Mérgezett dolgozók, titkos adatgyűjtés: mi történt valójában a gödi Samsungnál?

forrás: https://www.hrportal.hu/c/mergezett-dolgozok-titkos-adatgyujtes-mi-tortent-valojaban-a-godi-samsungnal-20260210.html

A Telex oknyomozó cikke szerint a gödi Samsung-gyárban súlyos munkavédelmi kockázatok merültek fel: egyes mérések a határérték többszázszorosát mutatták rákkeltő anyagokból, több dolgozónál mérgezési tünetek jelentkeztek, a kormányzati szereplők pedig a működés korlátozását, sőt a leállítást is mérlegelték a helyzet miatt.

Telex oknyomozó cikke szerint 2022 és 2023 során a gödi Samsung SDI akkumulátorgyárban súlyos munkavédelmi hiányosságok merültek fel, amelyek rendszeresen a határértéket meghaladó vegyi expozíciót eredményeztek a dolgozók számára. A gyárban előállított nikkel–kobalt–mangán por koncentrációja több ponton nagyságrendekkel felülmúlta a jogszabályban előírt határértéket, amit a Samsung saját mérései, illetve a hatósági ellenőrzések is dokumentáltak.

2022-ben a munkavédelmi hatóság már több alkalommal bírságolta a gyárat a határértéket meghaladó nehézfém-szennyezés miatt, és arra kötelezte a vállalatot, hogy 2022 augusztusáig oldja meg a légszennyezés problémáját. A gyár ezt követően karbantartást végzett, de a munkavédelmi ellenőrök október 11-i ellenőrzésekor fekete por lerakódását találták a gyártócsarnokban, és azt tapasztalták, hogy a légtechnikai rendszer hatékonyságát nem vizsgálták újra, illetve a dokumentáció sem volt megfelelő.

A Samsung négy alkalommal jelezte a hatóságnak, hogy dolgozói rákkeltő anyagokkal szennyezett levegőben dolgoznak: egyszer 31, egyszer 19, egyszer 17, majd 25 dolgozónál állapítottak meg határértéket meghaladó nehézfém-expozíciót. Az október utáni újabb mérések szerint 26 dolgozó szervezetében is határértéket meghaladó koncentrációt mutattak ki.

A gyárban a biológiai expozíciós marker (BEM) teszteken 2022-ben 2159 dolgozóból 857-et vizsgáltak, és közülük 98 ember szervezetében találtak határértéket meghaladó vegyi anyagokat – tehát a vizsgáltak 11 százalékánál volt egészségügyi szempontból aggályos eredmény. A Samsung ezt részben úgy kezelte, hogy a pozitív eredményt produkálókat áthelyezte más részlegekre, és a legszennyezettebb mixing területet olyan dolgozókkal töltötte fel, akiknél még nem mutattak ki magas expozíciót.

A cég légtechnikai rendszere műszaki szempontból sem működött megfelelően: a rendszer nem szívta ki hatékonyan a keletkező porokat, és a kiszívott levegőt a gyár más részeire vezette vissza; a fekete por egyes szellőztetők mellett a gyár tetején is lerakódott. A GK Filter Kft. 2021 elején megvizsgálta az elszívórendszert, és megállapította, hogy az nem alkalmas a por megfelelő kiszűrésére.

A munkavédelmi hatóság 2023 februárjában befejezett második vizsgálata során 17,7 millió forint összegű bírságot szabott ki, amelyet a törvény értelmében nem haladhatott meg az egy alkalommal kiszabható 10 millió forintot, így ennyiben maradtak a büntetések. A hatóság a jogszabályok szerint felfüggeszthette volna az üzem, illetve az érintett üzemrész működését, mivel a dolgozók testi épségét veszélyeztető körülmények is fennálltak.

A Samsung vezetése úgy vélte, hogy a politikai védettség miatt elkerülhetők az érdemi következmények, ugyanakkor 2023 elején kiderült, hogy a helyzet komolyabb: kormányzati jelentés készült, amely szerint a belső mérések súlyosabb szennyezést mutattak, mint amit a hatóságoknak bemutattak. Ennek nyomán a kormányülésen felmerült a gyár ideiglenes vagy tartós leállításának lehetősége is.

A Telex cikke szerint az ügyben titkos adatgyűjtést is folytattak, mert a Samsung nem közölte az összes mérést a hatóságokkal. A kormányülésen egyes miniszterek – köztük Rogán Antal is – a Samsung-gyár bezárását javasolták politikai okoból, míg mások a nemzetgazdasági károk és a további beruházások elriasztása miatt ellene érveltek. Végül döntés született, hogy nem állítják le a gyárat, de határidőt adnak a hiányosságok megszüntetésére.

2023 márciusában a Samsung részletes intézkedési tervet állított össze, és pluszköltségek árán dél-koreai mérnököket és ipari légszűrő-berendezéseket hoztak Gödre, hogy ideiglenesen javítsák a helyzetet. Ezután több közép- és felsővezető is távozott a cégtől.

2023 februárjában indított harmadik eljárás végén a hatóság augusztus 31-ig adott időt a legnagyobb hiányosságok megszüntetésére, és az őszi új légtérmérések már nagyságrendekkel kedvezőbb eredményeket hoztak, bár továbbra is voltak pozitív esetek.

A Samsung 2024 elejére újra romló légtérmérési eredményekkel szembesült, de ezek nem voltak olyan súlyosak, mint 2023 elején. 2025 első felében lezajlott vizsgálat azonban hét szabálytalanságot tárt fel, köztük azt, hogy több dolgozó esetében nem végeztek kötelező biológiai vizsgálatot, amiért a Samsung a legmagasabb, 100 millió forintos munkavédelmi bírságot kapta, majd szeptemberben további 12 millió forintot szabtak ki rájuk – ezekről az esetekről már szinte nem is írtak az újságok.

A Samsung környezethasználati engedélyét 2024 tavaszán a bíróság felfüggesztette, majd 2025 őszén teljesen megsemmisítette, mégsem függesztették fel az üzem működését; a hatóság közölte, hogy csökkentett kapacitással engedély nélkül is működhet, de azt soha nem részletezték, mit jelent ez a gyakorlatban.

A munkajog és a hó

Kevés az olyan igazán megosztó időjárási esemény, mint a kiadós havazás. A téli sportok, játékos kalandok hívei számára tobzódást jelentő kuriózum az év eleje óta rég nem látott mennyiségben ránk köszöntő havazás. Mások szemében a hó a baleset(veszély), a közlekedési akadályok, a különös hidegártalmak hordozója. A hó persze a munkavégző emberek sokaságát is érinti. Nézzünk most rá a hótakaróra a munkajog (sí-)szemüvegén keresztül!

forrás: https://jogaszvilag.hu/cegvilag/a-munkajog-es-a-ho/


A hó mint a munkába járást ellehetetlenítő akadály

Mivel az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagy mennyiségű hó esett, több településen fennakadást okozott, okozhat a munkába járáshoz használt útvonalak igénybe vétele. A vasúti közlekedés is több ponton bizonytalanná vált. Előfordulhat, hogy a munkavállaló számára a rendelkezésre álló közlekedési eszközökkel lehetetlenné válik a munkahely megközelítése. Milyen jogai és kötelezettségei vannak ilyenkor?

  • Ha teljesen lehetetlenné válik a munkavégzés helyének megközelítése, a munkavállaló végső soron mentesülhet a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól: a rendkívüli időjárási helyzet ugyanis minősülhet olyan elháríthatatlan oknak, amely szükségszerűen indokolhatja a távollétet. Ilyen esetben a munkavállaló jogszerűen maradhat távol a munkahelyétől. Az ilyen távollét esetére díjazás nem jár. Persze esetről-esetre egyedileg megítélendő kérdés, hogy a hóakadály valóban olyan súlyos volt-e, hogy az a közlekedési útvonal elvágását jelentette. Ilyenkor fokozott figyelmet kell fordítania a munkavállalónak az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségére: az akadály észlelését követően haladéktalanul értesítenie kell a munkáltatói jogkör gyakorlóját, ha ezen indokból távol kíván maradni. A kérésére igazolnia is kell a távollét okát, indokoltságát (pl. fotóval, közlekedési hírekkel stb.). Folyamatosan tájékozódnia kell az időjárási, közlekedési helyzetről, és amint elhárul az akadály, a beosztás szerint meg kell jelennie a munkahelyén.
  • A hóval összefüggő, kivételes méltánylást érdemlő személyi, családi körülmény is az előbb írtak szerint megalapozhatja a mentesülést a rendelkezésre állás, munkavégzés alól. Például ha egy idős, magányos rokon veszélybe kerül egy hirtelen lerobbanó kazán, vagy a kapuját elzáró hótömeg miatt, netán elcsúszik, és azonnal gondoskodni kell az egészségügyi ellátásáról, ez olyan közbelépést igényelhet a munkavállalótól, amely a fenti távollétet indokolhatja. Mindezt ugyanúgy haladéktalanul jelenteni, és szükség szerint utólag igazolni kell.
  • Amennyiben a munkavállaló a munkaszerződésben rögzített munkavégzési helyen dolgozik, de munkakör sajátosságai megengedik, az otthoni munkavégzést a munkáltató – adott esetben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretei között – egyoldalúan is utasíthatja a munkavállalót arra, hogy a közlekedési akadályozottsággal érintett napokon otthonról végezze a munkáját. A munkavállaló maga is kérhet engedélyt az otthoni munkavégzésre, de erre nem formálhat alanyi jogon igényt. A munkáltató dönthet az otthoni munkavégzés elrendeléséről. Ha ennek hiányában lehetetlen bejutni a munkahelyre, akkor viszont a munkáltatónak számolnia kell a fenti lehetőséggel, miszerint a munkavállaló – elháríthatatlan közlekedési akadály esetén – nem fog bemenni dolgozni.

Amikor a munkáltató működése akadályozott a hó miatt

A hó akként is közbeszólhat a munkaszervezés rendes menetébe, hogy a munkáltató működése válik átmenetileg akadályozottá. A hó terhe alatt megrongálódó, beázó tető, leszakadó villanyvezeték okozta áramszünet, a közlekedési akadályok miatt kieső anyagbeszállítás – ilyen, és ehhez hasonló váratlan helyzetek a munkamenet leállásához vezethetnek.

Munkajogi értelemben állásidőnek minősül, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget. Amennyiben az állásidőt nem elháríthatatlan külső ok okozza, a munkavállalót erre az időre alapbér, továbbá – ha a munkaidő-beosztása alapján arra jogosult volna – bérpótlék is megilleti. Azonban ha az üzemleállás elháríthatatlan külső ok következménye, akkor nem kell díjazást fizetni. Fontos kérdés tehát, hogy a rendkívüli mértékű havazás elháríthatatlan külső oknak minősül-e. Nem lehet erre egyértelmű, minden helyzetre érvényes választ adni, hanem az eset egyedi körülményeinek értékelése szükséges. Természetesen, mint fent láthattuk, a váratlanul leeső, ritka mennyiségű havas csapadék lehet elháríthatatlan akadály. Azonban ha a leállás alapvetően a munkáltató ingatlanán fennálló, hosszú ideje kezeletlen, ismert állagproblémára vezethető vissza, amelyhez képest csak utolsó csepp a pohárban a nagy havazás, nem feltétlenül lehet azt mondani, hogy az állásidőt elháríthatatlan külső ok eredményezte volna. Ez esetben az állásidőre jár a díjazás.

A hóeltakarítás feladatai

Az utakat, járdákat éjszaka belepő hó esetén megtelik a hajnali utca havat lapátoló emberekkel. Egy, immár 40 éves jogszabály [1/1986. (II. 21.) ÉVM–EüM együttes rendelet] alapján – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a tulajdonos köteles gondoskodni ​

a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);

b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá

c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület

tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

Önkormányzati rendeletek ettől eltérően is rendezhetik a hóeltakarítással kapcsolatos kötelezettségeket. Mindazonáltal általában elmondható, hogy a hó eltakarításáért, a járda járhatóvá tételéért az ingatlan használója felel.

Ha tehát éjszaka nagy mennyiségű hó esik, a munkavállalónak állampolgári kötelezettsége lehet, hogy még munkába indulás előtt azt eltakarítsa. Természetesen alapvetően erre hivatkozva nem késhet el a munkájából (vagyis evégett korábban kell felkelnie adott esetben). Azonban ha mégis erre sor kerülne, megtörténhet, hogy az eset körülményeihez mérten méltányosabban kell megítélni az ilyen késést, mint a rendes kerékvágásban elkövetett hasonló magatartási problémákat. Hiszen lehetséges, hogy váratlan, másképp megoldhatatlan hóeltakarítási kötelezettség esett a munkavállaló ölébe, amelynek nem tudott egy időben megfelelni a munkahelyen való megjelenési kötelezettségével.

A munkáltató is köteles az ingatlana előtti útszakasz takarítására. Nem biztos, hogy akad olyan munkavállalója (pl. gondnok), akire a munkaköre szerint e feladat rábízható. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás ilyen esetben is lehetőséget ad arra, hogy eltérő munkakört betöltő munkavállalót utasítson e feladatra. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás törvényi kereteire ekkor is tekintettel kell lenni. Teljes évben, teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén évi 44 munkanap erejéig van lehetőség – munkaszerződés-módosítás nélkül – a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen stb. foglalkoztatására. Fokozottan figyelemmel kell lenni azon alapvető magatartási kötelezettségre, mely szerint a munkáltatónak a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, s a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. ​Így tehát törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint olyan munkavállalót bízzon meg e munka elvégzésével, akinek munkakörétől nem túlzottan elütő a hóeltakarítás feladata, akinek ez fizikailag nem esik túlzottan nehezére, és így tovább.

A munkáltató akár rendkívüli munkaidőt is előírhate célból. Ha a rendkívüli munkaidőre balesetveszély elhárítása céljából kerül sor (s ide tartozhat a csúszásmentesítés is), akkor nem kell tekintettel lenni arra sem, ha a munkavállaló az éves szinten elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékét már kimerítette. Ugyanakkor természetesen a rendkívüli munkaidőt megfelelő díjazni kell. Tehát nem várható el, hogy a munkavállalók „társadalmi munkában” havat lapátoljanak a telephely ingatlana előtt.

Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei a hóban

A hó, jég fokozott balesetveszélyt jelent, ami sokrétűen kihathat a munkavállaló munkavédelmi kötelezettségeinek alakulására, különösen amennyiben a munkavállaló szabad téren végez munkát. Érdemes ellenőrizni, hogy a munkavédelmi kockázatértékelés megfelelően figyelembe veszi-e a hóban való közlekedéssel járó fokozott kockázatokat, s ennek megfelelően biztosítottak-e például a megfelelő védőeszközök, -felszerelések (pl. munkavédelmi cipő, jégkarom, hideg és nedvesség elleni védőruházat). Ha a kockázatértékelés ezekkel a körülményeket figyelembe veszi, a munkáltató egy esetleges, a havazáshoz kapcsolódó, munkaviszonnyal összefüggő baleset esetén nem mentesülhet a kártérítési kötelezettsége alól arra hivatkozva, hogy ellenőrzési körén kívül eső, olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, ugyanis maga is számolt ezekkel a tényezőkkel. Természetesen azzal sem védheti ki az ilyen következményt, hogy kihagyja ezeket a kockázatokat a kockázatértékeléséből. Ugyanis munkaügyi perben szakértőileg bizonyítható, hogy a kockázatértékelés e körben hiányos volt, s ez esetben a munkáltató ugyanúgy elesik a mentesülés lehetőségétől. Vagyis a munkáltatónak nemcsak a munkavállalók, hanem a saját érdekében is fontos pontosan, alaposan felmérnie a hóval, jéggel járó munkavédelmi kockázatokat.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz 

Miért segíti sokkal jobban a home office a nők mentális egészségét mint a férfiakét?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/miert-segiti-sokkal-jobban-a-home-office-a-nok-mentalis-egeszseget-mint-a-ferfiaket-20251214.html

Az otthoni munkavégzés mára a globális munkakultúra szerves része lett, a mentális egészségre gyakorolt hatása azonban továbbra is élénk vita tárgya. Vajon valóban jót tesz a home office? Ha igen, kinek, milyen formában és miért?

Ezekre a kérdésekre keresett választ egy friss kutatás, amelyről a ScienceAlert is beszámolt. A vizsgálat több mint 16 000 ausztrál munkavállaló adatait elemezte közel 20 évet felölelve és meglepő nemi különbségeket tárt fel.

Mit vizsgált a kutatás?

A kutatók a HILDA (Household, Income and Labour Dynamics in Australia) hosszú távú felmérés adatait használták, amely lehetővé teszi, hogy ugyanazokat az embereket évről évre kövessék. A COVID–19 járvány két évét (2020–2021) tudatosan kizárták, hogy az eredményeket ne torzítsák a pandémiához kötődő rendkívüli stresszfaktorok.

Az elemzés két fő tényezőre fókuszált:

  • az ingázás időtartamára,
  • valamint a home office és a hibrid munkavégzés mentális egészségre gyakorolt hatására.

Fontos újdonság volt, hogy a kutatók külön vizsgálták a jó és a rossz mentális állapotban lévő munkavállalókat, így pontosabban láthatóvá vált, kik a legérzékenyebbek a munkaszervezési változásokra.

Az ingázás hatása: főként a férfiaknál számít

Az egyik legérdekesebb eredmény, hogy az ingázás mentális terhei nem egyformán érintik a nőket és a férfiakat.

A nők esetében az utazási idő növekedése nem mutatott kimutatható negatív hatást a mentális egészségre. A férfiaknál viszont – különösen azoknál, akik eleve rosszabb mentális állapotban voltak – a hosszabb ingázás egyértelműen rontotta a jóllétet.

A hatás nem drámai, de mérhető: egy plusz félórás egyirányú ingázás mentális szempontból nagyjából egy 2%-os háztartási jövedelemcsökkenéssel egyenértékű terhelést jelentett.

A hibrid munkavégzésnek a nők legnagyobb nyertesei

A home office mentális egészségre gyakorolt pozitív hatása elsősorban a nőknél jelent meg, és ott sem minden formában.

A legnagyobb javulást azoknál a nőknél mérték, akik:

  • jellemzően otthonról dolgoztak,
  • de heti 1–2 napot továbbra is irodában vagy telephelyen töltöttek.

Ez a hibrid modell különösen a rosszabb mentális állapotban lévő nőknél hozott látványos eredményt: a mentális egészségük javulása egy 15%-os háztartási jövedelemnövekedés hatásával volt összemérhető.

A kutatás szerint ezek az előnyök nem pusztán az ingázási idő megtakarításából fakadnak. A home office más pozitív hatásai is szerepet játszanak, például:

  • alacsonyabb stresszszint,
  • nagyobb autonómia,
  • könnyebb munka–magánélet összehangolás.

Érdekesség, hogy az alkalmi vagy ritka otthoni munkavégzés nem hozott érdemi javulást, míg a teljes munkaidős home office hatása kevésbé volt egyértelmű – részben azért, mert kevesen dolgoztak így hosszú távon.

Miért nincs hasonló hatás a férfiaknál?

A férfiaknál a kutatás nem mutatott ki statisztikailag megbízható mentális egészségjavulást a home office hatására, függetlenül attól, hogy hány napot dolgoztak otthonról.

A kutatók szerint ennek több oka lehet:

  • a háztartási és gondozási feladatok továbbra is aránytalanul a nőkre hárulnak,
  • a férfiak társas kapcsolatai gyakrabban kötődnek a munkahelyhez,
  • az elszigetelődés náluk könnyebben ellensúlyozza a rugalmasság előnyeit.

Kik profitálnak a legtöbbet?

A legfontosabb tanulság, hogy a rosszabb mentális egészségi állapotban lévő munkavállalók reagálnak legérzékenyebben mind az ingázásra, mind a munkavégzés helyére.

  • A nők esetében a hibrid home office jelent komoly mentális támogatást.
  • A férfiaknál elsősorban az ingázás csökkentése segít.

Ezzel szemben a jó mentális állapotban lévő dolgozóknál a munkavégzés helyének hatása jóval kisebb, még ha a rugalmasságot továbbra is értékelik.

HR-tanulság: a rugalmasság nem gendersemleges

A ScienceAlert által ismertetett kutatás egyik legfontosabb üzenete HR-szempontból az, hogy a rugalmas munkavégzés nem egyformán hat mindenkire. Az egységes visszarendelési vagy home office-szabályok figyelmen kívül hagyhatják azokat a csoportokat, amelyeknek a legtöbbet segíthetnének.

A hibrid munkavégzés nemcsak munkaszervezési kérdés, hanem wellbeing és esélyegyenlőségi tényező is.