Foglalkozás-egészségügy: tervezet volt, jogszabály nincs

Bonyodalmak a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok körül: tervezet volt, jogszabály nincs

forrás: https://adozona.hu/munkajog/foglalkozasegeszsegugyi_vizsgalat_munkakor__EZCIXJ

2023. év végén a kormányzat döntött arról, hogy 2024. szeptember 1. napjától megszünteti a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat. Ettől az időponttól kezdődően ilyen vizsgálatot külön jogszabály vagy a munkáltató írhat elő. Habár a határidő eltelt, a kapcsolódó jogszabályok nem születtek még meg. A jelenlegi ködös helyzetben megpróbáljuk feltárni a hatályos szabályokat, kötelezettségeket.

Ezek az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkafeltételek

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) meghatározza az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit. A munkavállaló ezek szerint csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára, illetve mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára – jogszabályban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.

A munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a munkaköri alkalmasság vizsgálat tekintetében általános jelleggel azonban megszűnt a kötelező orvosi vizsgálat. Jogszabály meghatározhat olyan munkaköröket és foglalkozásokat, amikor a továbbiakban is kötelező lesz az orvosi vizsgálat, illetve a jogszabályon túl a munkáltató is előírhatja ugyanezt a saját döntésével. A munkáltató mindkét esetben továbbra is ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. A hivatkozott jogszabályok azonban váratnak magukra.

BM jogszabály, amelyet nem hirdettek ki, de a kormányhivatal erről nem tud

A Belügyminisztérium 2024. augusztus 21-én a honlapján véleményezésre közzétett egy jogszabálytervezetet, mely 2024. szeptember 1. napjával munkaköröket jelöl ki, amelyeknél az orvosi vizsgálat elvégzése kötelező. A BM rendelet az expozíció alapján határozza meg azon, fizikai munkavégzéssel járó munkaköröket, ahol mindenképpen marad a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat.

Habár a rendelet szeptember 1. napjával lépett volna hatályba, ez több, mint 3 héttel a határidőt követően sem történt meg. Ennek ellenére érdekességképpen egy kormányhivatal már jelen időben, megtörtént eseményként számolt be a BM rendelet kihirdetéséről, és a szabályozás változásának okáról (azóta már észlelték, hogy nincsen jogszabály, és a cikket is eltávolították).

A szeptember 1. napját megelőző szabályokat nem helyezték hatályon kívül

Annak ellenére, hogy a jogalkotó az Mvt. szabályait megváltoztatta, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat szabályozó, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. NM rendelet hatályon kívül helyezése nem történt meg.

A rendelet az előzetes, időszakos és soron kívüli, továbbá a záróvizsgálatokat szabályozza. A rendelet 4. §-a szerint előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni többek között a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően. A jogszabályt utoljára 2023. december 13. napjával módosították.

A képernyő előtti munkavégzés szabályai még hatályban vannak

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. EüM rendelet szerint minden olyan, az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően kétévenként, illetve amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe foglalkozás-egészségügyi vizsgálat elvégzése kötelező! A jogszabály azt is előírja, hogy a munkavállaló – a külön jogszabály szerinti időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően – köteles a rendeletben meghatározott vizsgálaton részt venni.

dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

COVID-19: Az új variánsok tünetei

COVID-19: Az új variánsok tünetei a felső légúti fertőzések tüneteihez hasonlóak

forrás: https://www.nnk.gov.hu/index.php/nnk-kiemelt-hirek/2702-covid-19-az-uj-variansok-tunetei-a-felso-leguti-fertozesek-tuneteihez-hasonloak.html

A COVID-19 különböző variánsai továbbra is világszerte jelen vannak, azonban a kórházi kezelést igénylő betegek, továbbá a halálozások száma jelentősen kevesebb, mint a pandémia idején. Ez egyrészt a kezdetben kampányszerűen végzett, magas átoltottságot biztosító védőoltásnak, másrészt annak köszönhető, hogy gyakorlatilag már alig van olyan ember, aki ne találkozott volna a vírussal, és így már a Föld lakossága rendelkezik egy alapimmunitással a SARS-CoV-2 vírus ellen.

a kép forrása: who

Hazánkban jelenleg a JN.1 leszármazási vonal alvariánsai, elsősorban a KP.3 dominálnak, de a 35. héttől az Európában egyre gyorsabban terjedő, rekombináns XEC variáns is kimutatható. Az XEC az omikron két korábbi alváltozatának, a KS.1.1-nek (FLiRT) és a KP.3.3-nak (FLuQE) a hibridje. Mindkét alváltozat a vírus tüskefehérjéjében bekövetkezett mutációkkal rendelkezik, amelyek hatékonyabbá teszik a kötődést az emberi sejtekhez. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ezek a variánsok már nem okoznak olyan ​súlyos megbetegedéseket, mint a korábbi változatok, tünetei pedig megegyeznek a felső légúti fertőzések szokásos tüneteivel. A leggyakoribb tünetek közé tartozik: magas láz, hidegrázás, fej-, izom- és torokfájdalom, orrnyálkahártya-gyulladás, köhögés.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) májusban a 2024/2025-ös szezonra   alkalmazandó COVID-19 vakcinák tekintetében  már az ebbe a vonalba tartozó JN.1 variánsok ellen védelmet nyújtó vakcinára adott javaslatot. A WHO ajánlását követően, azzal összhangban, a beszerzést az NNGYK azonnal elindította. Az új variánsra kifejlesztett vakcina jelenleg még nem elérhető a gyógyszer-kereskedelmi forgalomban. A vakcina hazai elérhetőségéről, amikortól a lakosság kérheti az oltást, időben tájékoztatást adunk.

Hasonlóan az influenza elleni védőoltáshoz a koronavírus elleni védőoltás is egyre inkább szezonális jellegűvé válik, és elsősorban azok számára ajánlott, akik a súlyos betegségük miatt magas kockázatú csoportokba tartoznak, mint pl. a szív-, érrendszeri, krónikus tüdő-, máj- és vese-betegségben szenvedők, csökkent immunitással rendelkező személyek, illetve az idősek.

A őszi-téli időszakban az akut légúti fertőzések számának emelkedése várható, ezért ebben az időszakban fokozottan tartsuk be az általános személyi és higiénés szabályokat: elengedhetetlen a gyakori kézmosás, a rendszeres szellőztetés, a rutinszerűen megérintett felületek gyakori tisztítása, illetve a köhögési etikett betartása. Ha betegnek érezzük magunkat, ne menjünk közösségbe, és vegyük fel a kapcsolatot háziorvosunkkal. 

Az üzemorvosi vizsgálatról

Nem törlik el, csak az irodai dolgozók részére nem kell biztosítani az üzemorvosi vizsgálatot

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/nem-torlik-el-csak-az-irodai-dolgozok-reszere-nem-kell-biztositani-az-uzemorvosi-vizsgalatot-20240916.html

Nagyjából évente négymillió munkavállalót érintenek a munkaalkalmassági orvosi vizsgálatok. Ezek közül körülbelül egymillió szellemi munkakört (irodai dolgozót) érint a most hatályba lépett jogszabályváltozás. Szakemberek az egészségmegőrzés fontossága miatt továbbra is azt javasolják a vállalatoknak, hogy a jelenlegi foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói szerződéseket tartsák fenn, mondta az Economxnak Kirschner András, a Swiss Medical Services Kft. orvosigazgatója, aki a Vállalkozók Országos Szövetségében (VOSZ) az egészségügyi tagozat foglalkozás-egészségügyért felelős elnökségi tagja is.

A napokban jelent meg a HR Portálon a Jalsovszky ügyvédi iroda összefoglalója a munkaalkalmassági vizsgálatokról. Az ügyvédi iroda szakértői azt írták: szeptember 1-jétől már nem kötelező általánosságban a munkavállalók orvosi alkalmassági vizsgálata, az már csak szűk körben és külön meghatározott munkakörök esetén terheli a munkáltatókat. Ugyanakkor Kirschner András szerint a jövőben ezzel ellentétben csak szűk körben nem kötelező a munkaalkalmassági vizsgálat, a munkakörök többségénél változatlanul kötelező. 

Kirschner András az Economxnak nyilatkozva elmondta: a cégek jelentős részénél a közlemény azt a félreértést okozhatta érdemi jogszabály olvasás és pontos ismeretek nélkül, hogy szüntessék meg általában a munkavállalói csoportok többségénél a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendszerét és mondják fel az ellátó üzemorvosokkal a szerződéseiket. A szeptembertől hatályba lépő és hatályba maradó összes vonatkozó jogszabály ismeretében ennek pont az ellenkezője igaz – mondta Kirschner András. 

A híresztelésekkel ellentétben nem törlik el a foglalkozás egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat, hanem a jellemzően irodai környezetben dolgozók részére nem kell kötelezően biztosítani ezt a szolgáltatást, például a preventív, egészségi állapotot ellenőrző vizsgálatokat.

A törvény a munkáltató belátására bízza az irodai dolgozói réteg évenkénti üzemorvosi vizsgálatát. Jelen pillanatban nincs jogharmonizáció és egymással ellentétes jogszabályok okoznak majd a megszüntetés esetén problémát az így eljáró munkáltatók számára – tette hozzá az ügyvezető. Azok a vállalatok döntenek jól, akik a lehetséges következményeket mérlegelve minden munkavállalójuk esetében megtartják a megfelelő alaposságú munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, például a fizikális belgyógyászati vizsgálatot, a szemészetet, az EKG–t és a labort. Kirschner András szerint a cégek számára a vizsgálatok költsége elenyésző, az egy munkavállalóra eső díja havi ezer forint körül van. Az üzemorvosi vizsgálatok ár-érték arányban a legkedvezőbbek és továbbra is adómentesen nyújtható egészségügyi szolgáltatást kaphatnak a munkavállalók. 

Az esetleges üzemorvosi alkalmassági vizsgálatok megszüntetése nagyon kis megtakarítással jár, ellenben, ha érdemben megtörténnek a vizsgálatok, akkor a munkajogi kockázatok minimalizálhatók és a korai felismeréssel kezelt betegségek népegészségügyi jelentősége is számottevő. Az évenkénti, alaposan kivitelezett alkalmassági vizsgálatok során ugyanis a munkavállalók hét százalékánál fedeznek fel addig ismeretlen egészségkárosodást. Az évenkénti munkaegészségügyi vizsgálat a leghatékonyabb szűrési lehetőség a munkaképesek számára, a tíz évenként kötelező jogosítvány hosszabbítás kapcsán végzett vizsgálatokkal szemben.

Economx