Napelemes rendszerek – Mitől égnek a modulok?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4093-napelemes-rendszerek-–-mitol-egnek-a-modulok

A legtöbb a napelem a családi házak tetőszerkezetére kerül. Mekkorák ezek az elemek? Milyen súly terheli a tetőt? Mitől égnek a napelemes modulok? Mire kell számítani a tűzoltóknak tűz esetén? Melyek a tűzvizsgálatok fő megállapításai?


Mekkora egy napelemes rendszer súlya?

A napelem rendszer leglátványosabb és legnehezebb elemei a modulok. Ezek a napsugárzás energiáját feszültséggé alakítják, majd ezt a feszültséget továbbítják az inverter felé. Ezek a panelek a tetőhéjazat közelében vannak felfüggesztve panelenként kb. 3 kg-nyi acélszerkezet tartja a 17–20 kg közötti napelem modulokat, amelyek átlag 1,7 négyzetméteresek. 

Tíz–tizenhat panel esetén kb. 170–360 kg terheléssel kell számolni. Tűzterjedési szempontból fontos tényező, hogy a tetőszerkezet égésekor a lángok rejtve és gyorsan terjednek a panel alatt, miközben maga a panel is részt vesz az égésben, illetve önmagában is képes tüzet okozni.

Mitől égnek a modulok?

A fotovoltaikus rendszerek speciális elektromos rendszerek, amelyeknek a különféle alkatrészei polimertartalmuk miatt gyúlékonyak. A kristályos üvegfilm vastagrétegű modulokban (c-Si) a polimerek aránya 5–10%. Ez körülbelül 600–1200 g/m².

A tömeget főleg a beágyazó anyag (EVA beágyazó fólia) és a hátlap (PET / PVF) adja, de nem feledkezhetünk meg különféle ragasztó- és tömítőanyagokról, valamint szigetelőanyagokról, amelyeket a csatlakozódobozokba, csatlakozókábelekbe és csatlakozókba szerelnek be.

50 m²-es feltételezett modulfelület esetén (kb. 38 szabványos modul, kb. 9 kWp) akár 60 kg polimer is lehet csak a modulokban. A vezetékekben, csatlakozódobozokban vagy inverterekben van még néhány kg-nyi. Ezek a polimerek általában nagy mennyiségű hőt termelnek az égés során. A polietilén (PE) kicsit több hőt termel, mint a fűtőolaj (PE: 46 MJ / kg> fűtőolaj: 43 MJ / kg).

A 60 kg polimer égése 2 760 MJ hőt termel, ami olyan, mintha 64 kg fűtőolajat vagy 81 m3 földgázt égetnénk el.

A tűzvizsgálatok fő megállapítása, hogy

  • a PV modulok technológiájuktól és kialakításuktól függetlenül gyúlékonyak, és teljes tűz esetén önállóan tovább éghetnek;
  • az égő anyagok (fólia, olvadt üveg) néhány percen belül lecsepeghetnek;
  • az igénybevételtől függően az üvegtáblák néhány perc múlva összetörhetnek;
  • alacsonyabb polimertartalmuk miatt az üveg-üveg modulok kevesebb égéshőt és füstgázt fejlesztenek.

Mit tehet a tűzoltásvezető?

Az égő napelem modulok hője nagyrészt felfelé a szabadba áramlik, de a vizsgálatok szerint, minél kisebb a napelem modul és a tetőfelület közötti távolság, vagyis a légrés, annál nagyobb „kéményhatással” kell számolni. Vagyis

  • nagyobb lesz a tetőn lévő sérült terület hossza, és
  • a tetőben befelé a hőmérséklet emelkedése is nő, tehát befelé is intenzívebb tűzterjedéssel kell számolni. 

A tűzoltóknak ezekre a körülményekre és adottságokra felkészülve kell a beavatkozást megkezdeni egyrészt a tetőfelületen a felfelé és az oldalirányú terjedés megakadályozására koncentrálva, másrészt a padlástérből, ha lehetséges.

Szigorítottak a veszélyes anyagokról szóló szabályokon, az akkumulátogyártást is érinti

forrás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240207/szigoritottak-a-veszelyes-anyagokrol-szolo-szabalyokon-az-akkumulatogyartast-is-erinti-667841

Az európai parlamenti képviselők szerdán új szabályokat fogadtak el a munkahelyi káros anyagoknak való kitettség korlátozására, negyven év óta először fogadtak el új határértékeket az ólomra és a diizocianátokra.

Az EU-ban évente 50-150 ezer munkavállaló van kitéve ólomnak és 4,2 millió munkavállaló diizocianátoknak. Ezeket használják épületek felújítására, akkumulátorok, szélturbinák és elektromos járművek könnyebbé tételére. Az ólom befolyásolhatja a nők és férfiak termékenységét és a magzat fejlődését. Emellett károsíthatja az idegrendszert, a vesét, magas vérnyomást okozhat – hívta fel a figyelmet az EP sajtóközleménye.

Az 1982 óta először frissített új határértékeket a jelenlegi értékek kevesebb mint egynegyedére csökkentették: a munkahelyi expozíciós határérték 0,03 milligramm köbméterenként, a biológiai határérték pedig 100 milliliterre 15 mikrogramm.

Az Európai Bizottságnak öt éven belül felül kell vizsgálnia ezeket a határértékeket a szülőképes korú női munkavállalók jobb védelme érdekében, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat – írták.

A közlemény szerint a diizocianátok károsak a munkavállalók egészségére, a munkahelyi asztma egyik leggyakoribb okozói, és allergiás reakciókat okozhatnak. Az új jogszabály a diizocianátok foglalkozási kitettségi határértékét 6 mikrogramm NCO-ban határozza meg köbméterenként (a maximális koncentráció, amelynek egy munkavállaló egy nyolcórás munkanap során ki lehet téve), rövid távú (azaz 15 perces) kitettség esetén 12 mikrogramm NCO köbméterenként. Az Európai Bizottság 2029-ig felülvizsgálja ezeket a határértékeket.

Számos munkavállaló több éven keresztül volt ólomnak kitéve, és a vérükben található ólom mértéke jóval az új határértékek felett halmozódott fel. Az ilyen dolgozók egészségének hatékonyabb védelme érdekében rendszeresen orvosi vizsgálatokat kell végezni annak megállapítására, hogy folytathatják-e az ólomnak való kitettséggel járó feladatokat.

A tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak még formálisan jóvá kell hagynia a jogszabályt, mielőtt az az EU közlönyében megjelenhet és 20 nap elteltével hatályba léphet.