A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának tájékoztatása – a vasárnapi és munkaszüneti napon végzett munka speciális eltérő szabályairól.

forrás: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=964

A munkáltató jogosult a munkarenden belül a munkavállaló munkaidejét beosztani, hogy melyik napon, melyik időponttól, meddig kell munkát végeznie. Az általánostól eltérő, speciális munkaidő-beosztási szabályokat kizárólag a jogszabály által előírt esetekben alkalmazhat. A munkavállaló vasárnap és munkaszüneti napon rendes és rendkívüli munkaidőben csak kivételesen, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben meghatározott esetekben végezhet munkát. Ehhez a munkáltató által folytatott tevékenységnek vagy a munkakörnek a sajátossága adhat alapot, a termelés és a szolgáltatások szükségleteihez, illetve a közérdek szolgálatához igazodóan. A vasárnapi munkavégzésre beosztás jogcímétől függ, hogy a munkáltató köteles-e a vasárnapi 50 %-os bérpótlék megfizetésére, míg munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén minden esetben a 100 %-os bérpótlék megilleti a munkavállalót.   

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „A vasárnapi és munkaszüneti napon végzett munka speciális eltérő szabályai” témájú kiadványban adunk tájékoztatást.

Részlet a „A vasárnapi és munkaszüneti napon végzett munka speciális eltérő szabályai” témájú kiadványból:

Újra megnyílik a Tűzoltó Múzeum

forrás: https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek/275280/ujra-megnyilik-a-tuzoltomuzeum

Május 5-étől ismét látogatható Budapesten a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma. Az intézményt 2021 márciusában zárták be, és huszonhat hónapnyi felújítási, modernizálási munkálatok után május 3-án, egy nappal Szent Flórián, a tüzes mesterségek, köztük a tűzoltók védőszentjének emléknapja előtt adták át ünnepélyesen.

A tizedik kerületi hivatásos tűzoltó-parancsnoksággal egy ingatlanban elhelyezkedő múzeum újbóli megnyitása alkalmából szervezett rendezvényen a központi katasztrófavédelmi szervezet, illetve a vármegyei igazgatóságok vezetőin kívül megjelentek a szakmai szövetségek, a társ- és együttműködő szervezetek, illetve azok múzeumainak képviselői is. 

Ünnepi köszöntőt dr. Bolcsik Zoltán, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára mondott. Emlékeztetett arra, hogy Szent Flórián a tűzoltók számára a segíteni akarás, a bátorság, a bajtársiasság jelképe, a mai tűzoltók az egykori római katona eszmei örökségét ápolják, 21. századi kihívások közepette. Ezután felidézte a múzeum történetét, annak létrehozását. Elmondta, a relikviák, gyűjtemények 1955-ben költöztek be a tizedik kerületi tűzoltólaktanyába, a Martinovics téri helyszínt akkor Budapest mértani középpontjának tekintették. 

Bolcsik Zoltán beszélt arról, hogy az elmúlt csaknem hét évtized alatt a múzeumban egy Európában egyedülálló kiállítás jött létre, amely tudományos alapon, időrendben haladva, a kezdetektől egészen napjainkig mutatja be Magyarország tűzvédelmének történetét. Az államtitkár elmondta, a múzeumot is magába foglaló kőbányai tűzoltóság több mint 314 millió forintos európai uniós forrásból újult meg, és az épület egészségesebb, korszerűbb, környezetbarát munkakörülményeket biztosít az ott dolgozóknak. A múzeum belső terének felújítását pedig a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság finanszírozta mintegy 89 millió forint értékben.

Elhangzott: a múzeum akadálymentes, így a megváltozott képességű látogatók is könnyen bejuthatnak az épületbe, a kiállítás interaktív, a tárlókban QR-kódok adnak lehetőséget a modern tárlatvezetésre. Bolcsik Zoltán végezetül úgy fogalmazott, a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma és a vidéki kiállítóhelyek nemcsak a relikviákat tárják a közönség elé, hanem fontos szerepet töltenek be a hivatás megismertetésében, népszerűsítésében, a lakosság felkészítésében és a fiatalok pályaorientációjában is. 

Az államtitkári megnyitót követően a Katasztrófavédelem Központi Zenekarának kvintettje adott ünnepi műsort, majd Bolcsik Zoltán rendészeti államtitkár, valamint dr. Góra Zoltán tűzoltó altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató a nemzeti szalag átvágásával jelképesen átadta az épületet a nagyközönségnek.

Mindezek után dr. Berki Imre múzeumigazgató vezette végig a megjelenteket a felújított épületben, egyben bemutatta az A tűzvédelem története az ókortól napjainkig című, külsejében és tartalmában is megújult állandó kiállítást. 

 A múzeum május 5-én, pénteken nyitja meg újra kapuit a látogatók előtt…

Tudja meg hogyan százalékoltathatja le magát!

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/tudja-meg-hogyan-szazalekoltathatja-le-magat!-20230427.html

Az emberek egészsége és munkaképessége változó, és előfordulhat, hogy olyan helyzetbe kerülnek, amelyben munkavégzésre képtelenek. Ilyen esetekben a megváltozott munkaképességgel rendelkezőknek állami támogatásra és leszázalékolásra van lehetőségük, amelyek segíthetnek megőrizni az életminőségüket és javítani a mindennapi életüket. Sokat nem tudják, hogyan vágjanak bele a folyamatba, ezért összegyűjtöttünk hasznos információkat, mely segítséget nyújthat.

Milyen betegségre jár a leszázalékolás?

Az egészségügyi állapot miatt történő leszázalékolás Magyarország területén történő biztosítás esetén (pl. társadalombiztosítás) igénybe vehető ellátások egyike lehet. Az egészségügyi állapot miatt történő leszázalékolás leggyakrabban tartós egészségkárosodás, rokkantság, valamint munkaképesség-csökkenés esetén járhat.

betegségek és az egészségügyi állapotok, amelyek alapján komplex egészségügyi szakértői bizottság javasolhatja a beteg leszázalékolását, széles skálán mozognak. A döntés alapját az egészségügyi vizsgálatok, orvosi szakvélemények, illetve az egészségügyi állapotra vonatkozó jogszabályok és szabályozások képezik.

Általában azok a betegségek és állapotok vezethetnek leszázalékoláshoz, amelyek tartósan akadályozzák a beteg munkavégzését és az életvitelét. Ilyen betegségek lehetnek például a gerinc- és mozgásszervi betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek, az idegrendszeri és pszichiátriai betegségek, a krónikus légúti betegségek vagy a cukorbetegség.

Az egészségügyi állapot miatt történő leszázalékolás csak az egészségügyi komplex szakértői bizottság javaslata alapján lehetséges, és minden esetben az adott beteg egyedi egészségügyi állapota, a betegség súlyossága, a kezelés lehetőségei és a munkaképesség korlátozottsága alapján történik.

Mi a leszázalékolás menete?

Amennyiben valakinek valamilyen egészségkárosodása van, amely miatt megváltozott a munkaképessége, akkor jogosult lehet különböző ellátásokra. Ennek érdekében először meg kell állapítani, hogy valóban megváltozott munkaképességű személyről van-e szó, és ez a megállapítás a komplex minősítés elvégzésével történik.

komplex minősítés egy olyan folyamat, amely során egy szakértői bizottság vizsgálja meg a beteg egészségi állapotát, és annak alapján állapítja meg, hogy mekkora mértékben változott meg a személy munkaképessége. A minősítést egy négy fős komplex szakértői bizottság végzi, amelynek tagjai az orvosszakértő elnök, a vizsgálatot végző orvosszakértő, a foglalkoztatási rehabilitációs szakértő és a szociális szakértő.

A komplex minősítés elindításához általában a beteg háziorvosához kell fordulni, és kérni kell tőle az eljárás kezdeményezését. A vizsgálat során a bizottság megállapítja, hogy a kérelmező milyen egészségügyi problémákkal küzd, milyen mértékben akadályozza ez őt a munkavégzésben, és milyen munkákat végezhet még el.

Amennyiben a leszázalékolás menete során a bizottság megállapítja, hogy a beteg valóban megváltozott munkaképességű, akkor jogosult lehet különböző ellátásokra és szolgáltatásokra. Az ilyen ellátások közé tartozhatnak például a rehabilitációs ellátások, amelyek segíthetik a beteget a munkavégzésben, és a munkaképesség-visszaállításban. Emellett a személy jogosult lehet különböző társadalombiztosítási juttatásokra, amelyeket az állam biztosít azok számára, akiknek valamilyen egészségkárosodása miatt nehézséget okoz a munkavégzés.

Hogyan zajlik a komplex minősítés?

A komplex minősítéshez szükséges vizsgálat két módon történhet: beküldött iratok, leletek alapján a kérelmező lakcím/tartózkodási helyén, vagy személyes vizsgálat során, a bizottság által kijelölt vizsgálati helyen. A vizsgálat leginkább a fővárosi és megyei kormányhivatalok rehabilitációs szakigazgatási szerveinél történik, amelyek általában erre a célra kijelölt vizsgálóhelyekkel rendelkeznek. A kérelmezőnek a vizsgálat előtt be kell nyújtania az összes egészségügyi leletét, a TAJ-kártyáját, a személyigazolványát és a lakcímkártyáját is.

Amennyiben a komplex minősítés iránti kérelmet a rehabilitációs ellátás miatt nyújtották be, akkor a Rehabilitációs Hatóság 60 napon belül értesíti a kérelmezőt a minősítés eredményéről és a megállapítható ellátás típusáról.

Ahhoz, hogy részletesebb információkat szerezzen a komplex minősítésről és a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó jogszabályi háttérről, érdemes tájékozódni a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet megfelelő szakaszából, vagy háziorvosa tanácsát kérnie!