Címke: munkavédelem

forrás: https://www.langlovagok.hu/13653/mi-ujsag-a-villamos-biztonsagi-felulvizsgalattal/

Egy idei jogszabályváltozás apropóján kérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot és a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet.

Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 2024. január 29-én módosult, a változás érintette a villamos biztonsági felülvizsgálatot is.

Kivéve lakóépületek

Az 1. melléklet 1.13.2. db) alpontja így szólt az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat kötelezettségi köréről: „a fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelemmel korlátozott villamos berendezésen”, míg most ekképpen rendelkezik a jogszabály: „a fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelemmel korlátozott általános célú villamos berendezésen, kivéve a lakóépületek villamos berendezését”.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Épületvillamossági és Biztonsági Szakosztály Villamos Biztonsági Munkabizottság Operatív Csoport (továbbiakban: MEE) a Lánglovagok.hu kérdésére megerősítette, hogy ezzel a lakóépületek tekintetében az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 276. §-ával megteremtődött az összhang, de felhívták a figyelmet, hogy mindig figyelembe kell venni az esetleges helyi szigorító körülményeket, és mindig a szigorúbb előírásokat kell figyelembe venni a vizsgálatkor.

Ilyen, 3 évet előíró szigorító körülmény például a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklet 1.13.2. dc) alpontjában található változatlan formában: „a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat szerint lakóépület, kommunális épület, valamint egyéb épület villamos berendezésén, ha az munkahelynek minősül”. A munkahely fogalma a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában található: „minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított) munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében.”

Három évből hat év

És mi a helyzet akkor, ha a jogszabályváltozás előtt az akkori előírások szerint a minősítő irat 3 év érvényességet adott, és a mostani rendelet szerint elegendő 6 évente elvégezni a villamos biztonsági felülvizsgálatot?

A Nemzetgazdasági Minisztérium (továbbiakban: NGM) ezzel kapcsolatban érdeklődésünkre azt írta, hogy a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet nem rendelkezik arról, hogy az elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentumban (minősítő iratban) meghatározott időpontban kell elvégezni a következő, esedékes időszakos villamos biztonsági felülvizsgálatot. (Ez természetesen nem vonatkozik arra az esetre, amikor a felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlásának határidejét a villamos biztonsági felülvizsgálat végzője a minősítő iratban meghatározta – lásd 1.12.1. alpont). Tekintettel arra, hogy a villamos biztonsági felülvizsgáló által kiállított ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem hatósági döntés, ezért az abban foglaltak nincsenek hatással a jogszabályi előírásból fakadó kötelezettségek teljesítésére.

Villamos biztonsági felülvizsgálat lakásokban

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklet 1.13.3. alpontja 2024. január 28-ig így rendelkezett:

„Lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:

 a) fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és

 b) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.”

A rendelet 2024. január 29-től a félkövér betűtípussal jelzett résszel egészült ki: „Lakóépületekben lévő, bérleménynek nem minősülő lakások villamos berendezésén az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:”.

Az 1.13.2 alpont f) pontja szerint „a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén villamos biztonsági felülvizsgálat végzése bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor, amennyiben a bérbeadás, illetve a tulajdonosváltás időpontjához képest 6 évnél nem régebben elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem áll rendelkezésre”.

Az NGM jelezte, hogy az 1.13.3. alpontja kizárólag az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat tekintetében fogalmazza meg a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyhatóságának feltételrendszerét. A bérlőváltás esetkörét az 1.13.3. alpontja eleve kizárja a mentességből, míg a tulajdonosváltás azért zárandó ki a mentességből, mert tulajdonosváltásnál nem időszakos villamos biztonsági felülvizsgálatot kell végezni. E tekintetben az NGM felhívja a figyelmet az 1.6. alpontra, amelyben csak a d) pont szerinti esetkörhöz kapcsolódik időszakos felülvizsgálati kötelezettség (a többi pont esetében a villamos biztonsági felülvizsgálat nem időszakos felülvizsgálatot jelent).

Ki végezteti el a villamos biztonsági felülvizsgálatot?

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 2. § 29. pontjában lévő definíció szerint az üzemeltető „a villamos berendezés üzemeltetője, az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki vagy amely a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére feljogosított”.

Az 1. melléklet 1.8 pontja szerint a berendezés létesítésekor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés), valamint átalakítás, javítás esetén annak üzembe helyezése előtt a kivitelező feladata az ellenőrzés, míg az 1.6 pontban felsorolt többi esetben, így bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor az üzemeltető kötelezettsége, kivéve, ha szerződésben e kötelezettséget más vállalta.

Jó, de mindezek alapján egy bérbe adott ingatlannál ki az üzemeltető? Az NGM szerint a definíció alapján egyértelmű. A MEE viszont konkrétan válaszolt, bérbeadáskor a tulajdonos az üzemeltető. Hosszú idejű szerződések esetén azonban érdemes a bérlőre átruházni az üzemeltetői kötelezettséget.

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/figyelem-munkaltatok-ezeket-a-cegeket-ellenorzi-a-munkavedelem-2025-ben

A jövő évre vonatkozó munkavédelmi ellenőrzési terv kiemelten fókuszál a színházakra és előadó-művészeti intézményekre, de országos szinten vizsgálják majd a hőségriasztás idején betartandó szabályokat és a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációt is.

A 2024-es országos munkavédelmi ellenőrzési terv számos iparágat érintett, kiemelten a fém- és faipari vállalkozásokat, valamint a veszélyes anyagokkal dolgozó cégeket. Az ellenőrzések során külön figyelmet kapnak a megfelelő kockázatértékelések és a munkaeszközök biztonsága is. A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi és Foglalkoztatás-felügyeleti szerve közzétette a 2025-ös munkavédelmi célvizsgálat ellenőrzési tervét, így már a jövő évi vizsgálatokra is felkészülhetünk.

Munkavédelmi ellenőrzés 2024: célkeresztben a színházak

2025 májusában különösen nagy hangsúlyt fektetnek a színházak és más előadó-művészeti szervezetek munkavédelmi helyzetének vizsgálatára. Az elmúlt évben történt színházi munkabalesetek (például a Nemzeti Színház esete) ugyanis rávilágítottak arra, hogy szükséges átfogó vizsgálatokat indítani.

Az előadások során gyakran használt egyedi technikai eszközök és speciális díszletek fokozott kockázatot jelentenek, és különösen nagy körültekintést igényelnek a munkabiztonság szempontjából. Az ellenőrzés során az előadók, a színpadtechnikai személyzet és a tervezésért felelős szakemberek biztonságára is figyelmet fordítanak.

Hőségriasztás és munkavédelem

A nyári hónapokban, amikor a hőségriasztás a legmagasabb fokozatokra emelkedhet, a munkavédelmi hatóságok külön vizsgálatokat tartanak, hogy a munkáltatók biztosítják-e a megfelelő védelmet a dolgozók számára.

A cél a hőkimerülés és a hőguta megelőzése, különösen a szabadban vagy zárt, szellőzés nélküli helyiségekben dolgozók esetében. Az ellenőrzések előzetesen bejelentett, vármegyei szinten szervezett akciók formájában is zajlanak majd, és kiemelt figyelmet fordítanak majd a külföldi vagy vendégmunkásokat alkalmazó cégekre.

Foglalkoztatási szabályok és nyilvántartások

A munkaügyi hatóság külön figyelmet fordít a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs követelmények teljesítésére, főleg a munkaviszony megszüntetésével, a munkaidő és a pihenőidő szabályainak betartásával és irataival kapcsolatban.

Március és április hónapokban kiemelt vizsgálatok fókuszálnak arra, hogy a munkahelyek biztosítsák a megfelelő dokumentációkat a dolgozók kilépésekor, az igazolások és elszámolások rendben legyenek. Júniusban és júliusban az alkalmazottak bejelentésével kapcsolatos ellenőrzésekre is számíthatnak a vállalkozások, szeptembertől pedig a munkaidő és pihenőidő betartását fogják külön vizsgálni.

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/mi-varhato-jovore-a-munkavedelmi-ellenorzeseknel-itt-vannak-a-reszletek

A 2025-ös munkavédelmi ellenőrzéseknél a legnagyobb hangsúlyt a veszélyes munkakörnyezetre és az előírások folyamatos betartására helyezik – jogsértések esetén pedig szigorúbb szankciókra is számíthatnak a munkáltatók.

2025-ben szigorodnak a munkavédelmi ellenőrzések, és a hatóság fokozott figyelmet fordít a szabályok betartására minden ágazatban. A cél, hogy a munkahelyek biztonságosak, az előírások pedig mindenki számára átláthatóak legyenek. Az új évben különösen a veszélyes munkahelyek és a foglalkoztatási szabálytalanságok felszámolása kerül a középpontba – ezzel együtt a szükséges dokumentumokat is ellenőrzik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég közzétette a A 2025. évre szóló munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzési irányelveket a Munkavédelem és Foglalkoztatás-felügyelet weboldalán, ennek a lényegét foglaltuk össze legújabb cikkünkben.

Munkavédelmi ellenőrzés 2025 – Mit fognak vizsgálni?

A munkavédelmi ellenőrök átfogó vizsgálatokat végeznek majd, különösen azoknál a cégeknél, ahol veszélyes munkaeszközöket használnak, vagy olyan munkakörülményekkel dolgoznak, amelyek egészségkárosodást okozhatnak. Ilyenek például:

• zajjal járó
• kéz-kar rezgéssel járó 
• veszélyes és rákkeltő anyagokkal végzett
• biológiai kóroki tényezőkkel kapcsolatos tevékenységek. 

A hatóság célja, hogy feltárja a munkahelyi szabálytalanságokat, valamint biztosítsa az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit. 

Kiemelt ágazatok és munkavállalói csoportok

Az ellenőrzések különösen az építőipart, mezőgazdaságot, feldolgozóipart, bányászatot és egészségügyet érintik majd, mivel ezekben az ágazatokban magas a munkabalesetek száma. Ezen túlmenően nagyobb figyelmet fordítanak a kiemelt védelemre szoruló munkavállalókra is, mint például fiatalkorúakra, terhes és szoptató anyákra, illetve megváltozott munkaképességűekre. A színházak és előadó-művészeti szervezetek sem maradnak ki a sorból: az itt dolgozók biztonsága is a jövő évi ellenőrzések fókuszában áll.

A foglalkoztatási szabályok betartása

A hatóság kiemelten ellenőrzi majd, hogy a munkáltatók betartják-e a bejelentési kötelezettségeket, valamint biztosítják-e a munkavállalóknak a jogszabály szerinti munkaidőt, pihenőidőt és fizetett szabadságot. Vizsgálják továbbá a munkaidő-nyilvántartást is. A kereskedelmi ágazat különösen nagy figyelmet kap: az összes foglalkoztatási ellenőrzés 20%-a itt várható.

A hatóság nemcsak az ellenőrzésekkel, hanem felvilágosító tevékenységekkel is segíti a vállalkozásokat, hogy betarthassák a munkabiztonsági és foglalkoztatási előírásokat. Céljuk a megelőzés: olyan tájékoztatásokkal, amelyek segítik a munkáltatókat a jogszerű foglalkoztatásban és biztonságos munkakörnyezet megteremtésében. Az új intézkedések tehát egy átláthatóbb, biztonságosabb munkakörnyezetet céloznak, amely védi a munkavállalói jogokat és javítja a munkahelyi biztonságot.

Fontos a naprarész dokumentáció

A 2025-ös munkavédelmi ellenőrzések szigorodásával nemcsak a biztonsági intézkedéseket, hanem a munkaügyi és munkavédelmi dokumentációkat is alaposan átvizsgálják. A hatóság kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a vállalkozások minden szükséges irattal és nyilvántartással rendelkezzenek, legyen szó a munkaidő-nyilvántartásról, pihenőidőkről, bejelentési kötelezettségekről vagy éppen a veszélyes munkakörök előírásairól.