Kategória: Aktuális Információk

Aktuális Információk

Kinek nem kell Tűzvédelmi Szabályzatot készíteni?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/3978-kinek-nem-kell-tuzvedelmi-szabalyzatot-kesziteni

Az állam működésének egyszerűsítéséről szóló rendelettervezet jelentősen szűkítené a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezettek körét. Ezzel egyidejűleg több új elem bevezetését feltételezi, és új fogalmakkal szembesít bennünket. Mi olvasható ki a tervezetből? Milyen kötelezettségek vannak ma? Mi változhat?


Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvénytervezet 14. pontja „A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása”-ról szóló 23. §. tervezet szövege szerint:

Tűzvédelmi Szabályzat készítése kötelező

  • az eddigi öt helyett ötven munkavállaló felett;
  • 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség megléte esetén;
  • az eddigi minden kereskedelmi szálláshely helyett, a 10 főnél nagyobb befogadóképességű kereskedelmi szálláshelyeknél. 

Tűzvédelmi Szabályzat készítése nem kötelező

Az ez alatti kör számára a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter (belügyminiszter) rendeletben, általános tűzvédelmi szabályzatot ad ki, amit a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére nem kötelezett kisebb szervezetek kötelesek a munkavállalóik, továbbá a munkavégzésben részt vevő családtagjaik részére elérhetővé tenni. Vagyis itt

  • nem kellene a területre adaptált Tűzvédelmi Szabályzatot készíteni és
  • nem lenne oktatási kötelezettség sem,
  • az általános tűzvédelmi szabályzatnak csak elérhetőnek, azaz rendelkezésre állónak, igénybe vehetőnek kell lennie.

A tervezet szerint ugyancsak nem kell Tűzvédelmi Szabályzatot készítenie:

  • az ingatlan bérlőjének, használójának, amennyiben az épület, épületrész üzemeltetője rendelkezik az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi szabályzattal.
  • Ebben az esetben az üzemeltető köteles a bérleti, használati szerződés megkötését követően a tűzvédelmi szabályzat egy példányát a bérlő, használó rendelkezésére bocsátani.

Ez azt feltételezi, hogy

  • az üzemeltetőnek ismernie kell minden bérlő tevékenységét és
  • bérlő változás esetén módosítania kell a szabályzatot.

Tűzvédelmi ismeretek

A Tűzvédelmi tv. 22. § (3) bekezdése, eddig általános kötelezettségként írta elő,

  • a munkáltatónak gondoskodnia kell arról munkavállalók a munkavégzés megkezdése előtt elsajátítsák a tűzvédelmi ismereteket és
  • a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék, valamint
  • az évenkénti tűzvédelmi oktatást.

Tűzvédelmi tv. 22. § (3) bekezdése tervezett módosítása szerint:

  • a munkáltatónak gondoskodnia kell arról munkavállalók a munkavégzés megkezdése előtt megismerjék a tűzvédelmi ismereteket.

A ma kötelező előírás, hogy elsajátítsák, a tervezett előírás, hogy megismerjék. Ez jelentős különbség!

  • Az elsajátítás feltételezi, hogy a dolgozó teljes tudást szerez, ismeretre tesz szert. Ez feltételezi az oktatást.
  • A megismerés eredményeként a dolgozó megtudja valamiről, esetünkben a munkahelyi tűzvédelemről, hogy az micsoda vagy milyen. Ez nem feltételezi az oktatást és a tudást sem. 

Munkáltatók kockázati osztályba sorolása

Tűzvédelmi tv. 22. § (3) bekezdése tervezett módosítása szerint:

  • a belügyminiszter rendeletében kockázati osztályba sorolással meghatározza azon munkáltatókat, akik esetében évenkénti tűzvédelmi oktatást kell tartani.

Miután eddig a létesítmény volt a kockázatba sorolás legfontosabb eleme, ez azt feltételezi, hogy

  • a munkáltatókat kell miniszteri rendeletben kockázati osztályba sorolni, ami teljesen új elem és erre feltételezhetően bonyolult kockázati mátrixot kell kialakítani, vagy
  • a munkáltató meglévő létesítményeinek kockázati osztályba sorolásával és azok összesítésével fogják meghatározni hol kötelező tűzvédelmi oktatást tartani.   

Ki készítheti a Tűzvédelmi Szabályzatot?

A jelenleg érvényes előírások szerint:

  • Tűzvédelmi szabályzat készítésére és módosítására is minimum középfokú tűzvédelmi képzettséggel rendelkező jogosult.
  • Ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, ott erre felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.

Ki készítheti a tűzvédelmi oktatás tananyagát?

A jelenleg érvényes előírások szerint:

  • Kötelezően középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazása esetén legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező készítheti.
  • Kötelezően felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazása esetén kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező készítheti.
  • A tűzvédelmi oktatás tananyagát a tananyag készítésére jogosult vagy az általa felkészített személy oktathatja.
Aktuális Információk

TŰZVÉDELMI TESZT XXXVII.

forrás: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScmWHk_TjzvFFo52ne0GijNDMpty7jInPSWRV0oDirHVUi3Zg/viewform

Ellenőrizze tudását a harminchetedik online tűzvédelmi teszt kitöltésével!
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Tűzmegelőzési Bizottság által kidolgozott tűzvédelmi teszt célja, hogy az állampolgárok folytathassák tűzvédelmi ismereteik ellenőrzését, és megbízható forrásból tovább bővíthessék tudásukat!
A mostani tesztben szereplő kérdések a szabadtéri tüzek, a szén-monoxid mérgezés megelőzése, valamint a TFA verseny és a tűzoltói beavatkozásokra fókuszál.

a teszt a következő címen érhető el: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScmWHk_TjzvFFo52ne0GijNDMpty7jInPSWRV0oDirHVUi3Zg/viewform

Aktuális Információk

Megváltoztak a táppénzre vonatkozó szabályok

forrás: https://www.hrportal.hu/c/megvaltoztak-a-tappenzre-vonatkozo-szabalyok-20230821.html

Július 1-jétől a társadalombiztosítást érintő változások keretében a táppénzt érintő szabályok is módosultak. Köztük a táppénz-jogosultság időtartama, a passzív jogon járó baleseti táppénz folyósításának szabályai, de a keresőképtelenség első napja és a táppénzre való jogosultság kezdete is elválhat. Az RSM Blog sorra vette legfontosabb újdonságokat.

Módosult a táppénz-jogosultság időtartama: korábban a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára járt, továbbá, maximum a keresőképtelenség első napját megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a törvényben meghatározott biztosításban eltöltött napoknak megfelelő időtartamra.

Július 1-jétől már nem a keresőképtelenség első napját kell figyelembe venni a táppénz időtartamának megállapításánál, hanem a táppénz-jogosultság első napját – hívja fel a figyelmet az RSM Blogon Pentz Edina, a cég bérszámfejtési üzletágvezetője.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (Ebtv.) módosítása értelmében a keresőképtelenség első napja és a táppénzre való jogosultság kezdete elválhat egymástól, tekintettel arra, hogy az orvosilag folyamatos keresőképtelenség fennállása esetén előfordulhat, hogy valamely időszakra nem jár a biztosított részére táppénz, arra nem jogosult, vagy annak folyósítását nem kéri. Így táppénz esetén előállhat olyan helyzet, hogy az irányadó és számítási időszak meghatározására más időponthoz képest kerül sor, mint a táppénzre való jogosultság idejének, illetve a táppénzes előzményeknek a figyelembevételére. Ezen kettősség jogalkalmazási problémákat okoz, ezért a „keresőképtelenség első napját” a „táppénzre való jogosultság első napját” fordulatra módosul.”

Mikor nem jár táppénz?

2023. július 1-jétől nem jár táppénz

  • a betegszabadság lejártát követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra, ha az ezen napokat követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn,
  • a táppénzre való jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott. Az Ebtv. vhr. 31. § (8) bekezdésének módosítása azt is rendezi, hogy ezt a töredéknapot egy későbbi ellátás iránti kérelem elbírálása során osztószámként figyelembe venni nem lehet (tehát a rész-táppénzes nap 1 egész táppénzes napnak fog minősülni).

Módosult a passzív jogon járó baleseti táppénz folyósításának szabálya is

A biztosítási jogviszony megszűnését követően a baleseti táppénzt ugyanazon szerv folyósítja tovább, amely a folyósításra a biztosítási jogviszony megszűnéséig is hatáskörrel rendelkezett. Ha a baleseti táppénznek a biztosítási jogviszony megszűnését követő folyósítása alatt az ellátásban részesülő újabb biztosítási jogviszonyt létesít, akkor az újabb biztosítási jogviszony kezdetét megelőző nappal a kifizetőhellyel rendelkező fenti munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító az ellátás folyósítását megszünteti.