Címke: munkahelyi témák, problémák

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/minden-amit-a-munkaalkalmassagi-vizsgalatrol-tudni-kell-20230614.html

Foglalkozásegészségügyi-vizsgálaton az új munkahelyre való belépéskor és aztán meghatározott rendszerességgel mindenki részt vesz, aki szervezett munkavégzés keretében alkalmazásban áll. A munkáltatónak kötelező munkaalkalmassági vizsgálatra küldeni a munkavállalót, akinek pedig meg kell jelennie ezen. Hogy miből áll, milyen költségekkel jár, milyen beutaló kell hozzá, és mi történik, ha valakit nem találnak alkalmasnak, arról Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont orvosigazgatója, a vállalat-egészségügyi divízió vezetője adott információt.

Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat: 

Ha egy cégnél, akár csak egy munkavállaló is van, a munkáltatónak szerződésben kell állnia egy foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval, amely elvégzi az alkalmassági vizsgálatokat. 

A munkavállalók a munkakörben előforduló kockázatok alapján különböző osztályokba sorolhatók: 

A: a legveszélyesebb foglalkozások, például sugárzó vagy rákkeltő anyagokkal dolgozók, kohászok, bányászok.

B: ide tartozik az egészségügyi, vegyipari és a fizikai munkakörök többsége (pl.: építőipar, textilipar, bútoripar, élelmiszer és italgyártás, egészségügyi és szociális ellátás).

C: az ipari, szolgáltató, kutató, számítástechnikai tevékenységgel kapcsolatos fizikai munkakörök, valamint az irodai munkák többsége.

D: ahol nem jellemző a fizikai tevékenység, például kutatás-szervezési, kulturális, oktatási és egyéb adminisztratív munkakörök. 

A munkáltató szerződés alapján küldi a munkavállalókat a jogszabályban pontosan meghatározott különböző alkalmassági vizsgálatokra:

• előzetes: munkába lépés előtt kell, hogy megtörténjen, illetve például kötelező munkakörváltás esetén is, ha az új munkakör nagyobb vagy eltérő kockázatokkal jár

• időszakos: meghatározott időszakonként, általában évente, de bizonyos esetekben gyakrabban kötelező a munkaköri kockázati tényezőktől függően

• soron kívüli: 30 napot meghaladó táppénz, egyes munkabalesetek, egészségkárosodások esetén, vagy ha például nem egészségügyi okból hat hónapot meghaladóan szünetel a munkavégzés (pld. GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság). Ezt a vizsgálatot a munkáltató, a munkavállaló a háziorvos, szakorvos vagy maga a szolgáltató is kezdeményezheti.

• záró: olyan munkakörökben kell elvégezni, ahol valaki például ionizáló sugárzásban vagy rákkeltő anyagokkal dolgozik. A záróvizsgálat célja, hogy megállapítsa, hogy az adott munkakörben érte-e valamilyen egészségkárosodás a munkavállalót, míg a munkáltatónál dolgozott.

Munkaalkalmassági vizsgálat: beutaló

A munkavállalót beutalóval küldi a munkáltató alkalmassági vizsgálatra. Tájékoztatja, hogy melyik foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóhoz kell elmennie, mi a bejelentkezés menete és a vizsgálat tartalma. 

A munkáltató kitölti a jogszabálynak megfelelő nyomtatványt – a beutalót –, amelyen be van jelölve, hogy az adott munkakörben milyen kockázatoknak van kitéve a munkavállaló. Ezek lehetnek fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai és pszichoszociális kockázatok. Például: teheremelés, zaj, por, vegyianyag, képernyős munkavégzés, kullancsveszély stb.

Munkaalkalmassági vizsgálat: miből áll? 

Minden esetben szükséges a belgyógyászati jellegű fizikális vizsgálat (egészségügyi előzmények, esetleges tünetek kikérdezése, bőr, nyálkahártyák, mellkas, tüdő, szív, has, mozgásszervek, idegrendszer általános vizsgálata, vérnyomásmérés) és a látásvizsgálat. Ez kiegészülhet a kockázati tényezők alapján laborvizsgálatokkal, EKG-vel, hallásvizsgálattal, légzésfunkcióval, mellkasröntgennel és szemészeti vizsgálattal. 

Illetve vannak olyan munkakörök, ahol speciális vizsgálatokra van szükség, például ha valaki olyan vegyi anyagokkal dolgozik, melyek egészségkárosodást, mérgezést okozhatnak és végtermékei vérből vagy vizeletből kimutathatóak. Ilyenek például az ólmot, arzént, higanyt, benzolt tartalmazó vegyületek. Bizonyos biológiai kockázatokkal járó munkakörökben az alkalmassági vizsgálathoz kötelező védőoltások kapcsolódnak, amelyeket megelőző céllal meg kell kapniuk a munkavállalóknak, például az egészségügyben, mezőgazdaságban és szennyvízzel dolgozók esetén.

Az alkalmassági vizsgálatok rendjét a munkavédelem, a foglalkozás-egészségügy és a munkáltató határozza meg az adott munkakörre vonatkozóan.

Alkalmassági vélemény

A munkaalkalmassági vizsgálat eredménye egy alkalmassági vélemény, amin három dolog szerepelhet: 

• alkalmas (itt szerepelhet korlátozó tényező vagy kiegészítés – szemüveggel alkalmas, egyéni védőeszközzel alkalmas, éjszakai munkára nem kötelezhető stb.)

• nem alkalmas

• ideiglenesen nem alkalmas.

„Az alkalmassági véleményt a munkáltató kapja meg, amely azonban nem tartalmaz egészségügyi adatot. Ha valaki nem alkalmas, akkor sem közlik a munkáltatóval, hogy ennek mi az oka. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy amennyiben alapos vizsgálat történt, akkor az egészségügyi szolgáltató részéről jó gyakorlat, ha ad a munkavállalónak egy összefoglaló orvosi véleményt az eredmények alapján” – emelte ki Dr. Nagy-László Nóra. „Ebben a vizsgáló orvos leírja, hogy a páciensnél a vizsgálatok alapján milyen esetleges eltéréseket talált, tanácsokkal, javaslatokkal látja el a munkavállalót. Ez tulajdonképpen egy éves kis szűrés, melynek ily módon megelőző, népegészségügyi jelentősége is kiemelhető.” Amennyiben a vizsgálat során kiderül, hogy valakinek például magas a vérnyomása vagy a vérzsírja, vagy éppen szívzöreje van, ezeket időben észlelve megelőzhetőek a komolyabb egészségkárosodások, szövődmények. Az alkalmassági vizsgálatok során akár olyan – akkor még tünetmentes – eltérésekre is fény derülhet, mint például a cukorbetegség, ritmuszavar, pajzsmirigybetegség, mozgásszervi eltérés, de akár daganatos betegség is. Ennek eredményeként – az időben történő kivizsgálásokkal, kezelésekkel – csökken a munkából való kimaradás, keresőképtelenség időszaka is, mely mind a munkavállaló mind a munkáltató számára előnyös.

Az alkalmassági vizsgálatnak kettős célja van, hangsúlyozta az orvosigazgató. Az egyik, hogy az alkalmazott az adott munkakörben el tudja-e látni a feladatát, testi-lelki adottságai alapján képes-e a munkakör betöltésére, a másik szempont pedig az, hogy a munkakörében lévő kockázatok okozhatnak-e számára egészségkárosodást hosszabb-rövidebb távon.

Munkaalkalmassági vizsgálat ára

Mivel a munkáltató számára jogszabály írja elő, ezért a munkaadó finanszírozza a vizsgálat költségét. A munkavállalót munkaidőben kell foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra küldeni, amin kötelező részt vennie. 

Mi történik, ha valakit nem találnak alkalmasnak? 

Abban az esetben, ha valaki „ideiglenesen nem alkalmas”, az azt jelenti, hogy az adott időpillanatban bizonyos okokból nem adható meg számára az alkalmassági vélemény. Ilyen ok lehet például egy éppen zajló fertőző betegség, vagy egy olyan eltérés, ami miatt további szakorvosi vizsgálatra vagy vélemény bekérésére van szükség. Például egy hivatásos gépjárművezető esetében ez lehet kardiológiai, neurológiai, vagy éppen alvásdiagnosztikai vizsgálat.

Szoros együttműködés szükséges a háziorvos részéről is, hiszen a foglalkozás-egészségügyi orvos nem kezdi el a betegség kezelését, ez a háziorvos hatásköre, aki a megkezdett kezelésről, gyógyszerszedésről igazolást állít ki. A munkavállaló ezzel a szakorvosi vagy háziorvosi véleménnyel tér vissza, amikor megkaphatja az alkalmassági véleményt. Az orvos eldöntheti, hogy az alkalmasságot esetleg nem egy évre, hanem időben korlátozva adja ki, vagy konkrét korlátozásokat ír a véleményre. Ilyen lehet például, hogy valaki szemüveggel alkalmas a munkavégzésre, éjszakai műszakot nem végezhet vagy speciális védőeszközzel dolgozhat stb.  Ezek az intézkedések a gondoskodásról szólnak, például egy balesetveszélyes munkakörben a dolgozó és mások biztonsága szempontjából is kulcskérdés lehet a munkavállaló állapota, ahogy a megfelelően viselt egyéni védőeszköz is. 

Ha „nem alkalmas” vélemény születik: az egyik eset, hogy az érintettek elfogadják a véleményt, miszerint az adott munkakörre nem alkalmas, ilyenkor a munkáltató felajánlhat egy másik pozíciót az alkalmazottnak, amire szintén vizsgálatot kell végezni. Ha erre nincs lehetősége vagy szándéka a munkáltatónak, úgynevezett másodfokra lehet elküldeni a munkavállalót. Ilyenkor a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató állít ki egy beutalót másodfokú alkalmassági vizsgálatra, amelyet szakellátó helyek végeznek. Az ő véleményük lesz a döntő a munkaalkalmasság tekintetében. 

Alkalmassági vizsgálat érvényessége

A legáltalánosabb, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos egy évre adja ki az alkalmassági véleményt. Érvényes alkalmassági vélemény nélkül nem dolgozhat a munkavállaló, akár az egy napos lejáratot is büntetheti a munkavédelmi hatóság. „A tapasztalat azonban az – hangsúlyozza Dr. Nagy-László Nóra –, hogy a munkáltatók egyre inkább odafigyelnek erre, és időben elküldik a dolgozókat vizsgálatra”. 

Egyéb vizsgálatok

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók nem csak alkalmassági vizsgálatot végeznek, hanem sok egyéb jogszabályban meghatározott feladatuk is van, amelyben az ellátó a HR-rel és a munkavédelemmel is szorosan együttműködik. Többek között: kockázatértékelésben való részvétel, megfelelő egyéni védőeszközök kiválasztása, elsősegélynyújtók képzése, foglalkozási rehabilitáció – ha valaki például egy betegség vagy baleset után csak más munkakörre lehet alkalmas, ezt segítenek megtalálni a munkáltatóval egyeztetve. Emellett a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában is részt vesznek. Szintén feladatuk a munkahigiénés szemle vagy bejárás, amikor a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató megismerkedik az adott munkahellyel, felméri a munkakörülményeket, javalastokat tesz a kockázatok csökkentésére

A munkáltatóval együttműködve lehetőség van kampányszűrések, egészségnapok és egészségfejlesztési programok kidolgozására, illetve megszervezésére is.

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás ára a munkáltatók számára

Az alapszolgáltatási szerződés éves átalánydíjjal (Ft/fő/év) működik, mely nemcsak az alkalmassági vizsgálatok elvégzését foglalja magában, hanem a fentebb említett egyéb jogszabály által meghatározott alapfeladatokat is. Emellett vannak olyan feladatok, melyekben a jogszabály szerint a szolgáltató csak közreműködik, ezek ellátására a szolgáltató és a munkáltató általában külön szerződik.

„A szolgáltatás díját a kockázati kategória, az adott munkakörben szükséges vizsgálati protokoll határozza meg.  A díj egyedi megállapodáson múlik, bár van kamarai ajánlás, és egy nagyon régi (1995.) jogszabály, ami a mai piaci körülmények és költségek mellett már nem tartható összegeket javasol” – tette hozzá az orvosigazgató. 

„A munkavállalók és munkáltatók többsége egy évenkénti szűrővizsgálatnak, plusz gondoskodásnak, juttatásnak tekinti a rendszeres alkalmassági vizsgálatot. Ezért is nagyon fontos, hogy megfelelően történjen, ne csak egy gyors vizit, „pecsételés” legyen a cél. Így a foglalkozás-egészségügy valós megelőző szereppel bír” – zárta a beszélgetést, Dr. Nagy László Nóra, a Budai Egészségközpont orvosigazgatója, a vállalat-egészségügyi divízió vezetője.