Ezek voltak a jellemző munkavédelmi szabályszegések az első félévben

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/ezek-voltak-a-jellemzo-munkavedelmi-szabalyszegesek-az-elso-felevben

Cikkünkben áttekintettük a legfrissebb hatósági ellenőrzések eredményeit, és összegyűjtöttük a leggyakoribb hibákat, amelyekkel a munkavédelem kiemelt intézkedései során gyakran találkozott a vállalkozásoknál.

Nemrég jelent meg a Munkavédelem és Foglalkoztatás-felügyelet oldalán a munkavédelmi hatóság 2024. I. félévi ellenőrzési tapasztalatairól szóló jelentés. Korábban már összefoglaltuk a vizsgálatok legfontosabb jellemzőit – milyen iparágban, mennyi vállalkozást érintett – most pedig a kiemelt intézkedéseket vettük górcső alá.

Mik azok a kiemelt intézkedések?

A kiemelt intézkedések olyan munkáltatói szabályszegésekre utalnak, amelyek a munkavállalók életét, testi épségét és egészségét fokozottan veszélyeztetik. Ezek célzottan azokra az esetekre irányulnak, ahol jelentős mulasztások történnek a munkavédelmi előírások betartásában. Idén az első félévben az összes (23 898) intézkedés 50,43%-a tartozott a kiemelt intézkedések (12 052) közé.

A kiemelt munkavédelmi intézkedésekből a legtöbb a veszélyes anyagok szabálytalan kezeléséhez kötődött. Az összesen 15 374 munkavédelmi intézkedés közül 6875 minősült kiemelt munkavédelmi intézkedésnek, ami 44,7%-os arányt jelent.

Az intézkedések túlnyomórészt a veszélyes anyagok és keverékeik helytelen felhasználásával és tárolásával voltak kapcsolatosak.

  • Az egyik fő probléma a kockázatértékelés elmulasztása vagy hiányossága, különösen a munkahelyen felhasznált veszélyes anyagok változásainak figyelmen kívül hagyása esetén.
  • Emellett a munkahigiénés vizsgálatok elmaradása is gyakori szabályszegés, így például a légszennyezettség mérések rendszeres elmulasztása, amelyek pedig alapvetőek lennének a veszélyes anyagokkal dolgozók védelme érdekében.
  • Ezen kívül a munkavédelmi ismeretek hiánya is kiemelkedő szabályszegés, amely az összes kiemelt munkavédelmi intézkedés 14,4%-át tette ki. A munkáltatók gyakran elhanyagolják az oktatást, vagy nem minden szükséges ismeretre terjed ki a munkavédelmi tematika. Az ismételt munkavédelmi oktatás elmaradása is jellemző, különösen azokban az esetekben, amikor a munkavállalók szabálytalan munkavégzést folytatnak.
  • dokumentálás elmaradása szintén hatósági intézkedést von maga után, mivel a vonatkozó törvény előírja, hogy a munkavállalók a foglalkoztatás teljes ideje alatt rendelkezzenek a szükséges ismeretekkel.
  • Az emelőgépekkel kapcsolatos intézkedések az összes kiemelt munkavédelmi intézkedés 14,3%-át tették ki. Az emelőgépek szabálytalan használata, a karbantartások elmulasztása, illetve az emelőgép kezelői jogosítvány vagy alkalmassági vizsgálatok hiánya jellemző szabályszegés. 
  • Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos szabályszegések, például az eszközök biztosításának elmaradása, az eszközök nem megfelelő használata vagy azok konstrukciós hibája miatt az összes intézkedés 12,2%-át jelentették. 
  • A munkaköri alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos szabálytalanságok az összes intézkedés 11,2%-át tették ki. Ezek a szabálytalanságok a vizsgálatok elmaradását jelentik, amelyeket törvény ír elő. 
  • A veszélyes munkafolyamatok, technológiák és munkaeszközök kockázatértékelésének hiánya az összes intézkedés 7,7%-át tette ki. A kockázatértékelés elmulasztása gyakori szabálytalanság, különösen, ha a munkavédelmi szakemberek csak a jogszabályban meghatározott időszakonként végeznek értékelést. Az előírások azonban megkövetelik, hogy minden jelentős változáskor ismételt kockázatértékelés történjen.
  • A szállítással, rakodással és anyagmozgatással kapcsolatos szabályszegések az intézkedések 4,6%-át tették ki, míg a munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása az intézkedések 2,2%-át eredményezte.

Mi újság a villamos biztonsági felülvizsgálattal?

forrás: https://www.langlovagok.hu/13653/mi-ujsag-a-villamos-biztonsagi-felulvizsgalattal/

Egy idei jogszabályváltozás apropóján kérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet.

Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 2024. január 29-én módosult, a változás érintette a villamos biztonsági felülvizsgálatot is.

Kivéve lakóépületek

Az 1. melléklet 1.13.2. db) alpontja így szólt az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat kötelezettségi köréről: „a fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelemmel korlátozott villamos berendezésen”, míg most ekképpen rendelkezik a jogszabály: „a fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelemmel korlátozott általános célú villamos berendezésen, kivéve a lakóépületek villamos berendezését”.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Épületvillamossági és Biztonsági Szakosztály Villamos Biztonsági Munkabizottság Operatív Csoport (továbbiakban: MEE) a Lánglovagok.hu kérdésére megerősítette, hogy ezzel a lakóépületek tekintetében az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 276. §-ával megteremtődött az összhang, de felhívták a figyelmet, hogy mindig figyelembe kell venni az esetleges helyi szigorító körülményeket, és mindig a szigorúbb előírásokat kell figyelembe venni a vizsgálatkor.

Ilyen, 3 évet előíró szigorító körülmény például a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklet 1.13.2. dc) alpontjában található változatlan formában: „a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat szerint lakóépület, kommunális épület, valamint egyéb épület villamos berendezésén, ha az munkahelynek minősül”. A munkahely fogalma a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában található: „minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított) munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében.”

Három évből hat év

És mi a helyzet akkor, ha a jogszabályváltozás előtt az akkori előírások szerint a minősítő irat 3 év érvényességet adott, és a mostani rendelet szerint elegendő 6 évente elvégezni a villamos biztonsági felülvizsgálatot?

A Nemzetgazdasági Minisztérium (továbbiakban: NGM) ezzel kapcsolatban érdeklődésünkre azt írta, hogy a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet nem rendelkezik arról, hogy az elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentumban (minősítő iratban) meghatározott időpontban kell elvégezni a következő, esedékes időszakos villamos biztonsági felülvizsgálatot. (Ez természetesen nem vonatkozik arra az esetre, amikor a felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlásának határidejét a villamos biztonsági felülvizsgálat végzője a minősítő iratban meghatározta – lásd 1.12.1. alpont). Tekintettel arra, hogy a villamos biztonsági felülvizsgáló által kiállított ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem hatósági döntés, ezért az abban foglaltak nincsenek hatással a jogszabályi előírásból fakadó kötelezettségek teljesítésére.

Villamos biztonsági felülvizsgálat lakásokban

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklet 1.13.3. alpontja 2024. január 28-ig így rendelkezett:

„Lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:

 a) fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és

 b) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.”

A rendelet 2024. január 29-től a félkövér betűtípussal jelzett résszel egészült ki: „Lakóépületekben lévő, bérleménynek nem minősülő lakások villamos berendezésén az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:”.

Az 1.13.2 alpont f) pontja szerint „a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén villamos biztonsági felülvizsgálat végzése bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor, amennyiben a bérbeadás, illetve a tulajdonosváltás időpontjához képest 6 évnél nem régebben elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem áll rendelkezésre”.

Az NGM jelezte, hogy az 1.13.3. alpontja kizárólag az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat tekintetében fogalmazza meg a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyhatóságának feltételrendszerét. A bérlőváltás esetkörét az 1.13.3. alpontja eleve kizárja a mentességből, míg a tulajdonosváltás azért zárandó ki a mentességből, mert tulajdonosváltásnál nem időszakos villamos biztonsági felülvizsgálatot kell végezni. E tekintetben az NGM felhívja a figyelmet az 1.6. alpontra, amelyben csak a d) pont szerinti esetkörhöz kapcsolódik időszakos felülvizsgálati kötelezettség (a többi pont esetében a villamos biztonsági felülvizsgálat nem időszakos felülvizsgálatot jelent).

Ki végezteti el a villamos biztonsági felülvizsgálatot?

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 2. § 29. pontjában lévő definíció szerint az üzemeltető „a villamos berendezés üzemeltetője, az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki vagy amely a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére feljogosított”.

Az 1. melléklet 1.8 pontja szerint a berendezés létesítésekor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés), valamint átalakítás, javítás esetén annak üzembe helyezése előtt a kivitelező feladata az ellenőrzés, míg az 1.6 pontban felsorolt többi esetben, így bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor az üzemeltető kötelezettsége, kivéve, ha szerződésben e kötelezettséget más vállalta.

Jó, de mindezek alapján egy bérbe adott ingatlannál ki az üzemeltető? Az NGM szerint a definíció alapján egyértelmű. A MEE viszont konkrétan válaszolt, bérbeadáskor a tulajdonos az üzemeltető. Hosszú idejű szerződések esetén azonban érdemes a bérlőre átruházni az üzemeltetői kötelezettséget.

Figyelem, munkáltatók! Ezeket a cégeket ellenőrzi a munkavédelem 2025-ben

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/figyelem-munkaltatok-ezeket-a-cegeket-ellenorzi-a-munkavedelem-2025-ben

A jövő évre vonatkozó munkavédelmi ellenőrzési terv kiemelten fókuszál a színházakra és előadó-művészeti intézményekre, de országos szinten vizsgálják majd a hőségriasztás idején betartandó szabályokat és a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációt is.

2024-es országos munkavédelmi ellenőrzési terv számos iparágat érintett, kiemelten a fém- és faipari vállalkozásokat, valamint a veszélyes anyagokkal dolgozó cégeket. Az ellenőrzések során külön figyelmet kapnak a megfelelő kockázatértékelések és a munkaeszközök biztonsága is. A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi és Foglalkoztatás-felügyeleti szerve közzétette a 2025-ös munkavédelmi célvizsgálat ellenőrzési tervét, így már a jövő évi vizsgálatokra is felkészülhetünk.

Munkavédelmi ellenőrzés 2024: célkeresztben a színházak

2025 májusában különösen nagy hangsúlyt fektetnek a színházak és más előadó-művészeti szervezetek munkavédelmi helyzetének vizsgálatára. Az elmúlt évben történt színházi munkabalesetek (például a Nemzeti Színház esete) ugyanis rávilágítottak arra, hogy szükséges átfogó vizsgálatokat indítani.

Az előadások során gyakran használt egyedi technikai eszközök és speciális díszletek fokozott kockázatot jelentenek, és különösen nagy körültekintést igényelnek a munkabiztonság szempontjából. Az ellenőrzés során az előadók, a színpadtechnikai személyzet és a tervezésért felelős szakemberek biztonságára is figyelmet fordítanak.

Hőségriasztás és munkavédelem

A nyári hónapokban, amikor a hőségriasztás a legmagasabb fokozatokra emelkedhet, a munkavédelmi hatóságok külön vizsgálatokat tartanak, hogy a munkáltatók biztosítják-e a megfelelő védelmet a dolgozók számára.

A cél a hőkimerülés és a hőguta megelőzése, különösen a szabadban vagy zárt, szellőzés nélküli helyiségekben dolgozók esetében. Az ellenőrzések előzetesen bejelentett, vármegyei szinten szervezett akciók formájában is zajlanak majd, és kiemelt figyelmet fordítanak majd a külföldi vagy vendégmunkásokat alkalmazó cégekre.

Foglalkoztatási szabályok és nyilvántartások

A munkaügyi hatóság külön figyelmet fordít a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs követelmények teljesítésére, főleg a munkaviszony megszüntetésével, a munkaidő és a pihenőidő szabályainak betartásával és irataival kapcsolatban.

Március és április hónapokban kiemelt vizsgálatok fókuszálnak arra, hogy a munkahelyek biztosítsák a megfelelő dokumentációkat a dolgozók kilépésekor, az igazolások és elszámolások rendben legyenek. Júniusban és júliusban az alkalmazottak bejelentésével kapcsolatos ellenőrzésekre is számíthatnak a vállalkozások, szeptembertől pedig a munkaidő és pihenőidő betartását fogják külön vizsgálni.