forrás: https://www.hrportal.hu/hr/hogyan-hat-a-dolgozokra-a-termeszet-kozelsege-az-irodaban-20230728.html
Tudományos kutatások is alátámasztják, hogy a természet közelsége számos pozitív hatást gyakorol az emberre, egy új felmérés pedig azt vizsgálta, hogy miként segítik a zöld területek a munkahelyi jóllétet és produktivitást.

Canary Wharfban, a nyüzsgő városrészben, amely számos nemzetközi vállalat londoni bázisául szolgál, a fejlesztők egy „zöld gerincet” építenek, ami hamarosan végigkanyarog a felhőkarcolókon, így a dolgozók könnyen hozzáférhetnek a zöld területekhez a munkanapok során. A város túloldalán, a Google épülő brit székházában egy 300 méter hosszú, több mint 250 fát számláló tetőtéri park koronázza az épületet, amely természetes menekülést biztosít az alkalmazottaknak az irodák és a városi környezet elől. Az Atlanti-óceán túloldalán az L.L. Bean kiskereskedelmi vállalat a ráktárépületének egy részéből udvart alakított ki, hogy az új irodájukban mindenki a természetet láthassa munka közben. Egyre inkább erősödik a tendencia, hogy a vállalatok igyekeznek természetközeli környezetet kialakítani a dolgozók számára – írja a HBR cikke.
A természet nagyobb mértékű beépítése a munkakörnyezetbe sok vállalat fenntarthatósági kezdeményezéséhez igazodik. A szemlélet azonban a természet emberre gyakorolt hatásából is ered – jól ismert, hogy a természet hatására jobban érezzük magunkat. Érzelmeink, gondolkodásunk, másokkal való kapcsolatunk és fizikai közérzetünk javul, ha a természetben és annak közelében vagyunk.
A természet munkahelyre való bevitelére irányuló nagyszabású beruházások felvetnek néhány kényes kérdést. Először is, a gazdasági nehézségek idején van-e üzleti értelme a természet beépítésének az alkalmazottak környezetébe? Másodszor, mi a helyzet azokkal a munkahelyekkel, ahol nem megvalósítható vagy ésszerű „zöld gerincet” vagy tetőkertet kialakítani? Egy felmérés megvizsgálta, hogy pontosan miként hat a dolgozók jóllétére és teljesítményére a természet munkahelyi beépítése.
A kutatás
A kutatásban a természettel való munkahelyi kapcsolatot különböző módokon mérték vagy manipulálták több tanulmányban, amerikai, kanadai, kínai, új-zélandi és indonéziai munkavállalókkal. A kísérletekben a dolgozó felnőtteknek egyszerűen természeti elemekkel átszőtt munkahelyi fotókat vagy természet nélküli fotókat mutattak. Ezután arra kérték őket, hogy képzeljék el, hogy ezekben a terekben dolgoznak, és számoljanak be arról, hogyan éreznék magukat és hogyan teljesítenének. Összetettebb vizsgálatokat is végeztek valós munkahelyi környezetben. Például felmérték, hogy a munkavállalók egy hét alatt ténylegesen kapcsolatba kerültek-e a természettel a munkahelyükön (pl. növények, természetes kilátás vagy folyóvíz hangja mellett dolgoztak), majd mérték az érzéseiket és az objektív munkateljesítményüket. Végül egy könyvelő cégnél végzett terepkísérlet során éjszaka bementek az irodákba, és néhány alkalmazott asztalánál cserepes növényeket, más asztaloknál pedig hasonló, csak irodai eszközökkel teli cserepeket helyeztek el. Ezután megmérték a két csoport hozzáállását és munkateljesítményét, majd összehasonlították őket.

Az eredmények nagyrészt egybehangzóak voltak ezekben a tanulmányokban: A természet megtapasztalása a munkahelyen még kis dózisban is javította az alkalmazottak érzéseit, ami a feladatok magasabb szintű elvégzését és a kreativitás növekedését eredményezte. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a mikro-természet beépítése a munkahelyi környezetbe érdemben hozzájárulhat a munkavállalók jólétéhez és teljesítményéhez.
Azt is megvizsgálták, hogy vannak-e olyan különbségek a munkavállalók között, amelyek alakítják, hogy a természet hogyan hat rájuk a munkahelyen – olyan tényezők, mint például az, hogy az egyének mennyire értékelik a természetet általában, mennyire vonzódnak az újszerű élményekhez. Az eredmények azt mutatták, hogy egyes emberekre különösen pozitív hatással van a természet közelsége. Ugyanakkor nem találtak bizonyítékot arra, hogy a természetnek való kitettség a munkahelyen negatívan hatott volna bármelyik munkavállalóra; úgy tűnik tehát, hogy a mikrotermészet pozitív hatással bír a munkavállalók számára, kevés hátránnyal.
Ezeket az eredményeket szem előtt tartva a kutatás készítői szerint a természet közelségét a lehető legtöbb dolgozó számára elérhetővé kell tenni, nem csak azok számára, akik elég szerencsések ahhoz, hogy egy zöld tető alatt vagy egy park mellett dolgozhassanak. A vállalatoknak mikro-természeti élményeket kellene biztosítaniuk a munkavállalók számára. A felmérést készítő cég javaslatokat tett a mikro-természet munkahelyi beépítésére, emellett arra bátorítják a vezetőket, hogy saját cégüknél döntsenek belátásuk szerint és legyenek kreatívak.
A mikro-természet kihasználása
A valódi a legjobb, de a mesterséges is működik. Ha a természetről van szó, ideális, ha az alkalmazottaknak lehetőséget biztosítanak a „valódi élményekhez” való hozzáférésre: beltéri vízjátékok, ablakok, amelyekből kilátás nyílik a természetre, vagy amelyek kinyílnak, hogy beengedjék a természetes hangokat, például a madárcsicsergést. De csak azért, mert nem az igazi, még nem jelenti azt, hogy az alkalmazottaknak nem lesz hasznukra a természet. A kutatások azt mutatják, hogy már a természet ábrázolása, például a falfestmények és a művirágok is természetes lökést adhatnak az alkalmazottaknak. Gondoljunk az irodán túlra is! Magától értetődik, hogy nem csak az irodai dolgozóknak tesz jót a természet. Azok a munkavállalók, akik olyan környezetben dolgoznak, ahol a munkakörnyezet különösen távolinak tűnik a természettől – gondoljunk csak a raktározásra vagy a gyártásra -, különösen nagy valószínűséggel veszik észre a munkahelyre beemelt természetközeli elemeket.

A természet előnyei túlmutatnak a dolgozók munkahelyi életén. Néhány kutatás annak az előnyeit vizsgálta, ha valaki este, a munkanap után időt tölt a szabadban. Azt találták, hogy a dolgozók másnap produktívabbak voltak, ha előző este időt töltöttek a szabadban. Különösen a hibrid és távmunkások esetében egyértelműek a következmények: az otthoni természetközeli tartózkodás előnyei a munkahelyen is érvényesülnek. Tehát még az is segíthet, ha ösztönözzük az alkalmazottakat egy esti sétára, hogy másnap produktívabbak legyenek. A mikro-természet definíció szerint kicsi, és lehet olyan egyszerű, mint egy fal természetes tónusú festése, virágok elhelyezése a pihenőszobában, vagy a dolgozók ablakai előtti terület parkosítása. A kutatás készítői arra bátorítják a vezetőket, hogy tartsák szemmel a munkahelyük körül található, kihasználatlan vagy alulhasznosított tereket, amelyeket könnyen és olcsón természeti elemmé alakíthatnak. Például egy ipari parkoló parkosítása növelheti a dolgozók munkamorálját.
Összességében a megállapítások azt mutatják, hogy a munkavállalók természethez való kapcsolódásának előnyei túlmutatnak a fenntarthatóságon, és pozitív hatással vannak a munkavállalók jóllétére és munkahelyi teljesítményére.