Mesterséges intelligenciával a tűzkárok ellen

forrás: https://www.langlovagok.hu/12758/mesterseges-intelligenciaval-a-tuzkarok-ellen/

a kép forrása: langlovagok.hu

Nemzetközi projekthez csatlakozott egy magyar egyetem.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karán belül működő Mesterséges Intelligencia Tanszék Neurális Információfeldolgozási Kutatócsoportja is csatlakozik az EIT Digital által támogatott tűzmegelőzési rendszerek fejlesztésével foglalkozó nemzetközi kutatáshoz – közölte az egyetem.

Az éghajlatváltozás hatására egyre gyakrabban alakulnak ki katasztrofális tüzek, amelyekben emberek, haszonállatok, mezőgazdasági területek, erdők pusztulnak el és évente több tízmilliárd dolláros kár keletkezik. Elég csak az idei nyáron Görögországot sújtó súlyos tűzvészekre gondolnunk. Anomáliadetektálással a tüzek 30%-a megelőzhető, a korai észleléssel pedig a kár a tűzesetek 70%-ában jelentősen csökkenthető.

A nemzetközi projektet egy finn deep-tech start-up, a Detectium vezeti, amelynek tűzmegelőzési rendszere lehetővé teszi a tüzek nagyon korai észlelését beltérben és kültérben egyaránt. A tűzérzékelő ipar napjainkban még mindig alapvetően füstérzékelőkre és 30 évvel ezelőtt tervezett infravörös érzékelőkre támaszkodik. A régi észlelési rendszerek széles körben használatosak, pedig a lehetőségeik korlátozottak és nem felelnek meg teljes mértékben a kor kihívásainak. Nagyon sok a téves észlelés, magasak a költségek és más intelligens épületbiztonsági rendszerekbe nehezen integrálhatóak. A lokalizációjuk pontatlan és nincs valós idejű visszajelzésük. A Detectium által kifejlesztett jelzőrendszer úgynevezett digitális ikerpárt használ és a gépi tanulásban rejlő lehetőségeket is kiaknázza. Tűzjelzőrendszerük alapja egy 3D vizualizáció, amely valós időben egyesíti a különböző szenzorokból származó adatokat, és tűz esetén egy egységes modellen mutatja meg a tűz helyét és kiterjedését az ügyfélnek és a tűzoltóknak.

A Digital Twin, vagyis a digitális iker hasznos digitalizációs lehetőséget jelent az ipari szereplők számára. Digitális iker lehet például egy gyárépület, bármilyen gyártósor, illetve tárgy virtuális mása, milliméter pontos digitális 3D modellje.

Az ELTE IK mesterséges intelligencia kutatással foglalkozó munkatársai a 3D modellezés automatizálásán dolgoznak a digitális ikerpár létrehozásához. Az itt zajló kutatás-fejlesztés során a tekintetirány alapú adatgyűjtés, a vizuális adatok feldolgozásának és 3D modellben történő ábrázolásának módszereit dolgozzák ki HoloLens2 felhasználásával. Ezen felül különböző adatbővítési (argumentálási) módszereket is biztosítanak a még ismeretlen objektumokhoz gyűjtendő adatok mennyiségének minimalizálásához. Újszerű módszerük megkönnyíti a kiépítendő rendszer skálázását és a fejlett technológia használatát az ügyfelek számára. Fejlesztéseiket integrálni fogják a Detectium már létező tűzmegelőző megoldásába, mely hozzájárul egy modern és időtálló applikáció kifejlesztéséhez és annak a globális piacon történő megjelenéséhez.

Jócskán visszaesett a munkabalesetek száma tavaly

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/jocskan-visszaesett-a-munkabalesetek-szama-tavaly-20230726.html

A legsúlyosabb kimenetelű balesetek elsősorban Budapesten, az építőiparban és leginkább a kis cégeknél dolgozó munkavállalók körében történnek.

2022-ben majdnem olyan kevés halálos munkabaleset történt, mint 2020-ban, a világjárvány miatti korlátozások folyományaként.

A legsúlyosabb kimenetelű balesetek elsősorban Budapesten, az építőiparban és leginkább a kis cégeknél dolgozó munkavállalók körében történnek. Az sem segít, ha valaki férfi és elmúlt 45 éves – írja a Pénzcentrum.

A pénzügyi területeken vagy Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dolgozóknak viszont kevés félnivalójuk van. Ahogy a biztonsági tevékenységet folytatóknak is.

A legtöbb munkahelyi halálesetet a csúszás, botlás, a különböző munkagépek meghibásodása és elszabadulása okozza.

2022-ben Magyarországon 21 273 munkabaleset történt, amiből összesen 68 volt halálos kimenetelű. Ezer alkalmazottra összesen 5,2 munkabaleset jutott tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái szerint. A tavalyi adat néhány száz esettel alacsonyabb mint, amennyit 2021-ben jelentettek. Halálos áldozatot követelő szerencsétlenségből is 16-tal kevesebb történt. 

Hogyan hat a dolgozókra a természet közelsége az irodában?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/hogyan-hat-a-dolgozokra-a-termeszet-kozelsege-az-irodaban-20230728.html

Tudományos kutatások is alátámasztják, hogy a természet közelsége számos pozitív hatást gyakorol az emberre, egy új felmérés pedig azt vizsgálta, hogy miként segítik a zöld területek a munkahelyi jóllétet és produktivitást.

a kép forrása: hrportal

Canary Wharfban, a nyüzsgő városrészben, amely számos nemzetközi vállalat londoni bázisául szolgál, a fejlesztők egy „zöld gerincet” építenek, ami hamarosan végigkanyarog a felhőkarcolókon, így a dolgozók könnyen hozzáférhetnek a zöld területekhez a munkanapok során. A város túloldalán, a Google épülő brit székházában egy 300 méter hosszú, több mint 250 fát számláló tetőtéri park koronázza az épületet, amely természetes menekülést biztosít az alkalmazottaknak az irodák és a városi környezet elől. Az Atlanti-óceán túloldalán az L.L. Bean kiskereskedelmi vállalat a ráktárépületének egy részéből udvart alakított ki, hogy az új irodájukban mindenki a természetet láthassa munka közben. Egyre inkább erősödik a tendencia, hogy a vállalatok igyekeznek természetközeli környezetet kialakítani a dolgozók számára – írja a HBR cikke.

A természet nagyobb mértékű beépítése a munkakörnyezetbe sok vállalat fenntarthatósági kezdeményezéséhez igazodik. A szemlélet azonban a természet emberre gyakorolt hatásából is ered – jól ismert, hogy a természet hatására jobban érezzük magunkat. Érzelmeink, gondolkodásunk, másokkal való kapcsolatunk és fizikai közérzetünk javul, ha a természetben és annak közelében vagyunk.

A természet munkahelyre való bevitelére irányuló nagyszabású beruházások felvetnek néhány kényes kérdést. Először is, a gazdasági nehézségek idején van-e üzleti értelme a természet beépítésének az alkalmazottak környezetébe? Másodszor, mi a helyzet azokkal a munkahelyekkel, ahol nem megvalósítható vagy ésszerű „zöld gerincet” vagy tetőkertet kialakítani? Egy felmérés megvizsgálta, hogy pontosan miként hat a dolgozók jóllétére és teljesítményére a természet munkahelyi beépítése.

A kutatás

A kutatásban a természettel való munkahelyi kapcsolatot különböző módokon mérték vagy manipulálták több tanulmányban, amerikai, kanadai, kínai, új-zélandi és indonéziai munkavállalókkal. A kísérletekben a dolgozó felnőtteknek egyszerűen természeti elemekkel átszőtt munkahelyi fotókat vagy természet nélküli fotókat mutattak. Ezután arra kérték őket, hogy képzeljék el, hogy ezekben a terekben dolgoznak, és számoljanak be arról, hogyan éreznék magukat és hogyan teljesítenének. Összetettebb vizsgálatokat is végeztek valós munkahelyi környezetben. Például felmérték, hogy a munkavállalók egy hét alatt ténylegesen kapcsolatba kerültek-e a természettel a munkahelyükön (pl. növények, természetes kilátás vagy folyóvíz hangja mellett dolgoztak), majd mérték az érzéseiket és az objektív munkateljesítményüket. Végül egy könyvelő cégnél végzett terepkísérlet során éjszaka bementek az irodákba, és néhány alkalmazott asztalánál cserepes növényeket, más asztaloknál pedig hasonló, csak irodai eszközökkel teli cserepeket helyeztek el. Ezután megmérték a két csoport hozzáállását és munkateljesítményét, majd összehasonlították őket.

a kép forrása: hrportal

Az eredmények nagyrészt egybehangzóak voltak ezekben a tanulmányokban: A természet megtapasztalása a munkahelyen még kis dózisban is javította az alkalmazottak érzéseit, ami a feladatok magasabb szintű elvégzését és a kreativitás növekedését eredményezte. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a mikro-természet beépítése a munkahelyi környezetbe érdemben hozzájárulhat a munkavállalók jólétéhez és teljesítményéhez.

Azt is megvizsgálták, hogy vannak-e olyan különbségek a munkavállalók között, amelyek alakítják, hogy a természet hogyan hat rájuk a munkahelyen – olyan tényezők, mint például az, hogy az egyének mennyire értékelik a természetet általában, mennyire vonzódnak az újszerű élményekhez. Az eredmények azt mutatták, hogy egyes emberekre különösen pozitív hatással van a természet közelsége. Ugyanakkor nem találtak bizonyítékot arra, hogy a természetnek való kitettség a munkahelyen negatívan hatott volna bármelyik munkavállalóra; úgy tűnik tehát, hogy a mikrotermészet pozitív hatással bír a munkavállalók számára, kevés hátránnyal.

Ezeket az eredményeket szem előtt tartva a kutatás készítői szerint a természet közelségét a lehető legtöbb dolgozó számára elérhetővé kell tenni, nem csak azok számára, akik elég szerencsések ahhoz, hogy egy zöld tető alatt vagy egy park mellett dolgozhassanak. A vállalatoknak mikro-természeti élményeket kellene biztosítaniuk a munkavállalók számára. A felmérést készítő cég javaslatokat tett a mikro-természet munkahelyi beépítésére, emellett arra bátorítják a vezetőket, hogy saját cégüknél döntsenek belátásuk szerint és legyenek kreatívak.

A mikro-természet kihasználása

A valódi a legjobb, de a mesterséges is működik. Ha a természetről van szó, ideális, ha az alkalmazottaknak lehetőséget biztosítanak a „valódi élményekhez” való hozzáférésre: beltéri vízjátékok, ablakok, amelyekből kilátás nyílik a természetre, vagy amelyek kinyílnak, hogy beengedjék a természetes hangokat, például a madárcsicsergést. De csak azért, mert nem az igazi, még nem jelenti azt, hogy az alkalmazottaknak nem lesz hasznukra a természet. A kutatások azt mutatják, hogy már a természet ábrázolása, például a falfestmények és a művirágok is természetes lökést adhatnak az alkalmazottaknak. Gondoljunk az irodán túlra is! Magától értetődik, hogy nem csak az irodai dolgozóknak tesz jót a természet. Azok a munkavállalók, akik olyan környezetben dolgoznak, ahol a munkakörnyezet különösen távolinak tűnik a természettől – gondoljunk csak a raktározásra vagy a gyártásra -, különösen nagy valószínűséggel veszik észre a munkahelyre beemelt természetközeli elemeket. 

a kép forrása: hrportal

A természet előnyei túlmutatnak a dolgozók munkahelyi életén. Néhány kutatás annak az előnyeit vizsgálta, ha valaki este, a munkanap után időt tölt a szabadban. Azt találták, hogy a dolgozók másnap produktívabbak voltak, ha előző este időt töltöttek a szabadban. Különösen a hibrid és távmunkások esetében egyértelműek a következmények: az otthoni természetközeli tartózkodás előnyei a munkahelyen is érvényesülnek. Tehát még az is segíthet, ha ösztönözzük az alkalmazottakat egy esti sétára, hogy másnap produktívabbak legyenek. A mikro-természet definíció szerint kicsi, és lehet olyan egyszerű, mint egy fal természetes tónusú festése, virágok elhelyezése a pihenőszobában, vagy a dolgozók ablakai előtti terület parkosítása. A kutatás készítői arra bátorítják a vezetőket, hogy tartsák szemmel a munkahelyük körül található, kihasználatlan vagy alulhasznosított tereket, amelyeket könnyen és olcsón természeti elemmé alakíthatnak. Például egy ipari parkoló parkosítása növelheti a dolgozók munkamorálját.

Összességében a megállapítások azt mutatják, hogy a munkavállalók természethez való kapcsolódásának előnyei túlmutatnak a fenntarthatóságon, és pozitív hatással vannak a munkavállalók jóllétére és munkahelyi teljesítményére.