forrás: https://www.hrportal.hu/hr/mit-tehetunk-a-munkahelyi-elmaganyosodas-ellen-20240606.html
Egy felmérés szerint a felsővezetők 30%-a számol be az elszigeteltség érzéséről, a fiatalok pedig kétszer nagyobb valószínűséggel érzik magukat magányosnak a munkahelyükön, mint idősebb kollégáik. De mit tehet egy munkahely, segítsen ezt leküzdeni?

A barátságok és a befogadás elősegítik, hogy elkötelezettebbek, produktívabbak és kreatívabbak legyünk, jobban érezzük magunkat munkahelyünkön és csökkenhet a fluktuáció is. A mentalhealth-uk.org kutatása szerint minden ötödik ember magányosnak érzi magát a munkahelyén, és 23%-uk állítja, hogy a magányosság hatással volt a mentális egészségére. A HR News cikke azt szedte össze, kiket érinthet a munkahelyi magány és mit lehet tenni ellene.
Kiket érint a magány?
A magányosságot gyakran félreértik, mint az egyedüllétet, de ez nem ilyen egyszerű. Vannak, akik elégedettek a magányban, míg mások akár társaságban is elszigeteltnek érzik magukat
A munkahelyi magány valós veszélyt jelent, és a kezdő pozícióktól a vezérigazgatókig bárkit érinthet, de a ranglétrán felfelé lépdelve egyre magányosabbá válhatunk. A Deloitte tanulmánya szerint a felsővezetők 30%-a számol be az elszigeteltség érzéséről, ami abból adódik, hogy mindig erőt és bizonyosságot kell sugározniuk, nincsenek emberek, akikhez fordulhatnának, vagy a döntéshozatallal járó nyomás miatt. Ez a vezetők körében tapasztalható magányosság jelentős következményekkel járhat, nemcsak a jólétükre, hanem arra is, hogy képesek-e hatékonyan kapcsolódni a csapathoz. Bár az otthonról történő munkavégzés sokak számára kényelmesebb lehet, a Kadence felmérése szerint a 18-34 éves munkavállalók 67%-a mondta azt, hogy az otthonról történő munkavégzés miatt nehezebbnek találta a barátkozást és a kollégákkal való kapcsolattartást. A mentalhealth-uk.org szerint a fiatalabb munkavállalók (18-24 évesek) kétszer nagyobb valószínűséggel érzik magukat magányosnak a munkahelyükön.
Miért fontos a magány?
Egyértelmű kapcsolat van a magány és a rossz mentális és fizikai egészség között. Az elszigeteltség érzése fokozhatja a stressz-szintet, ami hozzájárulhat az inaktivitáshoz, a rossz alvásminőséghez, a kiégés magasabb arányához, valamint a depresszió és a szorongás érzéséhez a munkavállalók körében. A magányosság csökkent termelékenységhez, kreativitáshoz és teljesítményhez vezethet, mivel a magányos egyének kevésbé érezhetik magukat motiváltnak és elkötelezettnek a munkafeladataikban, ami hatással van mind saját magukra, mind a cégre. Azok a munkavállalók, akik úgy érzik, hogy elszakadtak a kollégáiktól, valószínűleg elégedetlenek a munkájukkal, napokat hagynak ki a munkából, és nagyobb valószínűséggel hagyják el a munkahelyüket.
Hogyan küzdhetnek a munkahelyek a magány ellen?
A távmunkások, a munkahelyi és családi kötelességekkel egyensúlyozó egyedülálló szülők és a kisebbségi háttérrel rendelkező alkalmazottak hajlamosabbak lehetnek az elszigeteltség érzésére olyan tényezők miatt, mint a fizikai távolság, a támogató rendszerek hiánya, vagy a kulturális különbségek és a kiközösítés.
Szolidaritás
A pozitív munkakultúra, amely értékeli a befogadást és az együttműködést, elismeri a tehetséget és megbecsüli a munkatársakat, erősíti az összetartozás és a céltudatosság érzését, csökkentve ezzel a magányosság valószínűségét. Az alkalmazottak erőfeszítéseinek megbecsülése ugyanolyan fontos, mint az eredmények ünneplése.
Minden hang számít
Mindannyian profitálhatunk egy olyan munkakörnyezetből, amely megmutatja, hogy minden hang számít, és hogy mások törődnek vele. Az emberek azt akarják érezni, hogy törődnek velük. Teremtsünk olyan támogató légkört, ahol mindenki nyugodtan kifejezheti érzéseit és megoszthatja tapasztalatait, hogy elősegítsük a kapcsolatokat és bizalmat építsünk a csapattagok között. Kezdjük a személyes megbeszéléseket ellenőrző megbeszélésekkel, és tartsuk nyitva az ajtót a dolgozók számára, hogy elérjék.
Mondjuk nemet a toxikus munkahelyi környezetre
A mérgező munkahelyi környezet kialakulásának megelőzése, valamint a konfliktusok és a kirekesztés elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy figyeljünk az olyan negatív viselkedési formákra, mint a durvaság, a zaklatás, a mikroagresszió vagy a zaklatás. Az ilyen problémák azonnali kezelése javíthatja a csapatszellemet, és biztosítja, hogy minden alkalmazott úgy érezze, hogy tisztelik és odafigyelnek rá.
Társalgási és együttműködési lehetőség
Teremtsünk interaktív légkört és fizikai teret a kollégák közötti barátságok kialakulásának elősegítésére
Mentorálás és a fordított mentorálás
A társak támogatását célzó program bevezetése elősegíti a munkavállalói kapcsolatok kialakulását. Az alkalmazottak szakmai barátságok kialakítására való ösztönzése megnyitja az ajtót az együttműködés, a készségek és a szakértelem cseréje, valamint a jobb megértés előtt is. A mentorálás és a fordított mentorálás lehetővé teszi az emberek számára, hogy új készségeket fejlesszenek, és hogy egy másik személytől tanuljanak.
Óvakodjunk a „mi itt egy család vagyunk” kultúrától!
A vezetők évek óta próbálják eladni az alkalmazottaknak azt az elképzelést, hogy „egy nagy család vagyunk”, de ez azt jelenti, hogy gyakran valószínűleg túl sokat kérnek az alkalmazottjaiktól. Törekedjünk egy olyan középútra, ahol tartalmas kapcsolatokat ápolunk a kollégákkal, de megtartjuk a személyes határokat!