Címke: munkahelyi témák, problémák

Aktuális Információk

Halálos kimenetelű munkabalesetet próbált eltitkolni egy férfi, szabadságvesztésre ítélték

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/halalos-kimenetelu-munkabalesetet-probalt-eltitkolni-egy-ferfi-szabadsagvesztesre-iteltek-20240208.html

A Kazincbarcikai Járásbíróság két év, végrehajtásában öt év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt egy férfit, aki megpróbált eltitkolni egy munkabalesetet, amelynek sértettje másnap elhunyt – közölte csütörtökön az MTI-vel a Miskolci Törvényszék sajtóosztálya.

A tájékoztatás szerint a vádlott által vezetett cég a BorsodChem Zrt. területén bérelt raktárépületet, melyen a bérlő nem végezte el a karbantartási és állagmegóvó munkákat, így a csarnok aljzatán gödrök és víznyelők voltak, emellett a megfelelő világítás sem volt biztosított. Mint írták, 2018 november közepén egy másik cég dolgozói – köztük a néhai sértettel – állványozási munkát végeztek, melyet a vádlott irányított és felügyelt a baleset napján.

A munkanap végén a sértett egy társával állványcsöveket pakolt a raktárépületben, amire a vádlott utasította, aki sem a munkafolyamatot, sem azt nem ellenőrizte, hogy a dolgozók viselik-e a munkavédelmi eszközöket. A sértetten saját elhatározására ekkor már nem volt fejvédő sisak, pakolás közben elesett és beütötte a fejét. Később kollégája észlelte, hogy eszméletlenül, véres arccal fekszik a földön – írták. A közlemény szerint a vádlott miután értesült a történtekről és látta a sértett állapotát, annak érdekében, hogy eltitkolja a balesetet, nem hívott mentőt, és azt a munkavállalóknak is megtiltotta. A sértett szintén ott dolgozó fiát szólította fel, hogy vigye be a kórházba édesapját, aki a balesetben többszörös koponyatörést és agyzúzódást szenvedett. A férfi a kórházba szállítás másnapján elhunyt – közölték.

A bíróság a terheltet halált okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége és segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt ítélte el, emellett hat évre eltiltotta minden olyan foglalkozás gyakorlásától és egyéb tevékenységtől, melynek keretében ügyvezetői tevékenységet végez.

A közlemény alapján a büntetés kiszabásakor a bíróság figyelembe vette a terhelt büntetlen előéletét, a neki fel nem róható időmúlást és a sértetti közrehatást.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség súlyosítás érdekében jelentett be fellebbezést, a vádlott és védője pedig három munkanapot tartottak fenn a jogorvoslati nyilatkozat megtételére – írták.

Aktuális Információk

Egy hónapban 30 napból 28-at dolgoztak a vendégmunkások – lesz változás a magyar munkajogban?

forrás: https://www.hrportal.hu/c/egy-honapban-30-napbol-28-at-dolgoztak-a-vendegmunkasok-lesz-valtozas-a-magyar-munkajogban-20240205.html

A nagy port felverő vendégmunkás esetek nyomán felszínre került, hogy a magyar munkajog lehetőséget ad végletesen rugalmas munkaidő-beosztásokra. A 24.hu cikke szerint a kormány már egyeztet az érintettekkel a várható szabályváltozásokról.

A salgótarjáni Bumchun Precision Hungary Kft. egyik volt munkatársa arról számolt be a 24.hu-nak, hogy az üzemben dolgozó kirgizisztáni vendégmunkások egy hónapban 30 napból 28-at dolgoztak 12 órában és kizárólag éjszakai műszakban.

A közelmúltban több olyan eset is napvilágot látott, amikor a helyi dolgozók vagy szakszervezeti képviselők elbeszélése alapján kelet-ázsiai vendégmunkásokra cserélték le a magyar munkavállalókat, azokat, akik korábban a külföldieket betanították. A dolgozói beszámolók a létszámleépítések fő okát rendszerint annak tulajdonítják, hogy a külföldiek túlmunkára való hajlandósága nagyobb, mint a hazaiaké. A gyárakban történtek rávilágítanak arra: hazánkban egyedi problémát okoz az is, hogy a magyar jog lehetőséget ad végletesen rugalmas munkaidő-beosztásokra.

Az Európai Szakszervezeti Intézetnél (ETUI) azt állapították meg, hogy a munkaidőkereteket, a túlóra-szabályozásokat az Európai Unióban sehol sem alkalmazzák annyira extrém módon, mint Magyarországon, ahol a jogszabályi és gazdaságpolitikai környezet a munkaerő kiszolgáltatottságára épít.

Az is felszínre került, hogy mennyire liberális szabályok vonatkoznak idehaza a munkaerő-kölcsönzésre, így például a munkaviszony megszüntetésére is. Semmilyen Mt.-beli tételes munkaidő-szervezési szabályt nem sért meg az a hazai termelőüzem, amely adott hónapban 30-ból 29 napon át, akár napi 12 órás – külön megállapodás szerinti munkaközi szünettel együtt 13 órás – munkarendben dolgoztat egy operátort, feltéve, hogy például többműszakos a munkáltató tevékenysége és hosszabb munkaidőkeretet alkalmaz. Sőt, a törvény azt is lehetővé teszi, hogy a munkáltató ugyan a munkaidő-beosztásban megjelöli a heti pihenőnapot, de ténylegesen nem adja ki azt.

Magyarországon több száz ezres munkavállalói tömeget érinthetnek az ilyen munkaidő-beosztások – magyarázta a lapnak Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke. „Azt tapasztaljuk, hogy amióta a magyar dolgozók elbocsátását érintő esetek napvilágra kerültek, a kormány elkezdett aktívan egyeztetni a vendégmunkásokat érintő szabályozási kérdésekről. A téma napirendre kerül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumnak (VKF) havi ülésein, ahol a döntéshozók rendszeres párbeszédet folytatnak a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. A következő hetekben, hónapokban sorozatban jöhetnek majd ki a vonatkozó részletszabályok” – adott tájékoztatást a háttérben zajló folyamatokról a Munkástanácsok alelnöke. A szakember szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy a kabinet a munkajogi szabályozáson nem fog módosítani a vendégmunkástörvény átírásakor.A kabinet a munkajogot továbbra sem elsősorban a szociális biztonsági normák, hanem a GDP-növekedés és a foglalkoztatásbővítés eszközeként kezeli. A „szent tehenek” megmaradnak, így például a munkaidő-szabályozást sem fogják érdemben átalakítani – vetítette előre.

Máriás Attila, a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda vezető munkaügyi tanácsadója szintén úgy látja: a kormány nem munkajogi, hanem etikai jellegű szabálymódosításokat tesz majd, amikor a munkáltatók harmadik országbeli dolgozókra cserélik a rendelkezésre álló magyar munkaerőt. Létszámcsökkentés esetén a munkaadó jogosultsága eldönteni, hogy kiket küld el, arra viszont nincs semmilyen kifejezetten – a munkáltatókat és nem az engedélyeztetésben közreműködő szakigazgatási szerveket kötő – szabály, hogy a foglalkoztatásnál a magyarokat előnyben kellene részesíteni.

Jelenleg a szabályozás egyik fő kihívása etikusan megfogalmazni azt, hogy létszámcsökkentés esetén a magyar munkavállalókat ne lehessen előre tolni, miközben az előírás a harmadik országbelieket nézve se legyen diszkriminatív, ne sértse az uniós normákat vagy egyéb nemzetközi jogi vállalásainkat. Egyébként e körben az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a harmadik országbeliek foglalkoztatása határozott idejű munkaszerződéssel történik, melynek megszüntetése lényegesen nehezebb, mint a magyar munkavállalókkal kötött határozatlan idejű munkaszerződéseké – húzta alá.

Kérdéseket vet fel az is, hogy vajon ki fogja ezt ellenőrizni? Az elmúlt több mint egy évtized során leépültek a hazai munkaügyi és munkavédelmi hatóságok. Az intézményrendszer folyamatosan átalakult, forráskivonásokkal, létszámleépítésekkel szembesült. A folyamatot a Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2015-ös megszűnése tetőzte be. Arról, hogy hányan dolgoznak jelenleg a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnál, nincsenek nyilvános adatok – mondta Szabó Imre Szilárd, hozzátéve, hogy önmagában az is mutatja a probléma súlyosságát, hogy az adatok nem transzparensek. A munkavédelmi hatóság karcsúsításon esett át, szinte már csak papíron létezik. A szankciórendszer annyira gyenge, a kiszabott bírságösszegek pedig annyira csekélyek, hogy a munkaadók számára messze nem elrettentő erejűek – nyomatékosították a szakértők.