Aktuális Információk | ILDI Munkavédelem

Alig több mint egy év alatt két jelentős méretű lítiumion-akkumulátor-tűz keletkezett Franciaországban. Mindkét tűznél közel száz tűzoltó küzdött a lángokkal. A probléma nem kizárólag az akkumulátor-újrahasznosító telepeket érinti: mivel a kommunális hulladékba rengeteg elektromos eszköz kerül, amiből nem távolították el az akkukat, a tűzveszély gyakorlatilag minden hulladéktelepen adott lehet. A France24 angol nyelvű videoriportja, melyre külön felhívjuk a figyelmet, erről mutat be részleteket.

Komoly tüzek Franciaország-szerte

A CTIF összeállítása két súlyos eset is felidéz. A legutóbbi épp február 17-én, szombaton tört ki a francia SNAM vállalathoz tartozó újrahasznosító üzemben a Toulouse-tól északra fekvő Viviez városában, ahol 70 tűzoltó küzdött a lángokkal. A tüzet vasárnapra sikerült körülhatárolni, de még hosszú égési folyamatra számítottak a teljes lefeketítésig. Az újrahasznosító üzem biztonsági közleménye arra is figyelmeztetett, hogy bizonyos körülmények között kadmium is felszabadulhat a gőzök révén. Az eset súlyát jól példázza, hogy 900 tonna akkumulátor volt érintett a tűzben.

Mindez sajnos nem szokatlan, és nem is az első eset Franciaországban (sem): 2023. január 16-án a normandiai Rouen város közelében egy lítiumionakkumulátor-raktárban történt nagy robbanás, itt legalább 100 tűzoltó és 60 tűzoltó jármű küzdött a tűz ellen. A tűz január 16-án délután 15.50 körül ütött ki a Bolloré Logistics raktárában, egy lítiumion-akkumulátorokat tartalmazó raktárhelyiségben. A robbanás és az azt követő tűz miatt 8000 akkumulátor semmisült meg. A tűz ezután átterjedt egy közeli raktárra, ahol mintegy 70 ezer gumiabroncsot tároltak.

A probléma: a használt akkuk tűzveszélyessége

A tűzveszély nem csak azokat az üzemeket érinti, amelyek profilja kifejezetten az akkuk újrahasznosítása. Ahogyan a France24 alábbi, angol nyelvű videoriportjában is látható, a kommunális hulladékot kezelő telepeken több száz tonna szemétben bújnak meg elszórva apró, száz-kétszáz grammos akkumulátorok, amelyek bármikor kigyulladhatnak. Az ilyen akkuk a nem megfelelően kidobott hulladék miatt lehetnek ott: elromlott elektromos eszközök végzik a kommunális hulladékban (amely eleve szabálytalan), ezekből ráadásul nem távolítják el az akkumulátort (ami még szabálytalanabb). Egy végfelhasználó számára az akku eltávolítása sok esetben nem is opció, hiszen beépített akkuról van szó, így a legtöbb, amit tehetünk, az elektromos hulladék megfelelő kezelése (ti. nem a kommunális hulladékkal történő keverése). A probléma ugyanis elsősorban azzal keletkezik, hogy a sérül lítiumion-akkumulátorok több száz tonnányi hulladékhalmokban történő megtalálása szó szerint lehetetlen feladat – így nem marad más, mint különféle óvintézkedések megtétele (hőkamerák, oltórendszerek a hulladékudvarokban), amelyek azonban legfeljebb szépségtapaszok.

2024.03.06.2024.03.06.Aktuális Információk

Túl kevés a hatósági munkaügyi ellenőrzés?

forrás: https://www.hrportal.hu/c/tul-keves-a-hatosagi-munkaugyi-ellenorzes-20240221.html

Kevésnek tartja a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a hatósági munkaügyi ellenőrzések gyakoriságát, és érdemi változást sürget.

A MASZSZ szerdai közleményében az MTI-nek azt írta, kivételesen jó hírnek tekinti, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a napokban bejelentette: drasztikusan megemelik a munkaügyi vétséget elkövető munkáltatókra kiróható munkaügyi bírságok összegét.

A sokszorosára emelt, akár 100 millió forintos büntetési tételekkel mégsem teljesen elégedett a szakszervezeti szövetség. Úgy vélik, hogy a súlyos pénzbüntetés mit sem ér, ha az ellenőrzések száma az elmúlt évek alatt drasztikusan csökkent. Ráadásul, azok többsége még feltárt vétségek után is legtöbbször mindössze figyelmeztetéssel zárul – hangsúlyozta közleményében a MASZSZ.

A szövetség nem a büntetési tételt kevesli, hanem a munkaügyi ellenőrzések gyakoriságát. Információi szerint ez utóbbi nem fog változni, mint ahogy az a gyakorlat sem, hogy a szabálytalanságokért, még a fekete foglalkoztatásért is gyakran csak figyelmeztetést adnak ki az ellenőrök.

Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke úgy véli, a kontroll hiányából fakadó látencia nem fog megváltozni csupán a büntetési tételek jogszabályi módosításától. Ráadásul, amennyiben a szabálytalanságokért továbbra is legtöbbször mindössze figyelmeztetés jár, a módosítás csak a „vétkesek” töredékénél fogja éreztetni hatását.

Az elnök hangsúlyozta, munkáltatóként minden cégtulajdonosnak biztosítania kell az alapvető foglalkoztatási feltételeket. Aki nem tudja garantálni az alkalmazottja munkajogi biztonságát – például feketén foglalkoztatja -, az ne legyen munkáltató – szögezte le Zlati Róbert.

A MASZSZ véleménye szerint a változáshoz a büntetési tételek drasztikus megemelése mellett lényegesen több ellenőrzésre is szükség van, amire egyébként az uniós irányelv elfogadásával jogi kötelezettséget is vállalt Magyarország – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.

2024.02.28.2024.02.21.Aktuális Információk

Halálos kimenetelű munkabalesetet próbált eltitkolni egy férfi, szabadságvesztésre ítélték

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/halalos-kimenetelu-munkabalesetet-probalt-eltitkolni-egy-ferfi-szabadsagvesztesre-iteltek-20240208.html

A Kazincbarcikai Járásbíróság két év, végrehajtásában öt év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt egy férfit, aki megpróbált eltitkolni egy munkabalesetet, amelynek sértettje másnap elhunyt – közölte csütörtökön az MTI-vel a Miskolci Törvényszék sajtóosztálya.

A tájékoztatás szerint a vádlott által vezetett cég a BorsodChem Zrt. területén bérelt raktárépületet, melyen a bérlő nem végezte el a karbantartási és állagmegóvó munkákat, így a csarnok aljzatán gödrök és víznyelők voltak, emellett a megfelelő világítás sem volt biztosított. Mint írták, 2018 november közepén egy másik cég dolgozói – köztük a néhai sértettel – állványozási munkát végeztek, melyet a vádlott irányított és felügyelt a baleset napján.

A munkanap végén a sértett egy társával állványcsöveket pakolt a raktárépületben, amire a vádlott utasította, aki sem a munkafolyamatot, sem azt nem ellenőrizte, hogy a dolgozók viselik-e a munkavédelmi eszközöket. A sértetten saját elhatározására ekkor már nem volt fejvédő sisak, pakolás közben elesett és beütötte a fejét. Később kollégája észlelte, hogy eszméletlenül, véres arccal fekszik a földön – írták. A közlemény szerint a vádlott miután értesült a történtekről és látta a sértett állapotát, annak érdekében, hogy eltitkolja a balesetet, nem hívott mentőt, és azt a munkavállalóknak is megtiltotta. A sértett szintén ott dolgozó fiát szólította fel, hogy vigye be a kórházba édesapját, aki a balesetben többszörös koponyatörést és agyzúzódást szenvedett. A férfi a kórházba szállítás másnapján elhunyt – közölték.

A bíróság a terheltet halált okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége és segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt ítélte el, emellett hat évre eltiltotta minden olyan foglalkozás gyakorlásától és egyéb tevékenységtől, melynek keretében ügyvezetői tevékenységet végez.

A közlemény alapján a büntetés kiszabásakor a bíróság figyelembe vette a terhelt büntetlen előéletét, a neki fel nem róható időmúlást és a sértetti közrehatást.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosítás érdekében jelentett be fellebbezést, a vádlott és védője pedig három munkanapot tartottak fenn a jogorvoslati nyilatkozat megtételére – írták.