AI és a munkavédelem

Czomba Sándor: Az AI lehetőség is a munkavédelem számára

forrás: https://www.hrportal.hu/c/czomba-sandor-az-ai-lehetoseg-is-a-munkavedelem-szamara-20241120.html

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy 2010-hez képest felére szorították vissza a halálos munkabalesetek arányát.

A robottechnológia és a mesterséges intelligencia alkalmazása nem csupán kihívás, hanem lehetőség is a munkavédelem számára – mondta a minisztérium szerdai közleménye szerint az Európai Munkavédelmi Ügynökség konferenciáján Visegrádon Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Hozzátette, az Európai Közösség munkavédelmi stratégiájában szereplő zöld és digitális átállás által előidézett változásokra a munkavédelmi szakterületnek is fel kell készülnie.

mesterséges intelligencia (MI) már a mindennapjaink részét képezi. A legtöbb nagy mobiltelefon-gyártó mára már integrálta okostelefonjai operációs rendszerébe az MI-t, a különböző chat-botokon keresztül pedig – az egyszerűbb kérdésekre – szintén az MI ad választ az embereknek.

Ezzel párhuzamosan a munkahelyeken is folyamatosan jelennek meg a különböző MI alkalmazások a dolgozók munkájának megkönnyítésére, illetve a különböző munkaeszközök (gépek, robotok) vezérlésére. A robotok programozását több helyen oktatják hazánk műszaki felsőoktatási intézményeiben, de már alapszinten az általános iskolákban is – idézte az államtitkár szavait a közlemény.

Czomba Sándor hangsúlyozta: a zöld és digitális átállás forgatagában a kormány kiemelt célja – a 2021-27 közötti időszakra meghatározott európai munkavédelmi stratégiával összhangban – továbbra is a magyar munkavállalók védelme, a munkahelyi balesetek és a munkával összefüggő megbetegedések megelőzésének javítása.

Nemzeti sorskérdés, hogy a munkavállalók egészségi állapotának, biztonságának alapját jelentő munkakörülmények tovább javuljanak. Ezért ennek a szempontnak a döntéshozatal mellett, stratégiai célként jelen kell lennie a kutatásban, a képzésben, valamint a munkáltatói és a munkavállalói magatartásban, de mindezek mellett nagy jelentősége van a munkavédelmi hatósági tevékenységnek is.

Az államtitkár hozzátette, a munkavédelmi hatóság hatékonyságának növelése is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy – a munkabaleseti statisztikák alapján – Magyarországon 3 éve folyamatosan csökken mind a 3 munkanapon túl gyógyuló, mind pedig a halálos munkahelyi balesetek száma.

A munkabalesetek számának leszorítását a foglalkoztatottság folyamatos bővülése mellett sikerült a kormánynak megvalósítani. Tavaly a rekord magas foglalkoztatás mellett a halálos munkabalesetek arányát 2010-hez képest felére sikerült leszorítani, miközben 2010-hez képest ma már egymillióval dolgoznak többen.

A kormány célja, hogy a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett csökkentse a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat – mutatott rá Czomba Sándor. Az NGM közleménye szerint a konferencián William Cockburn, az Európai Unió Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségének (EU-OSHA) igazgatója ismertette az ügynökség 2023-25-re szóló, Egészséges munkahelyek, munkavédelem a digitalizált világban című kampányának célkitűzéseit.

Ezek voltak a jellemző munkavédelmi szabályszegések az első félévben

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/ezek-voltak-a-jellemzo-munkavedelmi-szabalyszegesek-az-elso-felevben

Cikkünkben áttekintettük a legfrissebb hatósági ellenőrzések eredményeit, és összegyűjtöttük a leggyakoribb hibákat, amelyekkel a munkavédelem kiemelt intézkedései során gyakran találkozott a vállalkozásoknál.

Nemrég jelent meg a Munkavédelem és Foglalkoztatás-felügyelet oldalán a munkavédelmi hatóság 2024. I. félévi ellenőrzési tapasztalatairól szóló jelentés. Korábban már összefoglaltuk a vizsgálatok legfontosabb jellemzőit – milyen iparágban, mennyi vállalkozást érintett – most pedig a kiemelt intézkedéseket vettük górcső alá.

Mik azok a kiemelt intézkedések?

A kiemelt intézkedések olyan munkáltatói szabályszegésekre utalnak, amelyek a munkavállalók életét, testi épségét és egészségét fokozottan veszélyeztetik. Ezek célzottan azokra az esetekre irányulnak, ahol jelentős mulasztások történnek a munkavédelmi előírások betartásában. Idén az első félévben az összes (23 898) intézkedés 50,43%-a tartozott a kiemelt intézkedések (12 052) közé.

A kiemelt munkavédelmi intézkedésekből a legtöbb a veszélyes anyagok szabálytalan kezeléséhez kötődött. Az összesen 15 374 munkavédelmi intézkedés közül 6875 minősült kiemelt munkavédelmi intézkedésnek, ami 44,7%-os arányt jelent.

Az intézkedések túlnyomórészt a veszélyes anyagok és keverékeik helytelen felhasználásával és tárolásával voltak kapcsolatosak.

  • Az egyik fő probléma a kockázatértékelés elmulasztása vagy hiányossága, különösen a munkahelyen felhasznált veszélyes anyagok változásainak figyelmen kívül hagyása esetén.
  • Emellett a munkahigiénés vizsgálatok elmaradása is gyakori szabályszegés, így például a légszennyezettség mérések rendszeres elmulasztása, amelyek pedig alapvetőek lennének a veszélyes anyagokkal dolgozók védelme érdekében.
  • Ezen kívül a munkavédelmi ismeretek hiánya is kiemelkedő szabályszegés, amely az összes kiemelt munkavédelmi intézkedés 14,4%-át tette ki. A munkáltatók gyakran elhanyagolják az oktatást, vagy nem minden szükséges ismeretre terjed ki a munkavédelmi tematika. Az ismételt munkavédelmi oktatás elmaradása is jellemző, különösen azokban az esetekben, amikor a munkavállalók szabálytalan munkavégzést folytatnak.
  • dokumentálás elmaradása szintén hatósági intézkedést von maga után, mivel a vonatkozó törvény előírja, hogy a munkavállalók a foglalkoztatás teljes ideje alatt rendelkezzenek a szükséges ismeretekkel.
  • Az emelőgépekkel kapcsolatos intézkedések az összes kiemelt munkavédelmi intézkedés 14,3%-át tették ki. Az emelőgépek szabálytalan használata, a karbantartások elmulasztása, illetve az emelőgép kezelői jogosítvány vagy alkalmassági vizsgálatok hiánya jellemző szabályszegés. 
  • Az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos szabályszegések, például az eszközök biztosításának elmaradása, az eszközök nem megfelelő használata vagy azok konstrukciós hibája miatt az összes intézkedés 12,2%-át jelentették. 
  • A munkaköri alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos szabálytalanságok az összes intézkedés 11,2%-át tették ki. Ezek a szabálytalanságok a vizsgálatok elmaradását jelentik, amelyeket törvény ír elő. 
  • A veszélyes munkafolyamatok, technológiák és munkaeszközök kockázatértékelésének hiánya az összes intézkedés 7,7%-át tette ki. A kockázatértékelés elmulasztása gyakori szabálytalanság, különösen, ha a munkavédelmi szakemberek csak a jogszabályban meghatározott időszakonként végeznek értékelést. Az előírások azonban megkövetelik, hogy minden jelentős változáskor ismételt kockázatértékelés történjen.
  • A szállítással, rakodással és anyagmozgatással kapcsolatos szabályszegések az intézkedések 4,6%-át tették ki, míg a munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása az intézkedések 2,2%-át eredményezte.