munkahelyi témák, problémák | ILDI Munkavédelem

A koronavírus a vállalatok 38 százalékában felgyorsította a digitalizáció folyamatát, ami nemhogy csökkentette volna a munkaerő iránt igényt, hanem fokozta azt – derült ki a ManpowerGroup felméréséről.

A digitalizáció amellett, hogy megoldást teremtett egy sor, a vírushelyzet miatt égetővé vált problémára, rugalmasabbá tette a munkaerőt, jobb munka-élet egyensúlyt és nagyobb autonómiát biztosított az alkalmazottak bizonyos körei számára.

„A járvány új hatásaként azonban felgyorsult a munkaerő polarizációja is: a keresett szakmákhoz kapcsolódó készségekkel rendelkező munkavállalók helyzete a korábbinál is jobban elszakadt azokétól, akik e készségek híján vannak – mutatott rá Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezető igazgatója. – Növekvő szociális feszültségek jelentkeznek akár az adott szervezeteken belül is, ami a korábbinál is nagyobb felelősséget jelent a HR-szakemberek számára.”

A ManpowerGroup 40 ország 26 ezer munkáltatója körében végzett nemzetközi felmérése szerint vállalatok körében a járvány összességében lendületet adott a digitalizációs és automatizálási programoknak: a munkáltatók 38 százaléka jelezte azt, hogy felgyorsítja ilyen jellegű tevékenységeit, és csak 17 százalék jelezte ezek időszakos felfüggesztését. Az automatizálás a közvélekedéssel szemben nem jár leépítésekkel: a digitalizálási programok gyorsítását tervező munkáltatók 86 százaléka úgy tervez, hogy növeli, de legalábbis szinten tartja jelenlegi létszámát.

A nagyvállalatok élen járnak

Jelentős az összefüggés a digitalizáció felgyorsításának szándéka és a cégméret között: a nagy, 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek 29 százaléka tervez gyorsítást, ám minél kisebb egy cég, annál kisebb ez az arány. A közepes cégeknek 21, a kis, 10-49 fős cégeknek 16, míg a 10 fő alatti létszámú mikrocégeknek csupán 12 százaléka akarja vagy tudja felpörgetni a digitalizálási folyamatait. Mindez nyilván nem független attól a ténytől, hogy a kisebb méretű cégek általában jobban ki vannak téve a vírusválság hatásainak. Akik a kisvállalati körben mégis fejleszteni tudnak, elsősorban a támogató funkciókat (irodai támogatás, ügyfélkapcsolatok, illetve pénzügy) fejlesztik. A nagyobb cégek viszont elsősorban a gyártás-termelés automatizálására fókuszálnak.

Szektoronként vizsgálva a digitalizálási terveket, a válság hatására elsősorban a pénzügyi, biztosítási, ingatlanos, és üzleti szolgáltató cégek igyekeznek behozni korábbi automatizálási lemaradásaikat. A feldolgozóipari, az építőipari és a kiskereskedelmi cégek sokkal inkább megosztottak ebben a kérdésben: nagyjából ugyanannyian gyorsítanának, mint ahányan a jelen helyzetben inkább kivárnak.

A HR prioritást élvez a fejlesztésben

2018-ban a megkérdezett munkáltatók összességében a HR terület átlaglétszámának szinten tartását jelölték meg célként, ami egyes cégeknél akár leépítést is jelentett. Jelenleg az aktív digitalizációt tervező cégek széles körben, de legnagyobb mértékben a HR és IT funkciók esetében terveznek létszámnövelést: ez a HR-nél átlagosan 15, míg az IT esetében 14 százalékos növekedést jelent.

Mindennek elsődleges oka a HR pozíciónyerése a járványhelyzet alatt: az üzleti stratégiákban ugyanis a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt kapott a munkatársak egészségének és közérzetének biztosítása. Ehhez új technológiára és új készségekre egyaránt szükség van. HR területen új szintre kerültek az adatgyűjtési, – védelmi és –elemzési feladatok, emellett kiemelt jelentőséget kapott a munkaerő rugalmasságának és elkötelezettségének erősítése, illetve az új helyzethez igazodó készségek fejlesztése is.

2025-re a munkafeladatok felét a gépek végzik

A készségek tömeges fejlesztése és az átképzés kulcsfontosságúvá válik a következő évek során. A vírusválságból az egyes szektorok nagyon eltérő módon fognak kilábalni: bizonyos, a digitalizációval támogatott területek az átlagosnál gyorsabban épülnek újra, míg más területek hanyatlása tovább folytatódik. A vírushelyzettől függetlenül is 2025-re várhatóan a munkafeladatoknak immár 50 százalékát fogják gépek végezni, miközben világszerte 97 millió új állás lesz köthető a mesterséges intelligenciához, az úgynevezett zöld gazdasághoz és a gondoskodási tevékenységekhez. Mindez óriási átalakulást okoz a munkaerőpiaci keresletben, és az ehhez való tömeges alkalmazkodást csakis az erre alaposan felkészített HR szektor lesz képes hatékonyan levezényelni.

A technikai készségek mellett egyre nagyobb szerep jut majd a szociális készségeknek (soft skills). Ilyen készség például megfelelő kommunikáció, időmenedzsment, alkalmazkodóképesség, analitikus gondolkodás, a kezdeményezőkészség, az empátia, valamint az együttműködési és csapatmunkához való készségek is. „Ez utóbbiak azért is nagyon fontosak, mert az egyre szélesebb körben alkalmazott távmunka hosszú távon is velünk fog maradni. Ezért nagyon elgondolkodtató, hogy a megkérdezett munkáltatók mindössze 30 százaléka tervez ilyen irányú készségfejlesztési programokra költeni” – tette hozzá a ManpowerGroup szakértője.

2021.03.12.2021.03.24.Aktuális Információk

A munkaköri leírás 5 lényeges tudnivalója

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/munkajog/a-munkakori-leiras-5-lenyeges-tudnivaloja–20210303.html

A munkaszerződésnek nem kötelező eleme a munkaköri leírás, mégis a legtöbb esetben a munkaviszony egyik fontos dokumentuma. A munkaköri leírás mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára lényeges szereppel bír. Mit érdemes tudni a munkaköri leírásról?

1. A munkaköri leírás nem a munkaszerződés kötelező része

A munkaszerződésnek ahhoz, hogy érvényes legyen, a munkáltató és a munkavállaló megjelölésén túl kötelezően tartalmaznia kell a felek megállapodását a munkavállaló alapbérében és munkakörében. A munkakörben való megállapodás nem jelenti, hogy a munkakörbe tartozó összes feladatot, a munkaköri leírást részletesen kell tartalmaznia a munkaszerződésnek.

A munkavállaló munkakörét a munkaszerződésben többféleképpen is meg lehet jelölni. A munkakör megjelölése történhet:

a munkakör megnevezésével,
a munkakört alkotó foglalkozás megjelölésével,
a feladat jellegének általános meghatározásával.

Nem célszerű azonban annyira általános megfogalmazással élni, amely nem teszi lehetővé a munkakör pontos azonosítását.

2. A munkaköri leírásról 15 napon belül kell tájékoztatni a munkavállalót

A Munka Törvénykönyve nem említi a munkaköri leírás fogalmát. A törvény arról rendelkezik, hogy a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkakörébe tartozó feladatokról. A munkaköri feladatokról szóló tájékoztatás a gyakorlatban szinte mindig a munkaköri leírás átadásával szokott megtörténni.

3. Nem kötelező munkaköri leírást közölni rövid tartamú munkaviszony esetén

A Munka Törvénykönyve szerint nem kötelező a munkakörbe tartozó feladatokról szóló írásbeli tájékoztatást megadni, ha a munkaviszony időtartama nem haladja meg az 1 hónapot. Ugyancsak nem kötelező e tájékoztatás akkor sem, ha a munkaviszony olyan részmunkaidőre jön létre, ahol a munkaidő a heti 8 órát nem haladja meg.

Természetesen ezekben az esetekben is célszerű lehet munkaköri leírás közlése. Különösen akkor, ha a munkakör olyan jellegű, hogy a megnevezése alapján az abba tartozó feladatok és felelősségi körök nem egyértelműek.

4. A munkaköri leírásban a feladatokon túl más is szerepelhet

A munkaköri leírás kötelező tartalmát a törvény nem határozza meg. A munkavégzéssel kapcsolatos többféle információ is megadható a munkavállalónak a munkaköri leírásban.

A munkaköri leírás fő tartalmát rendszerint a munkakörbe tartozó feladatok részletes körülírása képezi.
A feladatokon túl gyakran tartalmazza a munkavállaló felettesének, beosztottjainak, és a helyettesítésre jogosultak megjelölését, illetve a munkakapcsolatok leírását. Ez nem feltétlenül jelent név szerinti megjelölést, a munkakör által való meghatározással is megadható.
A leírás tartalmazhatja a munkakörhöz tartozó felelősségi köröket is. Például döntési, ellenőrzési, irányítási hatásköröket, minőségi követelményeket.
Szintén gyakori tartalma a munkaköri leírásnak a munkakör betöltéséhez szükséges feltételek (pl. képzettség, végzettség) ismertetése.

5. A munkaköri leírás egyoldalúan változtatható

A munkaköri leírás rendszerint nem része a munkaszerződésnek, így a munkáltató megteheti, hogy annak tartalmát a munkavállaló hozzájárulása nélkül is módosítja. A munkáltató jogosult:

a munkakörbe tartozó feladatokat módosítására,
arra, hogy a munkakörhöz feladatokat adjon vagy feladatokat vegyen ki abból.

A munkaköri leírás módosításának joga nem gyakorolható korlátlanul. A munkáltató nem módosíthatja olyan mértékben a munkakörbe tartozó feladatokat, hogy az a munkakör alapvető jellegének megváltozásához vezessen. Utóbbi esetben már magának a munkakörnek a módosításáról, és ezzel a munkaszerződés módosításáról beszélünk, amihez a munkavállaló egyetértése szükséges.

Abban az esetben, ha a munkaköri leírást maga a munkaszerződés tartalmazza, akkor annak bármilyen módosításához a munkavállaló beleegyezése szükséges. A munkáltató oldaláról nézve ezért nem praktikus a munkaköri leírást a munkaszerződés részévé tenni.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd

2021.01.22.2021.03.24.Aktuális Információk

Hogyan mondjunk fel a munkavállalónak home office alatt?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/hogyan-mondjunk-fel-a-munkavallalonak-home-office-alatt-20210114.html

„Békeidőben” a munkáltatói felmondás jellemzően úgy nézett ki, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója által aláírt, papír alapú felmondást vagy ő, vagy a HR-es személyes megbeszélés során átadta a munkavállalónak, egyben – jellemzően – felajánlva a közös megegyezés lehetőségét – írja Fodor T. Gábor munkajogász. Mit lehet tenni most, amikor sokan home office-ban dolgoznak?

a kép forrása: https://www.hrportal.hu/hrblog/munkajog/megtamadhato-a-kozos-megegyezeses-munkaviszony-megszuntetes_-20210118.html

Magyar munkajogászként egészen különösnek hatott a George Clooney főszereplésével játszódó Egek Ura című filmben az a metódus, hogy online közölnek felmondásokat. (Bár a felmondás átadásakor a munkavállaló az irodában volt, és a felmondás, mint jognyilatkozat papír alapon ki volt nyomtatva a filmben, csak a közlő személy volt online, egy másik városban.)

A „rendes vagy közös a szobában” több évtizedes gyakorlata a covid alatt már nem fenntartható. Ha valaki hosszú hónapokig otthon van, akkor nyilván „kilóg a lóláb”, ha a munkáltató hirtelen látni akarja. Ha a munkavállaló sejti, hogy a munkáltató a munkaviszony megszüntetésére készül, akkor mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy elodázza, esetleg szabotálja a felmondás közlését. Ennek még mindig jó módja az, ha a munkavállaló „kiíratja magát” betegszabadságra. A felmondás ugyan az új szabályok alapján közölhető ebben az esetben, tehát postán feladhatjuk, a felmondási idő ugyanakkor nem kezdődik meg, tehát a munkavállaló betegszabadság alatti távolléti díját és a táppénznek a munkáltatóra eső részét fizetnünk kell, másik oldalról a munkavállaló pedig időt – ellátott időt – nyer.

Az adott helyzetnek három megoldása van, de egyik sem tökéletes

Az első, hogy a fent írottak ellenére behívjuk a munkavállalót a céghez a felmondás közlésére. A munkavállaló a legtöbb esetben tudni fogja, hogy miért hívtuk be, a fentiek alapján elképzelhető, hogy szabotálni fogja a találkozót, vagy az is, hogy ügyvéddel érkezik. Ezt el kell fogadnunk, és ennek megfelelően ezekre a lehetőségekre készüljünk fel, lehetőleg mi is hozzunk ügyvédet. Ha sejtjük, hogy a munkavállaló is hoz magával egyet, a szokásosnál jobban készüljünk fel a jogi rizikókra, stb.

A második a postai út használata. Ennek az előnye, hogy a jogszabályok már elég világosan leszabályozzák azt az esetet, ha a munkavállaló nem veszi át a postai küldeményt, vagy az átvételt megtagadja. Ilyenkor azonnal vagy néhány napon belül – a tényállástól függően – kézbesítettnek tekinthető a levél. A megoldásnak két hátránya van. Az egyik a személytelensége. Nem tudjuk a munkavállalóval átbeszélni a helyzetet, nem tudunk számára esetlegesen megoldásokat javasolni. A másik, gyakorlatiasabb probléma az, hogy sokkal nehezebben tudjuk felajánlani neki a közös megegyezés lehetőségét. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a felmondás mellé egy közös megegyezést is mellékeljünk, ügyeljünk azonban arra, hogy egyrészt az aláíratlan legyen, tehát először a munkavállaló írja alá, másrészt rendezve legyen benne a levéllel közölt felmondás felek általi visszavonása.

A harmadik lehetőség a felmondás elektronikus úton történő közlése. Jelen írás terjedelme és témája nem teszi azt lehetővé, hogy részletesen ismertessem, hogy milyen feltételei vannak az elektronikus úton történő közlésnek, már csak azért sem, mert ennek kapcsán komoly szakmai viták bontják táborokra a munkajogászokat, és világos bírói gyakorlat még nem alakult ki ennek kapcsán. Egyesek szerint még az is megfelelő, ha sms-ben mondunk fel, a másik véglet szerint viszont csak fokozott biztonságú elektronikus irat minősül csak írásbelinek. Egyértelmű és világos gyakorlat hiányában minden esetben javasolt ügyvéddel konzultálni, ha iratainkat elektronikusan akarjuk közölni.

Látható, hogy a három felvázolt megoldás közül egyik sem tökéletes és könnyen kivitelezhető. Természetesen felvethetőek még további megoldások is – például mi látogatjuk meg a munkavállalót – azonban ezen megoldások kevésbé életszerűek és praktikusak. Az bizonyos, hogy a covid a felmondások közlése kapcsán sem könnyíti meg az életünket.
Általános tanácsként csak annyi adható, hogy minden egyes esetet külön-külön kell mérlegelni, és nem árt, ha jogásszal is konzultálunk.

kapcsolódó tartalom:

https://www.hrportal.hu/hrblog/munkajog/megtamadhato-a-kozos-megegyezeses-munkaviszony-megszuntetes_-20210118.html