Állásidő, túlóra, készenlét: mikor mit fizet a munkaadó?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/allasido-tulora-keszenlet-mikor-mit-fizet-a-munkaado-20230511.html

Az idei Munka törvénykönyve módosítások között jelent meg az a szabályváltozás, amely a munkaidő-beosztás módosítás lehetőségeit – kollektív szerződés esetén – szigorította. Ez év januárjától a beosztás módosíthatóságáról a kollektív szerződésben úgy lehet megállapodni, hogy az eddigi 24 óra helyett 48 órával a munkavégzés megkezdése előtt értesüljön a munkavállaló. De miért kell módosítani, milyen esetek merülhetnek fel?

A beosztás közlése

Fő szabály szerint a beosztást legalább egy hétre és a munkaidő megkezdése előtt 168 órával közölni kell, és a közölt beosztást a munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával lehet módosítani. A szándék nyilvánvaló: a munkavállaló tudja tervezni a magánéletét, ne sérüljön a szabadideje. A – főként termelő – vállalatok működése azonban rengeteg külső hatásnak vannak kitéve (beszállítók, alapanyag, ellátási lánc stb.), amelyre kénytelenek reagálni, így sok esetben arra kényszerülnek, hogy munkavégzésüket átütemezzék. Ezeknek az átütemezéseknek mindig ára van (például túlóra, állásidő), de nem mindegy, hogy mennyi, és milyen mértékben megy ez a stabilitás rovására. Ezen a ponton viszont már közös érdek, hogy a két fél, egy szabályrendszer keretein belül közösen viselje a terheket, túl azon, hogy a kockázat mindig a munkáltatójé. Ezért ezektől a szabályoktól kollektív szerződéssel el lehet térni, biztosítva ezzel a kellő rugalmasságot.

Nem a tervek szerint

A munkaidő-beosztás egy terv, amelytől időnként eltérünk, és a valós munkaidő lehet hosszabb, vagy rövidebb a beosztott időtől. Az egyszerűbb eset az, amikor a munkavállaló idejére hosszabb időtartamban van szükség, mint a beosztás, hiszen ez minden esetben túlórát jelent. Ebben az esetben a túlóra alapja és 50% pótlék fizetendő. Abban az esetben, ha nincs beosztott munkaideje pihenőnapon elrendelt munkavégzésről kell beszélnünk és a pótlék 100%, kivéve, ha a túlóra nem kerül pihenőnappal megváltásra, mert akkor 50% pótlék fizetendő.

Érdekesebb kérdés, amikor a munkaidő a tervezettől rövidebb, vagy akár elmarad, valamilyen okból. Ez történhet munkáltató oldalán felmerült okból, munkavállaló oldalán felmerült okból, vagy mindkét féltől függetlenül. Abban az esetben, ha az ok a munkáltató oldalán merül fel, a beosztott időben nem tudja teljesíteni foglalkoztatási kötelezettségét, így a munkavállaló állásidőre jogosult. Ha ezen időszakra a munkavállaló pótlékra is jogosult lett volna, akkor az elmaradt munkavégzés idejére járó pótlékokat is meg kell fizetni.

Időnként előfordul olyan eset is, amikor a munkavállaló kéredzkedik kel a munkából. Ebben az esetben a munkavállaló részére bér nem jár, a munkáltatónak nincs állásidő-fizetési kötelezettsége.

A fentiek mixtúrája az az eset, amikor el kell tolni egy műszakot. Például a kihirdetett beosztás 8-tól 16 óráig szól, de a munkavégzésre 10-től 18 óráig van szükség. Ha a beosztás már nem módosítható, akkor ebben az esetben 10 és 16 óra között rendes munkavégzés fog megvalósulni, míg 16 és 18 óra között rendkívüli.

Mikor állásidő mikor nem?

Állásidőről akkor nem beszélhetünk, ha egyértelműen a munkáltató leggondosabb magatartása ellenére sem kerülhető el a munkaidő lerövidülése, elmaradása. Gyakori példa erre az alapanyag hiánya, azonban ez nem tekinthető külső elháríthatatlan oknak, hiszen készletezéssel, tervezéssel, más feladat kiosztásával a munkavégzés megvalósítható.
Az állásidő fizetési kötelezettség alól mentesülni, szinte csak olyan esetekben lehet, amelyek a vis maior kategóriába tartoznak: tűzvész, árvíz, vagy harmadik fél olyan cselekedete, amely a munkavégzést meggátolja.

Mikor mit fizetünk?

Összefoglalva azokat az eseteket, amikor nem módosítható a beosztás:

Közölt beosztás Tény munkaidő Indok Kifizetés alapja
8-16 8-16   8 óra munkaidő
8-16 8-20   8 óra alapbér és 4 óra rendkívüli munkaidő (pótlék 50%)
8-16 9-15 a munkavállaló saját döntése alapján hazamegy 6 órányi munkaidő
8-16 8-15 a munkáltató „elengedte” a dolgozókat 7 órányi munkaidő 1 órányi állásidő
pihenőnap 8-16   8 óra túlóra alap és 8 óra rendkívüli munkaidő  (pótlék 100%)
8-16 nincs munkavégzés elemi csapás esetén nincs kifizetés
8-16 nincs munkavégzés anyaghiány miatt 8 óra állásidő

Készenlét és ügyelet

A készenlét és az ügyelet (rendelkezésre állás) szintén a beosztás részt képezi, így hasonlóan is viselkedik. A különbség annyi, hogy a rendelkezésre állási kötelezettségét egy hónapra előre kell közölni a munkavállalóval (Bár kérdezem, ha nincs egy hónapra előre beosztás, akkor mihez igazítom a rendelkezésre állást? Kicsit tyúk és tojás esete). Az Mt. megfogalmazása szerint a munkáltató ettől a beosztás módosításának szabályaival összhangban eltérhet.

Tervezz, szervezz

Számtalan témában (szabadság, munkaerő stb.)   hangsúlyoztuk már a tervezés és szervezés fontosságát, ezt meg kell tennünk most is. A munkaidő megszervezése gyakorlatilag egy szervezési végpont, hiszen a munkaidő ül rajta a megszervezett munkafolyamatokon. Ezért fontos láttatni, hogy akár egy alapanyag beszerzésének, készletezésének kérdése hamar transzformálódhat munkaidő-gazdálkodási kérdéssé.

Megváltoztathatja a főnök a kiadott szabadság időpontját?

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/ertheto-munkajog/megvaltoztathatja-a-fonok-a-kiadott-szabadsag-idopontjat_-20230426.html

A nyár a szabadságok időszaka, szinte mindenki ilyenkor szeretne szabadságra menni. Ez persze érthető, hiszen a gyerekeknek ott a nyári szünet és a nyaralás sem lenne ugyanaz tavasszal vagy ősszel. Mi történhet, ha a munkáltatónak mégis szüksége lenne a dolgozóra, miután kiadta a szabadságát? Megváltoztathatja a főnök a kiadott szabadság időpontját? Melyek a legújabb szabályok?

A szabadságot nem kivesszük, hanem kiadják

Először fontos tisztázni, hogy a szabadságot hivatalosan nem a dolgozó veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. A gyakorlatban persze ennek nem mindig van nagy jelentősége, hiszen a főnök és a munkavállaló megegyeznek az időpontban. Arra is van példa, hogy a dolgozóknak kell valahogy dűlőre jutni egymással, hogy ki mikor menjen szabira. Olyan is előfordul, hogy a szabadság kiírása egy székfoglaló játékhoz hasonlít, amikor az jár jól, aki előbb csap le a jó időpontokra. A szabadság emiatt feszültséget is okozhat a munkatársak között. Ám ne feledjük, hogy van, amikor a főnök dönt a szabadságról. Hogyan is néz ki mindez a jog alapján?

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy „A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki.” A szabadság időpontjának meghatározásakor tehát a munkáltató dönthet. A dolgozó előzetes meghallgatása nem azt jelenti, hogy feltétlenül el is kell fogadni a kérését vagy javaslatát. Ez azonban önmagában még nem jelent teljhatalmat a főnök kezében. A szabadság egy részéről ugyanis a munkavállaló dönthet. Arról, hogy ez mennyi, és hogyan történhet, a törvény rendelkezik. A lényeg azonban, hogy a szabadságot nem a dolgozó veszi ki, hanem a munkáltató adja ki.

A szabadság kiadásáról sok információ, szabály van, amit a Szabadság kalauz – a szabadságról mindent érthető nyelven tudásprogramban találhatsz meg.

Mennyi időnk van felkészülni a szabadságra?

Miután a szabadságot a munkáltató adja ki, jó lenne előre tudni az időpontot, igaz? A dolgozónak terveznie kell a saját életét, így előre kell tudnia, hogy mikor mehet szabadságra. Erre a jogalkotó is gondolt.

A törvény kimondja, hogy „A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.” A „legkésőbb” azt jelenti, hogy minimum a szabadság első napját megelőző 15 nappal korábban kell engedélyezni vagy kiírni a szabadságot. Az nem tilos, hogy a 15 napos határidő helyett ez 20, 30 vagy akár 60 nap legyen. Van, ahol már év elején tervezni kezdik a nyári szabadságolási időszakot.

Ám nemcsak a munkavállalónak, de a munkáltatónak is szüksége van bizonyos időre a szabadság előtt. Gondolj csak bele, amikor egy vagy akár egyszerre több munkatárs is „kiesik” a munkából, mert éppen szabin van, akkor a megszokott munkafolyamatok sem működnek. Így a munkavállaló számára is előírás, hogy a tervezett szabadságát legalább 15 nappal korábban jelezze.

Megváltoztathatja a főnök a kiadott szabadság időpontját?

„Ember tervez, Isten végez” – tartja a mondás. A dolgok változhatnak. Nincs ez másként a munkahelyen sem. Lehet, hogy előre megterveztük a szabadságot, ki is adta a főnök, ám valami történik. Égetően szükség lesz ránk a munkahelyen. Ilyenkor ugrik a szabadság?

A törvény viszonylag szigorú szabályokat ad a szabadság időpontjának utólagos módosításához.

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén lesz jogosult

  • a szabadság kiadásának elhalasztására, vagy
  • a már megkezdett szabadság megszakítására.

Ám még ekkor is vannak további korlátok. Ilyen például, hogy a megkezdett apasági és szülői szabadságot nem lehet megszakítani. Az apasági szabadságot pedig elhalasztani sem jogosult a munkáltató, még akkor sem, ha piros hó esik. Az sem játszik, hogy a nyári szabadságot karácsonykor adja ki a munkáltató, ugyanis a szabadság elhalasztása maximum 60 nappal lehetséges. Ezek a korlátok újak, 2023. január 1-től él ez a védelem.

Ki állja a számlát, ha a munkáltató megváltoztatja a kiadott szabadság időpontját?

Nem is kérdés, hogy a kiadott szabadság időpontjának módosítása anyagi teherrel is járhat. Elég csak arra gondolni, hogy a dolgozó elveszíti a nyaralásra befizetett összeg egy részét. Lehet, hogy a megvásárolt repülőjegyet bukjuk el, vagy többet kell fizetni a járat módosításakor. Nem kizárt az sem, hogy a nyári szabadság idejére tervezett lakásfelújítást kell lemondani, ami miatt bánatpénzt kell fizetni.

Ilyen esetekre a törvény előírja, hogy „A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.” Ez nem azt jelenti, hogy bármilyen összeget bemondva a munkáltató fizetni fog. A felmerült kárt és költségeket megfelelően igazolni, szükség esetén bizonyítani is kell.

Kövesd az ÉRTHETŐ JOG munkajogi blogját, az ÉRTHETŐ MUNKAJOG oldalt. Ha biztosan nem szeretnél lemaradni a következő témáról, iratkozz fel az ÉRTHETŐ JOG Hírlevélre.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikóügyvéd

– – – – – – – –

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.

TŰZVÉDELMI TESZT XXXV. – Lítium-ion akkumulátorok

forrás: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScxCO6Z9GWE5LZ6BzDDxhwVruX8lahtrbJsqlGfyT6muupoqQ/viewform

Ellenőrizze tudását a harmincötödik online tűzvédelmi teszt kitöltésével!
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Tűzmegelőzési Bizottság által kidolgozott tűzvédelmi teszt célja, hogy az állampolgárok folytathassák tűzvédelmi ismereteik ellenőrzését, és megbízható forrásból tovább bővíthessék tudásukat!
A mostani tesztben lítium-ion akkumulátorokkal kapcsolatos tűzvédelmi kérdések szerepelnek.

a teszt a következő címen érhető el: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScxCO6Z9GWE5LZ6BzDDxhwVruX8lahtrbJsqlGfyT6muupoqQ/viewform