Ezek a dokumentumok minden vállalkozásnál kellenek az egyéni védőeszközök nyilvántartásához

a teljes cikk forrása: https://mubi.hu/hirek/ezek-a-dokumentumok-minden-vallalkozasnal-kellenek-az-egyeni-vedoeszkozok-nyilvantartasahoz

A munkahelyi egyéni védőeszközök megfelelő kiválasztása, beszerzése és dokumentálása a munkáltató felelőssége. Ebben a cikkben összefoglaltuk, milyen dokumentumokra van szükség, hogy a vállalkozása megfeleljen a jogszabályoknak, végül pedig mutatunk egy hatékony rendszert, amivel könnyedén kivitelezhető az egyéni védőeszközök kötelező adminisztrációja.

Mi az egyéni védőeszköz?

Sisakok, kesztyűk, szemüvegek. Az egyéni védőeszközök alapvetően a munkavállalók biztonságát szolgálják. Ha egy munkahelyen veszély áll fenn, ezek az eszközök hivatottak arra, hogy a dolgozó veszélynek való kitettségét csökkentsék, legyen ez a magasból való leesés, vagy a munkahelyen jelen lévő veszélyes anyagok hatása. Biztosítják a testi épséget és csökkentik a károkat egy esetleges munkabaleset során. Részletes jogszabály tartalmazza az egyéni védőeszközök juttatására vonatkozó előírásokat.

Több kategóriában is találkozhatunk ilyen eszközökkel, melyeket különböző szabványjelzésekkel jelölnek. Van külön védőberendezések kategória, védőruházatok, fejvédő eszközök, légzésvédő eszközök, mentőmellények, úszást segítő és lebegtető eszközök (elmerülést gátló). Kéz-és karvédelemre, illetve lábszár- és lábfejvédelemre is más eszköz szükséges, ahogy a leesés és az elcsúszás elleni védelmet is külön kategóriába sorolják.

A jogszabályban a védőeszközöket nem a típusuk szerint kategorizálják, hanem I. II. és III. kategóriákat határoztak meg, amelyekkel szemben az egyéni védőeszközöket szánják. Az alábbi képen látható ez részletesen.

https://mubi.hu/uploads/content/aaf.jpg

Védőeszközök – Mi a munkáltató felelőssége?

Először is, a munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő kockázatértékelés alapján helyesen válassza meg a védőeszközöket. Ezt követően biztosítania kell a védőeszközök rendelkezésre állását, és rögzítenie kell ezek használatára vonatkozó szabályokat. Fontos, hogy ezek a szabályok világosak és érthetőek legyenek minden dolgozó számára.

A munkáltató felelős azért is, hogy a dolgozóknak juttatott védőeszközök mindig megfelelő állapotban legyenek. Emellett ellenőriznie kell a védőeszközök rendeltetésszerű használatát és biztosítania kell, hogy minden dolgozó megfelelően használja azokat. Sérülés vagy elhasználódás esetén biztosítania kell a megfelelő utánpótlást.

Fontos megjegyezni, hogy a munkavédelmi előírások megsértése súlyos következményekkel járhat a munkáltatóra nézve. A munkavédelmi bírság összege jelentős lehet, 50 000 forinttól egészen 10 millió forintig terjedhet.

Hogyan határozzuk meg, milyen védőeszközre van szükség?

Először is, fontos felmérni a munkahelyen jelenlévő veszélyforrásokat, ebben közreműködik a munkavédelmi szolgálat is. Ez azt jelenti, hogy át kell gondolnunk, milyen potenciális veszélyek lehetnek jelen a munkavégzés során, és ezek ellen milyen védőeszközök szükségesek. Így készül el a vállalkozásunk kockázatértékelése – az elvégzett veszélyazonosítás, veszélyjellemzés és expozícióbecslés alapján határozzák meg, milyen védőeszközökre van szükség. Ezután ingyenes biztosítani kell a dolgozók számára minden ilyen kelléket, illetve oktatást kell kapniuk a használatukról is.

A munkavállalók kötelessége az egyéni védőeszközök rendeltetésének megfelelő használata és tisztítása. Joguk van megtagadni a munkavégzést, ha az életüket, egészségüket vagy testi épségüket veszélyezteti az egyéni védőeszközök hiánya vagy működésképtelensége.

Milyen dokumentumok kellenek?

1. Juttatási rend

Először is, fontos tudni, hogy a munkáltató köteles írásban meghatározni a védőeszközök juttatásának rendjét. Ez a folyamat munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, így a munkáltatón kívül a szaktevékenységet ellátó személyeknek is alá kell írniuk. Ebben a dokumentumban rögzítik a védőeszközökkel kapcsolatos feladatokat a beszerzéstől a selejtezésig, valamint az ezekért felelős személyeket és a végrehajtási határidőket is.

Ezenkívül a munkáltatónak meg kell határoznia, hogy mely munkafolyamatok, technológiák és anyagok esetén szükséges az egyéni védőeszköz biztosítása. Például, ha valaki lánghegesztőként dolgozik, vagy ipari alpintechnikusként tevékenykedik, valószínűleg védőeszközökre lesz szüksége a biztonságos munkavégzés érdekében. Fontos, hogy minden dolgozó tisztában legyen a saját védőeszközeivel és azok helyes használatával.

2. Tanúsítványok

Kizárólag olyan egyéni védőeszközöket használhatunk, amelyek megfelelnek az uniós előírásoknak. Ez azt jelenti, hogy minden védőeszköznek rendelkeznie kell EU-megfelelőségi nyilatkozattal és magyar nyelvű tájékoztatóval. Különösen fontos ez az II. és III. kategóriájú védőeszközök esetében, melyekre EU-típusvizsgálati tanúsítvány is szükséges.

3. Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos egyéb dokumentumok

A munkáltató felelőssége nem csupán az egyéni védőeszközök biztosítása és kiválasztása, hanem a tevékenységük dokumentálása és nyilvántartása is. De miért is fontos mindez, és mi kerül bele ebbe a dokumentációba?

Az egyéni védőeszközök juttatásával kapcsolatos tevékenységek dokumentálása elsősorban a munkáltató saját feladatainak nyomon követhetősége miatt szükséges. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak tudnia kell, hogy milyen védőeszközök kerültek kiosztásra, kik használják azokat, és milyen időpontban történt a juttatás vagy a cseréjük.

Emellett azonban az ellenőrzést végző hatóság kérelmére is igazolni kell a feladatok ellátását. Ezért fontos, hogy a munkáltató rendelkezzen minden szükséges dokumentációval és nyilvántartással, amelyek a következőket foglalják magukban:

  • A kockázatbecslés, kockázatértékelés és kockázatkezelés adatai.
  • Az egyéni védőeszköz kiválasztására vonatkozó információk.
  • A munkahigiénés vizsgálatok eredményei.
  • Az egyéni védőeszköz juttatás rendje, ideértve a mentési tervet is.
  • A munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakemberek véleményei és ajánlásai.
  • A munkavállalók orvosi igazolásai az egyéni védőeszköz használhatóságáról.
  • Az egyéni védőeszközökre vonatkozó oktatás és gyakorlat dokumentációja.
  • Az időszakos felülvizsgálatok és karbantartások dokumentumai.
  • Az esetleges munkabalesetek esetén végzett vizsgálatok dokumentációja.
  • Az engedélyezett védőeszközök munkahelyről történő elvitelének írásbeli engedélye.

Robbanóképes közegek – Milyen szabványok jelentek meg?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4166-robbanokepes-kozegek-–-milyen-szabvanyok-jelentek-meg

A robbanásvédelem egy speciális terület. A Magyar Szabványügyi Testület által 2024. március 1-jén magyar nyelven kiadott három szabvány apropójaként nézzük meg melyik az a 13 szabvány, amely a témában eddig megjelent? Ezeket ismertetjük.

MSZ EN ISO/IEC 80079-34:2020 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 34. rész: Minőségügyi rendszerek alkalmazása robbanásbiztos termék gyártásához (ISO/IEC 80079-34:2018)

MSZ EN ISO/IEC 80079-34:2020 Magyar nyelvű!

Robbanóképes közegek. 34. rész: Minőségirányítási rendszerek alkalmazása robbanásbiztos termékek gyártásához (ISO/IEC 80079-34:2018)

MSZ EN ISO/IEC 80079-20-1:2020 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 20-1. rész: Anyagjellemzők a gázok és gőzök osztályozásához. Vizsgálati módszerek és adatok (ISO/IEC 80079-20-1:2017, tartalmazza a 2018. évi 1. helyesbítést)

MSZ EN ISO/IEC 80079-20-1:2020 Magyar nyelvű!

Robbanóképes közegek. 20-1. rész: Anyagjellemzők a gázok és gőzök osztályozásához. Vizsgálati módszerek és adatok (ISO/IEC 80079-20-1:2017, tartalmazza a 2018. évi 1. helyesbítést)

MSZ EN ISO/IEC 80079-38:2016/A1:2018 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 38. rész: Föld alatti bányák robbanóképes közegeiben használt berendezések és részegységek (ISO/IEC 80079-38:2016)

MSZ EN ISO/IEC 80079-38:2017 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 38. rész: Föld alatti bányák robbanóképes közegeiben használt berendezések és részegységek (ISO/IEC 80079-38:2016)

MSZ EN ISO/IEC 80079-20-2:2016 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 20-2. rész: Anyagjellemzők. Gyúlékony porok vizsgálati módszerei (ISO/IEC 80079-20-2:2016)

MSZ EN ISO 80079-37:2016 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 37. rész: Robbanóképes közegekben használt nem villamos berendezések. Nem villamos szerkezetbiztonsági védelem „c”, védelem a gyújtóforrás ellenőrzésével „b”, folyadék alatti védelem „k” (ISO 80079-37:2016)

MSZ EN ISO 80079-36:2016 Angol nyelvű, magyar címoldallal!

Robbanóképes közegek. 36. rész: Robbanóképes közegekben használt nem villamos berendezések. Alapmódszer és követelmények (ISO 80079-36:2016)

MSZ EN ISO 80079-37:2016 Magyar nyelvű!

Robbanóképes közegek. 37. rész: Robbanóképes közegekben használt nem villamos berendezések. Nem villamos szerkezetbiztonsági védelem, „c”, védelem a gyújtóforrás ellenőrzésével, „b”, folyadék alatti védelem, „k” (ISO 80079-37:2016)

MSZ EN ISO 80079-36:2016 Magyar nyelvű!

Robbanóképes közegek. 36. rész: Robbanóképes közegekben használt nem villamos berendezések. Alapmódszer és követelmények (ISO 80079-36:2016)

MSZ EN ISO/IEC 80079-20-2:2016 Magyar nyelvű!

Robbanóképes közegek. 20-2. rész: Anyagjellemzők. Gyúlékony porok vizsgálati módszerei (ISO/IEC 80079-20-2:2016)

MSZ EN ISO/IEC 80079-34:2012 Angol nyelvű, magyar címoldallal! Visszavont!

Robbanóképes közegek. 34. rész: Minőségügyi rendszerek alkalmazása készülékgyártáshoz (ISO/IEC 80079-34:2011, módosítva)

Az alumíniumpor veszélyei

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4157-az-aluminiumpor-veszelyei-–-mitol-fugg-a-robbanasveszelye

Mitől függ a robbanásveszélye?

A különleges fémek között a leggyakoribb az alumínium alkalmazása és feldolgozása. Az éghető szilárd anyagokról és azok porairól részletes ismereteink vannak. Az alumínium nem éghető, de porai robbanóképesek. Mit érdemes tudnunk a nem éghető alumíniumporok veszélyeiről?

Alumínium-oxid

A gyakoriságot tekintve egyáltalán nem különleges az alumínium, ugyanis a harmadik leggyakoribb elem, a földkéreg 8,3%-a alumínium. Az alumínium  felszínén levegő hatására oxidréteg alakul ki, amely megvédi a további oxidációtól. Ha csiszolással eltávolítják az oxid réteget, az oxidrétegétől megfosztott alumínium reagál a vízzel, alumínium-hidroxid és hidrogéngáz keletkezik.

2Al + 6H2O → 2Al(OH)3 + 3H2

Nyilván ez a folyamat nagyobb méretekben lehet számunkra érdekes. Nézzük, hogyan zajlik ez a folyamat.

Alumínium vágása, csiszolása

A száraz feldolgozás nedves vágással, azonnali nedvesítéssel történik. A vágáskor kis mennyiségű, durva por keletkezik, ami a közvetlen munkaterületen lerakódik. Ezzel még semmi baj nincs. A csiszoláskor a keletkező finom azonban por már gyúlékony, és robbanásra is képes. A védekezést a megmunkálás alapján kell eldönteni. 

Lényeges szempontok:

  • Az alumínium ötvözet összetétele?
  • A felület fémes, vagy festett?
  • A csiszolás módja?

A kézi csiszolás veszélytelen. A gépi csiszolás veszélye függ a technológiától!

  • Mekkora felületen, milyen csiszolóanyaggal dolgoznak, milyen a szemcseméret, milyen a helyi elszívás és a por gyűjtés?
  • A por összetétele, részecskemérete, felületi textúrája és a páratartalom alapján eldönthetők az intézkedések.

A robbanóképes porok robbanási jelzőszámainak értékelésére olyan minták alkalmasak, amelyeknek a részecske meridián mérete legfeljebb 63 µm, nedvességtartalmuk pedig legfeljebb 10 %.

Az alumínium nedves vágása, csiszolása

Víz vagy vizet tartalmazó hűtő kenőanyagok használata során hidrogéngáz keletkezik. Ha a keletkező hidrogént elszívják, nincs felhalmozódás, robbanásveszélyes koncentráció kialakulása nem várható. Vízzel nem elegyedő hűtő kenőanyagok alkalmazásakor hidrogéngáz nem képződik.

Robbanás elleni védelem az alumínium csiszolásakor    

Az autóipar egyre növekvő mértékben alkalmaz alumíniumot. A darabokat sűrített levegős, excentrikus csiszológéppel munkálják meg. A keletkezett port nagy vákuummal működő technológiával, közvetlenül a csiszolószerszámnál távolítják el. A maradék port a padlórostélyon keresztül szívják el. A rendszer előnye, hogy viszonylag kis levegőmennyiségeket kell elszívni (kb. 2000 m3 /óra), szemben az oldalsó elszívással ami (4000 m3 /óra).

A csiszoláskor keletkező, 0,5 µm-nél kisebb szemcseméretű por a levegővel keveredve robbanó elegyet képezhet.

A robbanást a nem megfelelő vagy a hiányos porelszívás okozza. A felkavarodott por megfelelő oxigén- és nagy energiájú tűzforrás esetén berobbanhat. Az alumíniumpor megengedett munkahelyi koncentrációja 6 mg/m3. Ez úgy érhető el, hogy a port elszívják közepes vákuummal, mielőtt a dolgozó légzőszerveibe jutna, vagy közvetlenül a csiszolóeszköznél nagy vákuummal. 

Az alumínium feldolgozása során keletkező port össze kell gyűjteni, mert az robbanásveszélyes. Ez hatásos elszívással kerülhető el.

  • Kézi csiszolónál az elszívás sebességének olyan nagynak kell lennie, hogy valamennyi port eltávolítsa.
  • Más gyűjtőkészülékek esetén a por leülepedését kell meggátolni.
  • A csőrendszerben az áramlási sebesség legalább 22 m/s legyen.

A legtöbb por robbanási tulajdonságai függnek szemcseméretétől is.

Az autóiparban keletkező alumíniumporok az St 1 és St 2 robbanási osztályba tartoznak.

A várható maximális túlnyomás pmax becsült értéke 10 bar.

Porrobbanás-veszélyes területek

  • A 20-as zónában állandóan jelen van a por–levegő keverék, ahol kerülni kell a gyújtóforrásokat, és a berendezéseknél IP 65 fokozatú védelmet kell alkalmazni.
  • A 21-es zónában rendszeresen fordul elő por–levegő keverék, különösen a keletkezés helyén, és műveletileg nyitott helyeken. A védelem IP 54 fokozatú legyen.
  • A 22-es zónában normális működés közben nem várható robbanó atmoszféra kialakulása. Ha mégis előfordul, ezt a felkavart por okozhatja, de ez ritkán, és csak rövid időre várható. Ahol alumínium por keletkezik ezek körzetében 1 méteres sugarú zóna lehetséges.

Gyújtóforrások

Az alumíniumpor esetén a leggyakoribb gyújtóforrások:

  1. csiszolás okozta szikrák
  2. sztatikus elektromosság
  3. ütés- és súrlódás okozta szikrák
  4. forró felületek kialakulása

A könnyűfémek és a rozsdás acél között kialakuló, ütés okozta szikrák rendszerint gyújtóképesek.

A védelem módjait mindig a technológia ismeretében kell kiválasztani

  • Milyen veszélyt okozó porról van szó és milyen jellemzői vannak?
  • Milyen körülmények között keletkezik a por, hogy lehet a veszélyt kiküszöbölni?
  • A gyújtóforrások közül melyik van jelen és az hogyan zárható ki?
  • Előfordulhat-e hibrid keverék kialakulása?
  • Lehet-e inertizálást alkalmazni és milyen gázzal?

A védelmi módszerekkel és megoldásokkal folytatjuk.

Bónusz János ny. tű. alez. szakértő
Nagykovácsi