Információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végzett távmunkavégzés során biztosítandó munkakörülményekről

forrás: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=776

a kép forrása: https://hvg.hu/kkv/20201112_home_office_veszelyhelyzet_tavmunka_kormany

1. A munkahelyet úgy kell kialakítani, hogy a munkavállalónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához. A szűk munkatér nemcsak balesetveszélyes, de pszichés szempontból is megterhelő lehet.

2. A helyiségben az ideális léghőmérséklet hideg évszakban 20-22 °C, meleg évszakban 21-24 °C, a páratartalmat 40-60 százalék között javasolt tartani.

3. A munkahely megvilágításának legoptimálisabb módja a természetes megvilágítás (a helyiség alapterületének legalább 15-20 %-át kitevő ablakfelület). A mesterséges világítás a helyiségben legyen szórt, a munkaasztalon pedig irányított. Asztali lámpa alkalmazása esetén az általános mesterséges megvilágítást is használni kell, mert a jelentős megvilágítási különbségek miatt a szemnek gyakran kell a gyenge és erős fényhez alkalmazkodnia. A természetes és mesterséges fény, illetve a világos színű berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és lehetőleg ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn.

4. A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a könnyű, szabad mozgást és a kényelmes testhelyzetet. A széknek támasztania kell a gerincet, felülete olyan legyen, hogy a munkavállaló ne csúszhasson le róla. A szék magassága legyen könnyen állítható, támlája legyen magasságában állítható és dönthető. Amennyiben az ergonómiailag kedvező testtartás nem vehető fel, ajánlott lábtámaszt alkalmazni.

5. A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését.

6. A képernyőt úgy kell elhelyezni, hogy a képernyőt néző személy tekintete a képernyőközepére irányuljon. Nagyon fontos a megfelelő monitor-szem távolság, ami a képernyő képátlójától függően kb. 50-75 cm legyen. Ha a távolság túl kicsi vagy túl nagy, a szem túlerőltetését okozhatja. A képernyő legyen könnyen és szabadon elfordítható, dönthető. A monitor felső széle szemmagasságban vagy kicsivel alatta helyezkedjen el. Akkor kényelmes a fejtartás, ha a tekintet a vízszintestől 35°-kal lefelé irányul, így a képernyő felületével megközelítően derékszöget zár be. A monitor és az iratok lehetőleg egyforma távolságra legyenek, hogy ne kelljen a szemnek állandóan alkalmazkodni.

7. A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes testtartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el. A billentyűzet mindig a használó előtt, középen legyen, az asztallap szélétől olyan távolságra, hogy a kezeket és a csuklót meg lehessen támasztani.

8. A laptopok vagy notebookok sajátos konstrukciójuk miatt külön billentyűzettel javasoltak folyamatos, illetve tartós munkára, mivel használatuk kedvezőbb, egymástól független elhelyezést is lehetővé tesz, a kéz, a csukló alátámasztása jobban biztosítható.

9. A munkavégzéshez kizárólag olyan munkaeszközök alkalmazhatók, amelyek gyárilag biztonságos kialakításúak. A számítástechnikai eszközök kialakításukból adódóan biztosítják az áramütés elleni védelmet, sérülésmentes állapotukról azonban rendszeresen meg kell győződni.

10. Az elektromos és hosszabbító kábelek ne legyenek összetekeredve és úgy kell elhelyezni azokat, hogy ne okozzanak botlásveszélyt, illetve ne sérülhessenek meg.

11. Ha van ingatlanban áram-védőkapcsoló, illetve füstjelző, havonta ellenőrizni kell azok helyes működését a teszt gombbal.

12. Rendszeresen, óránként legalább tízperces szünetet szükséges beiktatni, ajánlott felállni, mozogni, nyújtózni.

13. A járványveszély miatt a COVID-19 megbetegedés megelőzése érdekében az otthoni távmunkavégzés során is ajánlott a megelőző járványügyi intézkedések betartása. Fokozottan ügyelni kell a tisztaságra, a rendszeres fertőtlenítő takarítás elvégzésére, különösen az ingatlan elhagyását követően a visszatéréskor vagy ha vendéget fogadtunk. A fertőtlenítő takarítás során kiemelt figyelmet kell fordítani a kézzel gyakran érintett felületek – munkaasztal, számítógép billentyűzet, egér, mobiltelefon, ajtókilincsek, korlátok, villanykapcsolók, mosdók csaptelepei stb. – vírusölő hatású szerrel történő fertőtlenítésére. Ezen kívül javasolt a rendszeres természetes szellőztetés.

14. A távmunka során bekövetkezett balesetet a munkavédelmi törvény értelmében a munkavállalónak jeleznie kell a munkáltató részére, akinek a balesetet meg kell vizsgálnia és döntenie kell a munkabalesetté minősítés kérdésében. Amennyiben a jogszabályban meghatározott kritériumok alapján munkabalesetnek tekinti, a munkáltatónak ki kell vizsgálnia a baleset körülményeit a hasonló balesetek megelőzése céljából.

témához kapcsolódó cikkek:

https://hvg.hu/kkv/20201112_home_office_veszelyhelyzet_tavmunka_kormany
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/12/home-office-valtoztak-szabalyok-veszelyhelyzet/
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/munka-torvenykonyve-kulonbseg-tavmunka-home-office.713481.html

5 tévhit a próbaidő kapcsán, ami nem igaz

forrás: https://www.hrportal.hu/hrblog/ertheto-munkajog/5-tevhit-a-probaido-kapcsan–ami-nem-igaz-20201015.html

A próbaidő szinte minden munkavállaló és munkáltató előtt ismert. Bár gyakran alkalmazzák, mégis sok a félreértés, féligazság. Melyek a próbaidőt övező téves elképzelések? Mi az igazság a tévhitekkel szemben? A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd

A próbaidő lényege

A próbaidő mind a munkáltató, mind a munkavállaló részére lehetőség arra, hogy megismerjék egymást a munkában, lássák, hogy valójában mit várhatnak el a munkakapcsolatban. Ez alapján eldönthetik, hogy hosszútávon szeretnének-e együttműködni. A próbaidő alatt bármelyik fél egyszerűen és gyorsan megszüntetheti a munkaviszonyt.

1. tévhit: Kötelező próbaidőt kikötni

Mivel igen gyakran kötnek ki próbaidőt, így bizony sokakban kialakulhatott az az elképzelés, hogy a próbaidő automatikusan szerepel minden munkaszerződésben. Ez azonban téves. A próbaidő nem része a munkaszerződésnek.

A Munka Törvénykönyve azt mondja, hogy a felek próbaidőt köthetnek ki. Tehát ez nem egy kötelezettség, hanem egy lehetőség. A felek megállapodása alapján van rá mód.

2. tévhit: A próbaidőhöz nem kell munkaszerződés

A Munka Törvénykönyve kimondja:

„A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki.”

A törvényi megfogalmazásból következik, hogy próbaidőt a munkaszerződésben lehet kikötni. Az tehát nem járható út, hogy a felek majd a próbaidő után kötnek munkaszerződést.

A próbaidőt csak írásban és csak a munkaszerződésben lehet kikötni. További tudnivaló, hogy próbaidőre csak a munkaviszony létesítésekor van mód. Később erre már nincs lehetőség.

3. tévhit: Próbaidő helyett próbanap

A gyakorlatban bizony még mindig él az az elképzelés, hogy a munkaviszony létesítése előtt próbanap alkalmával nézik meg, hogy valóban megfelel-e a jelölt az adott állásra.

Bármennyire is jó ötletnek tűnik a próbanap, a munkajog ezt nem engedi. Jogszerűen nincs rá lehetőség, hogy próbanap keretében döntsenek a felek a munkaviszony létesítéséről.

A próbanap helyett a próbaidő alatt lehet eldönteni, hogy hosszútávú bizalmat szavaznak-e az új dolgozónak. Lényeges feltétel, hogy a próbaidőre a munkaszerződés megkötésével kerülhet sor. A dolgozó a próbaidő alatt is jogosult munkabérre, még ha az csak 1 napig is tartott.

4. tévhit: A próbaidőt tilos meghosszabbítani

Ahogy fent már láthattuk, a próbaidő maximális időtartama 3 hónap. A korábbi Munka Törvénykönyve egyértelműen kimondta, hogy a próbaidő meghosszabbítása tilos. Ez a szabály attól függetlenül élt, hogy eredetileg kihasználták-e a felek a maximális 3 hónapot, vagy annál rövidebb időtartamban állapodtak meg. Amit rögzítettek, azon később már nem tudtak módosítani.

Az új Munka Törvénykönyve némileg változtatott ezen.

A jelenlegi szabályozás alapján a próbaidő maximális időtartama fő szabály szerint 3 hónap. Ezt már nem lehet meghosszabbítani. Viszont abban az esetben, ha a felek eredetileg 3 hónapnál rövidebb időt kötöttek ki, lehetőségük van azt egyszer meghosszabbítani. De csak úgy, hogy összesen a 3 hónapot nem haladhatják meg. Vagyis arra nincs lehetőség, hogy az eredeti 2 hónapos próbaidőt, újabb 2 hónappal hosszabbítsák. Arra sincs lehetőség, hogy az 1 hónapos próbaidőt két alkalommal további 1-1 hónappal hosszabbítsák meg, hiszen hosszabbítani csak egyszer lehet.

5. tévhit: Próbaidő alatt tilos a szabadság

Erősen él a köztudatban az az elképzelés, hogy próbaidő alatt nem lehet szabadságra menni. Ez azonban ebben a formában nem igaz, ez egy tévhit.

A Munka Törvénykönyve nem tiltja meg, hogy a munkavállaló a próbaideje alatt szabadságra menjen. Hogy miért gondolják mégis sokan, hogy a próbaidő alatt tilos a szabadság? Ennek oka, hogy a törvény alapján a munkaviszony első 3 hónapjában a munkáltató nem köteles szabadságot kiadni a munkavállaló kérésére.

Tehát nem tilos, csak a munkáltató nem köteles elengedni szabadságra a dolgozót. Mivel a legtöbb esetben a próbaidő 3 hónapig szokott tartani, ezért ezt a szabályt önkéntelenül összekötötték a próbaidővel. Vagyis egy 3 hónapos próbaidő esetén ez az idő egybeesik azzal az időszakkal, amikor a főnök nem köteles elengedni szabadságra az új munkatársat. Ez a 3 hónapos határidő valójában nincs a próbaidőhöz kötve. Ha valakinek 2 hónapos a próbaideje, akkor is él a szabály, hogy a munkáltató nem köteles a munkaviszony első 3 hónapjában a munkavállaló kérése szerint kiadni a szabadságot.

Mit nem kérdezhet meg a munkaadó állásinterjún?

Mennyi ideig tárolható az önéletrajz? Hogyan és kit szondáztathatok? Céges buliról készíthetek fotót? Mi legyen a korábbi kolléga email címével? Követhetem GPS-szel a céges autó vezetőjét? Egy sor praktikus kérdést válaszolt meg Dr. Felsőeőri-Paál Gabriella ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő a HR Portal “Vigyázz, jönnek az ellenőrök!” konferenciáján.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/mit-nem-kerdezhet-meg-a-munkaado-allasinterjun-20201014.html

Az adatkezelés Magyarországon az EU általános adatvédelmi rendeletével, a GDPR 2018-as bevezetésével és a kilátásba helyezett jókora bírságmaximummal került be a köztudatba, előtte alig foglalkoztak ezzel a munkaadók. Mára érzékenyebb és tudatosabb lett e tekintetben munkaadó és munkavállaló. Mégis továbbra is sok a kérdés, bizonytalanság, mit tehet meg a munkaadó és mit nem.

a kép forrása: https://www.profession.hu/blog/felreertesek-egy-allasinterjun/?gclid=EAIaIQobChMIm97R2_G97AIVJgZ7Ch0JFg2mEAMYAiAAEgK7z_D_BwE

Dr. Felsőeőri-Paál Gabriella ügyvéd öt alapelvet sorolt fel, ami alapján érdemes munkaadóként a kérdéshez hozzáállni:
1. Jogszerűen és tisztességesen, az érintett számára átlátható módon kezeljük az adatokat,
2. csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból tegyük,
3. a szükségesre korlátozódjon,
4. pontos és naprakész legyen,
5. csak a szükséges ideig tároljuk ezeket.
Fontos a megfelelő tájékoztatás: ki kezeli, milyen jogalapon, milyen célból, kik az érintettek, milyen adatokat és mennyi ideig kezel és kinek adja tovább.

a kép forrása: https://www.hrportal.hu

Nézzünk néhány konkrét kérdést a céges mindennapokból.

1. Mire kell figyelni, ha álláshirdetést adok fel?

A hirdetésből ki kell derülnie az állást meghirdető cég nevének, anonim hirdetést nem lehet publikálni. A jelentkezőnek ugyanis tudnia kell, ki hirdeti meg az állást vagy hová kerül az önéletrajza. A munkaadónak aztán tájékoztatnia kell a pályázókat arról is, hogy adataikat pontosan milyen célból és meddig kezelik. Általában a pályázat elbírálásáig érdemes. Kérhetünk hosszabb időre is hozzájárulást, ám annak is konkrét időpontra kell vonatkoznia.

2. Mi a helyzet a fejvadász cégekkel, akiknek nem szabad vagy nem akarják megbízójuk kilétét nyilvánossá tenni?

Mielőtt a fejvadász cég az álláskereső CV-jét továbbküldi a megbízónak, tájékoztatnia kell a pályázót, hová továbbítja vagy előzetes hozzájárulást kell kérnie tőle. Így elkerülhető az a kellemetlen helyzet, hogy a pályázat jelenlegi főnöke (akitől szabadulna) asztalán landoljon vagy olyan céghez kerüljön, ahol valamilyen okból nem szeretne dolgozni.

3. Mit nem kérdezhetek meg és nem rögzíthetek állásinterjún?

Munkaadóként nem lehet rákérdezni a családi életre, a tervezett gyermekvállalásra, az anyagi helyzetre, a korábbi jövedelemre, a lakáshelyzetre, a dohányzásra. Sőt, elvileg a lakóhely sem kérdezhető meg. Ha a cégnek utóbbi azért fontos, hogy mekkora költségtérítést venne igénybe a munkába járáshoz, akkor erre kérdezzen rá, ne a lakóhelyére, főleg ne a bejelentett lakcímére.

4. Lehet-e ujjlenyomatos beléptető rendszert telepíteni?

Nem, mert az ujjlenyomat különleges, biometrikus adat és a munkaadónak semmi köze a munkavállaló ujjlenyomatához. A NAIH (a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) ellenőrzés esetén milliós bírságot szabhat ki, ha a cég több száz ujjlenyomatot tárol illegálisan. Sokkal előnyösebb, ha a cég a kártyás rendszerhez tartja magát. Ha attól tart, hogy a munkavállaló elveszíti vagy otthon hagyja a kártyáját, akkor azt lehet szankcionálni.

5. Belenézhet-e a munkaadó a cég telephelyéről távozó munkavállaló autójába vagy táskájába?

Nem, mert a benne lévő tárgyak személyes adatnak minősülnek. Nem lehet megalázó helyzetbe hozni a munkavállalót és több így személyes adatához hozzájutni. Megoldás lehet szerelőcsarnok bejáratánál a fémdetektoros kapu felállítása. Ha csipog, akkor ellenőrizhető a ruházat. Ha megtagadja a munkavállaló, akkor a munkaadó rendőrt hívhat vagy munkaügyi szankciót kezdeményezhet vele szemben.

6. Mikor lehet szondáztatni a munkavállalókat?

Ha valakit ellenőrizni akarunk, akkor legyen indokolt és határozzuk meg azokat a munkaköröket, amelyekben ezt alkalmazzuk. Minden dolgozót vagy véletlenszerűen néhányakat nem lehet, csak ha valakinél azt gyanítjuk vagy látható jelei vannak. Ha valaki ittasnak tűnően érkezik munkára, ne is engedjük be az üzem területére. Ha szondáztatunk, azt minden esetben hiteles eszközzel tegyük, és vegyünk fel erről jegyzőkönyvet. Ha nem egyezik bele, akkor munkaügyi szankciót foganatosíthatunk vele szemben.

7. Készíthetek-e céges buliról fotókat?

Csak az ott levők hozzájárulásával. Kis kreativitással ezt könnyen kezelhetjük. Például húzzunk egy csíkot a táncparketten és jelezzük, hol készülnek felvételek és hol nem. Vagy kitűzőt tehet fel, aki szeretne a céges fotókon szerepelni, és a fotós ezt figyelembe veszi a képek készítésénél. Céges rendezvényen felcímkézhetjük azokat a székeket, amelyek benne lesznek a videófelvételben vagy a moderátor jelezheti, ki, hol foglaljon helyet, ha nem szeretné, hogy felvétel készüljön róla.

8. Mikor lehet erkölcsi bizonyítványt kérni?

Erkölcsi bizonyítványt másolni nem lehet, kizárólag bemutatása kérhető, ám csak korlátozott esetben. Ha a) a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, b) törvény által védett titok, vagy c) lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez, mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok őrzéséhez, a nukleáris anyagok őrzéséhez fűződő törvény által védett érdeksérelmének veszélyével járna. Dr. Felsőeőri-Paál Gabriella szerint bolti pénztárosi, árufeltöltő, kamionsofőr munkakörhöz nem kérhető erkölcsi bizonyítvány. Az ügyvéd szerint egyébként az erkölcsi bizonyítvány megléte sok mindent nem bizonyít. A felfüggesztett szabadságvesztésre előzetes mentesítés kérhető. A pénzbüntetés, a járművezetéstől való eltiltás, a közérdekű munka, a megrovás, a próbára bocsátás sem szerepel benne.

9. Lehet-e fénymásolni, lefényképezni személyi igazolványt, lakcímkártyát?

Nem, csak a szükséges adatokat írhatjuk le vagy megkérhetjük a munkavállalót, hogy töltse ki nyomtatványunkat a megfelelő adatokkal. A munkavállaló csúnya írása nem jogalap arra, hogy lemásoljuk a dokumentumot. Ha nagyon kell másolni, akkor takarjuk ki a fényképet és minden olyan információt, ami nem szükséges.

10. Lehet-e egy kártyával a beléptetést végezni és egyben a munkaidő-nyilvántartást vezetni?

Csak abban az esetben, ha a cég a munkavállalót mindkét célról tájékoztatja.

11. Aggályos-e egy irodaház recepcióján a belépők adatait rögzíteni?

Akkor igen, ha a későbbi belépők látják, hogy korábban kik keresték fel az irodaházat, kihez és mikor érkeztek. Csak úgy jogszerű, a portás kitakarja a korábban belépők adatait. Az ügyvéd szerint ezzel eddig senki sem foglalkozott, pedig aggályos és üzleti kár is származhat belőle.

12. Mi legyen a cégtől távozó munkavállaló email címével és az odaérkező levelekkel?

Hiába a munkáltató tulajdona a tárhely és a mailcím, a személynév@cégnév.hu formátumú email cím személyes adat. A korábbi munkavállaló fiókját zárolni kell, az emailek nem nyithatóak meg, „visszapattanó e-mailt” kell küldeni a feladónak, melyben megüzenhetjük, hogy a jövőben milyen címre várjuk a küldő emailjeit. Mindez nem vonatkozik a info@, információ@, recepcio@ és hasonló email címekre.

13. Megfigyelhetem GPS-koordináták alapján, hol jár a sofőröm?

Tegyük fel a kérdést, hogy feltétlenül szükséges-e ez, nem tudom-e más módon megoldani? Ha nem, akkor, az ellenőrzés csak munkaidőben történhet. Ha a cég tiltja a magán célú használatot, akkor sem lehet ellenőrizni a munkaidőn kívüli mozgást. Nagy értékű tehergépjárművek, rakományok követése lehet jogos cél, nem a munkavállalók mozgásának követése. Ha engedélyezett a magán célú használat, akkor a rendszernek kikapcsolhatónak kell lennie.

14. Miként alkalmazható kamerarendszer?

Cél lehet a vagyon-, az emberi egészség védelme, az engedély nélkül belépők azonosítása, a bekövetkező rendkívüli események utólagos vizsgálatának elősegítése. Csak képet rögzítsünk, legyen előtte alapos tájékoztatás, kameraszabályzat (hol, mennyi, látószög ki jogosult megtekinteni), a felvétel megőrzésének időtartama, a jogalap. Az egyes munkavállaló illetve a munkavégzés megtekintése tilos. Nem figyelhető meg a munkaközi szünet és az ennek eltöltésére szolgáló helyiségek sem (konyha, ebédlő, mosdó, öltöző, dohányzásra kijelölt hely).

15. Hogyan ellenőrizhetőek a munkavállaló által használt céges informatikai eszközök? (laptop, okostelefon)

Az ellenőrzés előtt tájékoztatni kell a munkavállalót arról, hogy milyen munkáltatói érdek miatt kerül sor az ellenőrzésre, ki végezheti az ellenőrzést, – milyen szabályok szerint, mi az eljárás menete, – milyen jogai és jogorvoslati lehetőségei vannak az e-mail fiók ellenőrzésével együtt járó adatkezeléssel kapcsolatban.
A munkavállaló jelen lehet az ellenőrzésnél.
Ajánlott, hogy a munkáltató részéről jelen legyen az adatvédelemért felelős és IT-s munkavállaló.
A fokozatosság elvét kell követni: feladó, email tárgya, csatolmány elnevezése, kiterjesztése, terjedelme, email felépítése pl. hány karakter.
Fontos jegyzőkönyv készítése
Munkaviszony megszűnése vagy az eszköz visszaadása esetén fel kell szólítani a munkavállalót, hogy a személyes adatokat haladéktalanul törölje és ha szeretné, azokat mentse le magának.

további, a témához kapcsolódó cikkek:

http://europass.hu/gyakori-kerdesek-az-allasinterjun-jo-es-rossz-valaszok
https://innoview.hu/2019/09/22/8-plusz-1-allasinterju-tipp/
https://eduline.hu/cimke/állásinterjú%20tippek