Mit tehetünk a munkahelyi elmagányosodás ellen?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/mit-tehetunk-a-munkahelyi-elmaganyosodas-ellen-20240606.html

Egy felmérés szerint a felsővezetők 30%-a számol be az elszigeteltség érzéséről, a fiatalok pedig kétszer nagyobb valószínűséggel érzik magukat magányosnak a munkahelyükön, mint idősebb kollégáik. De mit tehet egy munkahely, segítsen ezt leküzdeni?

A barátságok és a befogadás elősegítik, hogy elkötelezettebbek, produktívabbak és kreatívabbak legyünk, jobban érezzük magunkat munkahelyünkön és csökkenhet a fluktuáció is. A mentalhealth-uk.org kutatása szerint minden ötödik ember magányosnak érzi magát a munkahelyén, és 23%-uk állítja, hogy a magányosság hatással volt a mentális egészségére.  A HR News cikke azt szedte össze, kiket érinthet a munkahelyi magány és mit lehet tenni ellene.

Kiket érint a magány?

A magányosságot gyakran félreértik, mint az egyedüllétet, de ez nem ilyen egyszerű. Vannak, akik elégedettek a magányban, míg mások akár társaságban is elszigeteltnek érzik magukat

A munkahelyi magány valós veszélyt jelent, és a kezdő pozícióktól a vezérigazgatókig bárkit érinthet, de a ranglétrán felfelé lépdelve egyre magányosabbá válhatunk.  A Deloitte tanulmánya szerint a felsővezetők 30%-a számol be az elszigeteltség érzéséről, ami abból adódik, hogy mindig erőt és bizonyosságot kell sugározniuk, nincsenek emberek, akikhez fordulhatnának, vagy a döntéshozatallal járó nyomás miatt. Ez a vezetők körében tapasztalható magányosság jelentős következményekkel járhat, nemcsak a jólétükre, hanem arra is, hogy képesek-e hatékonyan kapcsolódni a csapathoz. Bár az otthonról történő munkavégzés sokak számára kényelmesebb lehet, a Kadence felmérése szerint a 18-34 éves munkavállalók 67%-a mondta azt, hogy az otthonról történő munkavégzés miatt nehezebbnek találta a barátkozást és a kollégákkal való kapcsolattartást.  A mentalhealth-uk.org szerint a fiatalabb munkavállalók (18-24 évesek) kétszer nagyobb valószínűséggel érzik magukat magányosnak a munkahelyükön.

Miért fontos a magány?

Egyértelmű kapcsolat van a magány és a rossz mentális és fizikai egészség között. Az elszigeteltség érzése fokozhatja a stressz-szintet, ami hozzájárulhat az inaktivitáshoz, a rossz alvásminőséghez, a kiégés magasabb arányához, valamint a depresszió és a szorongás érzéséhez a munkavállalók körében. A magányosság csökkent termelékenységhez, kreativitáshoz és teljesítményhez vezethet, mivel a magányos egyének kevésbé érezhetik magukat motiváltnak és elkötelezettnek a munkafeladataikban, ami hatással van mind saját magukra, mind a cégre. Azok a munkavállalók, akik úgy érzik, hogy elszakadtak a kollégáiktól, valószínűleg elégedetlenek a munkájukkal, napokat hagynak ki a munkából, és nagyobb valószínűséggel hagyják el a munkahelyüket.

Hogyan küzdhetnek a munkahelyek a magány ellen?

A távmunkások, a munkahelyi és családi kötelességekkel egyensúlyozó  egyedülálló szülők és a kisebbségi háttérrel rendelkező alkalmazottak hajlamosabbak lehetnek az elszigeteltség érzésére olyan tényezők miatt, mint a fizikai távolság, a támogató rendszerek hiánya, vagy a kulturális különbségek és a kiközösítés.

Szolidaritás

A pozitív munkakultúra, amely értékeli a befogadást és az együttműködést, elismeri a tehetséget és megbecsüli a munkatársakat, erősíti az összetartozás és a céltudatosság érzését, csökkentve ezzel a magányosság valószínűségét. Az alkalmazottak erőfeszítéseinek megbecsülése ugyanolyan fontos, mint az eredmények ünneplése.

Minden hang számít

Mindannyian profitálhatunk egy olyan munkakörnyezetből, amely megmutatja, hogy minden hang számít, és hogy mások törődnek vele. Az emberek azt akarják érezni, hogy törődnek velük. Teremtsünk olyan támogató légkört, ahol mindenki nyugodtan kifejezheti érzéseit és megoszthatja tapasztalatait, hogy elősegítsük a kapcsolatokat és bizalmat építsünk a csapattagok között. Kezdjük a személyes megbeszéléseket ellenőrző megbeszélésekkel, és tartsuk nyitva az ajtót a dolgozók számára, hogy elérjék.

Mondjuk nemet a toxikus munkahelyi környezetre

A mérgező munkahelyi környezet kialakulásának megelőzése, valamint a konfliktusok és a kirekesztés elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy figyeljünk az olyan negatív viselkedési formákra, mint a durvaság, a zaklatás, a mikroagresszió vagy a zaklatás. Az ilyen problémák azonnali kezelése javíthatja a csapatszellemet, és biztosítja, hogy minden alkalmazott úgy érezze, hogy tisztelik és odafigyelnek rá.

Társalgási és együttműködési lehetőség

Teremtsünk interaktív légkört és fizikai teret a kollégák közötti barátságok kialakulásának elősegítésére

Mentorálás és a fordított mentorálás

A társak támogatását célzó program bevezetése elősegíti a munkavállalói kapcsolatok kialakulását. Az alkalmazottak szakmai barátságok kialakítására való ösztönzése megnyitja az ajtót az együttműködés, a készségek és a szakértelem cseréje, valamint a jobb megértés előtt is. A mentorálás és a fordított mentorálás lehetővé teszi az emberek számára, hogy új készségeket fejlesszenek, és hogy egy másik személytől tanuljanak.

Óvakodjunk a „mi itt egy család vagyunk” kultúrától!

A vezetők évek óta próbálják eladni az alkalmazottaknak azt az elképzelést, hogy „egy nagy család vagyunk”, de ez azt jelenti, hogy gyakran valószínűleg túl sokat kérnek az alkalmazottjaiktól. Törekedjünk egy olyan középútra, ahol tartalmas kapcsolatokat ápolunk a kollégákkal, de megtartjuk a személyes határokat!

Felvehetem titokban, ha a főnököm bűncselekményre utasít vagy fenyeget?

forrás: https://www.economx.hu/belfold/hangfelvetel-titokban-munkahely-fonok-buncselekmeny.789019.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

Bár a szigorú jogszabályok szerint minden hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személyek hozzájárulása szükséges, bizonyos esetekben, szűk körben mód van rá, hogy jogi következmények nélkül készítsünk rejtett hangfelvételt.

A képmáshoz és hangfelvételhez való jog a személyiségi jogok körébe tartozik, a Polgári törvénykönyv szerint nem csupán a hangfelvétel felhasználásához, hanem már az elkészítéséhez is az érintett személy hozzájárulása szükséges, ennek hiányában megvalósulhat a személyiségi jog megsértése.

A Bírósági Döntések Tára 2011. 2442. szerint ugyanakkor nem minősül visszaélésnek a képmás, vagy hangfelvétel készítése, avagy felhasználása, amennyiben arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből, vagy jogos magánérdekből kerül sor.

Ugyanakkor feltétel, hogy a képmás, vagy hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet.

Közérdek vagy jogos magánérdek

Az Economx megkeresésére a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője elmondta: ha valaki jogsértő módon készít, vagy használ fel hangfelvételt, akkor akár sérelemdíj fizetésére is kötelezhető.

Barta Péter szerint a hozzájárulás lehet akár kifejezett, írásbeli vagy szóbeli beleegyezés, ám akár olyan magatartás is, amiből egyértelmű, hogy a másik fél nem ellenzi a felvételt. Fontos azonban, hogy a felvételhez való hozzájárulás nem jelenti automatikusan a felhasználásba, például a nyilvánosságra hozatalba történő beleegyezést is.

Nem minősül visszaélésnek, ha a dolgozó titokban felveszi azt a beszélgetést, ahol a vezető arra utasítja őt, hogy a cég házipénztárában lévő készpénzt a céges széfből vegye ki és vásároljon rajta a főnök lakásába egy drága kanapét. Vagyis, ebben az esetben bizonyítható, hogy a felvétel közérdekből vagy jogos magánérdekből történik.

A fentiek mellett a titkos hangfelvétel készítése adatvédelmi (GDPR) jogsértést is megvalósíthat, hiszen a másik fél hozzájárulása nélkül készül a felvétel. Emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság akár adatvédelmi bírságot is kiszabhat, azonban a jelenlegi gyakorlat alapján magánszemélyekkel szemben nagyon ritkán szabnak ki ilyen bírságot.

Felhasználása egy polgári perben

A titokban készített hangfelvétel bírósági eljárásban való felhasználása esetén különbséget kell tenni a polgári perben és a büntetőeljárásban történő felhasználás között.

Míg polgári perekben a jogsértő módon beszerzett bizonyíték csak kivételesen, az eset összes körülményének bírósági mérlegelése alapján használható fel, addig a büntetőeljárásokban szabadon felhasználható bizonyítási eszköznek számít egy titokban készített hangfelvétel is.

Ez ugyanakkor nem jelenti, hogy egy külön polgári perben ne lehetne személyiségi jog megsértésének megállapítását és sérelemdíj megfizetését kérni ugyanennek a hangfelvételnek az elkészítés és felhasználása miatt.

A hulladékot égető szomszéd

A Kúriát is megjárta az az ügy, amikor valaki fényképeket készített arról, hogy a szomszédja szabálysértő módon hulladékot éget, eljárás indult és a szomszédot meg is büntették. Utóbbi visszaperelte a fotózó szomszédot, a személyiségi-, és adatvédelmi jogok megsértése miatt. A Kúria szerint azonban a hatósági eljárásokban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja, a felvétel pedig csak ez miatt lett felhasználva. 

Általánosságban elmondható, hogy a jogsértő módon szerzett bizonyíték nem használható fel polgári perben. Azonban kivételes esetekben a bíróság mégis figyelembe veheti azt: így például egy titkos hangfelvétel a bizonyíték arra, hogy a munkavállaló munkaszerződésének felmondására jogellenesen került sor (mert a hangfelvételből kiderül, hogy a munkáltató megfenyegette őt) akkor erre a hangfelvételre a bíróság hivatkozhat a döntése során.

Fontos szempont az is, hogy a bírók akkor is megismerik a jogsértő módon készített hangfelvételt (mert például azt a felperes mellékeli a keresetlevélhez), ha arról később megállapítják, hogy nem használható fel a perben. Ilyenkor a felvétel tartalma a bírók ügyről alkotott véleményét annak ellenére befolyásolni fogja, hogy az adott bizonyítékot ki kell rekeszteni a bizonyítékok közül.

A titokban készített hangfelvétel tehát hatással lehet az ítéletre, még akkor is, ha a jogsértő jelleg miatt a bíróság „hivatalosan” nem is veszi figyelembe bizonyítékként.

A Bírósági Döntések Tára 2009. 2126-ban ez áll:„Nem hivatkozhat sikerrel alanyi jogsértésre – hangfelvételével való visszaélésre – a fél, ha e jogérvényesítéssel valótlan, hamis tényállítását akarja leplezni, és az igazságot tartalmazó nyilatkozatának a felhasználását kívánja személyiségi jogvédelem tárgyává tenni.”

Büntetőjogi vonatkozások

Titkos hangfelvétel készítése önmagában nem bűncselekmény. Ha viszont valaki mások becsületének megsértése céljából készít hamis felvételt, akkor bűncselekményt valósít meg.  A titokban készített hangfelvétel – szemben a polgári perekkel – a büntetőeljárásban szabadon felhasználható bizonyítási eszközként, amelynek végső soron ügydöntő jellege is lehet.

Például, elítélhető a vádlott egy olyan titkos hangfelvétel alapján, amely egy munkahelyi zaklatás történéseit rögzíti.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a felvétel rögzítése és felhasználása jogszerű volt. Egy külön polgári perben megállapíthatóak ennek esetleges következményei (például a felvételt titokban készítőnek sérelemdíjat kell fizetnie a másik fél számára).

Az egyedi körülményeket kell mérlegelni

Az általános elhatárolás nem egyszerű, a bíróságok a konkrét esetek egyedi körülményeinek mérlegelését követően, a törvény szövege és a bírói gyakorlatban kidolgozott iránymutatások alapján döntik el, hogy történt-e jogsértés.

Valóban egyszerűbb lenne, ha minden hozzájárulás nélkül készített hangfelvétel jogsértő lenne, azonban ez bizonyos esetekben méltánytalan és igazságtalan helyzetet eredményezne (a már említett klasszikus eset, amikor a munkavállaló csak azért veszi fel titokban a főnökével folytatott beszélgetést, hogy később bizonyítani tudja, hogy bűncselekmény elkövetésére kapott utasítást).

A fentiek vonatkozásában a jog nem tesz különbséget a családon belül és a más kontextusban készített felvételek között. Sok múlik az egyes esetek sajátosságain és a bíróságok egyedi mérlegelésén.

Bár ez okozhat némi bizonytalanságot, ez nem eredményez nagyfokú kiszámíthatatlanságot, mert a korábbi bírósági döntésekből kiolvashatóak azok a szempontok, amiket a bíróság mérlegelni szokott – hangsúlyozta végezetül Barta Péter.

Hogyan hat az ingázás a dolgozók mentális egészségére?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/hogyan-hat-az-ingazas-a-dolgozok-mentalis-egeszsegere-20240404.html

A reggeli csúcsforgalom okozta bosszankodás mellett számos tényező nehezíti meg a mindennapjait azoknak, akik ingáznak a munkahelyükre. A szakértő összeszedte, melyek ezek és hogyan hatnak a mentális egészségünkre.

Mindenki állt már a kocsival a hosszú sorban a dugóban, és azon tűnődött, vajon időben odaér-e a munkahelyére, lekési-e a gyereke fekvési idejét, vagy hogy lesz-e energija vacsorát főzni. A munkába járás gyakran megviseli a mentális egészségünket.

A nagy többségünk még mindig autóval jár munkába, és ez azt jelentheti, hogy gyakoriak a dugók és a balesetek. Ezek próbára teszik a türelmünket és szorongani kezdünk, még mielőtt megérkeznénk a munkahelyünkre.

A HR News cikkében Tracy Hill, a Car Mats UK marketingmenedzsere azt vizsgálta meg, hogy a napi ingázás milyen hatással van a mentális egészségünkre, és hogyan tudjuk ezt minimalizálni.

Szorongás

A szorongás az egyik legnagyobb probléma a munkába járással kapcsolatban. Még ha ez olyasmi is, amit minden egyes nap megteszünk, akkor is gyötörhet a bizonytalanság: mi van, ha dugó lesz, késni fog a vonat, lerobban az autó?

Egyszerű és rutinszerű feladatnak kellene tűnnie, de minden alkalommal, amikor elhagyjuk a házat, szembesülünk ezekkel a kérdésekkel, és ezek aztán hatással lehetnek a nap további részére.

Gondot okozhat a munkahelyen, elveheti az értékes családi időt, vagy tönkreteheti az egyéb terveket, így érthető, hogy nagy hatással van az emberekre. Még ha nem is használunk tömegközlekedést, akkor is úgy érezhetjük, hogy az ingázás során nem mi irányítunk, mert annyi minden befolyásolja, hogy mikor érünk be munkahelyünkre.

Depresszió

A depresszió részben az ingázás okozta küzdelmekből is fakadhat, mivel nagyon gyakran veszteségérzettel nézünk szembe. Elveszítjük a családunkkal töltött időt, lemaradhatunk egy megbeszélésről, vagy elveszíthetjük a saját magunkra szánt időt, amikor pihenhetnénk vagy elmehetnénk az edzőterembe.

A stresszes ingázás azt is eredményezheti, hogy kimerültnek érezzük magunkat, és csökkentheti a morált, márpedig ezek mind hozzájárulhatnak a depresszió érzéséhez.

Magányosság

A legtöbben egyedül utazunk munkába, és ez nagyon magányos élmény lehet, még egy zsúfolt vonaton is. Nincs kivel beszélgetnünk, és nagyon kevés a figyelemelterelő tényező, így ez negatív érzésekhez és magányhoz vezethet. Naponta akár több órát is ingázhatunk, így természetes, hogy ezeket a hangulatokat nagyon nehéz lesz lerázni magunkról.

Termelékenység

Mind a munkáltatók, mind a munkatársak is nyomon követhetik az ingázás és a termelékenység csökkenése közötti kapcsolatot. Az emberek órákat tölthetnek a napjukból azzal, hogy a munkahelyükre utaznak, amikor más, produktívabb dolgokat is csinálhatnának, különösen, ha emiatt aztán elkésnek.

A stresszes ingázás azt is jelenti, hogy a munkavállalók zaklatottan, fáradtan vagy dühösen érkeznek a munkahelyükre, és eltarthat egy ideig, amíg el tudnak kezdeni foglalkozni a napi teendőikkel.

Távmunka

A távmunka egy olyan megoldás, amely mindenki számára megoldást jelenthet. A munkavállalók jobb lelkiállapotban kezdhetnek bele a munkába, egész nap dolgozhatnak anélkül, hogy aggódnának a késés miatt, és a lehető legtöbbet hozhatják ki a személyes idejükből is.

Ugyanakkor a távmunkának is megvannak a hátrányai. Ha az alkalmazottak olyan hibrid modellben dolgoznak, amely megköveteli, hogy legalább az idő egy részében bemenjenek az irodába, az fokozhatja az ingázás okozta stresszt, mivel ez egy kevésbé megszokott minta.

Autós kényelem

Ha a munkába járás mégis szükséges, akkor fontos, hogy az utazás a lehető legkényelmesebb és legélvezetesebb legyen. A zene nagy szerepet játszhat ebben, mivel számos tanulmány kimutatta, hogy képes csökkenteni a depresszió és a szorongás hatását. A hallgatott zene típusa is befolyásolhatja a hangulatot, így ha valami megnyugtatót választunk, az csökkentheti a stressz-szintet.

A koronavírus miatti lezárások alatt sokan megszokták, hogy otthon vannak a kutyáikkal, és a kutyák is nagyon élvezték, hogy velük vagyunk. Kutatások bizonyítják, hogy a kutyák nagyon hatékonyan csökkentik a szorongást és a stresszt, és elősegítik a pozitív  közérzetet okozó hormonok termelődését, így a kutyák munkába hozatala nagyszerű módja lehet a mentális egészség erősítésének.

Akinek kellett már rendszeresen ingáznia, tudja, mennyire nehéz feladat lehet. Fontos, hogy megtaláljuk azokat a módokat, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy az ingázás minél kevesebb negatív élményt okozzon és ne befolyásolja munkahelyi teljesítményünket, se a személyes életünket.