Nők, biztonság és egészség a munkahelyen

forrás: https://osha.europa.eu/hu/themes/women-and-health-work

A nők és a férfiak biológiailag (nemi jellegek közötti különbségek), valamint az általuk végzett munka, a munkakörülményeik és a társadalmi megítélésük (nemek közötti különbségek) tekintetében egyaránt eltérnek.

a kép forrása: https://www.gqrgm.com/top-3-trends-to-anticipate-for-women-in-the-workplace-in-2019/

Az ilyen különbségek hatással lehetnek a férfiakat és a nőket érintő munkahelyi veszélyekre, illetve azok értékelésére és ellenőrzésére. Ez az oka annak, hogy az EU-OSHA kutatásokat folytat és szemléletformáló kiadványokat készít a nőket érintő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kérdésekről.

A munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet befolyásoló különbségek

Különbségek figyelhetők meg a férfiakat és nőket érintő kockázatok tekintetében. A nők:

  • jellemzően bizonyos ágazatokban dolgoznak és bizonyos típusú munkákat végeznek;
  • két színtéren, azaz a munkahelyi és az otthoni feladatok során is meg kell állniuk a helyüket;
  • alulreprezentáltak felső vezetői és vezetői szinten;
  • a férfiaktól fizikailag eltérő jellemzőkkel bírnak, habár gyakran nagyobbak a különbségek – például a fizikai erő tekintetében – a nők, mint a férfiak és nők között;
  • gyakran helytelenül biztonságosnak és könnyűnek ítélt munkákat végeznek.

A biztonsági és egészségvédelmi gyakorlat sok esetben nem tükrözi ezeket a különbségeket. A nőket érintő munkateher mértékét és a stresszel összefüggő kockázatokat ráadásul az esetek többségében alulbecsülik. Az EU-OSHA célja, hogy felhívja a figyelmet ezekre a különbségekre, és segítsen javítani a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet a nőket leginkább érintő területeken.

A munkaügyi jogsértések speciálisan a KKV-szektorra gyakorolt hatásáról

A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának tájékoztatása
– a munkaügyi jogsértések speciálisan a KKV-szektorra gyakorolt hatásáról témájú tanulmányról.

forrás: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=1017

A be nem jelentett munkavégzés kezelésére irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform céljaival összhangban tanulmány készült a munkaügyi jogsértések KKV-szektorra gyakorolt speciális hatásairól.

A kis- és középvállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepe, a kialakult munkajogi viszonyok és a foglalkoztatás-felügyeleti szakterület adatai, ellenőrzési tapasztalatai alapján szükségessé vált a munkaügyi kérdéskör részletes vizsgálata szakértői megközelítésben.

„A munkaügyi jogsértések speciálisan a KKV-szektorra gyakorolt hatása” című tanulmány ismerteti a kis- és középvállalkozások szerepét hazánkban, a szektor általános foglalkoztatási jellemzőit, gyakorlatát és a foglalkoztatás minőségét, a törvényes működés rendjét.

A tanulmány feltárja és elemzi a kis – és középvállalkozásokra kifejezetten jellemző munkaügyi jogsértéseket és annak okait, a versenyképességre gyakorolt hatásokat.

A hazai jogi szabályozás mellett bemutatja más EGT-tagállamok munkaügyi jogsértések miatti szankciórendszerét, illetve összeveti azokat a jellemző sajátosságok alapján.

A szociális partnereknek és a gazdasági érdekképviseleteknek a munkaügyi jogszabályi környezettel és a foglalkoztatás-felügyelet rendszerével kapcsolatos véleményét és javaslatait is tartalmazza.

Nemzetközi irányvonalak és egyedi megoldások, jó gyakorlatok ismeretében a tanulmány több cél mentén ajánlásokat, javaslatokat fogalmaz meg, munkaügyi szempontból a jogsértések megelőzése és a foglalkoztatás minőségének javítása érdekében.

A tanulmány és angol fordítása 2022-ben a GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült.

A munkaügyi jogsértések KKV-szektorra gyakorolt speciális hatása

Summary publication (english)

Hol kell, hol nem kell tűzvédelmi szakembert alkalmazni?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/3989-hol-kell-hol-nem-kell-tuzvedelmi-szakembert-alkalmazni

Az állam működésének egyszerűsítéséről szóló rendelettervezet jelentősen szűkítené a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezettek körét, ez pedig kihat a tűzvédelmi szakemberek alkalmazási kötelezettségére is. Milyen hatással lehet mindez a tűzvédelmi szakemberek alkalmazására? Mi olvasható ki a tervezetből? Mi változhat?

Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvénytervezet 14. pontja „A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása”-ról szóló 23. §. tervezet szövege szerint:

A jogszabálytervezet szerint általános tűzvédelmi szabályzatot ad ki a Belügyminisztérium,

  • az ötven munkavállaló feletti vállalkozások és
  • a 10 főnél nagyobb befogadóképességű kereskedelmi szálláshelyeknél. 

Ebből következően ezeknél a vállalkozásoknál alkalomszerűen sem kell tűzvédelmi szakembert alkalmazni.

Ha a KSH adatait megtekintjük, láthatóvá válik a tervezett változás mértéke.

Tűzvédelmi Szabályzatot és így tűzvédelmi szakembert kell alkalmazni:

Jelenleg

  • 5 fő feletti vállalkozásnál ez mintegy 745 ezer vállalkozást jelent (A pontos szám azért nem állapítható meg, mert a KSH 1 fő, majd 2-9 fő között tartja számon a mikrovállalkozásokat.)
  • Ez mintegy 1,2 millió munkavállalót érint.

A tervezet szerint

  • Ez mintegy 100 ezer (5-9 főt alkalmazó) mikrovállalkozást és 30 825 és (10-50 főt alkalmazó) kisvállalkozást vállalkozást jelent. Ezzel összesen újabb kb. 130 ezer vállalkozásnál nem kell a tervezet szerint tűzvédelmi szakembert alkalmazni.
  • Ez további 770-780 ezer munkavállalót érint.
  • Ugyancsak nem kell tűzvédelmi szabályzatot készíteni, annak a cégnek, amelyik bérelt ingatlanban működik, ha az ingatlan üzemeltetője rendelkezik az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi szabályzattal.
  • A felsoroltak közül kivételt képeznek azok a szervezetek, amelyek 50 fő feletti befogadóképességű helyiségekkel rendelkeznek. Pl. tanterem, előadóterem, bemutatóterem, aula, múzeum, étterem, rendezvényterem, színház, stb.

Kit, hol kell alkalmazni?

A szakmai képesítési követelményekről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet előírja, hogy mely gazdálkodó szervezeteknél, hány órában kell közép vagy felsőfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert alkalmazni, de a szakember alkalmazása helyett a feltételek teljesítése szolgáltatás igénybevételével is történhet. Ez ma nem gazdasági mérettől, hanem a tűzvédelmi veszély mértékétől függ.

Középfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert kell alkalmazni legalább havi nyolc órában a vállalkozásunknál, ha az

  • 1000-5000 kg/liter közötti mennyiségben robbanásveszélyes anyagot tárol, feldolgoz, előállít, (kivéve üzemanyagtöltő állomást üzemeltető gazdálkodó szervezetet.).
  • mérsékelten tűveszélyes anyagot 1000-10000 m2 közötti területen tárol,
  • olyan épületet bérel, üzemeltet, amely
    • max. 500 fő tömegtartózkodásra szolgáló helyisége van,
    • összesített befogadóképessége 500-2000 fő közötti
    • menekülésükben korlátozottak tartózkodására szolgál 20-100 fő közötti létszámban.

Felsőfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert kell alkalmazni

  • minimum havi tizenhat órában, ha a fenti határértéketeket meghaladja a cég, illetve
  • havi negyven órában, ha létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett.

Hol, milyen képzettségű szakembert kell alkalmazni?

A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi feladatokat ellátók és a tűzvédelmi szolgáltatást végzők elismert szakmai képesítéseit a 9/2015 (II.25.) BM rendelet 1. melléklet 4. pontja szerinti szakképesítések:

  • 4. A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottakra vonatkozóan
  • 4.1. Alapszintű: nincs.
  • 4.2. Középszintű: tűzvédelmi előadó szakképesítés.
  • 4.3. Felsőszintű:
  • 4.3.1. tűzvédelmi főelőadó szakképesítés-ráépülés,
  • 4.3.2. építőmérnöki alapképzési szak, tűz- és katasztrófavédelmi szakirány,
  • 4.3.3. építészmérnöki alapképzési szak, tűz- és katasztrófavédelmi szakirány,
  • 4.3.4. építéstudományi kar, tűzvédelmi szakmérnök szakképesítés,
  • 4.3.5. tűzvédelmi főelőadó szakképesítés,
  • 4.3.6. védelmi igazgatási alapképzési szak, tűzvédelmi és tűzoltó szakirány,
  • 4.3.7. had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, tűzvédelmi szakirány,
  • 4.3.8. rendészeti igazgatási alapképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány,
  • 4.3.9. rendészeti igazgatási alapképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány tűzvédelmi specifikáció,
  • 4.3.10. rendészeti szervező szakképesítés, tűzoltó szervező szakképesítés-elágazás,
  • 4.3.11. rendészeti szervező szakképesítés, tűzvédelmi szervező szakmairány,
  • 4.3.12. katasztrófavédelem alapképzési szak, tűzvédelmi és mentésirányítási szakirány BA,
  • 4.3.13. tűzvédelmi szakmérnök szakképesítés,
  • 4.3.14. főiskolai szintű tűzvédelmi üzemmérnök vagy tűzvédelmi mérnök szak, egyetemi szintű tűzvédelmi mérnök szak,
  • 4.3.15. tűzvédelmi tervezési szakmérnök,
  • 4.3.16. katasztrófavédelem mesterképzési szak.

A rendelet 6. melléklete a jogszabály hatálybalépése előtt megszerzett, elismerhető szakmai képesítések szintjeit sorolja fel.