Címke: munkavédelem

Aktuális Információk

Mezőgazdaság és munkavédelem: a közlekedés és szállítás előírásai

forrás: https://mubi.hu/hirek/gepek-es-eszkozok-biztonsaga/mezogazdasag-es-munkavedelem-a-kozlekedes-es-szallitas-eloirasai

A munkavédelem kiemelten fontos a mezőgazdaságban, különösen a közlekedés és szállítás terén. Az alábbi összefoglalóban bemutatjuk a legfontosabb szabályokat, amelyeket mindenkinek be kell tartania a biztonságos munkavégzés érdekében.

Közlekedés Szabályai

  1. Közúti Közlekedés: A közúti közlekedés szabályait az 1/1975. (II. 5.) KPM–BM rendelet és a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet határozza meg. Figyelni kell az össztömegre, tengelyterhelésre, és méretre vonatkozó szabályokra, valamint a speciális eszközökre és járművekre vonatkozó rendeletekre is.
  2. Telepen Belüli Közlekedés: A KRESZ szabályai itt is érvényesek. A maximális sebesség legfeljebb 15 km/óra lehet. A gyalogos- és járműforgalmat el kell különíteni, azaz a létesítmények – például magtár, műhely – gépjármű-közlekedésre alkalmas nagykapui mellett egy kisméretű kaput (ajtót) is kell létesíteni a személyzetnek. Az épület kapuját olyan biztosító elemmel kell ellátni, amely megakadályozza, hogy a kapu a sarkaiból kifordítható vagy kiemelhető legyen.
  3. Vezetői Engedélyek: A járműveket csak érvényes vezetői engedéllyel rendelkező személyek vezethetik. A telephelyen belüli közlekedésre is érvényesek a munkavédelmi előírások, így a megfelelő képzettség és vezetői engedély itt is szükséges.
  4. Műszaki Állapot: A járművek műszaki állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. A forgalomból kivont járműveknek is meg kell felelniük a biztonsági előírásoknak, és ezt a munkáltatónak kell bizonyítania.

Szállítás Szabályai

  1. Rakomány Rögzítése: A szállított terhet mindig biztonságosan és stabilan kell elhelyezni, elmozdulás ellen rögzíteni. Magas rakományt csak erre kialakított járművel szabad szállítani, és indulás előtt ellenőrizni kell az oldalmagasítók rögzítettségét. A munkagépen annak szállítása közben senki sem tartózkodhat.
  2. Járművezető Látása: A teher nem zavarhatja a járművezető látását, és hirtelen fékezéskor nem mozdulhat el. A rakomány szemrevételezése és biztonságos kirakodása elengedhetetlen.
  3. Rakomány Kezelése: A rakomány rögzítő eszközök meglazítása vagy eltávolítása előtt fel kell mérni a kockázatokat, és biztosítani kell, hogy a rakomány ne mozduljon el. Az anyagi károk és a személyi sérülések elkerülése érdekében mindig elővigyázatosnak kell lenni.

A mezőgazdaságban dolgozóknak fontos betartaniuk a közlekedés és szállítás szabályait a munkavédelem érdekében. A megfelelő vezetői engedélyek, járművek rendszeres műszaki ellenőrzése, valamint a rakomány biztonságos kezelése mind hozzájárulnak a balesetek megelőzéséhez és a biztonságos munkavégzéshez.

Forrás: Munkavédelem és Foglalkoztatás-felügyelet hivatalos útmutatója. 

Aktuális Információk

Mitől kifejezetten veszélyes munkavédelmi szempontból a mezőgazdasági ágazat?

forrás: https://mubi.hu/hirek/gepek-es-eszkozok-biztonsaga/mitol-kifejezetten-veszelyes-munkavedelmi-szempontbol-a-mezogazdasagi-agazat

A mezőgazdasági munka nemcsak kemény, hanem rendkívül veszélyes is, amit az évről évre bekövetkező halálos balesetek száma is bizonyít. Mik a legfontosabb kockázati tényezők? Ebben a cikkben ezt a témát járjuk körbe.

A munkavédelmi hatóság tapasztalatai alapján a mezőgazdasági munkáltatók és munkavállalók munkavédelmi tudatossága gyakran alacsony szintű. A korábbi nagy létszámú munkáltatók helyett ma több kisebb, gyakran családi vállalkozások működnek, ahol a munkavédelem sokszor háttérbe szorul. Bár a költségek csökkentése is szerepet játszik ebben, sok esetben olyan intézkedések maradnak el, amelyek nem jelentenének anyagi terhet a munkáltatók számára. Az egyik legnagyobb probléma a kockázatok felmérésének hiánya, ami pedig elengedhetetlen a hatékony munkavédelmi intézkedésekhez.

A mezőgazdasági és erdészeti munkák során számos tényezőt kell figyelembe venni a veszélyek felmérésekor. Mivel a munkát gyakran szabadban, lakott területtől távol végzik, a dolgozókat különféle klimatikus hatások érik, és szükség esetén az orvosi ellátás is nehezen elérhető. A munkamódszerek rendkívül változatosak lehetnek, és sokszor többféle feladatot is el kell végeznie ugyanazon személynek a munkaideje alatt. A munkaeszközök meghibásodása esetén a hibaelhárítást gyakran egyedül, helyszínen (pl.: szántóföldön) kell megoldani.

A mezőgazdasági munkák időhöz kötöttek, így azokat gyorsan kell elvégezni, ami még magas gépesítettségi szint mellett is hosszú munkanapokat, túlmunkát és sok fizikai idénymunkaerőt igényel. Az ilyen munkákra gyakran alacsony vagy semmilyen szakképzettséggel rendelkező munkavállalókat alkalmaznak, akik kevés munkavédelmi ismerettel rendelkeznek.

A dolgozók gyakran hosszú időre távol vannak otthonuktól és családjuktól, ami megváltoztatja az étkezési szokásokat és közvetlen hatással lehet az egészségre. Az állatokkal, növényekkel és agrokémiai anyagokkal való érintkezés növeli a fertőzések, balesetek, mérgezések és allergiás reakciók előfordulásának kockázatát.

Az ideiglenes, változó vagy idényjellegű munkák esetében a munkavédelmi és egészségügyi szabályok alkalmazása nehézkes, ami gyakran rossz higiénés körülményeket eredményez, mint például csatornázatlanság és vezetékes ivóvíz hiánya. 

Összefoglalva, a mezőgazdaság munkavédelmi szempontból rendkívül veszélyes ágazat. A munkavállalók és munkáltatók munkavédelmi tudatosságának növelése, a kockázatok felmérése és a megfelelő munkavédelmi intézkedések bevezetése elengedhetetlen a biztonságos munkavégzés érdekében. Következő cikkünkben részletes kitérünk a mezőgazdasági munkavégzés szegmenseire és a Munkavédelmi Hatóság legfrissebb kiadványának segítségével hasznos útmutatóval szolgálunk azért, hogy a szántóföldekről is mindenki biztonságban hazaérjen.

Aktuális Információk

Az 5 leggyakoribb munkaügyi jogsértés

Az idei első negyedévben a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság összesen 4 269 munkáltatót ellenőrzött, a foglalkoztatók 64 %-nál tárt fel munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont munkavállalók (15 549 fő) 57 %-át érintették – derül ki a Foglalkoztatás-felügyeleti Hatóság jelentéséből. Nézzük, melyek a tipikus jogsértések.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/az-5-leggyakoribb-munkaugyi-jogsertes-20240705.html

1. Feketefoglalkoztatás

Az első negyedéves ellenőrzési tapasztalatok szerint a feketefoglalkoztatás aránya a 2023. év hasonló időszakához képest csökkent, az ellenőrzött munkavállalók 12,98 %- át (2 019 fő) érintette. Az építőiparban és a vagyonvédelemben javult a feketefoglalkoztatás aránya, a többi ágazatban azonban növekedés tapasztalható a 2023. évi első negyedévhez képest. A javuló tendencia ellenére az építőiparból (41%) került ki a legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállaló, ezt követi a vendéglátás (14%), az egyéb ágazatok és a kereskedelem(9%) területe.

A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatban a munkáltatók továbbra is az adminisztrációs hibára, könyvelői mulasztásra, vagy arra hivatkoznak, hogy nem volt biztos, hogy aznap kezd-e a munkavállaló.

A hatóság jelentésében megjegyzi, hogy gyakran fordul elő, hogy a munkavállalókat részmunkaidős bejelentés mellett, de teljes munkaidőben foglalkoztatják, azonban nehéz bizonyítani ezt a jogsértést, mert az érintett munkavállalók félnek a munkáltatójuk ellen nyilatkozni, ezért a hatóságnak egyéb bizonyítékokat is szükséges beszereznie, hogy feltárja a jogsértést. Már megszűnt jogviszonyú munkavállalókkal kapcsolatban eredményesebb a jogsértés feltárása, mert ilyenkor a volt munkavállalók már nem félnek felfedni foglalkoztatásuk valós körülményeit.

2. Munkaidő, pihenőidő, rendkívüli munkavégzés

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések több munkavállalót érintettek, mint 2023. év első negyedévében (2023. március 31-ig 2 086 fő, 2024. I. negyedév: 2 387 fő). Huzamosabb ideje a munkaidő-beosztás hiányával (1 628 fő) és a munkaidőkerettel (531 fő) kapcsolatos szabálytalanságok dominálnak a munkaidővel kapcsolatos jogsértések közül, amik sokszor a jogszabályismeret hiányára vezethetőek vissza. Gyakran fordul elő, hogy a foglalkoztatóknak nincs tudomása arról, hogy a munkaidő-beosztást írásban kell közölni a munkavállalókkal, úgy gondolják, ha szóban egymás között megbeszélik a következő heti munkaidő-beosztást, az megfelel az előírásoknak. Munkaidőkeret esetén a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása a legjellemzőbb, amivel ellenőrizhetetlenné válik például a munkaidőkereten felül teljesített rendkívüli munkavégzés, így annak ellentételezése is (munkabér, szabadidő). A foglalkoztatók sok esetben nem tudják, mit jelent a munkaidőkeret, valamint annak alkalmazására vonatkozó szabályait sem ismerik teljes körűen.

3. Munkaidő-nyilvántartás

A jogsértés egyik oka az, hogy a munkáltatók a nyilvántartás-vezetési kötelezettségüket – helytelen módon – átengedik a munkavállalók részére, akik vagy nem, vagy nem megfelelő módon vezetik a munkaidő-nyilvántartást, másik oka pedig a tudatos mulasztás. Számos esetben tapasztalja a hatóság azt is, hogy a munkáltatók tisztában vannak az előírásokkal, de tudatosan nem vezetnek munkaidő-nyilvántartást a teljesített munkaidőről – nem tartják komoly hiányosságnak -, ezzel ellehetetlenítve több más munkaidő-nyilvántartásból megállapítható jogsértés feltárását, úgy, mint a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását és a pótlékfizetés teljesítését. A munkáltatók az ilyen magatartásukkal közvetetten a munkavállalók alapvető jogait sértik meg, hiszen a munkaidő-nyilvántartás nélkülözhetetlen alapdokumentum a pontos, precíz bérszámfejtéshez.

A papír alapon vezetett jelenléti ívek, munkaidő-nyilvántartások mellett elterjedtek az elektronikus úton vezetettek is. Azonban ezek esetében is előfordultak már mind a naprakészséggel, mind a tartalom valóságnak megfelelőségével, hitelességével kapcsolatos szabálytalanságok.

4. Munkabér

A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalói létszám (1 549 fő) a 2023. év első negyedévéhez nézve (965 fő) nőtt. Ezek közül a legtöbb esetben a munkabér határidőben történő megfizetésének elmaradása, a bérjegyzékre, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése fordult elő. Több alkalommal állapította meg a hatóság, hogy a munkabérről adott elszámolás, bérjegyzék nem az előírásoknak megfelelően készült el, mert abból nem lehetett megállapítani, hogy a munkáltató az alapbéren felül milyen pótlékokat számolt el a munkavállalóknak. Másik tipikus szabálytalanság, hogy a bérjegyzékek nem alkalmasak az elszámolás helyességének ellenőrzésére, mivel a rajtuk szereplő adatok eltérnek az annak alapjául szolgáló munkaidő-nyilvántartásokon vezetettektől. A bérpótlékok megfizetésének az elmaradása sok esetben a jogszabályok nem megfelelő ismeretéből fakad (pl. a könyvelők jogszabály ismeretének hiányosságai), de előfordulnak bérszámfejtési hibák, illetve a foglalkoztató szándékos szabálytalan magatartása is oka lehet ennek.

A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságokon belül a megemelt összegű minimálbér és garantált bérminimummal kapcsolatos szabálytalanságok továbbra sem jellemzőek.

5. Szabadságkiadás: sok helyen csak papíron

Jelentősen emelkedett a 2023. első negyedéves adatokhoz képest a szabadsággal kapcsolatos jogsértésekkel érintett munkavállalók száma (94 főről, 1171 főre). A szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok két leggyakoribb esete, hogy a nyilvántartáson „kiírt” szabadságot a munkáltató ténylegesen nem adja ki, a munkavállalók valójában munkát végeznek, valamint, • a munkáltatók a törvény előírásainak megfelelően nem biztosítják a munkavállalónak a naptári évben egy alkalommal, a legalább tizennégy nap egybefüggő munkavégzés alóli mentesülést. A szabadságra vonatkozó szabályok foglalkoztató általi betartásának ellenőrzése összetett feladat, mert a munkáltatók „papíron” legtöbbször a jogszabály szerint kiadják a munkavállalókat megillető szabadságokat, és csak a helyszíni ellenőrzés során felvett tanúnyilatkozatokból, illetve egyéb bizonyítékokból derül ki az, hogy a szabadságként nyilvántartott napokon ténylegesen munkavégzés történt.