Visszavetheti a dolgozók fejlődését a tartós távmunka

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/visszavetheti-a-dolgozok-fejlodeset-a-tartos-tavmunka-20220222.html

Negatívan hathat a szociális készségekre, és visszaveti a dolgozók fejlődését a tartós otthoni munkavégzés – derült ki a Poly több mint 7.000, hibrid irodában dolgozó, munkavállalót vizsgáló kutatásából. A nagyrészt nyugat-európai és közel-keleti válaszadók 52%-a gondolta úgy, hogy a távoli munkavállalókat hátrány érheti a helyszíni kollégákkal szemben az előléptetésnél és a szervezeten belüli fejlődésnél. A paradigmaváltást ugyanakkor jól jelzi, hogy a 18-24 év közötti válaszadók 62%-a még sosem volt bent személyesen a munkáltatója irodájában.

A Poly által végzett felmérés kimutatta, hogy az otthoni munkavégzés negatívan hat a szociális készségekre. A felmérésben résztvevők majdnem fele, pontosan 42%-a fejezte ki aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a távoli munkavégzés miatt felettesei kevésbé bíznak benne, és alulértékelik a kommunikációra és együttműködésre irányuló képességeit. Ennek aránya a 18-24 évesek körében még magasabb, 53%. A vezetői aggodalom nem alaptalan: a megkérdezettek 39%-a tart attól, hogy a folyamatos otthoni munka következtében elveszti az ügyfelekkel és kollégákkal való kapcsolattartásban fontos kommunikációs képességét, ideértve a tárgyalási- és beszédkészségeket. Ez az arány a fiatalabb munkavállalók körében még magasabb, 50%-ra emelkedik.

Kell az iroda a kompetenciafejlesztéshez

Az, hogy a felmérés résztvevőinek jelentős része úgy érzi, kommunikációs készségei romlottak a tartós irodán kívüli munkavégzés alatt, nagy mértékben alátámasztja az iroda kiemelt szerepét a munkahelyi fejlődésben. A legtöbb megkérdezett a személyes interakciót, az inspiráló környezetet és az egymástól való tanulást hiányolja legjobban az otthoni munkavégzésből. A válaszokból az is kiderült, hogy a dolgozók zömére a kötetlen munkahelyi beszélgetések, vagy a kollégák csevegése a területükön kívül eső projektekről, ösztönzően hatottak az irodában végzett munka során. Ez az eredmény egyértelműen megmutatja, hogy a legtöbb dolgozó fontos tapasztalatokra tesz szert a munkahelyi interakciók során, aminek a helyszínéül eddig a legtöbb esetben az iroda szolgált.

Ezt a 10 dolgot hiányolják legjobban a távolról dolgozó munkatársak a munkahelyi életükből

Irodai bajtársiasság
Irodai viccelődés
Munkaebédek
Kötetlen munkahelyi beszélgetések
Kollégák beszélgetései külső projektekről
Közös ötletelések
Találkozók az ügyfelekkel
Professzionális felszerelés, jobb technológia
Személyes együttműködés
Közösségi terek

A vezetőkkel való kapcsolat minden esetben kulcsfontosságú

A felmérésből jól látható, hogy elsősorban a szociális élet az, ami alapvetően hiányzik ebből a munkaformából. A vezetők kommunikációja ennek ellensúlyozására minden esetben kulcsfontosságú. „Legyen szó tartós home office-ról, hibrid modellről, vagy az alkalmazottak irodába való visszatéréséről, a munkaadóknak meg kell érteniük azt, hogy az elmúlt két évben a kollégáknak egészen új tapasztalataik lettek a munkavégzéssel kapcsolatban, ideértve a nagyobb rugalmasságot és autonómiát.” – mondta Meznerics Ádám a Sinaptive Kft. üzletfejlesztési vezetője.

A vezetőknek el kell fogadniuk, hogy a munkakultúra végérvényesen megváltozott. Az iroda azonban nem válik feleslegessé, továbbra is létfontosságú szerepet fog játszani a vállalatok életében, de a terek hasznosítási módja a jövőben megváltozik.

A közös terek ösztönzően hatnak a munkatársak fejlődésére. A cégeknek figyelembe kell venniük a kollégák személyiségét, hogy olyan irodai környezetet hozzanak létre, ami mindenki számára vonzó és elősegíti a hatékonyabb együttműködést, valamint jobb eredményeket.

Részmunkaidő

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/reszmunkaido-20230630.html

A részmunkaidő olyan foglalkoztatási forma, amelyben a munkavállaló kevesebb időt tölt a munkahelyén, mint a teljes munkaidős alkalmazottak. Részidőben dolgozva a heti munkaidő általában rövidebb, általában 20 és 30 óra között mozog, de lehet akár 1 óra is.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint nem népszerű foglalkoztatási forma a részmunkaidő Magyarországon. Míg 2012-ben a 15-64 év közötti munkát vállalók 6,5 százaléka dolgozott részmunkaidősként, addig tíz évvel később, 2022-ben csak 4,2 százalék. A férfiak 2,6, míg a nők 6,0 százaléka. Arányában a legtöbb részmunkaidőst a Dél-Alföldön regisztrálták (5,9 százalék), a legkevesebbet a Közép-Dunántúlon (2,4 százalék). Hogy mi a negatív trend oka, csak találgatni lehet. Egyrészt tíz év alatt jelentősen nőtt a foglalkoztatottság, az új állások zömeg pedig teljes állású lett. Másrészt a részmunkaidős bér nem nyújt biztos megélhetést, a munkavállalók így inkább a teljes állás felé mozdultak. De vegyük nagyító alá, mi is az a részmunkaidő és miért, kinek lehet benne potenciál.

A részmunkaidőben dolgozó alkalmazottak gyakran ugyanazokat a munkaköröket látják el, mint a teljes munkaidős kollégáik, de a bérezésük arányosan alacsonyabb lehet a teljes idős alkalmazottakhoz képest.

A részmunkaidő előnyei közé tartozhat a rugalmasabb munkaidőbeosztás, amely lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy jobban illeszkedjenek a magánéleti kötelezettségeikhez vagy más tevékenységeikhez. Ezenkívül részmunkaidősként tapasztalatot szerezhetünk, munka mellett tanulhatunk vagy gyesről, gyedről visszatérve jobban összehangolhatjuk a munkát a magánélettel.

Nincs órában meghatározva a részmunkaidő

A részmunkaidő tekintetében az Munka törvénykönyve nem szab korlátot, a részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó beosztás szerinti napi munkaideje 4 óránál rövidebb is lehet, tehát a heti munkaidő akár 1 óra is lehet. A kizárólag hétvégén – tehát szombaton és vasárnap – részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozók esetében a munkáltatónak nem kell a havi egy vasárnapi pihenőnapot biztosítania.

Részmunkaidő esetén is ugyanannyi szabadság jár, mint teljes munkaidőnél

Fontos tudni, hogy a részmunkaidős munkavállalót ugyanannyi szabadság illeti meg, mint a teljes munkaidős dolgozót. Így például a részmunkaidős dolgozónak is ugyanúgy 20 munkanap alapszabadság jár, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak. Természetesen a pótszabadság is ugyanígy megilleti a részmunkaidős dolgozót.

Bár a szabadság mértéke azonos, mint a teljes munkaidő esetén, de a szabadságnapokra járó távolléti díj természetesen arányosan kevesebb lesz a teljes munkaidőhöz képest.

Részmunkaidős dolgozónak is jár a cafeteria

A részmunkaidős munkavállalókra is vonatkozik az egyenlő bánásmód követelménye. Ebből következik, hogy a részmunkaidős dolgozó nem szenvedhet hátrányos megkülönböztetést a cafeteria, illetve a béren kívüli juttatások tekintetében sem.

Amennyiben az összehasonlítható helyzetben lévő többi munkavállalónak (pl. azonos munkakört betöltő teljes munkaidősöknek) jár a béren kívüli juttatás, akkor erre a részmunkaidősök is jogosultak. Ugyanígy érvényesíteni kell az egyenlő bánásmód követelményét más juttatások (pl. bónuszok, jutalmak) esetén is, ha e juttatásokban az összehasonlítható helyzetben lévő többi munkavállaló részesül.

Nem kell több időt dolgozni a nyugdíjig

Az öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő számításakor nem kell arányosan csökkenteni a részmunkaidőben dolgozó munkavállaló szolgálati idejét. Azaz 1 év részmunkaidős foglalkoztatás 1 év szolgálati időnek felel meg. Kivétel, ha a munkavállaló a minimálbérnél kevesebb jövedelmet kapott. Ebben az esetben, ha a jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor szolgálati, illetve biztosítási időként csak a jövedelmének a minimálbérhez mért arányos időtartama vehető figyelembe. Ha viszont a dolgozónak egyszerre több részmunkaidős munkaviszonya is van, és az együttes jövedelme eléri a minimálbért, akkor már nem kell arányosítani a szolgálati idő számítása során.

Két év eleji módosítás a Munka törvénykönyvében:

  • Ha egy teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló tudomást szerez arról, hogy a cégen belül felszabadult egy részmunkaidős állás, akkor kérheti főnökétől, hogy munkaszerződését eszerint módosítsa, azaz részmunkaidősként folytassa. A jelentkezés egyetlen feltétele, hogy a munkaviszonynak már legalább 6 hónapja fenn kell állnia az adott munkáltatónál. A munkáltató a kérelmet elutasíthatja, ám csak a felmondás indokolásához hasonló indokolással.
  • A munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti a munkavégzési helyének módosítását, a munkarendjének módosítását, távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve részmunkaidőben való foglalkoztatását. A munkavállalónak ezirányú kérelmét írásban kell indokolnia, és meg kell jelölnie a változtatás időpontját. A munkavállaló kérelmére a munkáltatónak tizenöt napon belül írásban kell nyilatkoznia. Szintén kell indoklás.

Munkaviszony megszűnése

forrás: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=992

A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának tájékoztatása: a munkaviszony megszűnésekor és megszüntetésekor kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről.

A munkaviszony lezárása során a munkáltatónak jogszabályban meghatározott elszámolási (munkabér és egyéb járandóság) és igazolás kiadási, a munkavállalónak munkakör átadási és elszámolási kötelezettségei állnak fenn. A munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások a munkavállaló újbóli elhelyezkedése, az álláskeresési ellátások és az adóbevallás miatt lényegesek.

A dokumentumok átadását abban az esetben is teljesíteni kell, ha esetleg valamilyen (jog)vita vagy nézeteltérés van a felek között, akár a munkaviszony megszüntetésének jogszerűségét érintően is.

A munkaviszony megszüntetés jogszerűségének vizsgálatára a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hatásköre nem terjed ki, annak elbírálására a bíróság jogosult.  

A munkáltatónak a jogviszony megszűnését be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. sz. melléklet 3. 2. pontjában foglaltaknak megfelelően.   

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Amire a munkaviszony megszűnésekor figyelni kell – jogok és kötelezettségek” témájú kiadványban adunk tájékoztatást. Munkaügyi kérdésben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályától kérhető tájékoztatás, a https://mvff.munka.hu/ weboldal TÁJÉKOZTATÁS – FELVILÁGOSÍTÁS menüpontja alatt.