Fennállhat egyidejűleg több párhuzamos munkaviszony?

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/munkajog/fennallhat-egyidejuleg-tobb-parhuzamos-munkaviszony_-20220217.html

Vállalhat a munkavállaló több teljes munkaidőre szóló munkát, vagy csak egy teljes idős állása lehet? Megtilthatja a munkáltató a további munkaviszony létesítését? Miként járnak a munkaviszonyból származó juttatások a dolgozónak, ha több munkaviszonya van?

Egy munkavállaló, több párhuzamos munkaviszony

Gyakran lehet találkozni azzal a tévhittel, ha egy munkavállalónak már van egy 8 órás munkaviszonya, akkor ezzel párhuzamosan további munkaviszonyt semmiképpen sem létesíthet, legfeljebb esetleg részmunkaidőre.

A valóság azonban másként néz ki. Nincs olyan általános törvényi korlát, ami korlátozza, hogy a munkavállalónak párhuzamosan hány teljes vagy részmunkaidős munkaviszonya lehet. Általánosságban nem létezik tilalom arra sem, hogy a dolgozó a munkaviszonya mellett egyéb munkavégzésre irányuló tevékenységet folytasson, például saját vállalkozása legyen.

Ám ez nem jelenti, hogy bármit és bármennyit lehetne. Több dologra is oda kell figyelni.

Ha a munkavállalónak több párhuzamos munkaviszonya van, akkor mindegyik munkáltatója irányába terheli a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. Ha a munkahelyén az előírt időben egyáltalán nem jelenik meg, vagy munkavégzésre alkalmatlan állapotban van, akkor nem hivatkozhat arra, hogy a másik munkaviszonya miatt nem ért be a munkahelyre vagy amiatt fáradt. Az ilyen helyzet a munkaviszony megszüntetéséhez is vezethet.

A további párhuzamos munkaviszony megtiltása

A munkaviszonyban vannak olyan alapvető szabályok, amelyek bizonyos esetben korlátozhatják a vezetőnek nem minősülő munkavállaló lehetőségeit a további munkaviszonyra.

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ez nem csak a munkaidőre vonatkozik, hanem a munkaidőn kívüli magatartásra is. A további munkavégzés szempontjából ez azt jelenti, hogy korlátozható a dolgozó a további munkaviszony létesítésében, ha ez a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ennek példája, hogy a dolgozó a munkaviszonyával párhuzamosan egy olyan másik munkáltatónál kíván dolgozni, aki a munkáltatójával versenyhelyzetben van. Ilyen esetben a munkáltató megtilthatja a konkurenssel való újabb munkaviszony létesítését. Szintén gyakran előforduló példa, hogy a dolgozó a munkaidején kívül kíván a munkáltatóval versenyző tevékenységet folytatni, például vállalkozóként. A munkáltató ilyen esetben is megtilthatja a konkurens tevékenységet.

A munkáltató tájékoztatása

Köteles jelezni a munkavállaló, ha további munkaviszonyt kíván létesíteni vagy versengő tevékenységet akar folytatni? A dolgozó köteles arra, hogy a munkáltatóval együttműködjön, és minden olyan tényről, körülményről tájékoztassa a munkáltatót, amely a munkaviszony szempontjából lényeges. A munkavállaló köteles a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlásra is. Ezekből következik, hogy a munkavállalónak be kell jelentenie a további munkavégzésre irányuló tevékenység folytatásának szándékát. Ha a dolgozó e kötelezettségének nem tesz eleget, nem jelenti be a munkáltató gazdasági érdekét veszélyeztető tevékenységet, akkor az a munkaviszonyának felmondásához is vezethet.

A vezetőkre más szabályok vonatkoznak

  • vezető állású munkavállaló esetében a Munka Törvénykönyve megtiltja, hogy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítsen.
  • A vezető nem szerezhet részesedést a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző gazdálkodó szervezetben.
  • A vezetőnek nem lehet részesedése a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben sem. Kivételt csak a nyilvánosan működő részvénytársaság jelent, amelyben a vezető is szerezhet részesedést, például vásárolhat részvényt.
  • A vezető állású munkavállaló abban a tekintetben is korlátozott, hogy nem köthet a saját nevében vagy saját javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet.
  • A vezető köteles bejelenteni a munkáltatójának azt is, ha a hozzátartozója lesz tagja a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak.

Munkabér, szabadság, táppénz párhuzamos munkaviszony esetén

A párhuzamos munkaviszonyok önálló munkaviszonyok. Ez nem csak azt jelenti, hogy a munkavállalót a kötelezettségek mindegyik jogviszonyában önállóan terhelik. Azt is jelenti, hogy a munkaviszonyból származó jogok is önállóan megilletik a párhuzamos munkaviszonyokban.

A munkabér a munkavállalót mindegyik jogviszonyában külön-külön megilleti. Tehát több munkaviszony esetén a dolgozóra irányadó minimálbért vagy garantált bérminimumot meg kell kapnia. A munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a másik munkaviszonyában is kap munkabért.

A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy a munkavállalónak a szabadság párhuzamos munkaviszony esetén mindegyik munkaviszonyban önállóan jár. Nem lehet a szabadságokat összeszámítani a munkaviszonyok között. Így előfordulhat, hogy a dolgozó az egyik munkahelyén a szabadságát tölti, és ugyanekkor a másik munkahelyén dolgozik. Szintén mindegyik munkaviszonyban önállóan jár a betegszabadság és a táppénz is.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Meddig köteles dolgozni a munkavállaló felmondás esetén?

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/munkajog/meddig-koteles-dolgozni-a-munkavallalo-felmondas-eseten_–20220609.html

A munkaviszony leggyakrabban felmondással vagy közös megegyezéssel szűnik meg. Meddig köteles munkát végezni a dolgozó felmondás esetén? Fel kell-e őt menteni a munkavégzés alól? Mennyi időre szólhat a felmentés?

A felmondási idő

A munkaviszony felmondása esetén több tényezőtől is függ, hogy a munkavállaló köteles-e munkát végezni a felmondási idő alatt, és ha igen, akkor mennyi ideig terheli a munkavégzési kötelezettség.

Amennyiben a munkaviszonyt akár a munkáltató, akár a munkavállaló azonnali hatályú felmondással szünteti meg, akkor nem beszélhetünk felmondási időről. Azonnali hatályú felmondás esetén a munkaviszony a felmondás közlésekor megszűnik. Így a dolgozónak tovább nem kell munkát végeznie.

Ha a munkaviszony felmondással (régebbi nevén: rendes felmondással) szűnik meg, akkor a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődhet. Arra tehát nincs lehetőség, hogy a felmondásban a felmondási idő kezdeteként olyan nap kerüljön megjelölésre, amely megelőzi a közlés napját. Viszont megteheti például a munkáltató, hogy a felmondási idő kezdőnapjaként nem a felmondás közlését követő napot, hanem egy későbbi időpontot jelöl meg. Például megjelölheti a felmondás közlését követő 30. napot. Szintén van lehetőség arra, hogy a felmondást követően a felek közös megegyezéssel módosítsák a felmondási idő kezdőnapját.

A Munka Törvénykönyve meghatároz olyan időtartamokat, melyek alatt felmondást lehet ugyan közölni a munkavállalóval, de a felmondási idő csak a törvényben meghatározott időtartam letelte után kezdődhet el. Ennek leggyakoribb esete, ha a munkáltató a betegség miatti keresőképtelenség ideje alatt (betegszabadság, táppénz ideje) közöl felmondást a munkavállalóval. Ilyenkor a felmondási idő legkorábban a keresőképtelenség megszűnését követő napon kezdődhet. Legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év elteltével mindenképp elkezdődik.

A felmondási idő hossza

A felmondási idő hossza több körülménytől is függ. Elsődlegesen attól, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló élt-e felmondással.

Munkavállalói felmondás esetén a felmondási idő hossza egységesen 30 nap. Ennél hosszabb felmondási idő munkavállalói felmondás esetén akkor lehetséges, ha a felek erről például a munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben megállapodtak. A megállapodás szerinti felmondási idő legfeljebb 6 hónapos lehet.

Ha a munkáltató közöl felmondást, akkor a felmondási idő alapesetben szintén 30 nap. Azonban a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől függően meghosszabbodik:

  • 3 év után 5 nappal,
  • 5 év után 15 nappal,
  • 8 év után 20 nappal,
  • 10 év után 25 nappal,
  • 15 év után 30 nappal,
  • 18 év után 40 nappal,
  • 20 év után 60 nappal.

Megállapodással ebben az esetben is lehet hosszabb a felmondási idő, de legfeljebb 6 hónap.

A felmondási idő hosszának meghatározása szempontjából a munkaiszony időtartamába nem lehet beleszámítani azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Például, ha a dolgozó 30 napot meghaladóan volt folyamatosan táppénzen, akkor ez az időtartam a felmondási idő számításánál nem minősül munkaviszonyban töltött időnek. Kivételt képez például a 30 napot meghaladó szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság. Ezek a munkaviszony időtartamába beleszámítanak.

Munkavégzés felmondás esetén

Ha a munkáltató él a felmondás jogával, akkor köteles a munkavállalót legalább a felmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés ideje alatt a dolgozó nem köteles dolgozni, és erre az időre távolléti díj illeti meg. A munkáltató a dolgozót a kívánságának megfelelően, legfeljebb két részletben köteles felmenteni a munkavégzés alól.

A felmentési idő tehát azt jelenti, hogy a munkavállalónak a munkáltató felmondása esetén legalább a felmondási idő fele részében nem kell dolgoznia. A felmentési idő arra szolgál, hogy segítse a munkavállalót a munkaviszonyának megszűnésével kapcsolatban. Így például a felmentési idő alatt több lehetősége van új munkahelyet keresni, állásinterjúra járni.

A felmentési idő lehet hosszabb is, mint a felmondási idő fele. A munkáltató egyoldalúan is dönthet úgy, hogy a munkavállalót akár a felmondási idő teljes idejére felmenti a munkavégzés alól, illetve a felek is megállapodhatnak hosszabb felmentési időben.

Ha a munkavállaló mond fel, akkor nincs felmentési idő. Ekkor a felmondási idő teljes időtartamát le kell dolgoznia. Ugyanakkor ebben az esetben is lehetséges, hogy a felek megállapodása alapján a munkáltató felmentse a dolgozót a munkavégzés alól.

Felmondási idő alatt is van lehetőség szabadság kiadására, illetve igénybevételére. A szabadság alatt a munkavállalónak természetesen nem kell dolgoznia. Az is előfordulhat, hogy a dolgozó a felmondás közlését követően válik keresőképtelenné (pl. beteg lesz), és erre tekintettel nem terheli munkavégzési kötelezettség. Természetesen a felmondás közlését követően betegség miatt előállt keresőképtelenség a felmondási időt már nem befolyásolja.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Az orosz-ukrán háború munkajogi hatásai

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/az-orosz-ukran-haboru-munkajogi-hatasai-20220414.html

2022. február 24-én vette kezdetét az orosz fegyveres invázió Ukrajna ellen, amelynek hatására tömegek kényszerültek elhagyni Ukrajna területét annak érdekében, hogy ideiglenesen letelepedjenek egy környező biztonságos európai országban. De milyen szabályok vonatkoznak az Ukrajnából menekülők foglalkoztatására? Óváry-Papp Nóra és Hajduk Gábor, a Baker McKenzie szakértői foglalták össze.

Az Európai Unió gyors reakciójának köszönhetően az Európai Unió Tanácsa 2022/382 sz. végrehajtási határozatában döntött az ideiglenes védelemről szóló 2001/55/EK irányelv által biztosított átmeneti védelem engedélyezéséről, ezáltal az EU tagállamai kötelesek átmeneti védelmet biztosítani az Ukrajna területéről menekülők számára.

Ideiglenes védelemre jogosultakra vonatkozó szabályok

Az Európai Unió Tanácsának 2022/382 végrehajtási határozata és az uniós döntés végrehajtása érdekében a magyar kormány által elfogadott 86/2022 (III.7.) Kormányrendeletet („Rendelet”) értelmében Magyarország ideiglenes védelmet nyújt a háború elől 2022. február 24-e után Magyarországra menekülő:

  • ukrán állampolgároknak;
  • azoknak, akik korábban Ukrajnában hontalanként (tehát akiknek nincs semmilyen állampolgársága), vagy menekültként (akik más állam polgárai, de Ukrajna menekültként ismerte el őket) éltek; valamint,
  • a fenti két kategória családtagjai (házastárs, igazolt élettárs, 18 év alatti gyermekek, olyan rokon, akit a fentiek tartottak el, pl. idős szülő, beteg testvér).

Magyarországon az ukrán állampolgárokat bizonyos esetekben eddig is az általánosnál kedvezőbb eljárás alapján lehetett foglalkoztatni a szomszédos országok állampolgárainak meghatározott hiányszakmákban történő foglalkoztatására vonatkozó szabályok szerint. Az új szabályok alapján ideiglenes védelmet kérőkre, valamint az ideiglenes védelemmel rendelkezőkre („menedékesek”) is vonatkoznak bizonyos kedvezmények és könnyítések a foglalkoztatásuk tekintetében.

Az ukrán állampolgárok a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó szabályok szerint vállalhatnak munkát, emiatt foglalkoztatásuk az ország területén belül főszabály szerint engedélyezhez kötött, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter közleményében meghatározott hiányszakmák valamelyikében kerülnek foglalkoztatásra. Ilyen esetben ugyanis a 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet 15. § (1) 26. pontja alapján, engedélymentesen vállalhatnak munkát. Ez a kedvezmény nem csak a menedékesekre vonatkozik, hanem azokra az ukrán állampolgárokra is, akik az új típusú, biometrikus útlevelükkel utaznak be Magyarország területére és tartózkodnak bármely 180 napos perióduson belül maximum 90 napot.

A hiányszakmák között megtalálhatóak többek között bizonyos IT munkakörök, építőmérnök, szakács és pincér is. A teljes listát ezen a linken keresztül lehet ellenőrizni.

Azok az ukrán állampolgárok, akik nem hiányszakmában kerülnek foglalkoztatásra, kizárólag munkavállalási engedély birtokában foglalkoztathatók, amelyet a munkáltatónak kell igényelnie az illetékes kormányhivatalnál. A menedékes státusszal rendelkező munkavállalók esetén a kormányhivatal kedvezményes eljárásban adja ki a munkavállalási engedélyt, ami azt jelenti, hogy előzetes munkaerőpiaci vizsgálat nem szükséges a munkavállalási engedély igénylésénél.

Ukrajnából menekülő harmadik országbeli állampolgárok helyzete

A korábbi szabályozástól eltérően a harmadik országbeli állampolgárok – annak ellenére, hogy szabályszerűen tartózkodtak Ukrajna területén – nem jogosultak ideiglenes védelmet kérelmezni, kivéve, ha családtagjuk ukrán állampolgár.

Az Ukrajnában legálisan tartózkodó és Magyarország területére 2022. február 24-e után beutazó harmadik országbeli állampolgárok így ideiglenes magyarországi tartózkodási engedélyt kérhetnek a hazájukba való visszautazáshoz, vagy az általános szabályok szerint nyújthatnak be tartózkodási engedély iránti kérelmet, azzal a kedvezménnyel, hogy kérelmüket Magyarország területén nyújthatják be egy méltányossági levél segítségével.

Állami támogatás ukrán állampolgárok foglalkoztatására

A Magyar kormány az Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktus elől menekülő, Ukrajna területéről 2022. február 24-én vagy azt követően Magyarország területére érkezett, ukrán állampolgársággal vagy ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkező személyek Magyarországon történő foglalkoztatásának elősegítése érdekében támogatást nyújt a munkáltatók részére, ha

a) a munkáltató az ukrán állampolgárt munkavállalóként 2022. február 24-én vagy azt követően foglalkoztatja,

b) a munkavállaló foglalkoztatása Magyarország területén történik,

c) a munkavállaló munkaviszonya határozott vagy határozatlan időre, legalább heti húsz órában történő foglalkoztatásra jön létre, 

d) a munkáltató Magyarország területén székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik;

e) a munkáltató a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek megfelel; és

f) a munkáltató nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban.

A támogatás a munkáltató kérelme alapján nyújtható, amely kérelmet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett, erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton keresztül lehet benyújtani.

A kormányhivatal a támogatás iránti kérelmet 8 napon belül vizsgálja meg.

A támogatás a munkaviszony fennállásának idejére, legfeljebb 12 hónapra biztosítható, amely a munkáltató kérelmére, újabb tizenkét hónappal meghosszabbítható.

A támogatás mértéke munkavállalónként havonta a munkavállaló lakhatási és utazási költségének az 50%-a, ami nem haladhatja meg munkavállalónként a 60 000 forintot és a munkavállalóval egy közös háztartásban élő kiskorú gyermekek után gyermekenként járó további 12 000 forint összegét.

Óváry-Papp Nóra és Hajduk Gábor