyesebb ágazat, és felülreprezentáltak a mikro- és kisvállalkozások. A legfőbb baleseti okok között a magasból történő leesés a leggyakoribb, de az áramütéses, vagy a munkagépek által okozott balesetek gyakorisága is elfogadhatatlanul magas – mondta az államtitkár.

Sajnos több olyan eset is történt, amelyekben a dolgozói szabálytalanságok miatt rendkívül csekély volt a munkáltató lehetősége a megelőzésre , ami arra utal, hogy van még teendő a biztonságtudatos magatartás terjesztésében – jegyezte meg Czomba Sándor.

Az államtitkár jelezte, továbbra is fókuszban lesz az építőipar ellenőrzése. Emellett a munkavédelmi hatóság kiemelt figyelmet fordít a mezőgazdaságra, a Nemzetgazdasági Minisztérium az Agrárminisztériummal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen rendszeres és időszerű tájékoztatást ad a biztonságtudatos magatartás elősegítésére az agráriumban. Az ellenőrzések tervezésekor a munkavédelmi hatóság figyelembe veszi a baleseti statisztikák szerinti legveszélyesebb tevékenységeket is.

Kulcskérdésnek nevezte az államtitkár, hogy a hatósági visszatartó erő növekedjen, ezért már tavaly a tízszeresére, 10 millió forintról 100 millió forintra emelkedett a munkavédelmi bírság összeghatára.

Tavaly márciusban létrejött a munkavédelmi szakemberek önkéntes adatbázisa, amelyben a regisztráltak részére szeptembertől már rendszeres hírlevél segíti az időszerű tájékoztatók megismerését. Az ingyenes továbbképzési lehetőség javíthatja a munkavédelem színvonalát, ezzel pedig a munkakörülményeket is.

Zöld-Nagy Viktória, az NGM munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatás-felügyeletért felelős helyettes államtitkára elmondta, a munkakörülmények fejlesztése kiemelt projekt 2024. szeptember elsején indult és 2027. október 31-én zárul. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében indult projektre 8,61 milliárd forint fordítható, kedvezményezettjei a Nemzetgazdasági Minisztérium és a vármegyei kormányhivatalok. A keretösszegből 4,5 milliárd forint továbbadott támogatás lesz.

Ismertetése szerint a projekt három fő eleme a munkavédelmi fejlesztések, a hatósági ügyintézés és a hatósági képzési programok támogatása.

A munkavédelmi fejlesztések támogatásában a kkv-k eszközfejlesztésre, eszköz beszerzésre, védőeszközök, jelzőberendezések beszerzésére, munkahelyi környezet eszközeinek, berendezéseinek fejlesztésére pályázhatnak majd, minimum 500 ezer és maximum 20 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásra – mondta.

A hatósági ügyintézés támogatása projektelem a bejelentésekhez kötődő adminisztratív tevékenység korszerűsítését, racionalizálását, valamint a munkáltatók adminisztratív terheinek csökkentését, egyszerűsítését célozza meg

– tette hozzá.

A hatósági képzési program projektelem célkitűzése a foglalkoztatás-felügyeleti, és a munkavédelmi területen dolgozók folyamatos, tervszerű képzése – részletezte a helyettes államtitkár.