Ezek a munkakörök rövidítik meg leginkább az életet – állítja egy friss kutatás

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/ezek-a-munkakorok-roviditik-meg-leginkabb-az-eletet-allitja-egy-friss-kutatas

Sokan azt gondolják, hogy a legstresszesebb állások veszélyeztetik leginkább az egészséget. Egy friss elemzés szerint azonban valójában a fizikai megterhelés, a műszakos munkarend és az egészségtelen életmód teszi a legnagyobb kárt a dolgozók szervezetében.

A munka és az egészség kapcsolata régóta foglalkoztatja a kutatókat, de a legújabb elemzések szerint nem mindig azok az állások a legkárosabbak, amelyekről elsőre ezt gondolnánk. A HR Portál szemléje szerint a tartós éjszakai munkavégzés, a folyamatos fizikai megterhelés és a magas stressz együttesen komoly egészségügyi kockázatot jelenthet hosszú távon.

A vizsgálatok szerint különösen nehéz helyzetben vannak azok a dolgozók, akiknek a munkarendje rendszertelen vagy éjszakai műszakokat is tartalmaz. Ilyen például a rendvédelem vagy több műszakos ipari munkakör. Ezekben az állásokban gyakori az alváshiány, a fáradtság és a tartós stressz, miközben a rugalmas munkavégzés lehetősége gyakorlatilag nem létezik.

Nem csak a stressz számít: a műszakos munka és a fizikai terhelés is veszélyes

A fizikai megterhelés szintén jelentős kockázati tényező. Egyes szakmákban – például az építőiparban vagy különböző járműipari munkakörökben – a dolgozók egészségét nemcsak a munka intenzitása, hanem az életmódbeli tényezők is befolyásolják.

A kutatás szerint ezekben a munkakörökben magasabb a

  • dohányzás és az alkoholfogyasztás aránya, miközben
  • az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás kevésbé jellemző.

Ez hosszú távon tovább növelheti az egészségügyi problémák kialakulásának esélyét.

Ezekben a szakmákban kedvezőbbek az egészségi mutatók

Érdekesség, hogy a lista másik végén egészen más típusú foglalkozások állnak. A felmérés alapján a legkedvezőbb egészségügyi mutatókat például a gazdálkodók és farmmenedzserek érték el, ami részben a magas fizikai aktivitásnak és az alacsony mentális terhelésnek köszönhető.

Szintén kedvezőbb eredményeket mutattak egyes irodai jellegű munkák, például az üzleti, HR- és marketing szakemberek vagy az informatikusok esetében. Ezekben a szakmákban alacsonyabb a sérülésveszély, és a távmunka lehetősége is csökkentheti a stresszt és az ingázás okozta terhelést.

Mit tehetnek a munkáltatók a dolgozók egészségéért?

A szakértők szerint a munkáltatók szerepe kulcsfontosságú a munkavállalók egészségének megőrzésében.

A rugalmasabb munkarend, a műszakos munkavégzés csökkentése, valamint a biztonságosabb munkakörnyezet mind hozzájárulhat a dolgozók fizikai és mentális jóllétéhez – írja a HR Portál.

A tanulság tehát az, hogy nem csak a stresszesnek tartott szakmák veszélyesek. Sokszor a rendszertelen munkarend, a fizikai terhelés és az életmódbeli kockázatok azok a tényezők, amelyek hosszú távon a legnagyobb hatással vannak a munkavállalók egészségére.

Miért fóliázza le a dolgozók telefonját a CATL Debrecenben?

forrás: https://www.hrportal.hu/c/miert-foliazza-le-a-dolgozok-telefonjat-a-catl-debrecenben-20260317.html

A debreceni CATL hétfőtől lefóliázta volna a dolgozók mobiltelefonjait, ám a beléptetésnél ellenállásba ütközött az intézkedés. A cég szerint ipari titkok védelméről van szó, míg kritikusai úgy vélik, a lépés a szabálytalanságok dokumentálását akadályozhatja.

A debreceni CATL hétfőn új intézkedést vezetett volna be: a dolgozók mobiltelefonjainak lefóliázását, amely azonban már a bevezetés napján ellenállásba ütközött. Az ügyről a Telex számolt be.

Fóliázott mobilokkal indult volna a hét

A lap beszámolója szerint a cég a hétvégén döntött arról, hogy hétfőtől minden dolgozó telefonját lefóliázzák, így akadályozva meg a készülékek használatát a munkaterületen. Az intézkedést Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt képviselőjelöltje is bírálta, aki szerint ezzel ellehetetlenülhet a munkahelyi szabálytalanságok dokumentálása.

A hétfő reggeli beléptetés azonban fennakadásokba ütközött: beszámolók szerint több dolgozó nem volt hajlandó elfogadni az intézkedést, ami miatt a folyamat lelassult, és végül a cég elállt a fóliázástól.

A CATL szerint ipari titkokat védenek

A CATL megkeresésre azt közölte: a mobiltelefon-használat korlátozása nem egyedi lépés, hanem globális gyakorlat a vállalatnál. Mint írták, minden üzemükben – így Európában és Debrecenben is – cél a kiemelkedő értékű szellemi tulajdon és speciális műszaki megoldások védelme.

A cég hangsúlyozta, hogy a telefonok fóliázása nem előzmény nélküli, egyes üzemrészekben már korábban is alkalmazták, és az alvállalkozókat előzetesen tájékoztatták a bevezetésről.

Politikai vita is kíséri az ügyet

Az ügy politikai visszhangot is kiváltott. Tárkányi Zsolt közösségi oldalán arról írt, hogy a dolgozók ellenállása miatt a cég végül visszalépett az intézkedéstől, és arra biztatta a munkavállalókat, hogy dokumentálják az esetleges szabálytalanságokat.

A vállalat ugyanakkor jelezte, hogy a közösségi médiában megjelent politikai értelmezésekre nem kíván reagálni. Arra nem tértek ki egyértelműen, hogy a hétfői események után végül bevezetik-e a fóliázást, illetve pontosan mi történt a beléptetés során.

Elutasítod a MI képzést? Akár az állásod bánhatja! Kötelezni vagy ösztönözni kell a munkavállalót?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/elutasitod-a-mi-kepzest-akar-az-allasod-banhatja-kotelezni-vagy-osztonozni-kell-a-munkavallalot-20260308.html

Akár megszüntethető a munkaviszony, ha a munkavállaló megtagadja a képzést? Milyen eszköz áll a munkáltatók rendelkezésére arra, hogy munkavállalóikat az MI-jártasság megszerzésére kötelezzék vagy ösztönözzék? Ezen ismeretek hiányából fakadó hibás döntés komoly jogi következményekkel, továbbá az üzleti jóhírnév sérelmével járhat, hívja fel a figyelmet az act legal Hungary ügyvédje, Dr. Fehér Judit.

Mára nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia (MI) gyorsan fejlődő technológiájának használata kulcsfontosságú versenyelőnyt biztosíthat a vállalkozások számára. Ennek egyenes következménye, hogy az MI-rendszerek lehető legnagyobb mértékű kiaknázása érdekében a vállalkozások fontos céljává vált, hogy biztosítsák az MI-jártasság megszerzésének lehetőségét.Sőt, az EU AI Act elnevezésű rendelet kifejezetten elő is írja az ún. nagy kockázatú AI-rendszert használó cégek számára, hogy az érintett munkavállalók részére kötelezően biztosítsák a mesterséges intelligencia használatához szükséges alapvető ismereteket (ún. AI Literacy). Az AI Literacy azokat az alapvető ismereteket jelenti, amelyekre a mesterséges intelligencia rendszerek értő, biztonságos és felelős használatához szükség lehet, ideértve például az MI-technológiák működésének alapelveit, lehetséges kockázatok felismerését, vagy az etikai és jogi dilemmák tudatos kezelését. 

Munkáltatói utasítási jog

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. A munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása magában foglalja azon képzések, információk biztosítását is, amelyek nélkül a munkakörbe tartozó feladatok nem végezhetők el.

Mivel az MI-technológia használata egyes munkakörök ellátásához manapság már szükségszerű, az AI Literacy az ilyen munkakörök ellátásához szervesen kapcsolódó, gyorsan változó ismeretanyagnak tekinthető. Amennyiben egy képzés vagy továbbképzés a munkavállaló munkakörének ellátásához kapcsolódik, ahhoz ad új ismeretanyagot, akkor a munkáltató egyoldalú nyilatkozattal utasíthatja a munkavállalót a képzés elvégzésére, és az ilyen utasítás nem lesz ellentétes a munkaszerződés (munkakör) szerinti foglalkoztatás követelményével. A képzésre fordított idő ez esetben (rendes vagy rendkívüli) munkaidőnek minősül, és a képzés időtartamára munkabér is jár a munkavállalónak. A munkáltatói utasítással elrendelt kötelező képzés költségei a teljes egészében a munkáltatót terhelik, azok visszakövetelésére a munkáltató semmilyen esetben nem jogosult. 

Ha a munkavállaló jogszerű indok nélkül tagadja meg az utasítás teljesítését és a képzés folytatását, akkor az munkaviszonyból származó kötelezettségszegésnek minősül, hiszen az utasítás teljesítése alapvetően a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség, melynek elmulasztása miatt a munkáltató – a törvényi feltételek fennállása esetén – hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhat vagy akár megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát. A lehetséges szankciókat, illetve azok alkalmazásának eseteit a vitás helyzetek elkerülése érdekében célszerű munkáltatói szabályzatban rögzíteni.

Tanulmányi szerződés 

A munkáltató és a munkavállaló meg is állapodhatnak abban, hogy a munkavállaló elvégez valamilyen képzést vagy továbbképzést. A munkáltatóval kötött megállapodás ez esetben lehet például a Munka Törvénykönyve által szabályozott tanulmányi szerződés, amelyben a munkáltató azt vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Ebben az esetben a munkavállaló tehát a tanulmányok munkáltató általi anyagi vagy egyéb módon megnyilvánuló támogatásáért cserébe a munkaviszonya fenntartását vállalja. Ha ezt megszegi, úgy a munkáltató visszakövetelheti a tanulmányokhoz nyújtott támogatást.

Fontos hangsúlyozni: ha olyan tanulmányokról van szó, amelyekre a munkáltató kötelezte a munkavállalót, akkor erre tanulmányi szerződés nem köthető. A tanulmányi szerződés tehát nem képzésre kötelező, hanem annak elvégzésére ösztönző eszköz, amely elősegíti a munkaerő fejlesztését és megtartását kölcsönös előnyöket kínálva a munkáltató és a munkavállaló számára is.

A munkáltató által megállapodás alapján támogatott tanulmányok típusa sokféle lehet, így a felek a tanulmányi szerződésben bármilyen fajtájú, illetve bármilyen képzettség, végzettség vagy képesség megszerzésére irányuló tanulmány folytatását, illetve sikeres befejezését kiköthetik. A munkáltató által nyújtott támogatás ugyancsak többféle formában manifesztálódhat:a munkáltató viselheti a képzés közvetlen vagy közvetett költségeit, mentesítheti a munkavállalót a képzés idejére a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, vagy biztosíthat ún. tanulmányi szabadságot a munkavállaló részére.

Képzés vagy ösztönzés: hogyan döntsük el?

Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy egy MI-képzés elvégzésére a munkáltató utasítással kötelezheti-e a munkavállalót vagy inkább valamilyen ösztönzővel lehet jogszerűen biztosítani, hogy az alkalmazottak MI-jártasságot szerezzenek, és a munkáltató megőrizze a versenyképességét a gyorsan változó körülményekhez való alkalmazkodással, esetről esetre vizsgálandó.

A vizsgálandó tényezők számossága (pl. az adott munkakör, illetve a munkavállaló és a munkaviszony körülményei, a munkáltató iparága és az irányadó jogi környezet) és a szabályozás szerteágazó volta miatt feltétlenül javasolt munkajogi szakember közreműködésével feltérképezni a munkáltató rendelkezésére álló jogi lehetőségeket, ezt követően lehet kiválasztani és implementálni a felek céljait a leghatékonyabban szolgáló megoldást. Foglalja össze a témát meg az act legal Hungary ügyvédje, Dr. Fehér Judit.