Foglalkozás-egészségügy: tervezet volt, jogszabály nincs

Bonyodalmak a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok körül: tervezet volt, jogszabály nincs

forrás: https://adozona.hu/munkajog/foglalkozasegeszsegugyi_vizsgalat_munkakor__EZCIXJ

2023. év végén a kormányzat döntött arról, hogy 2024. szeptember 1. napjától megszünteti a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat. Ettől az időponttól kezdődően ilyen vizsgálatot külön jogszabály vagy a munkáltató írhat elő. Habár a határidő eltelt, a kapcsolódó jogszabályok nem születtek még meg. A jelenlegi ködös helyzetben megpróbáljuk feltárni a hatályos szabályokat, kötelezettségeket.

Ezek az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkafeltételek

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) meghatározza az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit. A munkavállaló ezek szerint csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára, illetve mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára – jogszabályban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.

A munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a munkaköri alkalmasság vizsgálat tekintetében általános jelleggel azonban megszűnt a kötelező orvosi vizsgálat. Jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkozásokat, amikor a továbbiakban is kötelező lesz az orvosi vizsgálat, illetve a jogszabályon túl a munkáltató is előírhatja ugyanezt a saját döntésével. A munkáltató mindkét esetben továbbra is ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. A hivatkozott jogszabályok azonban váratnak magukra.

BM jogszabály, amelyet nem hirdettek ki, de a kormányhivatal erről nem tud

A Belügyminisztérium 2024. augusztus 21-én a honlapján véleményezésre közzétett egy jogszabálytervezetet, mely 2024. szeptember 1. napjával munkaköröket jelöl ki, amelyeknél az orvosi vizsgálat elvégzése kötelező. A BM rendelet az expozíció alapján határozza meg azon, fizikai munkavégzéssel járó munkaköröket, ahol mindenképpen marad a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat.

Habár a rendelet szeptember 1. napjával lépett volna hatályba, ez több, mint 3 héttel a határidőt követően sem történt meg. Ennek ellenére érdekességképpen egy kormányhivatal már jelen időben, megtörtént eseményként számolt be a BM rendelet kihirdetéséről, és a szabályozás változásának okáról (azóta már észlelték, hogy nincsen jogszabály, és a cikket is eltávolították).

A szeptember 1. napját megelőző szabályokat nem helyezték hatályon kívül

Annak ellenére, hogy a jogalkotó az Mvt. szabályait megváltoztatta, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat szabályozó, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. NM rendelet hatályon kívül helyezése nem történt meg.

A rendelet az előzetes, időszakos és soron kívüli, továbbá a záróvizsgálatokat szabályozza. A rendelet 4. §-a szerint előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni többek között a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően. A jogszabályt utoljára 2023. december 13. napjával módosították.

A képernyő előtti munkavégzés szabályai még hatályban vannak

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. EüM rendelet szerint minden olyan, az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően kétévenként, illetve amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe foglalkozás-egészségügyi vizsgálat elvégzése kötelező! A jogszabály azt is előírja, hogy a munkavállaló – a külön jogszabály szerinti időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően – köteles a rendeletben meghatározott vizsgálaton részt venni.

dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

Nyugdíjas munkavállaló társadalombiztosítási ellátása

forrás: https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nyugdijas_munkavallalo_tarsadalombiztositas_BFFTJS

Bár köztudott, hogy a nyugdíjas munkavállalót nem kell biztosítottként bejelenteni, illetve díjazását nem terheli járulékfizetési kötelezettség, ennek ellenére a gyakorlatban mégis gyakran merül fel probléma a nyugdíjas munkavállaló társadalombiztosítási jogállásával, illetve társadalombiztosítási ellátásával kapcsolatban.

Különösen akkor válik ez kérdés fontossá, ha az érintett fennálló jogviszonya során válik nyugdíjassá.

Természetes személyként a nyugdíjas [egészen pontosan a Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény 5. § (3) bekezdésében taglalt nyugdíjbiztosítási ellátásokban részesülő] személy a Tbj. 22. § (1) bekezdés b) pontja értelmében egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

Abban az esetben, ha a saját jogú nyugdíjas bármilyen, a Tbj. 6. §-ában említett biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytat, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.

Ez azt jelenti, hogy e jogviszonyában nem terjed ki rá a biztosítás és e jogviszonya alapján nem jogosult semmilyen társadalombiztosítási ellátására sem.

Például, ha egy öregségi nyugdíjban részesülő személy munkaviszonyt létesít, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát nem a munkaviszonya, hanem a nyugdíjas státusza alapozza meg.

De nem szerez további szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet sem. Ez értelemszerűen azokra a női munkavállalókra is vonatkozik, akik 40 év jogosultsági idővel váltak nyugdíjassá. Továbbá azokra a munkavállalókra is, akik más EGT tagállamtól vagy szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó államtól részesülnek öregségi nyugellátásban, hiszen ők a Tbj. 4. § 17. pontja alapján szintén nyugdíjasnak minősülnek.

Például, ha valaki Törökországban öregségi nyugellátásban részesül, akkor magyar munkavállalóként nem terjed ki rá a biztosítás, mivel Magyarországon is nyugdíjasnak tekintendő.

Nem vonatkoznak viszont a fenti sorok a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülőkre. Egészen egyszerűen azért, mert ezek az ellátások nem minősülnek nyugellátásnak.

A nyugdíjas munkavállalót tehát e jogviszony alapján semmilyen ellátás sem illeti meg. Ebből következően természetesen nem jogosult táppénzre sem. Így keresőképtelensége esetén csak a betegszabadság ideje alatt számíthat juttatásra a munkaviszony alapján.

Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

COVID-19: Az új variánsok tünetei

COVID-19: Az új variánsok tünetei a felső légúti fertőzések tüneteihez hasonlóak

forrás: https://www.nnk.gov.hu/index.php/nnk-kiemelt-hirek/2702-covid-19-az-uj-variansok-tunetei-a-felso-leguti-fertozesek-tuneteihez-hasonloak.html

A COVID-19 különböző variánsai továbbra is világszerte jelen vannak, azonban a kórházi kezelést igénylő betegek, továbbá a halálozások száma jelentősen kevesebb, mint a pandémia idején. Ez egyrészt a kezdetben kampányszerűen végzett, magas átoltottságot biztosító védőoltásnak, másrészt annak köszönhető, hogy gyakorlatilag már alig van olyan ember, aki ne találkozott volna a vírussal, és így már a Föld lakossága rendelkezik egy alapimmunitással a SARS-CoV-2 vírus ellen.

a kép forrása: who

Hazánkban jelenleg a JN.1 leszármazási vonal alvariánsai, elsősorban a KP.3 dominálnak, de a 35. héttől az Európában egyre gyorsabban terjedő, rekombináns XEC variáns is kimutatható. Az XEC az omikron két korábbi alváltozatának, a KS.1.1-nek (FLiRT) és a KP.3.3-nak (FLuQE) a hibridje. Mindkét alváltozat a vírus tüskefehérjéjében bekövetkezett mutációkkal rendelkezik, amelyek hatékonyabbá teszik a kötődést az emberi sejtekhez. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ezek a variánsok már nem okoznak olyan ​súlyos megbetegedéseket, mint a korábbi változatok, tünetei pedig megegyeznek a felső légúti fertőzések szokásos tüneteivel. A leggyakoribb tünetek közé tartozik: magas láz, hidegrázás, fej-, izom- és torokfájdalom, orrnyálkahártya-gyulladás, köhögés.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) májusban a 2024/2025-ös szezonra   alkalmazandó COVID-19 vakcinák tekintetében  már az ebbe a vonalba tartozó JN.1 variánsok ellen védelmet nyújtó vakcinára adott javaslatot. A WHO ajánlását követően, azzal összhangban, a beszerzést az NNGYK azonnal elindította. Az új variánsra kifejlesztett vakcina jelenleg még nem elérhető a gyógyszer-kereskedelmi forgalomban. A vakcina hazai elérhetőségéről, amikortól a lakosság kérheti az oltást, időben tájékoztatást adunk.

Hasonlóan az influenza elleni védőoltáshoz a koronavírus elleni védőoltás is egyre inkább szezonális jellegűvé válik, és elsősorban azok számára ajánlott, akik a súlyos betegségük miatt magas kockázatú csoportokba tartoznak, mint pl. a szív-, érrendszeri, krónikus tüdő-, máj- és vese-betegségben szenvedők, csökkent immunitással rendelkező személyek, illetve az idősek.

A őszi-téli időszakban az akut légúti fertőzések számának emelkedése várható, ezért ebben az időszakban fokozottan tartsuk be az általános személyi és higiénés szabályokat: elengedhetetlen a gyakori kézmosás, a rendszeres szellőztetés, a rutinszerűen megérintett felületek gyakori tisztítása, illetve a köhögési etikett betartása. Ha betegnek érezzük magunkat, ne menjünk közösségbe, és vegyük fel a kapcsolatot háziorvosunkkal.