Pszichoszociális kockázatok és mentális egészség a munkahelyen
forrás: https://osha.europa.eu/hu/themes/psychosocial-risks-and-mental-health
A pszichoszociális kockázatok és azok mentális és fizikai egészséget érintő következményei a munkahelyi biztonság és egészségvédelem legnagyobb kihívásai közé tartoznak. Az emberek egészségre gyakorolt káros hatásuk mellett a pszichoszociális kockázatok a szervezetek és a nemzetgazdaságok hatékonyságát is negatívan befolyásolhatják.
A stressz, a szorongás és a depresszió a második leggyakoribb munkahelyi egészségügyi probléma, amely az európai munkavállalókat érinti. A mentális egészségi szempontok felvetéséhez és a munkahelyi kihívások megemlítéséhez még mindig az társul, hogy az érintettek félnek a megbélyegzéstől. Mindazonáltal közel 45% azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik arról számolnak be, hogy olyan kockázati tényezőkkel szembesülnek, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják mentális egészségüket. Ha azonban a pszichoszociális kockázatokat nem egyéni hibának, hanem szervezeti kérdésnek tekintjük, akkor ugyanolyan strukturált és szervezett módon kezelhetők, mint a többi munkavédelmi kockázat.
Melyek a pszichoszociális kockázatok?
A pszichoszociális kockázatok a munka rossz tervezéséből, szervezéséből és irányításából, valamint a munka rossz társadalmi környezetéből erednek, és negatív pszichológiai, fizikai és szociális következményekkel járhatnak. Néhány példa a pszichoszociális kockázatokhoz vezető munkakörülményekre:
- túlzott munkateher;
- egymásnak ellentmondó elvárások és az egyértelmű szerepkörök hiánya;
- a munkavállalók nem vesznek részt az őket érintő döntésekben;
- a munkavállalóknak nincs ráhatása a munka elvégzésének módjára;
- rosszul irányított szervezeti változás;
- a munkahely bizonytalansága;
- nem hatékony kommunikáció;
- nincs támogatás a vezetőség vagy a kollégák részéről;
- pszichológiai és szexuális zaklatás; és
- nehezen kezelhető ügyfelek, betegek, diákok stb.
A munkahelyi követelmények vizsgálatakor fontos, hogy ne keverjük össze az olyan pszichoszociális kockázati tényezőket, mint például a túlzott munkaterhelés, azokkal a körülményekkel, amikor a munkafeladatok ugyan ösztönzőek és néha kihívást jelentenek, de olyan támogató munkakörnyezet van, amelyben a munkavállalók kellő önállósággal rendelkeznek, és jól képzettek és motiváltak ahhoz, hogy legjobb képességeik szerint teljesítsenek. A jó pszichoszociális környezet elősegíti a jó teljesítményt és a személyes fejlődést, valamint a munkavállalók mentális és fizikai jóllétét.
A munkavállalók akkor élik meg a stresszt, amikor a munkájukkal járó általános követelmények túlzottak, és meghaladják azt, amivel meg tudnak birkózni. Az olyan kapcsolódó mentális egészségügyi problémákon túl, mint a kiégés, a szorongás, a depresszió és akár az öngyilkossági szándék, a tartós stressztől szenvedő munkavállalóknál súlyos fizikai egészségügyi problémák, például szív- és érrendszeri betegségek vagy váz- és izomrendszeri zavarok is kialakulhatnak.
A szervezetre nézve a negatív hatások közé tartozik a rossz általános vállalati teljesítmény, a megnövekedett távollét és kimerültség (a munkavállalók betegen jelennek meg a munkahelyükön, és nem képesek hatékonyan dolgozni), a magasabb fluktuáció, valamint a megnövekedett baleseti és sérülési arány. A mentális egészséggel összefüggő távollétek általában hosszabbak, mint az egyéb okokból eredő távollétek, és a munkával kapcsolatos kockázati tényezők fontos szerepet játszanak a korengedményes nyugdíjba vonulás arányának növekedésében. A vállalkozásokra és a társadalomra háruló költségek a becslések szerint jelentősek, és nemzeti szinten több milliárd euróra rúgnak.