Felmérés: a vezetők és a frontvonalban dolgozók magas pszichoszociális kockázattal szembesülnek

A kutatásban több mint 6700 munkavállalót és 248 HR-vezetőt kérdeztek meg.

forrás: https://www.hrportal.hu/c/felmeres-a-vezetok-es-a-frontvonalban-dolgozok-magas-pszichoszocialis-kockazattal-szembesulnek-20241230.html

A meQuilibrium december 5-i jelentése szerint a vezetők és a frontvonalban dolgozók egyaránt a a munkahelyi pszichoszociális kockázatok növekedéséről számolnak be – írja a HR Drive.

A HR-vezetők kapták a legmagasabb pontszámokat az érzelmi nyugalom (83%), a célok tisztázása (83%) és a változásból származó érzékelt személyes előnyök (63%) terén. A vezetők azonban minden mérőszámban lényegesen alacsonyabb pontszámot értek el, 24%-uk mondta azt, hogy a változás elbizonytalanítja őket abban, hogy hogyan tovább. Hasonlóképpen, a munkavállalók számoltak be a változással szembeni legmagasabb szintű szorongásról és a legalacsonyabb mértékű nyitottságról a változással kapcsolatban.

A változások hatékony kezelésének képessége ma már nem luxus, hanem szükségszerűség” – mondta Jan Bruce, a meQuilibrium vezérigazgatója és társalapítója.

A több mint 6700 munkavállaló és 248 HR-vezető körében végzett felmérés szerint a Z generációs munkavállalók nagyobb valószínűséggel tekintik normálisnak a változásokat, ugyanakkor nagyobb szorongásról számoltak be a változásokkal kapcsolatban, és alacsonyabb érzelmi stabilitásról, mint idősebb kollégáik. Emellett a Z generációs munkavállalók nagyobb valószínűséggel számoltak be kiégésről és magas munkahelyi stresszről.

A távmunkások és a hibrid munkavállalók körében a jóllétbeli előny csökkent, az irodában dolgozók csak valamivel magasabb fizikai kellemetlenségekről és kiégésről számoltak be. A jelentés szerint a rendszerszintű nyomás, mint például a gazdasági bizonytalanság, a megnövekedett munkaterhelés és a szervezeti változások felgyorsult üteme a munkavállalókat helytől függetlenül érintette.

Emellett a munkavállalók több mint fele azt mondta, hogy legalább egy jelentős pszichoszociális kockázattal szembesül a munkahelyén, 52%-uk küzd azzal, hogy segítséget kapjon a feletteseitől, 43%-uk pedig azt állítja, hogy a feladatokat nem igazságosan osztják el. Ennek részeként a vezetők „pszichoszociális kockázati paradoxonnal” szembesülnek, mivel 40%-kal magasabb követelményeket tapasztalnak, mint a nem vezetők, és 59%-kal nagyobb érzelmi megterhelést, miközben a pszichoszociális kockázatokat is mérsékelniük kell a csapatukon belül.

Más jelentések is kimutatták, hogy a vezetők egyre nagyobb nyomással szembesülnek mind a többi vezető, mind a közvetlen beosztottak részéről, valamint intenzívebb munkaterheléssel. Bár a legtöbb vezető elmondta, hogy képzésben részesült, a jelentés szerint a többség szerint több coachingra lenne szükségük, ami javíthatja az elkötelezettséget és csökkentheti a stressz-szintet.

A Gallup jelentése szerint különösen a zavaró változások sújtják leginkább a vezetőket, ami alacsonyabb elkötelezettséghez, nagyobb kiégéshez és magasabb fluktuációhoz vezet.

A MeQuilibrium több stratégiát is ajánlott a munkaerő változásra való felkészültségének növelésére és a pszichoszociális kockázatok csökkentésére, például kétirányú visszajelzési mechanizmusok bevezetését, célzott képzést a vezetőknek, a stresszkezelési kezdeményezésekkel a rugalmasság elősegítését és a Z generációs munkavállalók támogatását a változásra való felkészültség elősegítéséhez.

Ezekből a szektorokból kerül ki a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/ezekbol-a-szektorokbol-kerul-ki-a-legtobb-feketen-foglalkoztatott-munkavallalo-20250114.html

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 2024-es harmadik negyedévére vonatkozó országos összefoglaló jelentése szerint az építőipari ágazatban tevékenységet végző foglalkoztatók körében valósul meg leginkább a feketefoglalkoztatás, e miatt kerül sor a legtöbb intézkedésre és továbbra is ez a jogsértés érinti a legnagyobb munkavállalói létszámot. Szeptember 30-ig a hatóság országosan 10 439 munkáltató foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta, amely során a foglalkoztatók 66 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértést.

Ha összevetjük a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzések III. negyedéves (2024. január 1. – szeptember 30.) számait a 2023. III. negyedévével, akkor mind az ellenőrzések számában (2023. szeptember 30-ig: 11 053 db), mind a szabálytalan munkáltatók arányában (2023. szeptember 30-ig 67 %) csökkenés tapasztalható.

2024. III. negyedévben kevesebb munkavállaló (40 331 fő) került ellenőrzés alá az előző év hasonló időszakához képest (2023. szeptember 30-ig 40 424 fő), de arányaiban kevesebb munkavállalói létszámot is érintett munkaügyi jogsértés (2023. szeptember 30-ig 61 %).

A legtipikusabb jogsértés a feketefoglalkoztatás

Az ellenőrzési tapasztalatok alapján továbbra is gyakran előforduló jogsértés a feketefoglalkoztatás. A szabálytalanság 2024. szeptember 30. napjáig az ellenőrzött munkavállalók 13,46 %-át (5 430 fő) érintette. Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz (40 331 fő) viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya az előző év ugyanezen időszakában mért arányaihoz képest jelentősen kevesebb (2023-ban 15,67 % volt az arány).

Az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 41,5 %-a (2 256 fő) az építőipari ágazatból került ki. Ez az arány az előző év azonos időszakához viszonyítva csökkent (2023. III. negyedév: 48,2%, 3 058 fő).

Ha az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókat figyeljük meg, emelkedés (25,29 %-ról 27,53%-ra változott) látható.

A mezőgazdasági ágazatból került ki az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 7,6 %-a (412 fő).

Az egyes ágazatokban az ellenőrzéssel érintett munkavállalókat tekintve a vagyonvédelem, a feldolgozóipar és a vendéglátás területén javult a feketefoglalkoztatás aránya, a többi ágazatban növekedés tapasztalható a 2023. évi első háromnegyed évhez képest.

Az összes ellenőrzött és feketén foglalkoztatott munkavállaló arányszáma csökkent az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva. Azonban a javuló tendencia ellenére még mindig az építőiparból kerül ki a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló, ezt követi a vendéglátás, a főbb ágazatokon kívüli úgynevezett „egyéb” ágazatok és a kereskedelem.

A feketefoglalkoztatással összefüggésben a korábbi évek ellenőrzési tapasztalataihoz hasonlóan megállapítható, hogy a leggyakoribb szabálytalanság a jogviszonyok – mind a munkajogviszony, mind az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony – bejelentésének elmulasztása.

A korábbi évekhez hasonlóan a foglalkoztatók a bejelentések elmaradása okaként „próbamunkára” hivatkoznak – azaz akkor jelenti be a munkavállaló jogviszonyát és köt vele írásba foglalt munkaszerződést, ha a munkavállaló „megfelelt” ezen a „próbamunkán” – azonban ez továbbra sem fogadható el kimentési okként. A bejelentések elmaradásával összefüggésben számos munkáltató próbálja a felelősséget más valakire hárítani, ezért találkozik a hatóság olyan hivatkozásokkal is, miszerint a felelősség a könyvelőt vagy más, a bejelentés megtételével megbízott személyt/munkavállalót terheli, vagy a bejelentés a szakmai rendszer hibája miatt maradt el. A nehezen megközelíthető munkavégzési helyeken a munkáltatók továbbra is bíznak abban, hogy a területi akadályok miatt elmaradnak a hatósági ellenőrzések, ezért szándékosan nem jelentik be a munkavállalókat, amelyek leginkább az építőipari és a mezőgazdasági ágazat területén működő vállalkozásoknál volt tapasztalható.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a bejelentés elmaradásának hátterében a közterhek befizetésének szándékos elkerülése, illetőleg az időbeli korlátok kijátszására irányuló akarat áll. Ha egy munkáltató havi 15 napnál többször foglalkoztatja a munkavállalót, akkor a „rendes” munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja kijátszani az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését.

Részmunkaidős bejelentés, teljes munkaidős foglalkoztatás mellett szintén többször előforduló szabálytalanság. Ezt azonban nehéz bizonyítani, mert a jogsértéssel érintett és a munkájukat féltő munkavállalók nem mernek a munkáltatójuk ellen nyilatkozatot tenni.

Munkaszerződés nélküli foglalkoztatás esetén azok a munkáltatók, akiknek nem áll szándékában bejelentés nélkül foglalkoztatni a munkavállalókat, elsődlegesnek tekintik a bejelentést, mert az a céljuk, hogy a munkavállaló minél előbb munkába álljon. A munkaszerződések írásba foglalását ezért elhalasztják, és ekkor fordul elő, hogy el is felejtik a munkaszerződést írásba foglalni.

Egyre ritkább a – téves jogszabály alkalmazás miatti – színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás.

A harmadik országbeli állampolgárok szabálytalan foglalkoztatása az alábbi formákban fordult elő:

  • nem rendelkeztek érvényes tartózkodási vagy munkavállalási engedéllyel
  • engedélyben megjelölt munkavégzési helytől eltérő munkahelyen kerültek foglalkoztatásra
  • lejárt érvényességű engedéllyel végeztek munkát
  • érvényes adóhatósági bejelentés hiányában foglalkoztatták.

Ágazati megoszlásban tekintve a harmadik országbeliek foglalkoztatásával kapcsolatos jogsértések nagyobb létszámban érintették az építőipar, az egyéb ágazatok, a feldolgozóipar, gépipar és a kereskedelem területén munkát végző munkavállalókat. A vagyonvédelem területén nem tárt fel a hatóság ilyen irányú jogsértést 2024. szeptember 30. napjáig.

A feketefoglalkoztatás mellett a másik leggyakrabban előforduló szabálytalanság az építőiparban a munkaidő-nyilvántartás vezetésének hiánya. A munkáltatók elmondása szerint a munkaidő-nyilvántartás vezetése és a munkavégzés helyén való tárolása nehézségekkel jár, ezért gyakran inkább nem vezetik azt, ezzel azonban a rendkívüli munkavégzés nyilvántartását és annak ellentételezését kerülik el. Az ellenőrzések során sok esetben nem is tudnak nyilvántartást bemutatni a hatóság munkatársainak.

Összegzés

• 2024. szeptember 30-ig a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság országosan 10 439 munkáltató foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta, amely során a foglalkoztatók 66 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértést, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (40 331 fő) 55 %-át érintették.
• 2023. III. negyedévéhez viszonyítva mind az ellenőrzések számában (2023. szeptember 30-ig: 11 053 db), mind a szabálytalan munkáltatók arányában (2023. szeptember 30-ig 67 %) csökkenés tapasztalható.
• 2024. III. negyedévben kevesebb munkavállaló (40 331 fő) került ellenőrzés alá az előző év hasonló időszakához képest (2023. szeptember 30-ig 40 424 fő), de arányaiban kevesebb munkavállalói létszámot is érintett munkaügyi jogsértés (2023. szeptember 30-ig 61 %).
• Az ellenőrzési tapasztalatok alapján továbbra is gyakran előforduló jogsértés a feketefoglalkoztatás. A szabálytalanság 2024. szeptember 30. napjáig az ellenőrzött munkavállalók 13,46 %-át (5 430 fő) érintette. Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz (40 331 fő) viszonyítva a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók aránya az előző év ugyanezen időszakában mért arányaihoz képest jelentősen kevesebb (2023-ban 15,67 % volt az arány).
• Az egyes ágazatokban az ellenőrzéssel érintett munkavállalókat tekintve a vagyonvédelem, a feldolgozóipar és a vendéglátás területén javult a feketefoglalkoztatás aránya, a többi ágazatban növekedés tapasztalható a 2023. évi első háromnegyed évhez képest.
• Az összes ellenőrzött és feketén foglalkoztatott munkavállaló arányszáma csökkent az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva. Azonban a javuló tendencia ellenére még mindig az építőiparból kerül ki a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló, ezt követi a vendéglátás, a főbb ágazatokon kívüli úgynevezett „egyéb” ágazatok és a kereskedelem.
• A munkaidővel (munkaidő-beosztás, munka keret) és a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések száma továbbra is meghatározó.
• A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül az elszámolással (bérjegyzékkel) kapcsolatos szabálytalanságok voltak a legjellemzőbbek.
• A korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan elmondható, hogy a vizsgálatok túlnyomó része a kiemelt ágazatokra (építőipar, kereskedelem, vendéglátás, feldolgozóipar) irányult, mert itt vannak a leginkább súlyos munkaügyi jogsértések.

Forrás: a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok 2024. harmadik negyedéves beszámolói

Munkahelyek jövője 2025-ben

Így néz ki a munkahelyek jövője 2025-ben: kikre lesz a legkevésbé és leginkább szükség?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/igy-nez-ki-a-munkahelyek-jovoje-2025-ben-kikre-lesz-a-legkevesbe-es-leginkabb-szukseg-20250203.html

Kikre és milyen készségekre lesz leginkább és legkevésbé szükség a következő öt évben? Mely munkakörök növekednek a leggyorsabban? A Világgazdasági Fórum a Future of Jobs Report 2025-ben összegyűjtötte azokat a tényezőket és trendeket, amelyek leginkább befolyásolják és alapvetően alakítják át a munkaerőpiacot a következő öt évben.

Ezek a tényezők: a technológiai változások, a gazdasági bizonytalanság, a zöldgazdaság, a demográfiai változások, valamint a geoökonómiai széttöredezettség.

1. A legnagyobb változást a technológia hozza, mely a munkáltatók 60%-a szerint át fogja alakítani a működésüket a következő 5 esztendőben.

Itt elsősorban a mesterséges intelligenciának és az információfeldolgozás változásának lesz döntő szerepe, ezt 86% gondolja, míg a következő tényező az automatizálás és a robotika (58% szerint) további térnyerése.

Ezért különösen nagy szükség lesz mesterséges intelligencia és adattudós szakemberekre, akik értik a hálózatokat, a kiberbiztonságot és egyáltalán technológiai „írástudók” – ez utóbbi három lesz a leggyorsabban növekvő készségcsoport a következő időszakban

2. Megélhetési költségek növekedése lesz a második meghatározó trend, annak ellenére, hogy a globális infláció csökken.

A munkáltatók fele számít rá, hogy ez hatással lesz a működésükre 2030-ig.  A gazdasági lassulás is fontos tényező, de transzformatívnak csak a munkáltatók 42%-a értékeli. 

Ez utóbbi az új munkahelyek kialakítására is hatással lesz, és mintegy 1,6 millió állás megszűnését okozza világszerte

Így a munkaerőpiacon azok lesznek előnyben, akik képesek a kreatív gondolkodásra, jó az ellenállóképességük, rugalmasak és agilisak.

3. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz és a zöldátalakulás a harmadik trend, ami a munkáltatók 41%-ára lesz befolyással. 

Olyan szakmák iránt fog nőni a kereslet, mint a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó mérnökök, környezetvédelmi mérnökök, valamint az elektromos és az önvezető járművek specialistái. Ezek a szakmák szerepelnek a 15 leggyorsabban növekvő állás körében.

Először kerül be a top 10 készség közé az „environmental stewardship”, amely a környezetvédelemmel, fenntarthatósággal és természeti erőforrások kezelésével kapcsolatos tudásokat, készségeket jelenti összességében.

4. Két demográfiai folyamat befolyásolja a világgazdaság alakulását egyszerre: az egyik a fejlett gazdaságokban az egyre inkább elöregedő lakosság, amely egyben csökkenő munkaképes népességet jelent, míg az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező gazdaságokban nő a munkaerő elérhetősége. 

Ezek a trendek növelik a tehetséggondozással kapcsolatos készségek iránti keresletet, mint az oktatás, a mentorálás, valamint a motiváció és az önismeret képessége

Az idősödő népesség pedig növeli az igényt az egészségügyi állások és az ápolási szakemberek körében. Míg a növekvő munkaképes korú népességű országokban az oktatással kapcsolatos szakmákra, tanárokra lesz szükség. 

5. A geogazdaság széttöredezettsége és a geopolitikai feszültségek az üzleti modellek átalakítását fogják ösztönözni a megkérdezett cégek egyharmadánál.

Az előrejelzések szerint 2025 és 2030 között a munkaerőpiacon jelenlévő összes állás 22%-át strukturális átalakulás fogja érinteni, ez várhatóan 14%-ban, mintegy 170 millió munkahely létrehozását jelenti majd, de együtt fog járni 8% (92 millió állás) megszűnésével is.  Vagyis összesen nettó 7%-os növekedés, mintegy 78 millió állás keletkezése várható ebben az időszakban. 

A jelentés a Világgazdasági Fórum (WEF) Future of Jobs felmérésén alapul, amelyben 1000 globális munkáltatót kérdeztek meg, amelyek összesen 14,1 millió munkavállalót foglalkoztatnak 22 iparágban, 55 országban. 

Akikre a legnagyobb igény lesz

Abszolút értékben a nélkülözhetetlen szolgáltatásokat ellátó, úgy nevezett frontvonalban dolgozó munkavállalókra nő meg az igény: ide tartoznak a mezőgazdaságban tevékenykedők, a szállítási-kézbesítési területen dolgozó sofőrök, az építő- és az élelmiszeriparban dolgozók és az eladók. Valamint jelentős szükséglet mutatkozik a gondozási szolgáltatásokban dolgozók munkájára: ápolókra, szociális munkásokra, tanácsadókra, otthoni gondozást ellátó szakemberekre valamint tanárokra. 

Százalékos arányban a technológiával kapcsolatos munkakörök növekszenek majd a következő öt évben a legnagyobb mértékben. Ilyen munkakörök lesznek többek között: Big Data szakemberek (adattudósok, adatelemzők), fintech mérnökök, AI és gépi tanulással foglalkozó szakemberek, szoftver- és alkalmazásfejlesztők. A zöld energiával és átállással kapcsolatos szerepek közül az önvezető és elektromos járművek szakértői, környezetvédelmi és megújuló energiával foglalkozó mérnök pozíciók is a leggyorsabban bővülő területek között lesznek. 

Akikre csökken az igény – a készségek 40 százaléka idejétmúlt lesz

Abszolút értékben az irodai és titkári munkát végzőkre csökken leginkább az igény, beleértve a pénztárosokat, jegykezelőket, valamint az olyan adminisztratív munkakörökben dolgozókat, mint az asszisztensek és vezetői titkárságvezetők. A kutatásban résztvevők hasonlóan csökkenést várnak a postai alkalmazottak, banki pénztárosok és adatbevitellel foglalkozó munkavállalók körében. 

Általánosságban a munkavállalók azzal számolhatnak, hogy készségeik körülbelül 40%-a átalakul vagy idejétmúlttá válik a következő öt évben. Ugyanakkor a készségek egy picivel stabilabbak lesznek, az előző jelentések eredményeihez képest, amikor 57 illetve 44% volt a bizonytalanságuk. Ennek oka lehet, hogy a munkavállalók nagyjából fele közben képzést kapott, átesett re- illetve upskillingen

Ezekre a készségekre van a legnagyobb igény

Az analitikus gondolkodás lesz a legkeresettebb készség, amelyet 10-ből 7 munkáltató elengedhetetlennek tart. Ez után jön az ellenállóképesség, a rugalmasság, az agilitás és a vezetői illetve influenszer készségek.

Leggyorsabban az AI és a big data készségek nőnek, ezt követi a kiberbiztonság, a technológiai műveltség. Ezeket egészíti ki a kreatív gondolkodás, a rugalmasság, az agilitás, és az élethosszig tartó tanuláshoz elengedhetetlen kíváncsiság. Ezzel szemben a manuális készségek, a kitartás és a precizitás iránti igény jelentősen csökken. A válaszadók mintegy negyede szerint ezek fontossága mérséklődik. 

Bár összességében 2030-ra a rendelkezésre álló munkahelyek száma növekedni fog, a pozíciók és a szükséges készségkészlettel rendelkező munkavállalók között szakadék lehet. A Világgazdasági Fórum elemzése szerint a munkavállalók 59%-nak mindenképpen tréningre lenne szüksége, hogy ezt a szakadékot be lehessen tömni. A munkaadók szerint ezen munkatársak közel felét jelenlegi pozíciójukban lehet újraképezni, míg harmadukat más munkakörökbe lehet elhelyezni a képzés után, azonban a maradék nem kap képzést, így munkaerőpiaci helyzetük is bizonytalanná válik. 

A szükséges változásoknak éppen ezen nélkülözhetetlen készségek hiánya vethet gátat, ezért a válaszadó vállalatok 85%-a számára prioritás az alkalmazottak továbbképzése a következő időszakban. 70% új munkavállalókat tervez felvenni, olyanokat, akik rendelkeznek a megfelelő készségekkel. 40% leépítést tervez azok közül, akiknek a készségei már nem naprakészek, míg 50% igyekszik áthelyezni ezekből a pozíciókból a dolgozókat oda, amelyek növekedést mutatnak. 

A tehetségek elérése és megtartása érdekében a cégek koncentrálni fognak a munkavállalói jól-létre és a képzésekre (upskilling, reskilling), és számukra a karrierút biztosítására. 

Nyitókép: Freepik