Kategória: Aktuális Információk

Aktuális Információk

Vegyi anyagok a munkahelyeken

Vegyi anyagok a munkahelyeken: Az idei munkavédelmi vizsgálat aggasztó eredményei

forrás: https://mubi.hu/hirek/kemiai-anyagok-biztonsaga/vegyi-anyagok-a-munkahelyeken-az-idei-munkavedelmi-vizsgalat-aggaszto-eredmenyei

A vizsgált cégek több mint kilencven százalékánál találtak valamilyen szabálytalanságot a hatóságok az idén tavasszal elvégzett munkavédelmi ellenőrzések során.

A 2024 április-május időszakban átfogó munkavédelmi ellenőrzést tartottak, amelynek célja a vegyi anyagokkal dolgozó munkahelyek biztonsági helyzetének feltérképezése volt. Az ilyen anyagok súlyos veszélyeket jelenthetnek, ha nem megfelelően kezelik őket – és sajnos, az ellenőrzések szerint a legtöbb helyen ez nem volt rendben.

Miért fontos ez?

A vegyi anyagokkal való munka különösen veszélyes lehet, ha nem tartják be a szigorú munkavédelmi előírásokat. Az elmúlt 10 évben 15 halálos, 4 életveszélyes és 6 maradandó sérüléssel járó baleset történt veszélyes anyagok miatt. Bár 2023-ban kevesebb ilyen esetet jelentettek, mint 2022-ben, még mindig túl sok a kockázat.

A munkavédelmi vizsgálat legfontosabb eredményei

Az ellenőrzések alapján a következő számok rajzolják ki a valóságot:

  • 399 munkáltató közül 365-nél találtak szabálytalanságot (91,5%).
  • 11 munkáltató kapott bírságot összesen 20 445 000 Ft értékben.
  • 1088 veszélyes anyaggal végzett tevékenység került azonosításra.
  • Az ellenőrzött munkahelyek több mint 32 ezer munkavállalót érintettek, közülük 8827 fő volt kitéve szabálytalanságnak.

A szabálytalanságok következtében több munkahelyen kellett ideiglenesen felfüggeszteni a tevékenységet vagy munkaeszközöket. Például:

  • 2570 dolgozót érintett tevékenységfelfüggesztés, és 428 tevékenységet tiltottak be.
  • 219 munkaeszközt vontak ki ideiglenesen a forgalomból.
  • 91 dolgozót eltiltottak a munkavégzéstől.

Leggyakoribb hiányosságok

A vizsgálat több ponton is kirívó problémákat tárt fel. Íme a leggyakoribb szabálytalanságok, amelyekkel a munkavédelmi szakemberek találkoztak:

  • Veszélyes anyagok nem megfelelő tárolása: Sok helyen nem tartották be a vegyi anyagok tárolására vonatkozó szabályokat. Például vegyi anyagok kerültek forgalmi útvonalakra, ezzel akadályozva a szabad mozgást.
  • Nem megfelelő feliratozás: A munkáltatók egynegyedénél nem volt biztosítva, hogy a veszélyes anyagok helyesen fel legyenek címkézve, ezáltal nehezen volt azonosítható, milyen anyagokkal dolgoznak a munkavállalók.
  • Élelmiszerek tárolása veszélyes anyagokkal együtt: Több munkahelyen azt tapasztalták, hogy veszélyes anyagok mellett élelmiszert is tároltak, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent.
  • Hiányos takarítás: Különösen a por állagú anyagok esetében gyakori probléma volt, hogy nem takarítottak megfelelően, így a munkahelyeken szennyezett felületek maradtak, további expozíciós veszélyt okozva.
  • Szellőztető rendszerek hiánya: 11 munkahelyen nem volt megfelelő helyi elszívó berendezés, amely a veszélyes anyagokkal dolgozó munkavállalókat védené.
  • Rákkeltő anyagok kezelése: Az ellenőrzött munkáltatók 35%-a használt valamilyen rákkeltő vagy mutagén anyagot, de sok helyen nem biztosították a megfelelő elválasztást a tiszta és szennyezett területek között.
  • Nem megfelelő kockázatelemzés: Bár a munkáltatók nagy része rendelkezett kockázatértékeléssel, annak tartalma gyakran hiányos volt. A veszélyes anyagok hatásait nem mindig vették figyelembe, és sok helyen elavult biztonsági adatlapokat használtak.

Egyéni védőeszközök és orvosi alkalmasság

A munkavédelmi ellenőrök azt is megállapították, hogy bár a legtöbb munkahely biztosította az egyéni védőeszközöket, ezek nem mindig voltak megfelelőek. Emellett 364 munkahelyen ugyan volt kockázatértékelés, de annak tartalma gyakran hiányos volt – például nem elemezték a veszélyes anyagok pontos hatásait. Nem minden dolgozó rendelkezett érvényes orvosi alkalmassági véleménnyel: 101 munkavállalónál találtak ilyen hiányosságot.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium weboldala

Aktuális Információk

Munkaköri alkalmassági vizsgálatok

forrás: https://egeszsegvonal.gov.hu/ellatorendszer/foglalkozas-egeszsegugy/1664-munkakori-alkalmassagi-vizsgalatok.html#elzetes_munkakri_alkalmassgi_vizsglat

A hazai jogszabályok szerint a munkavégzés elkezdéséhez szükséges a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata. A munkavállaló csak olyan munkát végezhet, olyan munkakörben foglalkoztatható, amelynek ellátására egészségileg alkalmas.

A munkaköri alkalmassági vizsgálatot foglalkozás-egészségügyi szakorvos végzi, és a munkáltató finanszírozza. A vizsgálat az adott munkakör betöltéséhez szükséges egészségi szempontokra terjed ki, vagyis más-más vizsgálatokat tartalmazhat a különböző munkakörök esetén.

A munkaköri alkalmassági vizsgálat típusai az alábbiak:

  • Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat.
  • Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat.
  • Soron kívüli foglalkozás-egészségügyi vizsgálat.
  • Záróvizsgálat.

Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat

A vizsgálatra az alábbi esetekben kerül sor:

  • munkaviszony megkezdése előtt;
  • munkakör, munkahely, munkakörülmények megváltoztatása előtt;
  • fizikai munkavégzés esetén;
  • külföldi munkavégzést megelőzően bizonyos feltételek esetén.

Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat

Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra van szükség az alábbi esetekben:

Bizonyos fizikai, kémiai és biológiai kóroki tényezőknek való kitettség az általánosnál gyakoribb munkaköri alkalmassági vizsgálatot tesz szükségessé (arzénnal, benzollal történő munkavégzés, víz alatt végzett munka, hő-, rezgés- és zajártalomban történő munkavégzés stb.). 

A fokozott baleseti veszéllyel járó munkakörökben (magasban végzett munka, föld alatt végzett munkák, villamosüzemi munka, tűz- és robbanásveszéllyel járó munkák, fegyveres biztonsági őrzés, személy- és vagyonvédelmi tevékenységek stb.).

40 éves korig háromévenként, 40-50 életév között kétévenként, 50 éves kort betöltött munkavállalók esetén viszont évenként szükséges orvosi alkalmassági vizsgálatot végezni. Az (elektromos) feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök betöltői számára évente szükséges az orvosi vizsgálat.

Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységeknél évente szükséges orvosi alkalmassági vizsgálatot végezni.

Ilyenek lehetnek pl.:

  • az olyan munkakörök, amelyeknél a munkavállalók nagy felelősséggel tartoznak az emberi életekért vagy anyagi értékekért;
  • döntés szükségessége nehezen áttekinthető-, új helyzetekben, hiányos és/vagy ellentmondó információk, bonyolult összefüggések alapján;
  • bonyolult technológiák alkalmazása esetén;
  • rutin szellemi munka időkényszer keretei között;
  • emberekkel való foglalkozás konfliktusveszélyes helyzetben;
  • lelki megterhelést okozó munkakörök esetében: fogyatékos, vagy súlyosan beteg személyekkel való foglalkozás;
  • képernyős munkavégzésnél.

Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat

Bizonyos események vagy változások miatt a rendszeres vizsgálatokon túl, szükséges lehet az alkalmasság soron kívüli orvosi vizsgálatára:

  • az egészségi állapot megváltozása esetén,
  • foglalkozási megbetegedés, súlyos, vagy ismétlődő munkabaleset előfordulása esetén,
  • 30 napon túli keresőképtelenség esetén,
  • a munkavégzés 6 hónapot meghaladó szüneteltetése esetén,
  • a munkakörülmények jelentős változása kapcsán.

Bizonyos munkakörökben a munkavállaló kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy az egészségi állapotában beálló, feladatait és felelősségi köreit is befolyásoló változásokat jelenti. Ha az egészségi állapotában történő változásról beszámolni köteles munkavállaló az ún. egészségügyi nyilatkozatban felsorolt tüneteket tapasztalja saját magán vagy a vele közös háztartásban élőkön, akkor is soron kívüli orvosi vizsgálatra van szükség.

Záróvizsgálat (nem kötelező)

A záróvizsgálatot a munkáltató az alábbi esetekben kezdeményezheti:

  • külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagokkal tíz év munka után; benzollal, illetve ionizáló sugárzással négy év munkát követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor;
  • idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet megszűnésekor;
  • ha a munkavállaló korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott legalább 4 évig;
  • ha a munkavállaló külföldi munkavégzés után végleg hazatért.

A munkaköri alkalmassági vizsgálat menete

A munkáltató köteles minden munkavállalója számára biztosítani a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást, és ezzel együtt biztosítani munkavállalója részvételét az alkalmassági vizsgálatokon. A munkáltató a „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű formanyomtatvánnyal küldi a munkavállalót a vele szerződött (vagy a munkáltató alkalmazásában álló) foglalkozás-egészségügyi alapszolgálathoz alkalmassági vizsgálatra, természetesen megjelölve a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat elérhetőségeit, illetve az esetleg már előre egyeztetett időpontot is.

A munkavállalónak a megbeszélt időpontban meg kell jelennie a munkáltató számára alapszolgáltatást nyújtó foglalkozás-egészségügyi orvosánál. Ha a munkavállaló nem megy el a vizsgálatra, akkor a jogszabályi előírások szerint nem állhat munkába; az állományban lévő dolgozót pedig el kell tiltani a munkavégzéstől, amíg a vizsgálatot el nem végzik.

Az alkalmassági vizsgálatra az alábbi hivatalos okmányok szükségesek:

  • személyi igazolvány és TAJ-kártya;
  • „Beutalás munkaköri alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatvány;
  • korábbi betegségekkel kapcsolatos dokumentációk, laboreredmények, zárójelentések, leletek;
  • jogszabályban meghatározott esetekben tüdőszűrő vizsgálat eredménye;
  • jogszabályban meghatározott esetekben egészségügyi kiskönyv;
  • védőoltási könyv, azon munkakörök esetében, ahol jogszabály, illetve a védőoltási módszertani levél alapján kötelező védőoltások felvétele.

A munkaköri alkalmassági vizsgálat általános menete:

  • munkaanamnézis – a korábbi munkakörökre, a bennük eltöltött időre, esetleges kóroki tényezőkre vonatkozó információk rögzítése;
  • családi kórelőzmény-;
  • kórelőzmény felvétele;
  • látás-, hallás-, egyensúly-, vizsgálat;
  • általános orvosi vizsgálat kiegészítő vizsgálatokkal;
  • laboreredmények, leletek értékelése;
  • tanácsadás, javaslatok;
  • alkalmassági vélemény kiadása.

Szükség esetén a vizsgáló orvos a munkavállalót beutalhatja kiegészítő szakvizsgálatokra és laborvizsgálatokra is. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálatról részletesen külön cikkben olvashat.

A munkaköri alkalmassági vizsgálat eredménye

Az alkalmassági vizsgálatot végző orvos a vizsgálat végeztével három minősítést adhat:

  • alkalmas, alkalmas korlátozással
  • ideiglenesen nem alkalmas (határozott időre)
  • nem alkalmas.

Ha a munkavállaló a minősítéssel nem ért egyet, a „Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon 15 napon belül kezdeményezheti az I. fokon eljáró foglalkozás-egészségügyi orvosnál (azaz a munkáltatója foglalkozás-egészségügyi orvosánál) alkalmassága másodfokon való elbírálását. A vizsgálat elvégzésére a foglalkozás-egészségügyi szakellátóhelyek jogosultak. (Ezek jegyzéke az NNK honlapján érhető el.)

A munkáltató kötelezettségei

A munkáltató törvényi kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, melynek részeként biztosítania kell minden munkavállalója számára a jogszabályokban meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásokat, ezek között a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatát is, amely történhet a munkáltató által működtetett egészségügyi szolgáltatónál, illetve külső szolgáltató bevonásával is.

A munkáltató kötelezettsége:

  • a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása,
  • a munkavállaló munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatra küldése és megjelenésének biztosítása,
  • a munkahelyi elsősegélynyújtás lehetőségének biztosítása.

A fenti kötelezettségek megszegése esetén az illetékes hatóság 50–100 000 forintos bírságot szabhat ki. 

Jogszabályi háttér

 A részletes szabályokat az alábbi rendeletek tartalmazzák:

Aktuális Információk

Foglalkozás-egészségügy: tervezet volt, jogszabály nincs

Bonyodalmak a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok körül: tervezet volt, jogszabály nincs

forrás: https://adozona.hu/munkajog/foglalkozasegeszsegugyi_vizsgalat_munkakor__EZCIXJ

2023. év végén a kormányzat döntött arról, hogy 2024. szeptember 1. napjától megszünteti a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat. Ettől az időponttól kezdődően ilyen vizsgálatot külön jogszabály vagy a munkáltató írhat elő. Habár a határidő eltelt, a kapcsolódó jogszabályok nem születtek még meg. A jelenlegi ködös helyzetben megpróbáljuk feltárni a hatályos szabályokat, kötelezettségeket.

Ezek az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkafeltételek

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) meghatározza az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit. A munkavállaló ezek szerint csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára, illetve mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára – jogszabályban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.

A munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a munkaköri alkalmasság vizsgálat tekintetében általános jelleggel azonban megszűnt a kötelező orvosi vizsgálat. Jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkozásokat, amikor a továbbiakban is kötelező lesz az orvosi vizsgálat, illetve a jogszabályon túl a munkáltató is előírhatja ugyanezt a saját döntésével. A munkáltató mindkét esetben továbbra is ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. A hivatkozott jogszabályok azonban váratnak magukra.

BM jogszabály, amelyet nem hirdettek ki, de a kormányhivatal erről nem tud

A Belügyminisztérium 2024. augusztus 21-én a honlapján véleményezésre közzétett egy jogszabálytervezetet, mely 2024. szeptember 1. napjával munkaköröket jelöl ki, amelyeknél az orvosi vizsgálat elvégzése kötelező. A BM rendelet az expozíció alapján határozza meg azon, fizikai munkavégzéssel járó munkaköröket, ahol mindenképpen marad a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat.

Habár a rendelet szeptember 1. napjával lépett volna hatályba, ez több, mint 3 héttel a határidőt követően sem történt meg. Ennek ellenére érdekességképpen egy kormányhivatal már jelen időben, megtörtént eseményként számolt be a BM rendelet kihirdetéséről, és a szabályozás változásának okáról (azóta már észlelték, hogy nincsen jogszabály, és a cikket is eltávolították).

A szeptember 1. napját megelőző szabályokat nem helyezték hatályon kívül

Annak ellenére, hogy a jogalkotó az Mvt. szabályait megváltoztatta, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat szabályozó, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. NM rendelet hatályon kívül helyezése nem történt meg.

A rendelet az előzetes, időszakos és soron kívüli, továbbá a záróvizsgálatokat szabályozza. A rendelet 4. §-a szerint előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni többek között a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően. A jogszabályt utoljára 2023. december 13. napjával módosították.

A képernyő előtti munkavégzés szabályai még hatályban vannak

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. EüM rendelet szerint minden olyan, az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően kétévenként, illetve amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe foglalkozás-egészségügyi vizsgálat elvégzése kötelező! A jogszabály azt is előírja, hogy a munkavállaló – a külön jogszabály szerinti időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően – köteles a rendeletben meghatározott vizsgálaton részt venni.

dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő