Műszaki mentés szabályai

forrás: https://www.langlovagok.hu/6311/muszaki-mentes-szabalyai/

A műszaki mentés előkészítésével, szervezésével, vezetésével és végrehajtásával összefüggő főbb feladatok.

a kép forrása: langlovagok.hu

A tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól szóló 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet szerint a műszaki mentési tevékenység során különösen

  • az épületkároknál, építménybaleseteknél,
  • a közlekedési baleseteknél,
  • a természetes vizekben bekövetkezett baleseteknél,
  • a csatornákban, kutakban és egyéb víztározókban bekövetkezett baleseteknél,
  • a közüzemi berendezések, közművek meghibásodásával összefüggő veszélyhelyzeteknél, baleseteknél,
  • a magasban, mélyben, föld alatti üregekben (barlangokban, szakadékokban) bekövetkezett baleseteknél,
  • a veszélyes anyagok szabadba jutásánál, nukleáris baleset során,
  • a természeti csapások során és minden hasonló esetben

az élet- és a vagyonmentés, valamint az alapvető élet- és vagyonbiztonság érdekében végrehajtott tűzoltói feladatokat kell érteni.

Az elsődleges beavatkozás addig tart, amíg a közvetlen veszélyhelyzet meg nem szűnt, vagy az esemény felszámolásának irányítását az irányításra jogosult szervezet átvette. A tűzoltóság ezután e rendeletben foglalt feladatait az átvételre jogosult szervezet irányítása mellett végzi.

A műszaki mentés során végrehajtandó főbb feladatok:

  • az életmentés,
  • a közvetett és közvetlen élet- és balesetveszély elhárítása,
  • az állatok, tárgyak és anyagi javak mentése értékük, pótolhatatlanságuk, az állatjóléti szempontokra vagy funkcionális fontosságukra tekintettel,
  • az esemény által okozott további környezeti károk mérséklése,
  • a közlekedési forgalom helyreállításának elősegítése.

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv radiológiai, biológiai, vegyi felderítést és mentesítést végez, amennyiben az a műszaki mentésre vonatkozó jelzés, vagy a helyszíni felderítés alapján indokolt.

Különös figyelemmel és körültekintéssel kell eljárni a személyek felkutatásánál, mentésénél, figyelembe kell venni az orvos, vagy a mentők véleményét. Tömeges balesetnél az egészségügyi kárhely parancsnok javaslata alapján gondoskodni kell a balesetet szenvedettek segítségnyújtási, ellátási helyének kijelöléséről.

A műszaki mentés vezetése és szervezete

A tűzoltóság a műszaki mentési tevékenységet végezheti

  • önállóan saját állományával és technikai eszközeivel,
  • együttműködve más szervekkel, szervezetekkel mellérendeltségi viszonyban,
  • együttműködve más szervekkel, szervezetekkel, tűzoltói irányítással.

A tűzoltóság önállóan hajtja végre a feladatokat a beavatkozás helyszínére történő érkezésekor, ha

  • más beavatkozó szerv még nincs a helyszínen és a késedelmes beavatkozás emberi életet veszélyeztetne,
  • jelentős kárnövekedés következne be, vagy
  • eszközei, személyi állománya alkalmas a feladat elvégzésére.

Ha a műszaki mentési tevékenység irányítása, vezetése más szerv, szervezet feladata, illetve erre más szerv vagy szervezet kapott megbízást, a tűzoltóság e szervvel, szervezettel együttműködve – a saját részfeladata tekintetében önálló felelősséggel – végzi a műszaki mentési tevékenységet.

A tűzoltóság együttműködve más szervekkel, szervezetekkel, tűzoltói irányítással végzi a feladatát, ha annak végrehajtásához más személyekre és eszközökre is szükség van, de a szakmai feladat tűzoltói irányítást igényel.

Ha a műszaki mentéshez olyan speciális személyi és tárgyi feltételekre is szükség van, amellyel a tűzoltóság nem rendelkezik, a tűzoltóság a speciális személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szervvel, szervezettel együttműködve – a saját részfeladata tekintetében önálló felelősséggel – végzi a műszaki mentési tevékenységet. A speciális személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szerv ebben az esetben – a műszaki mentési feladat speciális személyi és tárgyi feltételeket igénylő elemei tekintetében – önállóan látja el tevékenységét.

A műszaki mentés vezetője a mentésvezető, aki felelős a feladatok gyors és szakszerű végrehajtásáért, a hozzá beosztott személyi állomány és technikai eszközök balesetmentes működéséért.

Ha indokolt, meg kell alakítani a vezetési törzset.

A műszaki mentésnél szervezhető beosztások:

  • mentésvezető és mentésvezető-helyettes,
  • háttérparancsnok,
  • háttérparancsnok-helyettes,
  • törzstiszt,
  • szakaszparancsnok,
  • rajparancsnok,
  • mentési csoport parancsnok,
  • összekötő,
  • eligazító,
  • biztonsági tiszt.

A mentésvezető az esemény jellegétől függően, vagy a beavatkozás helyszínén a feladatokkal összhangban további beosztásokat is szervezhet, vagy a részfeladatok alapján a szervezetet szükséges mértékben csökkentheti.

A helyszínen a tűzoltó egységek, valamint a tűzoltó egységekhez beosztott külső személyek közvetlen irányítását (vezetését) csak a tűzoltó egység parancsnoka végezheti.

A műszaki mentéssel kapcsolatos feladatok

A felderítés során végrehajtandó feladatok

  • az életveszély megállapítása,
  • a veszély jellegének meghatározása,
  • a veszélyeztetett terület nagyságának, határának, a biztonsági zónájának megállapítása,
  • döntés a feladatok végrehajtási sorrendjéről, egyidejűségéről, szükséges erők, technikai eszközök biztosításának módjáról, kirendeléséről,
  • az egészségre, testi épségre legkevésbé veszélyes munkafeltételek lehetőségének felderítése.

A beavatkozásnál végrehajtandó feladatok az alábbiak:

  • a feladat-végrehajtás műveleteinek, a kapcsolattartás formáinak meghatározása,
  • a műszaki mentési feladatot az életveszély-elhárítás kivételével csak úgy hajtható végre, hogy az a műszaki mentésben résztvevők testi épségét ne veszélyeztesse,
  • beosztott személyi állomány tagjai csak akkor hajthatnak végre önálló elhatározással feladatot, ha életük, testi épségük veszélybe kerül,
  • a feladat végrehajtás során védeni kell a saját és egymás testi épségét,
  • az élet vagy testi épség előre látható veszélyeztetése esetén a feladatot önkéntes jelentkezés alapján kell végrehajtani, ha erre lehetőség nincs a mentésvezető dönt a kijelölésről,
  • az élet, testi épség kockáztatásával járó feladat végrehajtását a mentésvezető lehetőleg személyesen irányítja,
  • ha a feladat végrehajtása során akadályozó körülmény merül fel, azt haladéktalanul jelenteni kell a közvetlen irányító parancsnoknak,
  • a műszaki mentés addig tart, amíg az élet- és vagyonbiztonsági intézkedésekkel az előre látható életveszély, a kárnövekedés bekövetkezése csak a tűzoltóság eszközeivel, valamint szaktudásával hárítható el.

Mintegy 3500 lakástűz 2023 első félévében

forrás: https://www.langlovagok.hu/12702/mintegy-3500-lakastuz-2023-elso-feleveben/

A megelőző esztendő azonos időszakához képest kevesebb lakástűz és halálos áldozat volt.

A 2023. év első félévében 3433 lakástűz keletkezett, 703-mal kevesebb, mint 2022 első hat hónapjában, ami 17 százalékos csökkenést jelent. A félév folyamán 42 ezer négyzetméternyi épített terület égett le – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

a kép forrása: langlovagok.hu

A legnagyobb tűz május 6-án Zalaegerszegen volt, ahol egy társasház földszinti lakása gyulladt ki. A lángok a tetőszerkezetre is átterjedtek, összesen 800 négyzetméteren pusztítottak. Az oltás három órán át tartott, 30 tűzoltó 11 tűzoltójárművel avatkozott be, 49 embert és két kutyát mentettek ki a társasházból.

Az első félévben keletkezett lakástüzekben 40 ember vesztette életét, a tavalyi év hasonló időszakának esetei 49 áldozatot szedtek. Öt tűzeset során – Győrben, Szigetszentmiklóson, Dabason és Tatabányán, Domaszéken – két-két ember halt meg.

A félév során naponta átlagosan 19 otthonban csaptak fel a lángok. Ezekben az esetekben 288 ember sérült meg, tízzel kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban, többségük füstmérgezést szenvedett. A lakástüzekhez összesen 6737 tűzoltóautót riasztottak, a tűzoltók összesen 2416 órát töltöttek a tüzek oltásával. A leghosszabb beavatkozás 18 órán át tartott: április 6-án egy 350 négyzetméteres, nádfedelű családi ház égett Kápolnásnyéken.

Az év első hat hónapjában 405 lakóépület vált tűz miatt lakhatatlanná, 1174 embernek kellett elhagynia az otthonát. A tűz pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében 149 lakástűz után indult tűzvizsgálat. A leggyakrabban elektromos hiba, nyílt láng, a fűtési rendszer hibája, sütés-főzés, avar- vagy szemétégetés, illetve a kémény műszaki állapota miatt gyulladt ki épület. Szándékos gyújtogatás miatt 79 otthonban keletkezett tűz.

A legtöbb tűz (17%) konyhában, kéményben (16%), illetve hálóban (9%) keletkezett.

A 3433 tűzzel érintett otthon közül csak 14-ben volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek már a tűz kezdeti fázisában megbízhatóan jeleznek, amikor még van idő cselekedni, az éppen meggyulladt tüzet eloltani, vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni.

Szén-monoxid miatt 2023 első felében 553-szor hívták a tűzoltókat, kicsivel kevesebbszer, mint egy évvel korábban. Valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést 118 ember szenvedett, 5 emberen pedig már nem lehetett segíteni. A szén-monoxid akkor jön létre, ha beltérben nyílt láng van és a tűz környezetében nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Mivel meleg vízre nyáron is szükségünk van, nyáron is fenyegető veszélyforrásról van szó. 

Fővárosi helyzet

Budapesten az ide év első félévében 376 lakástűz keletkezett, tíz százalékkal kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában – tájékoztatott a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

A legnagyobb tűz április 26-án, a XVIII. kerületi Üllői úton álló ingatlanban keletkezett. Egy kétszintes családi ház, annak melléképülete, valamint az udvaron tárolt anyagok égtek.

Az első félévben keletkezett lakástüzekben öt ember vesztette életét, míg a tavalyi év azonos időszakában kilenc ember hunyt el. A lakástüzekben harmincnégy ember sérült meg, többségük füstmérgezést szenvedett. A lakástüzekhez összesen 720 tűzoltójárművet kellet riasztani, a tűzoltók összesen 382 órát töltöttek a tüzek oltásával. A leghosszabb beavatkozás hét óra volt.

Az első félévben tizennégy lakóépület vált tűz miatt lakhatatlanná, negyvenöt embernek kellett elhagynia az otthonát. A tűz pontos keletkezési helyének, okának és idejének tisztázása érdekében tizenhét lakástűz után indult tűzvizsgálat. Négy otthonban szándékos gyújtogatás miatt keletkezett tűz.

A legtöbb tűz (52%) konyhában és hálóban (25%) keletkezett. A lakástüzek közel harmada elektromos áram (28%) miatt következett be. Kéménytűz hat esetben (2%) fordult elő. A tűzzel érintett otthonok közül csak hat helyen volt füstérzékelő.

Szén-monoxid miatt idén több mint háromszáz alakalommal riasztották a fővárosi tűzoltókat. Huszonkét ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, szerencsére haláleset nem történt.

A hőség idején különösen fontos a tűzvédelmi előírások betartása

forrás: https://katasztrofavedelem.hu/29/hirek/276839/a-hoseg-idejen-kulonosen-fontos-a-tuzvedelmi-eloirasok-betartasa

Idén eddig 3874 tűz keletkezett a szabadban, ezek során több mint ezernyolcszáz hektárnyi terület égett le. A tűzesetekben kilenc ember sérült meg. A legtöbb szabadtéri tűz Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a legkevesebb pedig Vas vármegyében volt.

Az idei szabadtéri tüzek csaknem fele az erdő- és mezőgazdaságot érintette. Több tűz keletkezett az aratással összefüggésben, harminc helyen összesen 3100 bála égett. Kigyulladt munkagépek miatt is riasztották a tűzoltókat, az év eddig eltelt időszakában 16 traktor, 11 kombájn, 3 bálázó és 4 mezőgazdasági rakodógép égett. Aratás előtt tizenhat helyen, összesen 42 hektáron gabona vált a lángok martalékává. 

Bár az idei, csapadékosabb évben kevesebb szabadtéri tűz keletkezett, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene a betakarítási munkák közben odafigyelni a tűzmegelőzésre. A mögöttünk hagyott hétvégén is riasztották szabadtéri tüzekhez a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit, volt, ahol betakarítás közben csaptak fel a lángok. Mártélynál, a Kisgazdakör-dűlőben kétszázötven bála és egy pótkocsi égett, Maroslele térségében mintegy hét hektáron fogott tüzet a learatott gabonatábla, Szeged külterületén pedig nagyjából négyezer négyzetméteren égett a növényzet. Jobbágyi külterületén vasárnap este kigyulladt és teljes terjedelmében égett egy kombájn. A lángok a tarló munkagép körüli részére is átterjedtek. Személyi sérülés egyik esetben sem történt. 

A katasztrófavédelem idén is kiemelt figyelmet fordít az agráriumban keletkező tüzek megelőzésére. A hatósági szakemberek nemcsak ellenőrzik a mezőgazdasági gépeket, hanem az évről évre előforduló hibák kiküszöbölése érdekében a hatósági ellenőrzések mellett tűzbiztonsági konzultációs lehetőségeket is biztosítanak a gazdák számára. Továbbra is fontos a munka megkezdése előtt ellenőrizni a kipufogórendszert, mert a sérült illesztéseknél, lyukaknál kiáramló forró kipufogógáz meggyújthatja a növényzetet. Az üzemanyag-ellátó és olajtovábbító rendszereket is ellenőrizni kell, mert a kiszabadult kenőanyag vagy üzemanyag könnyen tüzet okozhat. Továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni a munkagépek elektromos vezetékeinek szigetelésére, valamint a kombájnok földelésére, a munkagépek tisztán tartására.