Egy hónapban 30 napból 28-at dolgoztak a vendégmunkások – lesz változás a magyar munkajogban?
A nagy port felverő vendégmunkás esetek nyomán felszínre került, hogy a magyar munkajog lehetőséget ad végletesen rugalmas munkaidő-beosztásokra. A 24.hu cikke szerint a kormány már egyeztet az érintettekkel a várható szabályváltozásokról.
A salgótarjáni Bumchun Precision Hungary Kft. egyik volt munkatársa arról számolt be a 24.hu-nak, hogy az üzemben dolgozó kirgizisztáni vendégmunkások egy hónapban 30 napból 28-at dolgoztak 12 órában és kizárólag éjszakai műszakban.
A közelmúltban több olyan eset is napvilágot látott, amikor a helyi dolgozók vagy szakszervezeti képviselők elbeszélése alapján kelet-ázsiai vendégmunkásokra cserélték le a magyar munkavállalókat, azokat, akik korábban a külföldieket betanították. A dolgozói beszámolók a létszámleépítések fő okát rendszerint annak tulajdonítják, hogy a külföldiek túlmunkára való hajlandósága nagyobb, mint a hazaiaké. A gyárakban történtek rávilágítanak arra: hazánkban egyedi problémát okoz az is, hogy a magyar jog lehetőséget ad végletesen rugalmas munkaidő-beosztásokra.
Az Európai Szakszervezeti Intézetnél (ETUI) azt állapították meg, hogy a munkaidőkereteket, a túlóra-szabályozásokat az Európai Unióban sehol sem alkalmazzák annyira extrém módon, mint Magyarországon, ahol a jogszabályi és gazdaságpolitikai környezet a munkaerő kiszolgáltatottságára épít.
Az is felszínre került, hogy mennyire liberális szabályok vonatkoznak idehaza a munkaerő-kölcsönzésre, így például a munkaviszony megszüntetésére is. Semmilyen Mt.-beli tételes munkaidő-szervezési szabályt nem sért meg az a hazai termelőüzem, amely adott hónapban 30-ból 29 napon át, akár napi 12 órás – külön megállapodás szerinti munkaközi szünettel együtt 13 órás – munkarendben dolgoztat egy operátort, feltéve, hogy például többműszakos a munkáltató tevékenysége és hosszabb munkaidőkeretet alkalmaz. Sőt, a törvény azt is lehetővé teszi, hogy a munkáltató ugyan a munkaidő-beosztásban megjelöli a heti pihenőnapot, de ténylegesen nem adja ki azt.
Magyarországon több száz ezres munkavállalói tömeget érinthetnek az ilyen munkaidő-beosztások – magyarázta a lapnak Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke. „Azt tapasztaljuk, hogy amióta a magyar dolgozók elbocsátását érintő esetek napvilágra kerültek, a kormány elkezdett aktívan egyeztetni a vendégmunkásokat érintő szabályozási kérdésekről. A téma napirendre kerül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumnak (VKF) havi ülésein, ahol a döntéshozók rendszeres párbeszédet folytatnak a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. A következő hetekben, hónapokban sorozatban jöhetnek majd ki a vonatkozó részletszabályok” – adott tájékoztatást a háttérben zajló folyamatokról a Munkástanácsok alelnöke. A szakember szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy a kabinet a munkajogi szabályozáson nem fog módosítani a vendégmunkástörvény átírásakor.A kabinet a munkajogot továbbra sem elsősorban a szociális biztonsági normák, hanem a GDP-növekedés és a foglalkoztatásbővítés eszközeként kezeli. A „szent tehenek” megmaradnak, így például a munkaidő-szabályozást sem fogják érdemben átalakítani – vetítette előre.
Máriás Attila, a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda vezető munkaügyi tanácsadója szintén úgy látja: a kormány nem munkajogi, hanem etikai jellegű szabálymódosításokat tesz majd, amikor a munkáltatók harmadik országbeli dolgozókra cserélik a rendelkezésre álló magyar munkaerőt. Létszámcsökkentés esetén a munkaadó jogosultsága eldönteni, hogy kiket küld el, arra viszont nincs semmilyen kifejezetten – a munkáltatókat és nem az engedélyeztetésben közreműködő szakigazgatási szerveket kötő – szabály, hogy a foglalkoztatásnál a magyarokat előnyben kellene részesíteni.
Jelenleg a szabályozás egyik fő kihívása etikusan megfogalmazni azt, hogy létszámcsökkentés esetén a magyar munkavállalókat ne lehessen előre tolni, miközben az előírás a harmadik országbelieket nézve se legyen diszkriminatív, ne sértse az uniós normákat vagy egyéb nemzetközi jogi vállalásainkat. Egyébként e körben az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a harmadik országbeliek foglalkoztatása határozott idejű munkaszerződéssel történik, melynek megszüntetése lényegesen nehezebb, mint a magyar munkavállalókkal kötött határozatlan idejű munkaszerződéseké – húzta alá.
Kérdéseket vet fel az is, hogy vajon ki fogja ezt ellenőrizni? Az elmúlt több mint egy évtized során leépültek a hazai munkaügyi és munkavédelmi hatóságok. Az intézményrendszer folyamatosan átalakult, forráskivonásokkal, létszámleépítésekkel szembesült. A folyamatot a Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2015-ös megszűnése tetőzte be. Arról, hogy hányan dolgoznak jelenleg a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnál, nincsenek nyilvános adatok – mondta Szabó Imre Szilárd, hozzátéve, hogy önmagában az is mutatja a probléma súlyosságát, hogy az adatok nem transzparensek. A munkavédelmi hatóság karcsúsításon esett át, szinte már csak papíron létezik. A szankciórendszer annyira gyenge, a kiszabott bírságösszegek pedig annyira csekélyek, hogy a munkaadók számára messze nem elrettentő erejűek – nyomatékosították a szakértők.
