Kiégés, bizonytalanság, csendes felmondás: mi történik most a munkahelyeken?

forrás: https://mubi.hu/hirek/kieges-bizonytalansag-csendes-felmondas-mi-tortenik-most-a-munkahelyeken

A dolgozók egyre fáradtabbak, bizonytalanabbak és kiégettebbek: friss kutatások szerint rekordalacsony szintre zuhant a munkavállalói bizalom, miközben drasztikusan nő a burnout jelenléte a munkahelyeken.

A dolgozók egyre fáradtabbak, kiégettebbek és bizonytalanabbak a munkahelyük jövőjével kapcsolatban. Miközben a vállalatok a hatékonyságot próbálják növelni, sok munkavállaló már csak túlélő üzemmódban működik. A probléma nemcsak emberi, hanem komoly üzleti kockázat is.

A Glassdoor friss kutatása szerint a kiégés említése 65 százalékkal nőtt egy év alatt, miközben a munkavállalói bizalom történelmi mélypontra zuhant – írja a HR Dive.

Egyre több a kiégett dolgozó

A Glassdoor kutatása szerint a dolgozók ma már két és félszer gyakrabban említik a kiégést munkahelyi értékeléseikben, mint a pandémia előtti időszakban.

A háttérben több tényező áll:

  • folyamatos bizonytalanság,
  • leépítésektől való félelem,
  • túlterheltség,
  • állandó változások,
  • növekvő elvárások,
  • és az, hogy sok helyen egyszerűen túl sok adminisztráció nehezedik a munkatársakra.

A kiégés pedig nemcsak hangulati probléma. A kutatás szerint azok a dolgozók, akik kiégésről számoltak be jóval rosszabbra értékelték a munka-magánélet egyensúlyát, kevésbé ajánlanák a munkahelyüket másoknak, és a vezetőség teljesítményét is sokkal negatívabban látták.

Már nem bíznak a jövőben a dolgozók

A kutatás egyik legriasztóbb adata, hogy mindössze a munkavállalók 43,8 százaléka látja pozitívan cége következő fél évét. Ez rekordalacsony bizalmi szint.

A bizonytalanságot erősíti:

  • a gazdasági helyzet,
  • az energiaárak növekedése,
  • a leépítési hullámok,
  • valamint az AI és az automatizáció körüli félelem is.

Különösen rossz a helyzet a technológiai szektorban, de az egészségügyben, médiában és nonprofit területen is erősen nőtt a kiégés jelenléte.

A „csendes bent maradás” korszaka jön?

Érdekes fordulat, hogy miközben sok dolgozó kiégett, mégsem vált munkahelyet. Ennek oka egyszerű: félnek a bizonytalan munkaerőpiactól.

A Gallup szerint a munkavállalók ma „nyugtalanok, de mozdulatlanok”: elégedetlenek, mégis maradnak.

Ez a cégek számára különösen veszélyes állapot, mert bár fizikailag bent vannak az emberek, de mentálisan már rég nincsenek jelen. A szakirodalom ezt nevezi egyre gyakrabban „quiet crackingnek”, vagyis csendes belső szétesésnek.

A kiégés brutális pénzügyi veszteséget is okoz

A kiégés ára nemcsak emberi oldalról hatalmas.

Egy 2026-os összesítés szerint a burnout évente akár több millió forintos veszteséget is okozhat munkavállalónként a csökkenő teljesítmény, hibák, fluktuáció és motivációvesztés miatt.

A legnagyobb probléma ráadásul nem a hiányzás, hanem az úgynevezett „presenteeism”: amikor valaki bent ül a munkahelyén, de már teljesen kimerült és csak töredék teljesítményt nyújt.

Nem mindig a fizetéssel van a legnagyobb baj

Sok vezető elsőre a bérekre gondol, pedig a kutatások szerint a dolgozók számára egyre fontosabb:

  • az átlátható működés,
  • a kiszámíthatóság,
  • a normális kommunikáció,
  • a túlterhelés csökkentése,
  • valamint az, hogy ne káoszban kelljen dolgozniuk.

Az adminisztrációs terhek, a szétszórt dokumentumok, az elfelejtett határidők és az állandó tűzoltás hosszú távon mentálisan is felőrli a munkatársakat.

A digitális működés ma már nem kényelmi kérdés

Sok vállalat még mindig Excel-táblákban, e-mailekben és papírok között próbál működni. Ez nemcsak lassú, hanem rendkívül stresszes is a dolgozók számára.

Egy jól működő digitális rendszer viszont:

  • leveszi az adminisztrációs terhek egy részét a kollégákról,
  • átláthatóbbá teszi a működést,
  • automatikusan figyelmeztet a lejáratokra és hiányosságokra,
  • és csökkenti a folyamatos kapkodást.

Sok magyar munkahelyen még mindig ott lapul a rákkeltő veszély

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/sok-magyar-munkahelyen-meg-mindig-ott-lapul-a-rakkelto-veszely-20260604.html

A munkavállalók egészségének védelme érdekében zéró toleranciát sürget az ÉVOSZ a szakszerűtlen azbesztkezeléssel szemben. A szervezet szerint a régi épületekben megbúvó rákkeltő anyag bontása és elszállítása csak megfelelő engedélyekkel és szigorú biztonsági előírások mellett történhet.

A biztonságos és ellenőrzött azbesztmentesítés érdekében az építőipar felelős szereplőinek, jogalkotóknak és az ellenőrző hatóságoknak a közös fellépését szorgalmazza az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) Munkavédelmi Tagozata – közölte az ÉVOSZ az MTI-vel.

A közleményben kiemelték, hogy az azbeszttartalmú anyagok bontása, szállítása és ártalmatlanítása kiemelt társadalmi felelősséggel jár, a szakszerűtlen és ellenőrizetlen azbesztkezelés beláthatatlan, évtizedekre kiható egészségügyi és környezeti kockázatokat jelent.

A meglévő épületállomány korszerűsítése és az azbeszttartalmú kőzúzalék útépítésnél történő használata egyaránt rámutat arra, hogy az azbesztmentesítés megkerülhetetlen és azonnali odafigyelést igénylő feladat a magyarországi építőiparban – tették hozzá.

A közleményben emlékeztettek, hogy

az azbeszt a 20. században sokáig „csodaanyagnak” számított az építőiparban a tűzállósága, a hang- és hőszigetelő képessége miatt. Jelenleg azonban már ismert, hogy mikroszkopikus rostjai belélegezve rendkívül veszélyesek és rákkeltő hatásúak.

Bár az anyag felhasználása már tilos, a meglévő épületekben, palatetőkben, hullámpalával fedett építményeknél, szigetelésekben, csővezetékekben még mindig hatalmas mennyiségben van jelen. Veszélyessé akkor válik, ha megbontják, törik vagy darabolják.

Mindezek miatt az ÉVOSZ Munkavédelmi Tagozata az azbesztkezelés és -mentesítés szabályozásában és gyakorlatában három fókuszpontot –

  1. munkaegészségügy,
  2. munkavédelem
  3. és környezetvédelem

– határozott meg. A munkaegészségügy kapcsán rámutattak, hogy a sérült vagy szakszerűtlenül megbontott azbesztből a levegőbe kerülő rostok akár 15-30 év lappangási idő után is gyógyíthatatlan betegségeket (tüdőrákot, rosszindulatú mellhártya-daganatot) okozhatnak.

A munkavállalók és a környezetben élők egészségének védelme érdekében zéró toleranciát kell hirdetni a kiporzással járó, szakszerűtlen bontási és anyagkezelési gyakorlatokkal szemben. Fontos a kockázatnak kitett dolgozók folyamatos egészségügyi szűrése és a prevenció.

A munkavédelem témakörében jelezték, az azbesztmentesítést végző szakemberek egészsége érdekében elengedhetetlen egyebek mellett a megfelelő védőfelszerelések (speciális védőruházat, maszkok) használata és a munkaterület levegőjének folyamatos monitorozása.

A feketegazdaság, a kontárok és a megfelelő engedéllyel, illetve gépparkkal nem rendelkező kivitelezők kiszűrése ezen a területen szó szerint életbevágó

– fogalmazott közleményében a szakszövetség.

A környezet védelmét tekintve pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy az azbeszttartalmú anyagok bontásából származó törmelék kiemelten veszélyes hulladéknak minősül. Ezért az ÉVOSZ Munkavédelmi Tagozata szorgalmazza a hulladék útjának szigorú, zárt láncú nyomon követését a bontás helyszínétől egészen a speciális hatósági engedéllyel rendelkező lerakókig.

Egyúttal hozzátették, fontos, hogy azbeszttartalmú építmények bontását, elszállítását és tárolását csak ezen tevékenységre jogosult vállalkozásokkal végeztessék el.

Az ÉVOSZ az MTI érdeklődésére jelezte, a mentesítés több évet vehet igénybe, de hozzátették, hogy ha az azbesztet tartalmazó építményeket nem bontják meg, nem veszélyesek.

A jó munkahely az egészségre is pozitív hatással lehet

forrás: https://hrdoktor.blog.hu/2026/05/18/a_jo_munkahely_az_egeszsegre_is_pozitiv_hatassal_lehet

Hogyan függ össze a munkáltató cég eredményessége a munkavállalóinak egészségi állapotával, testi-lelki jóllétével?

Nem mindegy, hol dolgozunk: a munkahely az egészségünkre is hatással van

Minden munkavállaló tapasztalhatja, hogy az egészségi állapotának szempontjából sem mindegy, hol dolgozik, nemcsak az adott munkahelyi körülmények, az ott rá ható stressz mértéke, hanem a munkáltatóknak az egészségvédelem iránti elköteleződése miatt is. Ezt a szubjektív benyomást egy, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült friss magyar tanulmány objektív adatok elemzésével is alátámasztotta. Az ELTE Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatói, Bíró Anikó és Elek Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense a Journal of Health Economics folyóiratban megjelent tanulmányban megállapították: a jól menő vállalatok jótékony hatással vannak a korábban sokszor nem diagnosztizált krónikus betegségek felismerésére és a munkavállalók mentális egészségére is. Az elemzés mintegy tízezer magyar munkavállaló 2009 és 2017 közötti adatait vizsgálta, és arra jutott, hogy a termelékenyebb, jobb eredményt elérő, jobban fizető vállalatok jobb foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat és kevésbé stresszes munkakörülményeket kínálnak, többet tesznek dolgozóik krónikus betegségeinek felismeréséért és mentális egészségéért, mint a kevésbé eredményes vállalatok.

Krónikus betegségek megelőzése, időben történő felismerés

Több olyan krónikus betegség van, amelyik súlyos egészségkárosodást okoz, akár halált is okozhat, mégis sokaknál rejtve marad. Például a magasvérnyomás-betegségben becslések szerint akár minden második-harmadik, 30-79 év közötti ember szenvedhet, de az érintetteknek csak a felét kezelik. A diabéteszesek jelentős részét sem diagnosztizálják idejében. Ezért van nagy jelentősége annak, ha a cégek maguk is hozzájárulnak a dolgozóik egészségének megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez: egyfajta béren kívüli juttatásként foglalkozás-egészségügyi ellátást nyújtanak dolgozóiknak. Ez a juttatás a cégek számára 1-2 százaléknyi bérköltségnövekedést jelent, de jelentős pozitív hatással jár.

Az eredmények arra utalnak, hogy ha egy munkavállaló egy „jobb”, sikeresebb, magasabb béreket fizető cégnél kezd dolgozni, onnantól kezdve többször jut el orvoshoz, és több, szív- és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló gyógyszert (köztük vérnyomás- és koleszterincsökkentőt) kezd szedni, több diagnosztikai vizsgálaton vesz részt, és kevesebb mentális betegségek kezelésére szolgáló gyógyszert használ.

A kutatás szerint, ha például egy dolgozó egy mintegy 26%-kal magasabb bért fizető céghez kerül, akkor kimutathatóan, 0,4 százalékponttal nő a valószínűsége, hogy vérnyomáscsökkentőt kap, illetve 0,2 százalékponttal valószínűbb, hogy koleszterinszint-csökkentő szert írnak fel neki, 2 százalékkal nő a háziorvosi ellátás és a diagnosztikai ellátás (különösen a röntgendiagnosztika) igénybevétele, míg a kórházba kerülés valószínűsége nem emelkedik.  Mindennek hátterében egyrészt az ezeknél a vállalatoknál alaposabb foglalkozás-egészségügyi ellátás és az alacsonyabb a munkahelyi stressz állhat, ami elősegítheti a krónikus betegségek jobb felismerését és javíthatja a mentális egészséget. A különbséget tovább növelheti a magánegészségügyi ellátás igénybevétele, ami egyre elterjedtebbé válik.

A munkavállalói jóllét ma már versenyelőny

A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a sikeresebb, nagyobb juttatásokat nyújtó vállalatok által biztosított jobb egészségügyi szolgáltatások számos előnnyel járnak a cég számára is. Felerősítik a vállalatok közötti egyenlőtlenségeket, a mentális egészségre gyakorolt ​​jótékony hatásukkal és az egészségügyi szűrővizsgálatokkal is hozzájárulnak munkavállalóik egészségének fenntartásához. Ezzel javítják a munkavállalók jólétét, növelhetik alkalmazottjaik termelékenységét, csökkenthetik a munkahelyi fluktuációt és a munkaerőhiányt is.

A cikk a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakembereinek közreműködésével készült.