Ezek voltak a jellemző munkavédelmi szabályszegések az első félévben

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/ezek-voltak-a-jellemzo-munkavedelmi-szabalyszegesek-az-elso-felevben

Cikkünkben áttekintettük a legfrissebb hatósági ellenőrzések eredményeit, és összegyűjtöttük a leggyakoribb hibákat, amelyekkel a munkavédelem kiemelt intézkedései során gyakran találkozott a vállalkozásoknál.

Nemrég jelent meg a Munkavédelem és Foglalkoztatás-felügyelet oldalán a munkavédelmi hatóság 2024. I. félévi ellenőrzési tapasztalatairól szóló jelentés. Korábban már összefoglaltuk a vizsgálatok legfontosabb jellemzőit – milyen iparágban, mennyi vállalkozást érintett – most pedig a kiemelt intézkedéseket vettük górcső alá.

Mik azok a kiemelt intézkedések?

A kiemelt intézkedések olyan munkáltatói szabályszegésekre utalnak, amelyek a munkavállalók életét, testi épségét és egészségét fokozottan veszélyeztetik. Ezek célzottan azokra az esetekre irányulnak, ahol jelentős mulasztások történnek a munkavédelmi előírások betartásában. Idén az első félévben az összes (23 898) intézkedés 50,43%-a tartozott a kiemelt intézkedések (12 052) közé.

A kiemelt munkavédelmi intézkedésekből a legtöbb a veszélyes anyagok szabálytalan kezeléséhez kötődött. Az összesen 15 374 munkavédelmi intézkedés közül 6875 minősült kiemelt munkavédelmi intézkedésnek, ami 44,7%-os arányt jelent.

Az intézkedések túlnyomórészt a veszélyes anyagok és keverékeik helytelen felhasználásával és tárolásával voltak kapcsolatosak.

  • Az egyik fő probléma a kockázatértékelés elmulasztása vagy hiányossága, különösen a munkahelyen felhasznált veszélyes anyagok változásainak figyelmen kívül hagyása esetén.
  • Emellett a munkahigiénés vizsgálatok elmaradása is gyakori szabályszegés, így például a légszennyezettség mérések rendszeres elmulasztása, amelyek pedig alapvetőek lennének a veszélyes anyagokkal dolgozók védelme érdekében.
  • Ezen kívül a munkavédelmi ismeretek hiánya is kiemelkedő szabályszegés, amely az összes kiemelt munkavédelmi intézkedés 14,4%-át tette ki. A munkáltatók gyakran elhanyagolják az oktatást, vagy nem minden szükséges ismeretre terjed ki a munkavédelmi tematika. Az ismételt munkavédelmi oktatás elmaradása is jellemző, különösen azokban az esetekben, amikor a munkavállalók szabálytalan munkavégzést folytatnak.
  • A dokumentálás elmaradása szintén hatósági intézkedést von maga után, mivel a vonatkozó törvény előírja, hogy a munkavállalók a foglalkoztatás teljes ideje alatt rendelkezzenek a szükséges ismeretekkel.
  • Az emelőgépekkel kapcsolatos intézkedések az összes kiemelt munkavédelmi intézkedés 14,3%-át tették ki. Az emelőgépek szabálytalan használata, a karbantartások elmulasztása, illetve az emelőgép kezelői jogosítvány vagy alkalmassági vizsgálatok hiánya jellemző szabályszegés. 
  • Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos szabályszegések, például az eszközök biztosításának elmaradása, az eszközök nem megfelelő használata vagy azok konstrukciós hibája miatt az összes intézkedés 12,2%-át jelentették. 
  • A munkaköri alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos szabálytalanságok az összes intézkedés 11,2%-át tették ki. Ezek a szabálytalanságok a vizsgálatok elmaradását jelentik, amelyeket törvény ír elő. 
  • A veszélyes munkafolyamatok, technológiák és munkaeszközök kockázatértékelésének hiánya az összes intézkedés 7,7%-át tette ki. A kockázatértékelés elmulasztása gyakori szabálytalanság, különösen, ha a munkavédelmi szakemberek csak a jogszabályban meghatározott időszakonként végeznek értékelést. Az előírások azonban megkövetelik, hogy minden jelentős változáskor ismételt kockázatértékelés történjen.
  • A szállítással, rakodással és anyagmozgatással kapcsolatos szabályszegések az intézkedések 4,6%-át tették ki, míg a munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása az intézkedések 2,2%-át eredményezte.

Mi újság a villamos biztonsági felülvizsgálattal?

forrás: https://www.langlovagok.hu/13653/mi-ujsag-a-villamos-biztonsagi-felulvizsgalattal/

Egy idei jogszabályváltozás apropóján kérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet.

Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 2024. január 29-én módosult, a változás érintette a villamos biztonsági felülvizsgálatot is.

Kivéve lakóépületek

Az 1. melléklet 1.13.2. db) alpontja így szólt az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat kötelezettségi köréről: „a fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelemmel korlátozott villamos berendezésen”, míg most ekképpen rendelkezik a jogszabály: „a fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelemmel korlátozott általános célú villamos berendezésen, kivéve a lakóépületek villamos berendezését”.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Épületvillamossági és Biztonsági Szakosztály Villamos Biztonsági Munkabizottság Operatív Csoport (továbbiakban: MEE) a Lánglovagok.hu kérdésére megerősítette, hogy ezzel a lakóépületek tekintetében az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 276. §-ával megteremtődött az összhang, de felhívták a figyelmet, hogy mindig figyelembe kell venni az esetleges helyi szigorító körülményeket, és mindig a szigorúbb előírásokat kell figyelembe venni a vizsgálatkor.

Ilyen, 3 évet előíró szigorító körülmény például a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklet 1.13.2. dc) alpontjában található változatlan formában: „a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat szerint lakóépület, kommunális épület, valamint egyéb épület villamos berendezésén, ha az munkahelynek minősül”. A munkahely fogalma a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában található: „minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított) munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében.”

Három évből hat év

És mi a helyzet akkor, ha a jogszabályváltozás előtt az akkori előírások szerint a minősítő irat 3 év érvényességet adott, és a mostani rendelet szerint elegendő 6 évente elvégezni a villamos biztonsági felülvizsgálatot?

A Nemzetgazdasági Minisztérium (továbbiakban: NGM) ezzel kapcsolatban érdeklődésünkre azt írta, hogy a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet nem rendelkezik arról, hogy az elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentumban (minősítő iratban) meghatározott időpontban kell elvégezni a következő, esedékes időszakos villamos biztonsági felülvizsgálatot. (Ez természetesen nem vonatkozik arra az esetre, amikor a felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlásának határidejét a villamos biztonsági felülvizsgálat végzője a minősítő iratban meghatározta – lásd 1.12.1. alpont). Tekintettel arra, hogy a villamos biztonsági felülvizsgáló által kiállított ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem hatósági döntés, ezért az abban foglaltak nincsenek hatással a jogszabályi előírásból fakadó kötelezettségek teljesítésére.

Villamos biztonsági felülvizsgálat lakásokban

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklet 1.13.3. alpontja 2024. január 28-ig így rendelkezett:

„Lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:

 a) fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és

 b) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.”

A rendelet 2024. január 29-től a félkövér betűtípussal jelzett résszel egészült ki: „Lakóépületekben lévő, bérleménynek nem minősülő lakások villamos berendezésén az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:”.

Az 1.13.2 alpont f) pontja szerint „a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén villamos biztonsági felülvizsgálat végzése bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor, amennyiben a bérbeadás, illetve a tulajdonosváltás időpontjához képest 6 évnél nem régebben elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem áll rendelkezésre”.

Az NGM jelezte, hogy az 1.13.3. alpontja kizárólag az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat tekintetében fogalmazza meg a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyhatóságának feltételrendszerét. A bérlőváltás esetkörét az 1.13.3. alpontja eleve kizárja a mentességből, míg a tulajdonosváltás azért zárandó ki a mentességből, mert tulajdonosváltásnál nem időszakos villamos biztonsági felülvizsgálatot kell végezni. E tekintetben az NGM felhívja a figyelmet az 1.6. alpontra, amelyben csak a d) pont szerinti esetkörhöz kapcsolódik időszakos felülvizsgálati kötelezettség (a többi pont esetében a villamos biztonsági felülvizsgálat nem időszakos felülvizsgálatot jelent).

Ki végezteti el a villamos biztonsági felülvizsgálatot?

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 2. § 29. pontjában lévő definíció szerint az üzemeltető „a villamos berendezés üzemeltetője, az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki vagy amely a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére feljogosított”.

Az 1. melléklet 1.8 pontja szerint a berendezés létesítésekor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés), valamint átalakítás, javítás esetén annak üzembe helyezése előtt a kivitelező feladata az ellenőrzés, míg az 1.6 pontban felsorolt többi esetben, így bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor az üzemeltető kötelezettsége, kivéve, ha szerződésben e kötelezettséget más vállalta.

Jó, de mindezek alapján egy bérbe adott ingatlannál ki az üzemeltető? Az NGM szerint a definíció alapján egyértelmű. A MEE viszont konkrétan válaszolt, bérbeadáskor a tulajdonos az üzemeltető. Hosszú idejű szerződések esetén azonban érdemes a bérlőre átruházni az üzemeltetői kötelezettséget.

Túlóra: amikor mégsem 8 óra a 8 óra – a túlmunka elrendelésének szabályai

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/tulora-amikor-megsem-8-ora-a-8-ora-a-tulmunka-elrendelesenek-szabalyai-20241112.html

Az őszi intenzív időszakban – különösen az ünnepek előtt – a munkavállalók többsége bizonyosan szembesül azzal a problémával, hogy megszaporodnak a feladatok, nagyobb a munkateher és ezzel arányosan megnő a munkaidő hossza is. A munkáltatóknak pedig nem árt odafigyelni, hogy hogyan szervezik a munkát, hiszen a vonatkozó jogszabályi előírások be nem tartása komoly következményekkel járhat, hívja fel a figyelmet az act legal Hungary ügyvédi irodájának ügyvédje, Dr. Bognár Ivett. Mik azok a szabályok, amelyekkel a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is érdemes tisztában lenni a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében?

Mikor is beszélünk pontosan túlóráról?

Azt, hogy hetente hány órát dolgozunk, rendszerint a munkaszerződésünk rögzíti, azt pedig, hogy ezeket a munkaórákat mikor, milyen beosztásban vagyunk kötelesek ledolgozni, főszabály szerint a munkáltatónk mondja meg. A munkaidő beosztásának a jogát a munkáltató kivételes esetben átengedheti a munkavállaló részére, ebben az esetben beszélünk kötetlen munkarendről. Ilyen például a vezetők munkaidőbeosztása, hiszen esetükben gyakori, hogy olyankor is akadnak elvégzendő feladataik, amikor a napi 8 órában, 8-tól 4-ig dolgozók munkaideje már lejárt. A kötetlen munkarend egyben azt is jelenti, hogy esetükben túlóráról nem lehet szó, hiszen ilyenkor nincs egy fix időtartam, amin kívül a munkavégzés túlórának számítana. 

A gyakorlatban azonban nem ez a kötetlen megoldás a jellemző, hiszen a munkavállalók túlnyomó többsége napi 8 órát dolgozik, rendszerint reggel 8-tól délután 4 óráig, heti öt napon, általában hétfőtől péntekig. A felszaporodott feladatok miatt azonban sok munkáltató arra kényszerül, hogy a rendes munkaidőn felül további munkavégzésre kötelezze a munkavállalókat, vagy akkor is behívja őket dolgozni, amikor egyébként a pihenőidejüket töltenék, természetesen megfelelő anyagi kompenzáció mellett. Bizonyára mindenki számára ismerős helyzet, amikor egy feladat befejezése miatt tovább marad este az irodában, vagy a főnöke arra kéri, hogy szombaton is menjen be dolgozni, hogy utolérje magát a feladatokkal, ez tehát maga a túlóra.

Túlóra maximum: mennyi is az annyi? 

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltatónk naptári évenként 250 óra túlórára kötelezhet minket. Ha év közben kezdünk egy új munkahelyen, ez a szám természetesen arányosan csökken. A túlóra elrendelését főszabály szerint elegendő szóban megtenni, de ha kérjük, a munkáltatónk köteles ezt írásba foglalni. Arra is van lehetőség, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodjanak egymással abban, hogy ez a 250 órás keret legfeljebb 150 órával túlléphető. Ilyenkor tehát a törvényi előírásoktól eltérően évente akár 400 óra túlórát is elrendelhet a munkáltatónk, ez az ún. önként vállalt túlmunka. Fontos azonban, hogy ha munkavállalóként egyszer ilyen megállapodást kötöttünk az nem tart örökké, ugyanis az ilyen megállapodást a munkavállaló a naptári év végére jogosult felmondani, tehát a következő évtől már nem lesz köteles a törvényben meghatározott 250 óránál többet túlórázni.

Fontos az is, hogy bekövetkezhetnek olyan rendkívüli körülmények, amikor ez a 250 órás korlát szintén átléphető. Ilyen például, ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély következik be, amelynek megelőzéséhez vagy elhárításához korlátozás nélkül rendelhető el rendkívüli munkaidő, tehát ilyen váratlan esemény bekövetkezésekor a munkáltató akkor is elrendelheti a túlórát, ha egyébként már kimerítette az évi 250 órás keretet. Így például ha kigyullad az üzemépület, nincs jelentősége, hogy korábban már ledolgoztuk az évi túlóránkat, ha a főnök behív dolgozni, mennünk kell.

Akkor még hétvégén is?

Gyakran felmerülő kérdés, hogy elrendelhető-e túlóra például hétvégére vagy munkaszüneti napra. Na de egyáltalán mi a különbség a kettő között. A hétköznapokban ez a két fogalom sokszor összemosódik, de valójában nem ugyanazt jelenti a kettő. A hétvégének a szombati és vasárnapi napok minősülnek, míg a munkaszüneti napokat maga a törvény sorolja fel. Ezek a naptárban a piros betűs ünnepek, azaz január 1. március 15. nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. Az említett kérdésre pedig maga a Munka Törvénykönyve adja meg a választ, amikor kimondja, hogy munkaszüneti napra rendkívüli munkaidő csak olyan munkavállalók részére rendelhető el, akik ezeken a napokon egyébként rendes munkaidőben is foglalkoztathatók, illetve a fentiekben említett rendkívüli körülmények fennállása esetén. Tehát például a rendeltetésüknél fogva munkaszüneti napon is működő munkáltatónál, mint egy étterem vagy több műszakban munkát végző munkavállalók esetén munkaszüneti napra is elrendelhető a túlóra, de ha az elemi csapás május 1-jén következik be, akkor sem lehet kifogás az, hogy munkaszüneti nap van.

Túlóra pótlék: Mi jár ezért nekem? 

A túlóra elrendelésének szabályai mellett a másik talán legfontosabb kérdés az, hogy milyen kompenzáció illeti meg a munkavállalót rendkívüli munkavégzés esetén. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a rendkívüli munkaidő után a munkavállalónak 50 % bérpótlék jár, amelynek összege a rendes munkabérén felül illeti meg a túlórázó dolgozót. Ha tehát az órabérünk 3.000,- Ft, de a főnökünk behív minket szombaton még 4 órára dolgozni, erre a 4 órára az órabérünk másfélszerese, azaz 4.500,- Ft jár. Ha ezt a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása lehetővé teszi bérpótlék helyett szabadidő is biztosítható a munkavállalónak, amely nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. A szombaton ledolgozott 4 órára tekintettel tehát például 4 napig egy órával hamarabb mehetünk haza, anélkül, hogy ez hatással lenne a fizetésünkre.

Abban az esetben, ha a túlórát a heti pihenőnapra vagy pihenőidőre rendeli el a munkáltató, a pótlék mértéke 100 %, másik pihenőnap biztosítása esetén 50 %. Hasonló módon jogosult a munkavállaló kompenzációra, ha munkaszüneti napon túlórázik. Fontos azonban tudni, hogy vasárnapi rendkívüli munkavégzés esetén nem csak a túlóráért járó bérpótlék, hanem a vasárnapi pótlék is megilleti a munkavállalót, amely szintén 50 %. Az előbbi példánál maradva, ha túlórát szombat helyett vasárnap végezzük, a ledolgozott 4 órára 3.000,- Ft helyett 6.000,- Ft jár nekünk.

A rendkívüli munkaidőre tekintettel járó szabadidőt, vagy másik pihenőnapot záros határidőn belül – a túlórát követő hónapban, illetve az adott munkaidőkeret vagy elszámolási időszak végéig – ki kell adni a munkavállaló részére. Ennek kapcsán a felek megállapodása biztosíthat némi mozgásteret a munkáltató részére, a munkavállalóval kötött megállapodás alapján ugyanis a szabadidő vagy a pihenőnap a tárgyév végéig is kiadható. 

A fentieket összefoglalva elmondható, hogy bár a túlórázás meglehetősen gyakori jelenség, a gyakorlatban sem a munkáltatók, sem a munkavállalók nincsenek teljesen tisztában az erre vonatkozó szabályokkal. A dolgozók jelentős összegektől eshetnek el azáltal, hogy nem tudják pontosan mire jogosultak, ha a főnök túlórát rendel el, a munkáltatók pedig egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során alkalmazható szankciók kiszabását kockáztatják, ha nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően járnak el a túlóra elrendelése vagy kompenzálása során, foglalja össze act legal Hungary ügyvédi irodájának ügyvédje, Dr. Bognár Ivett.