Munkahelyi balesetek az Egyesült Királyságban

A dolgozók több mint fele szenvedett olyan munkahelyi balesetet, amit nem jelentettek be

forrás: https://www.hrportal.hu/c/a-dolgozok-tobb-mint-fele-szenvedett-olyan-munkahelyi-balesetet-amit-nem-jelentettek-be-20240603.html

Sokan nem is tudják, hogyan kell bejelenteni egy munkahelyi balesetet. A humán egészségügyi és szociális dolgozóknál fordul elő a legtöbb nem halálos kimenetelű sérülés.

A Simpson Millar adatai szerint az Egyesült Királyságban a munkavállalók csaknem kétharmada (64%) szenvedett már el valamilyen munkahelyi balesetet – amiben a munkahely hibázott -, amelyről nem tettek bejelentést – írja a HR News. A munkavállalók mindössze 36%-a jelentett munkahelyi balesetet.

A válaszadók 31%-a azt állította, hogy „soha nem gondolt arra, hogy jelentse” a balesetet. Ez a statisztika önmagában azt jelentheti, hogy az Egyesült Királyságban az elmúlt évben bejelentett 561 000 nem halálos kimenetelű sérülés jóval magasabb lehet, különösen, ha a munkavállalók úgy döntenek, hogy nem jelentik a baleseteket.

Számos oka lehet annak, hogy nem jelentenek be egy balesetet. Az egyik lehet, hogy az illetőben nem tudatosult, hogy sérülést szenvedett, ezért nem jelentette azt. A másik ok, hogy a dolgozók nem tudják, hogyan kell pontosan jelenteni egy balesetet, ezért úgy dönthetnek, hogy nem vesznek róla tudomást.

A felmérés szerint a munkavállalók 46%-a nem tudja, hogy kinek kell jelentenie a balesetet. Több mint egynegyedük (27%) azt is elmondta, hogy nem tudja, melyik osztályhoz forduljon baleset esetén, ami rávilágít arra, hogy a munkahelyeken többet kell tenni annak érdekében, hogy a munkavállalók tudják, hová forduljanak egy baleset után.

A humán egészségügyi és szociális dolgozóknál fordul elő a legtöbb nem halálos kimenetelű sérülés, a legtöbb bejelentés a nem halálos kimenetelű sérülésekről érkezett. Szintén náluk a legmagasabb a „7 napon túli gyógyulási időnek” minősített sérülések száma. Ezt szorosan követi a feldolgozóipar. Ha azonban a 100 000 főre jutó legveszélyesebb iparágakat nézzük, akkor a mezőgazdaságban fordul elő a legtöbb baleset.

A mezőgazdasági ágazatban 100 000 főre 246 nem halálos kimenetelű sérülés jut, míg az egészségügyi és szociális ágazatban 59. A vízellátás és hulladékgazdálkodás ágazatban dolgozók a második helyen állnak a 100 000 főre jutó nem halálos balesetek tekintetében, 216 bejelentett balesettel.

Fémporok veszélyei

Fémporok veszélyei – Milyen védelmi módszereket és megoldásokat alkalmazhatunk?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4178-femporok-veszelyei-–-milyen-vedelmi-modszereket-es-megoldasokat-alkalmazhatunk

Sorozatunk első részében azt vizsgáltuk, hogy mit érdemes tudnunk a nem éghető fémekről, és a nem éghető fémporok veszélyeiről? Majd részletesebben megnéztük a leggyakoribb nem éghető fém, az alumínium porok feldolgozását és veszélyeit. Most nézzük a fémporokkal kapcsolatos védelmi módszereket és megoldásokat.

Védelmi módszerek – megoldások

Az előző részt azzal zártuk, hogy a védelem módjait mindig a technológia ismeretében kell kiválasztani.

  • Milyen veszélyt okozó porról van szó és milyen jellemzői vannak?
  • Milyen körülmények között keletkezik a por, hogy lehet a veszélyt kiküszöbölni?
  • A gyújtóforrások közül melyik van jelen és az hogyan zárható ki?
  • Előfordulhat-e hibrid keverék kialakulása?
  • Lehet-e inertizálást alkalmazni és milyen gázzal?

Szerkezeti robbanásvédelem

A szerkezeti robbanásvédelem bizonyos mértékig korlátozza a robbanás hatását

  • robbanásbiztos építéssel,
  • a robbanási nyomás csökkentésével,
  • a robbanás elfojtásával.

Robbanásbiztos építés

Kétféle robbanásbiztos konstrukció van

  1. robbanási nyomás biztos, a szűrők ellenállnak a várható robbanási túlnyomásnak, maradandó alakváltozás nélkül,
  2. a robbanási nyomáshullám biztos szűrők is ellenállnak a várható túlnyomásnak, de maradandó deformálódás elképzelhető.

A gyakorlatban az utóbbit alkalmazzák leggyakrabban.

A robbanási nyomás csökkentése megfelelő nyomáscsökkentő szelepekkel, ilyenkor a túlnyomást redukált túlnyomásra csökkentik.

A robbanás elfojtása

A robbanás elfojtásánál a szűrőházban levő robbanást érzékelők ismerik fel. A keletkező lángokat oltóporral oltják el, és a szűrő belsejében várható maximális nyomás a redukált nyomásra csökken. Alumíniumpor esetén a maximális redukált robbanási túlnyomás 2 bar, robbanáselfojtásnál.

Ekkor azonban gyorsan működő szétkapcsolóra is szükség van. A szerkezeti megoldások elegendő védelmet nyújtanak az alumínium porrobbanása esetén. Ugyanakkor nincs kizárva, hogy a robbanás a csöveken keresztül továbbterjedjen. Ennek elkerülésére szükséges a szétkapcsolás, amely kétféle lehet: részleges (vagy csak a nyomás, vagy csak a láng terjedésének megakadályozására) és teljes szétkapcsolás (mind a láng, mind a nyomás terjedésének megakadályozására). Ilyen esetekben oltóanyagra is szükség lehet, amelyet a csőben megfelelő távolságban helyeznek el. A beépített nyomásérzékelő az oltóanyagot a szűrőberendezésbe vagy a csőbe juttatja, ahol az eloltja a lángot.

A teljes szétkapcsolást gyors működésű berendezések végzik, rendszerint gyors tolattyúkat használnak a porszállító csövekben, és a zárást külső energiával oldják meg. A gyors tolattyúkat gyakran alkalmazzák a szűrőberendezés szétkapcsolására a porszállító csövektől, ha a szűrőt a maximális robbanási nyomásra tervezték.

Alumínium csiszolópor esetén a szűrőberendezés és a gyors működésű berendezés közötti valamennyi komponensnek ellenállónak kell lennie a 10 bar nyomáshullámnak, ha a maximális robbanási nyomásra tervezték.

Az alumínium–magnézium por leválasztására szolgáló szűrőt, a biztonság kedvéért, hidrogénelvezető szeleppel kell ellátni, mivel a készülék leállása esetén sem zárható ki a hidrogén keletkezése, a víz kondenzációja következtében.

Robbanás elleni védelem inertizálással

Fémporok esetén

Inertnek akkor nevezhető a rendszer, ha az oxigént nem éghető gázzal helyettesítik. Az inert gázt, amellyel elárasztják a szűrőházat hengerekben vagy tartályokban tárolják. Ez a rendszer előnyösen alkalmazható gyors védelemre, és kézi úton vagy automatikusan működtethető.

Inertnek akkor nevezhető a rendszer, ha az oxigént nem éghető gázzal helyettesítik. Az inert gázt, amellyel elárasztják a szűrőházat hengerekben vagy tartályokban tárolják. Ez a rendszer előnyösen alkalmazható gyors védelemre, és kézi úton vagy automatikusan működtethető.

Alumíniumnál

Az alumínium pornál csak argont szabad használni. Az ilyen rendszer előnyösen alkalmazható a védelemre, ami kézzel vagy automatikusan indítható.

Vádat emeltek egy cégvezető ellen

Vádat emeltek egy cégvezető ellen a Deák Ferenc téri halálos szén-monoxid-mérgezés miatt

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/vadat-emeltek-egy-cegvezeto-ellen-a-deak-ferenc-teri-halalos-szen-monoxid-mergezes-miatt-20240527.html

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség vádat emelt egy 72 éves férfival szemben, akinek az alkalmazottai egy Deák Ferenc téri aláírásgyűjtő sátorban szén-monoxid-mérgezés miatt meghaltak – közölte a Fővárosi Főügyészség hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint a férfi egy biztonsági szolgáltatásokat nyújtó céget vezetett. A vállalkozás egy párttal arra szerződött, hogy 2022 februárjában a párt által az országgyűlési képviselőjelöltek állításához szükséges aláírások gyűjtése céljából bérelt sátrakat és közvetlen környezetüket őrizni fogja.

Ehhez a cég helyszínenként két munkavállalót biztosított, így az V. kerületben, a Deák Ferenc téren levő sátorban is két férfi, a két sértett dolgozott.

A sátrat egy nyílt égésterű, gázüzemű hőkandeláber fűtötte. Az őrök a hideg miatt 2022. február 15-én este a sátor oldalfalait zipzárral lezárták, és azt csak alkalmanként, a ki-be járás idejére nyitották ki. A sátorban a hőkandeláber használata miatt a szén-monoxid felszaporodott, és a két férfi életét vesztette – közölte az ügyészség.

A cégvezető a vád szerint azért felelős a bekövetkezett tragédiáért, mert nem tartotta be a vonatkozó munkavédelmi szabályokat: nem tartott munkavédelmi oktatást, nem adott a gázkészülék üzemeltetésére vonatkozó teljeskörű utasítást, nem ismertette a szükséges mértékű szellőztetésre vonatkozó szabályokat, nem készített kockázatértékelést, illetve elmulasztotta a gázkészülék használati utasításának beszerzését.

Emellett az éjjel a cégvezető személyesen ellenőrizte a munkakörülményeket, azonban a zárt sátorban való fűtés veszélyeire ekkor sem hívta fel a sértettek figyelmét, így az ellenőrzés ebből a szempontból nem volt elégséges – tették hozzá.

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a férfit halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével vádolja a Pesti Központi Kerületi Bíróságra benyújtott vádiratában.

A kerületi ügyészség a vádlottal szemben végrehajtásában felfüggesztett fogházbüntetés és biztonsági cég vezetésétől határozott időre történő eltiltás kiszabását indítványozza – áll a közleményben.