Címke: munkahelyi témák, problémák
Kezd széthullani a magyar dolgozók napi ritmusa – rekordot döntött a túlórázás és az alvásmegvonás
A friss időmérleg adatok riasztó képet rajzolnak a magyarok hétköznapjairól: nő a munka és az ingázás ideje, miközben történelmi mélypontra esett az alvás. A szakértők szerint ez a kombináció nemcsak stresszt és kiégést okoz, hanem lassan felőrli a családi életet és a teljesítőképességet is.
A magyarok napjai látványosan feszültebbé váltak: miközben a munkával, tanulással és a háztartás körüli tennivalókkal töltött idő emelkedik, a pihenés és a regenerálódás egyre szűkösebb. A KSH legújabb időmérleg-adatai alapján – amelyeket a HR Portál is ismertetett – mára napi átlagban 8,5 órát emészt fel a produktív tevékenységek összessége, és ehhez társul még a sokszor végeláthatatlan ingázás.
Több munka, kevesebb levegő
A 15–74 éves korosztály aktivitási ideje több mint egy évtizede nem volt ilyen magas: az előző felmérésekhez képest 11 százalékkal nőtt, most átlagosan 512 percet, vagyis 8 és fél órát töltünk munkával, tanulással vagy háztartási feladatokkal. Bár a szabadidő is kismértékben bővült – napi közel 4,8 órára –, ez aligha ellensúlyozza a megnövekedett terhelést.
Ezzel párhuzamosan a szervezet számára „kötelező” tevékenységek – evés, alvás, tisztálkodás – ideje történelmi mélypontra csökkent: a magyarok ma mindössze 10,7 órát szánnak ezekre, ami szakértők szerint komoly rizikófaktora a stressznek és a kiégésnek.
A házimunka még mindig női terep – de a férfiak is kezdenek felzárkózni
A háztartási feladatok megoszlása továbbra sem egyenlő, noha sokat változott az elmúlt évtizedekben. A nők naponta átlagosan 107 percet töltenek főzéssel – ez 14%-os növekedés –, míg a férfiak már 67 percet szánnak ugyanerre, ami látványos ugrás a negyven évvel ezelőtti adatokhoz képest. A takarítás is hasonló irányt mutat: a férfiak már több mint kétszer annyi időt fordítanak rá, mint a ’80-as években.
Az automatizált háztartási gépek terjedése ugyanakkor látványosan csökkentette a mosással, vasalással és mosogatással töltött időt, különösen a nőknél: ezek a feladatok ma már fele annyi energiát igényelnek, mint az 1980-as évek végén.
Tanulás: a fiataloké a maratoni tempó
A tanulással töltött időben óriási a generációs különbség: a 15–19 évesek naponta közel 6 órát ülnek a könyvek felett, míg az idősebb korosztály ehhez képest csak töredékét, kevesebb mint két órát szán rá.
Ügyintézésre, vásárlásra átlagosan napi egy óra jut, a nők pedig ebben is valamivel több időt töltenek: átlagosan 10 százalékkal többet, mint a férfiak.
Gyermekgondozás: lassú változás, maradó különbségek
A társadalmi minták alakulnak, de nem gyorsan. A 15–74 éveseknek már csak kevesebb mint ötöde foglalkozik napi szinten saját gyermekének gondozásával – ez az arány 3 százalékponttal csökkent.
A nők azonban még mindig jelentős előnyt „vezetnek”: átlagosan 50 perccel töltenek többet a gyerek körüli feladatokkal, bár a különbség az elmúlt évtizedekben fokozatosan mérséklődött.
Az utazásra fordított idő drámaian nőtt: országos átlagban 21 perccel hosszabb lett a napi közlekedés, mint 15 éve. A budapestiek napi 116 percet, azaz közel két órát töltenek úton, a kisebb településeken élők pedig átlagosan 98 percet. A nagyvárosokban az ingázási idő 17–27 százalékkal emelkedett másfél évtized alatt.
Alvás: negyven éve nem aludtunk ennyire keveset
A pihenés lett a magyarok életének legnagyobb vesztese. A HR Portál összefoglalója szerint az alvásra fordított idő ma 486 perc, vagyis mindössze 8,1 óra. Ez 21 perces csökkenés a 15 évvel korábbi adatokhoz képest – és a legalacsonyabb érték az elmúlt négy évtizedben.
A szabadidő terén a férfiak állnak valamivel jobban: naponta 300 percet töltenek tévézéssel, online tevékenységekkel, sporttal vagy olvasással, míg a nőknek csupán 274 perc jut ugyanerre.
Év végi aktualitás: Ezt kell tudni a jövő évre szabályosan átvihető szabadságokról
Az év végéhez közeledve érdemes a szabályokat áttekinteni, hiszen a szabályosan jövőre át nem vihető, még fel nem használt idei szabadságok kiadására van még idő – néhány hét – ebben az évben. Bartók Szandrát, a Niveus Payroll bérügyviteli menedzserét, szakmai vezetőjét kérdeztük a legfontosabb tudnivalókról.
A Munka Törvénykönyve főszabálya szerint a munkáltató a szabadságot abban a naptári évben adja ki, amelyben az megállapításra került, mint éves szabadság. Néhány rugalmasságot biztosító kivételszabály azonban megtalálható a törvényben, melyek lehetőséget teremtenek a következő évre történő átvitelhez.
Melyek ezek a kivételszabályok?
Bartók Szandra, Niveus: Amit általában mindenki tud, az az, hogy ha a munkavállaló a szabadságát még ebben az évben kezdi meg, és annak időtartama átnyúlik a következő évre, a jövő évi első 5 munkanap szabadság még az idei szabadságkeretet terhelheti. Például az idei évváltásnál a december 31-től január 9-ig általános munkarendben kivett januári 5 nap szabadság az előző évi kiadott szabadsághoz számítható.
Amit kevesebben tudnak, hogy a pótszabadságok közül az életkor alapján járó pótszabadság, amelynek megállapítása az életkortól függ és a mértéke 1 és 10 nap között mozoghat, átvihető a következő évre, ha arról a munkavállaló és a munkáltató között megállapodás születik.
Másik kivételszabály, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az idei évi szabadságot legkésőbb a jövő esztendő március 31. napjáig adhatja ki. Így az év végén próbaidejüket töltő munkatársaknak járó idei szabadság kiadása későbbre szervezhető a szabályozás alapján.
A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékességének évében kiadni – például a munkavállaló hosszabb betegsége miatt -, az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni.
Az életkortól függő pótszabadság jövő évi kiadására vonatkozó megállapodásnak vannak-e formai követelményei?
Bartók Szandra: Fontos tudni, hogy ennek a megállpodásanak írásbelinek kell lennie, és kizárólag az adott évi fel nem használt életkor alapján járó szabadságra vonatkozhat. A halasztás a következő év december 31. napjáig szólhat. A munkaszerződésben ez a megállapodás nem szerepelhet, mint a munkaviszony teljes tartamára vonatkozó megegyezés.
Felmerülhet-e a szabadság elhalasztása a munkáltató által?
Bartók Szandra: Igen, a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadását – az apasági szabadságot kivéve – legfeljebb 60 nappal – elhalaszthatja. Tehát rendkívüli esetben a munkáltató megteheti, hogy a munkavállaló szabadságát maximum 60 nappal eltolva a következő naptári évben adja ki. Azonban ezt a halasztást indokolni kell a munkavállaló felé és alá kell támasztani munkaügyi hatósági ellenőrzéskor.
Mely körülmények számíthatnak a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekének?
Bartók Szandra: Korábbi szabályozásból ismerhetjük ennek a fogalomnak a meghatározását. Ez az értelmezés a joggyakorlatban jelenleg is használatos, és olyan munkaszervezéstől független körülményt jelent, amelynek felmerülése esetén a szabadság teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását hátrányosan befolyásolná. Tehát a szezonalitásból adódó munkatorlódás, amely előre prognosztizálható és a munkaidő-szervezés különböző eszközeivel kezelhető (munkaidőkeret bevezetése, rendkívüli munkavégzés elrendelése, atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása), nem minősül kivételesen fontos gazdasági érdeknek. Itt olyan körülményekre lehet hivatkozni, amelyek előre a munkáltató működésében nem láthatóak, például egy hirtelen érkező időkritikus ügyféligény, amely gyors reagálást és többletfeladatok ellátását igényli.
Érdemes éves szabadságtervet készíteni a szabadságok szabályos kiadása érdekében?
Bartók Szandra: Igen, a nyári szabadságolások mellet az év végi ünnepek körüli időszakban nő meg jelentősen a munkavállalói szabadságigény. Tehát a tervezhetőség, a zökkenőmentes működés és a jogszabályi megfelelés miatt célszerű előre kialakítani egy éves szabadságolási tervet a vállalati működésben. Így elkerülhetőek a szankciók a nem szabályosan következő évre átvitt szabadságok okán, hiszen a megállapított szabadságot mindenképpen ki kell adni, a munkavállaló megszerzett jogosultsága, amelyet a Munka Törvénykönyve garantál.
Megváltható-e a szabadság pénzben, ha az nem került kiadásra?
Bartók Szandra: Fontos szabály, hogy a ki nem adott szabadságot pénzben megváltani nem lehet a munkavállaló részére, erre csak a munkaviszony megszűnésekor merül fel lehetősége a munkáltatónak.