Nyár, távmunka, céges laptop

Nyár, távmunka, céges laptop – 7 tényező, amire oda kell figyelni biztonsági szempontból

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/nyar-tavmunka-ceges-laptop-7-tenyezo-amire-oda-kell-figyelni-biztonsagi-szempontbol-20240629.html

Nyári időszakban még inkább megnő az otthonról, a nyaralóból, vagy akár külföldről dolgozó munkatársak aránya. Kevés szó esik azonban arról, hogy milyen biztonsági kockázatokat rejt magában az, ha a céges laptop mozgó eszközzé válik. A TOPdesk Magyarország most összefoglalta, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a biztonság és a kényelem között a távoli munkavégzés során.

kiberbiztonsági támadások egyre gyakoribbá és kifinomultabbá válnak, és a távoli munkavégzés miatt e támadások kockázata is egyre nagyobb méreteket ölt. Egy 2022-es kiberbiztonsági jelentés szerint a szervezetek több mint 49%-a állítja, hogy a kutatást megelőző két évben adatbetörést szenvedett el – szemben a pandémia előtti 39%-os eredményekkel.

A TOPdesk IT- és biztonsági szakértői szerint a nyári időszakban érdemes ráerősíteni az alapvető biztonsági követelményekre, hiszen a kiberbiztonság megsértésének 95%-a emberi hibára vezethető vissza. Ráadásul, mivel a kollégák ebben az évszakban sokat dolgoznak távol az informatikai részleg figyelő szemeitől, az iránymutatások betartásának felelőssége leginkább a dolgozókra hárul.

Ha tehát az IT-biztonság már nem csak az informatikusok feladata, a kollégákat érdemes egy rövid dokumentum formájában tájékoztatni a legfontosabb biztonsági teendőkről és tilalmakról. Ez nem csak abban segít, hogy az alkalmazottak ne kövessenek el alapvető biztonsági hibákat, de a kollégák értékelni is fogják, hogy kéznél vannak ezek a kulcsfontosságú információk.

A napi munka közben a kollégáknak figyelembe kell venniük: Ki áll mögöttem munka közben? Védett hálózatot használok? Feloldatlanul és felügyelet nélkül hagyom-e a készülékemet? Megengedhetem-e egyáltalán, hogy a partnerem vagy családtagjaim kölcsönvegyék a munkaeszközömet? 

Amikor a távmunka kezdett mindennapossá válni, az informatikai osztályok többségének elsődleges célja az volt, hogy biztosítsa az emberek otthoni környezetét a munkavégzéshez. A valóság azonban az, hogy a kutatások szerint egyre többen kezdenek úgynevezett “harmadik terekben”, például kávézókban, könyvtárakban vagy útközben dolgozni, ami ugyan a kollégáknak szabadságot és rugalmasságot biztosít, de egyben növeli a biztonsági fenyegetések kockázatát is.

A távmunka során a legfontosabb tényezők, amire oda kell figyelnie a munkavállalóknak:

1. Az eszközök és dokumentumok biztonsága

Talán magától értetődőnek tűnhet, mégis javasolt emlékeztetni a kollégákat, hogy vigyázzanak a vállalat által biztosított hardverekre és szoftverekre, hiszen távmunkában nehéz fizikai segítséget küldeni vagy cserét biztosítani. Ugyanígy érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy minden fontos dokumentumról készüljön biztonsági másolat.

2. Jelszó- és belépési biztonság

A digitális jelszavak megfelelő használatát jelszó-higiéniának is nevezik, ami magában foglalja az erős, egyedi, és rendszeresen cserélt jelszavak használatát minden alkalmazáshoz és minden felhasználói fiókhoz. A személyes és céges adatok védelme érdekében különösen fontos minderre odafigyelni a szigorúbb irodai környezeten kívüli munka során. Nem könnyű több tucatnyi egyedi és bonyolult jelszót fejben tartani, de erre nincs is szükség: a jelszókezelő alkalmazások biztonságosan generálnak és tárolnak összetett jelszavakat, ezáltal csökkentve az emberi hiba lehetőségét, a gyenge vagy újrafelhasznált jelszavak kockázatát. Emellett a többfaktoros hitelesítés (MFA) bevezetése a jelszavakon túl további biztonságot jelent. Az egyszerű kétlépcsős ellenőrzéssel szemben, ami jellemzően egy jelszót és egyetlen másodlagos tényezőt (például egy SMS kódot) tartalmaz, az MFA két vagy több különböző típusú hitelesítési tényezőt igényel – a laptopon beírt jelszó mellett például okostelefonon lévő alkalmazásba érkező kódot, vagy akár biometrikus ellenőrzést, így jelentősen megerősítve a jogosulatlan hozzáférés elleni védelmet.

3. Magán- vagy magánhasználatú céges eszközök

A hibrid munkavégzés elterjedése azt jelenti, hogy egyre több munkavállaló dönt úgy, hogy személyes eszközeit, például laptopjait és telefonjait használja munkájához. Ennek rövidítése a BYOD = bring your own devices. A kollégák számára ez gyakran kényelmesebb, az informatikai részlegek számára azonban a személyes eszközök potenciális biztonsági kockázatot jelentenek. Ha ez engedélyezett a cégben, határozzuk meg a határokat – azt, hogy mit tehetnek meg a kollégák ezeken az eszközökön és mit nem. Ráadásul, mivel a BYOD-eszközök általában személyes és üzleti adatok keverékét tartalmazzák, az IT számára nehezebb biztosítani és távolról irányítani őket, ha valami baj történne. Szintén gondot okozhat, ha a távmunka időszakában valaki a gyerekeit is odaengedi a munkához használt laptophoz vagy mobilhoz. Érdemes jelezni a kollégáknak, hogy ne engedjék, hogy a gyerekek alkalmazásokat telepítsenek a bizalmas információkkal teli céges gépre. Erre az időszakra inkább biztosítsunk nekik egy külön – akár régi – eszközt.

4. „Árnyék IT”

Így nevezünk minden olyan szoftvert, hardvert vagy informatikai erőforrást, amelyet a vállalati hálózaton az informatikai osztály jóváhagyása és gyakran az informatikai osztály tudta vagy felügyelete nélkül használnak. Az árnyék IT lényegében a vállalati IT vakfoltja, ami nem csupán az adatkezelést teszi nehezebbé, de láthatatlan kockázatokat is létrehoz. Ezeket a kockázatokat és problémákat az informatikai részlegek nem tudják kezelni, hiszen nem is tudnak róluk, aminek következtében jelentősen megnő az adatszivárgás veszélye.

5. Nyilvános hálózatok, nyilvános helyek

A kollégák ne jelentkezzenek be vállalati gépükkel nyilvános hálózatokra, különösen, ha külföldről dolgoznak. A nem biztonságos nyilvános hálózatokon könnyedén ellophatják a bejelentkezési adatainkat, jelszavainkat, de akár rosszindulatú szoftvereket is telepíthetnek a gépünkre. Ugyanígy javasolt ügyelni arra is, hogy ne tekintsenek meg bizalmas információkat nyilvános helyeken és ne beszéljenek meg bizalmas anyagokat virtuális találkozókon ismeretlen, illetve nem szavatoltan biztonságos alkalmazások segítségével.

6. Szoftverfrissítés

Hívjuk fel a kollégák figyelmét, hogy mielőtt hosszabb időszakra távmunkára vonulnak, győződjenek meg arról, hogy minden eszközön friss szoftver működik és naprakész biztonsági védelem van. A szoftverfrissítések kulcsfontosságúak a biztonság szempontjából, mivel ezek kezelik a biztonsági réseket, amelyeket rosszindulatú támadók arra használhatnak, hogy jogosulatlanul hozzáférjenek a rendszerhez vagy az adatokhoz. A gyakori frissítések biztosítják, hogy a réseket azonnal betömjék, amint felfedezik őket.

7. Virtuális magánhálózatok (VPN)

Bár egyes szervezetek a távoli eléréshez saját VPN-t biztosítanak a kollégáknak, hogy ezzel próbálják növelni a szervezet egészére kiterjedő biztonságot, valójában ennek az ellenkezőjét érhetik el: a VPN használatával a laptop nagyobb támadási felületet kap, ami az egész szervezetet kiszolgáltatottabbá teszi a támadásokkal szemben. Egyetlen veszélyeztetett eszköz hatással lehet a cég összes szolgáltatására, mert a VPN természeténél fogva beengedhet potenciálisan nem kívánatos vagy nem biztonságos eszközöket a vállalat belső hálózatába. Ráadásul minél több eszköz használ VPN-hozzáférést, annál nehezebb az IT csapatnak követnie mindegyiken a frissítések és biztonsági javítások telepítését.

+1 Kérdéses helyzetek

Végül, mivel minden helyzetre nem lehet tökéletesen felkészülni, a munkatársak minden kicsit is gyanús helyzetben keressék fel az IT biztonság terén illetékes kollégákat. Érdemes egyértelműen, konkrétan meghatározni, hogy a cégnél kihez lehet fordulni kiberbiztonsági kérdés, probléma, vagy csak bizonytalanság esetén.

Stressz a munkahelyen

Stressz a munkahelyen: így kezeld, hogy a maximumot hozhasd ki magadból

forrás: https://www.life.hu/fitt-life/2024/06/stressz-a-munkahelyen-igy-kezeld-hogy-a-maximumot-hozhasd-ki-magadbol?utm_source=Newsfeed&utm_medium=referral&utm_campaign=newsfeed-sales-time-14#google_vignette

A stressz az életünk természetes velejárója, különösen a munkahelyi környezetben. Bár bizonyos mértékű stressz segíthet minket a hatékonyságban, és motiválhat is, de a túlzott mértékű stressz komoly problémákat okozhat. Fontos tudnunk, hogyan küzdjünk meg vele, íme, néhány tanács.

Az életünk során számos helyzetben találkozunk olyan kihívásokkal vagy nyomással, amelyek mentális vagy érzelmi feszültséget okoznak, a stresszt tehát nem tudjuk elkerülni egyetlen területen sem, ez alól a munkahelyi környezet sem kivétel. Ott gyakran a magas követelmények vagy a szoros határidők miatt nehezedik nyomás az emberekre, de 

a munkahelyi kapcsolatok is hozzájárulhatnak a stressz kialakulásához: konfliktusok, rossz kommunikáció vagy nehéz munkatársi viszonyok szintén sok feszültséget okozhatnak.

Sokan pedig a munkahelyük bizonytalanságai miatt éreznek stresszt: a jövőbeli változások, elbocsátás vagy felmondás lehetőségei miatt. Ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk kezelni a stresszt, fontos, hogy tisztában legyünk az okokkal és azzal is, hogy bizonyos szintig a stressz akár felhajtó erőként is működhet és előnyei is lehetnek egy-egy feszült helyzetnek. 

Előnyök

  • Motiváció és teljesítmény. A nem krónikus stressz felpörgetheti az ember teljesítményét, koncentráltabbá tehet, növelheti a motivációt és a produktivitást.
  • Hatékonyabb döntéshozatal. Az alacsony szintű stressz javíthatja az agy teljesítőképességét, ami segíthet hatékonyabb döntések meghozatalában.
  • Fejlődés. A nehézségekkel való szembenézés révén fejlődhetünk, új készségeket sajátíthatunk el, és rugalmasabbá válhatunk.

A hosszú távon fennálló stressz hátrányai

  • Egészségi problémák. A tartós stressz negatívan befolyásolhatja az immunrendszert, és növelheti a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a mentális problémák kialakulásának kockázatát.
  • Teljesítmény csökkenése. A túlzott stressz csökkentheti a koncentrációt és a teljesítményt, valamint hosszú távon kiégéshez vezethet.
  • Konfliktusok és kapcsolati problémák. A stressz feszültséget okozhat a munkahelyi kapcsolatokban, ami csökkentheti az együttműködést és a hatékonyságot.

Hogyan kezeljük a munkahelyi stresszt?

  • Időgazdálkodás. Határozzuk meg prioritásainkat, és állítsunk fel reális célokat. Használjunk hatékony időmenedzsment-technikákat, alkalmazásokat, amelyekkel nyomon tudjuk követni a feladatainkat, így nem felejtkezünk el semmiről.
  • Kommunikáció. A nehézségeinkről és igényeinkről is érdemes nyíltan kommunikálni a vezetőinkkel, de a konfliktusok megoldásának is ez a legjobb módja. A tisztelettudó őszinteség és egyenesség csökkenti a feszültséget, és tisztább helyzetet teremt.
  • Egészséges életmód. Az egészséges életmód a mentális és fizikai jóllétünk érdekében is fontos: figyeljünk az étkezésünkre, az elegendő alvásra és arra, hogy ha tehetjük, rendszeresen mozogjunk. Ez erősíti a testet és a szellemet is, segít, hogy jobban ellenálljunk a stressznek.
  • Pihenés és stresszoldás. Tanuljunk meg olyan módszereket, amelyek segítenek egy-egy feszültebb helyzetben ellazulni. Használjunk relaxációs technikákat, például légzéstechnikákat, meditációt vagy jóga gyakorlatokat.
  • Határok felállítása. A saját érdekünkben fontos megtanulnunk, hogyan mondjunk nemet a túlzott munkamennyiségre és feladatokra, és állítsunk határokat a munka és magánélet között. Ennek az egyensúlynak a megtartása a mentális egészségünk miatt elengedhetetlen.
  • Támogatás keresése. Nem szégyen segítséget kérni! Ha túlságosan leterheltek vagyunk, ne féljünk a munkatársunkhoz vagy a vezetőnkhöz fordulni. Már az is nagy hatással lehet a teljesítményünkre, ha csak beszámolunk valakinek az aggodalmainkról.
  • Az egészséges munkahelyi stresszkezelés kulcsfontosságú a jólétünk és hatékonyságunk fenntartásában azért, hogy sikeresen navigálhassunk a munkahelyi kihívások között.

Mit tehetünk a munkahelyi elmagányosodás ellen?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/mit-tehetunk-a-munkahelyi-elmaganyosodas-ellen-20240606.html

Egy felmérés szerint a felsővezetők 30%-a számol be az elszigeteltség érzéséről, a fiatalok pedig kétszer nagyobb valószínűséggel érzik magukat magányosnak a munkahelyükön, mint idősebb kollégáik. De mit tehet egy munkahely, segítsen ezt leküzdeni?

A barátságok és a befogadás elősegítik, hogy elkötelezettebbek, produktívabbak és kreatívabbak legyünk, jobban érezzük magunkat munkahelyünkön és csökkenhet a fluktuáció is. A mentalhealth-uk.org kutatása szerint minden ötödik ember magányosnak érzi magát a munkahelyén, és 23%-uk állítja, hogy a magányosság hatással volt a mentális egészségére.  A HR News cikke azt szedte össze, kiket érinthet a munkahelyi magány és mit lehet tenni ellene.

Kiket érint a magány?

A magányosságot gyakran félreértik, mint az egyedüllétet, de ez nem ilyen egyszerű. Vannak, akik elégedettek a magányban, míg mások akár társaságban is elszigeteltnek érzik magukat

A munkahelyi magány valós veszélyt jelent, és a kezdő pozícióktól a vezérigazgatókig bárkit érinthet, de a ranglétrán felfelé lépdelve egyre magányosabbá válhatunk.  A Deloitte tanulmánya szerint a felsővezetők 30%-a számol be az elszigeteltség érzéséről, ami abból adódik, hogy mindig erőt és bizonyosságot kell sugározniuk, nincsenek emberek, akikhez fordulhatnának, vagy a döntéshozatallal járó nyomás miatt. Ez a vezetők körében tapasztalható magányosság jelentős következményekkel járhat, nemcsak a jólétükre, hanem arra is, hogy képesek-e hatékonyan kapcsolódni a csapathoz. Bár az otthonról történő munkavégzés sokak számára kényelmesebb lehet, a Kadence felmérése szerint a 18-34 éves munkavállalók 67%-a mondta azt, hogy az otthonról történő munkavégzés miatt nehezebbnek találta a barátkozást és a kollégákkal való kapcsolattartást.  A mentalhealth-uk.org szerint a fiatalabb munkavállalók (18-24 évesek) kétszer nagyobb valószínűséggel érzik magukat magányosnak a munkahelyükön.

Miért fontos a magány?

Egyértelmű kapcsolat van a magány és a rossz mentális és fizikai egészség között. Az elszigeteltség érzése fokozhatja a stressz-szintet, ami hozzájárulhat az inaktivitáshoz, a rossz alvásminőséghez, a kiégés magasabb arányához, valamint a depresszió és a szorongás érzéséhez a munkavállalók körében. A magányosság csökkent termelékenységhez, kreativitáshoz és teljesítményhez vezethet, mivel a magányos egyének kevésbé érezhetik magukat motiváltnak és elkötelezettnek a munkafeladataikban, ami hatással van mind saját magukra, mind a cégre. Azok a munkavállalók, akik úgy érzik, hogy elszakadtak a kollégáiktól, valószínűleg elégedetlenek a munkájukkal, napokat hagynak ki a munkából, és nagyobb valószínűséggel hagyják el a munkahelyüket.

Hogyan küzdhetnek a munkahelyek a magány ellen?

A távmunkások, a munkahelyi és családi kötelességekkel egyensúlyozó  egyedülálló szülők és a kisebbségi háttérrel rendelkező alkalmazottak hajlamosabbak lehetnek az elszigeteltség érzésére olyan tényezők miatt, mint a fizikai távolság, a támogató rendszerek hiánya, vagy a kulturális különbségek és a kiközösítés.

Szolidaritás

A pozitív munkakultúra, amely értékeli a befogadást és az együttműködést, elismeri a tehetséget és megbecsüli a munkatársakat, erősíti az összetartozás és a céltudatosság érzését, csökkentve ezzel a magányosság valószínűségét. Az alkalmazottak erőfeszítéseinek megbecsülése ugyanolyan fontos, mint az eredmények ünneplése.

Minden hang számít

Mindannyian profitálhatunk egy olyan munkakörnyezetből, amely megmutatja, hogy minden hang számít, és hogy mások törődnek vele. Az emberek azt akarják érezni, hogy törődnek velük. Teremtsünk olyan támogató légkört, ahol mindenki nyugodtan kifejezheti érzéseit és megoszthatja tapasztalatait, hogy elősegítsük a kapcsolatokat és bizalmat építsünk a csapattagok között. Kezdjük a személyes megbeszéléseket ellenőrző megbeszélésekkel, és tartsuk nyitva az ajtót a dolgozók számára, hogy elérjék.

Mondjuk nemet a toxikus munkahelyi környezetre

A mérgező munkahelyi környezet kialakulásának megelőzése, valamint a konfliktusok és a kirekesztés elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy figyeljünk az olyan negatív viselkedési formákra, mint a durvaság, a zaklatás, a mikroagresszió vagy a zaklatás. Az ilyen problémák azonnali kezelése javíthatja a csapatszellemet, és biztosítja, hogy minden alkalmazott úgy érezze, hogy tisztelik és odafigyelnek rá.

Társalgási és együttműködési lehetőség

Teremtsünk interaktív légkört és fizikai teret a kollégák közötti barátságok kialakulásának elősegítésére

Mentorálás és a fordított mentorálás

A társak támogatását célzó program bevezetése elősegíti a munkavállalói kapcsolatok kialakulását. Az alkalmazottak szakmai barátságok kialakítására való ösztönzése megnyitja az ajtót az együttműködés, a készségek és a szakértelem cseréje, valamint a jobb megértés előtt is. A mentorálás és a fordított mentorálás lehetővé teszi az emberek számára, hogy új készségeket fejlesszenek, és hogy egy másik személytől tanuljanak.

Óvakodjunk a „mi itt egy család vagyunk” kultúrától!

A vezetők évek óta próbálják eladni az alkalmazottaknak azt az elképzelést, hogy „egy nagy család vagyunk”, de ez azt jelenti, hogy gyakran valószínűleg túl sokat kérnek az alkalmazottjaiktól. Törekedjünk egy olyan középútra, ahol tartalmas kapcsolatokat ápolunk a kollégákkal, de megtartjuk a személyes határokat!