Fémipar célvizsgálata ősszel

forrás: https://www.hrportal.hu/c/szeptembertol-kiemelten-vizsgaljak-a-munkavedelmi-szabalyok-betartasat-ezeknel-a-cegeknel-20240830.html

Szeptembertől kiemelten vizsgálják a munkavédelmi szabályok betartását ezeknél a cégeknél

A vizsgálatra az iparban megjelenő új anyagok és munkamódszerek miatt van szükség.

A súlyos munkabalesetek megelőzése és az egészségkárosító kockázatok csökkentése érdekében országos célvizsgálatot tart a munkavédelmi hatóság szeptember elejétől október végéig a fémipari tevékenységet folytató munkáltatóknál – jelentette be az MTI-nek pénteken megküldött közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem a kormány számára kiemelten fontos terület, alapvető közös társadalmi és egyéni érdek, hogy a munkavállalók egészséges és biztonságos munkakörülmények között dolgozzanak – fűzték hozzá. Magyarországon fémipari tevékenységet mintegy tízezer vállalkozás és több, mint százezer munkavállaló végez, emellett a karbantartásban további több tízezer munkavállaló érintett a tevékenység kockázataival, melyek csökkentését tűzte ki célul a munkavédelmi hatóság.

A vizsgálat a fémipari technológiáknál is megjelenő új anyagok és munkamódszerek miatt is különösen fontos. Az átfogó ellenőrzés eredménye az NGM közleménye szerint várhatóan számos intézkedés lesz, amely közvetlenül növeli a munkahelyi egészséget és biztonságot, emellett növelni fogja a fémipari tevékenységek tervezésében, szervezésében és végrehajtásában a munkavédelmi tudatosságot a munkáltatók és a munkavállalók részéről egyaránt. Az akcióellenőrzés ideje alatt a munkavédelmi hatóság természetesen minden nemzetgazdasági ágban végezhet és végez is ellenőrzéseket, így továbbra is fontos, hogy minden vállalkozás, illetve munkavállaló tartsa be a munkavédelmi szabályokat – hangsúlyozta az NGM.

Mi a különbség a munkaruha és a védőruha között?

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/mi-a-kulonbseg-a-munkaruha-es-a-vedoruha-kozott

A munkahelyi öltözet kiválasztása és viselése nem csak brandépítő és praktikus szempontok alapján történik: komoly munkavédelmi szabályozás is vonatkozik rá. Mikor kell védőruhát, és mikor elég egy egyszerű munkaruhát viselni? Cikkünkben ezt a fontos kérdést járjuk körül, hogy minden munkavállaló és munkáltató tisztában legyen a legfontosabb tudnivalókkal.

A munkahelyi öltözetek típusai

  • Egyenruha: A rendvédelmi szerveknél (pl. rendőrség, tűzoltóság) használatos hivatalos, egységes öltözet, amely a testület tagjait másoktól megkülönbözteti.
  • Formaruha: Egy szervezet arculatát jeleníti meg, és biztosítja, hogy az alkalmazottak jól láthatóak legyenek (pl. postások, pincérek, légitársaságok dolgozói).
  • Termékvédő ruha: A gyártás, szállítás vagy forgalmazás alatt lévő termékek védelmét szolgálja.
  • Védőruha: Egyéni védőeszköz, amely a munkavállalót védi a fizikai, kémiai, vagy biológiai károsító hatásoktól. Szabványok által meghatározott védelmi képességekkel rendelkezik. Az egyéni védőeszközökről itt írtunk bővebben.
  • Munkaruha: Védi a munkavállaló saját ruházatát a fokozott igénybevételtől és szennyeződéstől, vagy helyettesíti azt.

Ezek az öltözetek átfedésben is lehetnek egymással: például a kéményseprők fekete ruhája egyszerre formaruha és védőruha is, ami miatt a munkáltatónak az egyéni védőeszközökre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia.

Mi a különbség a munkaruha és a védőruha között?

Védőruha: Olyan speciális öltözet, amely a munkavállaló egészségét és biztonságát védi a munkavégzés során felmerülő kockázatok ellen. Például, ha a munka során vegyi anyagokkal vagy magas hővel kerül kapcsolatba, a védőruha kötelező.

A védőruha mindig egyéni védőeszköznek minősül, és a munkáltatónak kötelessége biztosítani azt a munkavállalók számára próbaidő alatt is. A védőruha megfelelőségét szigorú szabványok szabályozzák, így rendelkeznie kell EU-megfelelőségi nyilatkozattal és CE-jelöléssel.

A védőruhák különböző károsító tényezők ellen nyújtanak védelmet, beleértve a vegyszerek és növényvédő szerek hatását, fertőző anyagokat (biológiai tényezőket), mechanikai és fizikai hatásokat, hőt, lángot, hideget, valamint a nedvesség vagy víz hatását. Ezen túlmenően védenek rossz láthatási viszonyok, sztatikus feltöltődés, láncfűrészek, ívhatások és radioaktív anyagok ellen is.

Munkaruha: Az általános munkaruha nem védelmi célt szolgál, hanem a munkavállaló saját ruházatát óvja a szennyeződéstől és elhasználódástól. Ezeket a ruhadarabokat a munkáltató általában belső szabályozás vagy kollektív szerződés alapján biztosítja. A munkaruha nem minősül egyéni védőeszköznek, így nem vonatkoznak rá szigorú megfelelőségi követelmények.

Mikor kötelező a védőruha?

A védőruha használata akkor kötelező, ha a munkahelyi kockázatokat más módon nem lehet kiküszöbölni. Például, ha veszélyes anyagokkal dolgozik a munkavállaló, vagy olyan munkakörben tevékenykedik, ahol a sérülés veszélye fennáll, a munkáltatónak biztosítania kell a megfelelő védőruházatot. A védőruha viselését a munkavédelmi törvények szigorúan előírják és szabályozzák, a használat elmulasztása akár szankciókat is vonhat maga után.

A munkaruha és a védőruha juttatásának szabályai

  • Kötelező biztosítás: A munkáltatónak kötelező biztosítani a védőruhát, és annak tisztításáról, karbantartásáról is gondoskodnia kell.
  • Tulajdonjog: A védőruha a munkáltató tulajdonában marad, míg a munkaruha akár a munkavállaló tulajdonába is átkerülhet.
  • Orvosi vizsgálat és oktatás: A védőruha használata bizonyos esetekben orvosi vizsgálathoz és oktatáshoz kötött, míg a munkaruha viselése ilyen követelményeket nem támaszt.
  • Kötelező felülvizsgálat: A védelmi képességtől függően (3. kategória esetén) időszakos felülvizsgálata kötelező lehet. Az erre vonatkozó részletes információkat az egyéni védőeszköz tájékoztatója tartalmazza.

Mire figyeljünk munkaruha viselésekor?

Míg a munkaruha viselése nem kötelező jellegű, fontos, hogy a munkáltató egyértelműen szabályozza annak használatát. A munkaruha nem igényel különösebb oktatást vagy orvosi vizsgálatot, de viselésének szabályai a kollektív szerződésben vagy belső szabályzatokban lehetnek rögzítve.

Összességében elmondható, hogy a munkahelyi öltözet kiválasztása és viselése nem csupán a cég arculatának része, hanem a munkavállalók biztonságának egyik alapköve is. Míg a munkaruha általában a munkavállaló saját ruházatát óvja, a védőruha speciális védelmet nyújt a munkahelyi kockázatokkal szemben.

A MUBI Egyéni védőeszközök moduljával könnyedén nyomon követheti a munkavállalóinak kiadott egyéni védőeszközöket, munkaruházatokat és munkaeszközöket és automatikusan generálhatja a kiadáshoz tartozó átadás-átvételi dokumentumot is! Itt kipróbálhatja ingyen!

Forrás: Munkavédelem, Foglalkoztatás-felügyelet weboldala

A melegben végzett munka veszélyei

forrás: https://mubi.hu/hirek/kornyezetvedelmi-szabalyozasok/a-melegben-vegzett-munka-veszelyei

A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a ruházat, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is befolyásolja. A hirtelen jött nagy meleg, a napokig tartó hőség mindenkit megvisel, de rendkívül megterhelően hat a fizikai munkát végzők szervezetére.

Hőséghullámok idején a munkavégzés még fokozottabb megterhelést jelent a szervezetre, az átlagosnál melegebb időben az egészséges szervezetet is extrém igénybevétel érheti. A tartós meleg környezeti hőmérséklet (magas napi középhőmérséklet) és a fizikai munka a szervezetben többlethőtermelést okoz, ami megnöveli a hőártalmak (pl. hőséggörcsök, hőkimerülés, hőguta) kialakulásának kockázatát.

A hőstressz, kiszáradás a legrosszabb esetben halálhoz is vezethet!

A magas hőmérsékletű munkahelyi környezetben végzett munka – a szükséges megelőző intézkedések hiányában – a szellemi éberség alacsonyabb szintjével, csökkenő mértékű elővigyázatossággal és fizikai teljesítőképességgel járhat együtt. A hőség hatására bekövetkező élettani változások (pl. figyelmetlenség, reakcióidő növekedése, fáradékonyság, nedves, csúszós kéz) növelik a munkahelyi balesetek kockázatát is, ezért kiemelten fontos, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak a meleg, forró napokhoz. 

A szabadban dolgozók számára különösen nagy és növekvő egészségi és biztonsági kockázatot jelenthetnek a hőhullámok, valamint az erős UV- (különösen az UV-B) sugárzás. Az ő védelmük az időjárás káros hatásaitól azért is fontos, mert számukra a munkavégzés helyének és idejének megválasztási lehetősége korlátozott. Kiemelten veszélyeztettek a várandósok is. 

A hőártalmak kialakulásában szerepet játszó főbb kockázati tényezők

  • hőhullámok: tartós magas környezeti hőmérséklet és páratartalom,
  • közvetlen és erős napsugárzás (árnyékos terület hiánya),
  • hőexpozícióval járó technológia (pl. gépek, berendezések beltéri hőkibocsátása),
  • elégtelen légáramlás (nem megfelelő szellőzési viszonyok),
  • intenzív verejtékezés, alacsony folyadék- és só (elektrolit) bevitel,
  • nehéz fizikai munka,
  • hőleadást gátló ruházat,
  • az akklimatizáció (hőalkalmazkodás feltételeinek) hiánya,
  • nem megfelelő fizikai állapot (pl. elhízás, alultápláltság) vagy egészségi problémák, betegségek (pl. só-vízháztartás zavara, keringési betegségek, kiterjedt bőrbetegség),
  • a szervezet hőegyensúlyát befolyásoló gyógyszerek (pl. egyes vérnyomáscsökkentők, „vízhajtók”, antihisztaminok, antidepresszánsok). 

A hőség miatt kialakulhat:

napszúrása fedetlen fejet érő közvetlen és erős napsugárzás miatt alakul ki. Az erős napsugárzás agyi vérbőséget okoz, melynek főbb tünetei: kábultság, fejfájás, szédülés, 

Hőséggörcsök erős izzadás következtében, a só- és folyadékvesztés miatt alakulhatnak ki, a vázizmokban fájdalmas összehúzódásokat okozva. Akkor is kialakulhat, ha az elvesztett folyadékot kizárólag vízzel pótolják. Leggyakrabban melegüzemi munkásoknál (pl. kohókban) fordulhat elő erőteljes fizikai aktivitást követően. A bőr hideg és nedves, az izmok nyomás- érzékenyek, duzzadtak. 

hőkimerülés meleg környezetben végzett tartós nehéz fizikai munka és elégtelen sóbevitel következménye. Tünetei: forró, vörös, verejtékes bőr, láz, feszítő fejfájás, szédülés, szemkáprázás, szapora pulzus, zavartság. Ha a verejtékezés megszűnik, hőgutává súlyosbodhat. 

hőgutaa hőszabályozás elégtelensége miatt létrejött életveszélyes állapot. A verejtékezés megszűnik, a szervezet nem képes a felesleges hőmennyiséget leadni, emiatt a testhőmérséklet megemelkedik (sok esetben több mint 40 °C fok fölé). Főbb tünetei: a testhőmérséklet hirtelen emelkedése, sápadt, forró és száraz bőr vagy intenzív verejtékezés, szapora pulzus, alacsony vérnyomás, szívritmuszavar, szabálytalan légzés, tüdővizenyő, görcsök stb. Emellett hányás, hasmenés, vizelés hiánya, kiszáradás is tapasztalható. Az érintett eszméletlen is lehet, orvosi kezelés nélkül akár halálhoz is vezethet. A beteget mielőbb hűvös helyre kell vinni, a legfontosabb a testhőmérséklet csökkentése fizikai hűtéssel (ruházat eltávolítása, vízzel permetezés, borogatás). A hőguta azonnali kórházi ellátást igényel!

A munkavédelmi tanácsadás elérhetőségei

E-mail: munkavedelem-info@gfm.gov.hu. Telefon: 06-80/204-292 zöld szám, hívható: keddi és csütörtöki munkanapokon 8:30 és 16:00 között.
Az aktuális meteorológiai helyzetet a http://www.met.hu oldalon találja meg.
A hőségriasztással kapcsolatban további információk a http://www.nnk.gov.hu weboldalon találhatók.

Amennyiben szeretné vállalkozását egy munkavédelmi szoftver segítségével még biztonságosabbá és modernebbé tenni, próbálja ki szoftverünket díjmentesen!