A legfrissebb uniós adatok szerint 2023-ban a halálos munkabalesetek negyede nem gyárakban, nem építkezéseken, hanem közterületen történt. Az EU-ban 3 298 ember vesztette életét munkavégzés közben, és a számok azt mutatják: sok ágazatban az utcai munkavégzés jelenti a legnagyobb kockázatot, különösen a szállításban és a kereskedelemben.
Az Európai Unió 2023-as munkabaleseti statisztikái rávilágítanak arra, hogy a veszély sokszor nem ott leselkedik, ahol a legtöbben gondolnánk. Miközben a munkavégzéssel kapcsolatos kockázatokat általában a gyárakhoz, építkezésekhez vagy mezőgazdasági területekhez kötjük, a halálos balesetek legnagyobb része – 25 százaléka – közterületen következett be. Ez 825 olyan tragédiát jelent, amikor a munkahely valójában egy út, járda vagy más nyilvános terület volt.
A szállítási és raktározási ágazatban különösen súlyos a helyzet: az itt történt halálos balesetek 58,5 százaléka érte a dolgozókat közterületen. A kereskedelemben is kiemelkedő ez az arány, 36,3 százalék. Ezekben a szektorokban a mindennapi munkavégzés természetéből fakad, hogy a dolgozók folyamatosan úton vannak – és így sokkal kiszolgáltatottabbak a közlekedési veszélyeknek.
Más ágazatokban a klasszikus munkahelyi környezet maradt a legkockázatosabb: az iparban a halálos balesetek több mint fele üzemi területeken történt, a mezőgazdaságban pedig a művelési zónák – erdők, farmok, halászati területek – jelentik a fő veszélyforrást. Az építőiparban szintén az építkezési helyszínek dominálnak, ahol a tragédiák 51,6 százaléka következett be.
A nem halálos baleseteknél már más a kép: ezek legnagyobb része (32%) ipari létesítményekben történt, míg az irodai, szolgáltatási jellegű munkahelyek 17,8 százalékot tesznek ki. A közterületi sérülések aránya ugyan jóval alacsonyabb, de így is eléri a 10,2 százalékot.
A statisztikák azt mutatják, hogy az EU-ban a munkavállalók biztonságát nem lehet kizárólag a hagyományos munkahelyi környezetekre korlátozva vizsgálni. A közlekedési kockázatok, a folyamatos mozgásban végzett munka és a nyilvános terekben zajló feladatok mára ugyanolyan, sőt egyes ágazatokban nagyobb veszélyt jelentenek, mint a klasszikusan veszélyesnek tartott munkahelyek.
A számok alapján egyre sürgetőbb kérdés: hogyan lehet a köztereken is olyan védelmi és megelőzési rendszereket kialakítani, amelyek képesek csökkenteni ezeket a tragédiákat? Az biztos, hogy a munkavédelem fogalma ma már messze túlmutat az üzemi csarnokok falain.