Címke: munkavédelem

A legtöbb súlyos jogsértés az építőipar ágazatban tapasztalható – állapítja meg az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének jelentése.

forrás: https://hvg.hu/kkv/20250703_epitoipar-munkavedelem-ellenorzes-birsag

A munkavédelmi hatóság 2024-ben 7739 munkáltatót ellenőrzött, amely során közel 13 ezer látogatásra került sor. Az ellenőrzések között az építőipar változatlanul kiemelt ágazatként szerepelt, mivel itt a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése magas kockázatúnak számít.

A kiemelt ágazatok 2024. évi ellenőrzései (összesen 5230 cég) közül az építőipari ágazatban folytatták le az ellenőrzések 44 százalékát, ami 2319 vállalatot érintett. A közérdekű bejelentések és panaszok többsége is az építőipari tevékenységekhez kapcsolódott.

Az összes vizsgált munkáltató által elkövetett súlyos szabálytalanságok miatt 417 esetben szabtak ki munkaügyi bírságot, összesen 533,1 millió forint összegben, melyből igen jelentős, mintegy 250 millió forint volt az építőipari cégekre kirótt összeg, ami az összes büntetés 47 százalékát teszi ki.

A kiemelt munkavédelmi intézkedések okai között első helyen áll a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése, valamint a veszélyes anyagok tárolására, szállítására, feldolgozására, gyártására vonatkozó szabályok megszegése (együttesen 27 százalékot tesznek ki).

Az építőiparra kiemelten jellemző le- és beesési veszély az összes intézkedés több mint ötödét alapozta meg – áll az ÉVOSZ jelentésében. Építési munkahelyeken a magasban történő munkavégzéssel összefüggő leesés elleni védelem hiánya az építés alatt álló épületek emeleti szintjein, valamint a kivitelezési munkákhoz felállított munkaállványok szintjein történő munkavégzéskor fordult elő. Beesési veszély is igen gyakori a munkaárkok, munkagödrök, illetve aknák közelében végzett munkák esetén.

A munkavédelmi ismeretek hiánya az intézkedések 14 százalékát adta, ezenkívül például az emelőgép üzemeltetési szabályainak megszegése és az egyéni védőfelszerelések elmulasztása is okot szolgáltatott munkavédelmi intézkedés meghozására.

Az elsődleges probléma a munkavédelmi ismeretek hiánya. Számos építési vállalkozásnál nem kap a munkavállaló a munkavédelemre vonatkozó tájékoztatást, vagy pedig nem kapta meg a munka végzéséhez feltétlenül szükséges ismereteket. Az ÉVOSZ tapasztalata, hogy minél kisebb egy vállalkozás, annál gyakoribbak a hiányosságok. Mikro- és kisvállalkozási körben különösen súlyos hiányosságok vannak.

Az ellenőrzés feltárta, hogy a munkavédelmi oktatási tematika gyakran munkabiztonsági és munkaegészségügyi tevékenységet ellátó szakember nélkül készül az adott cégnél, holott a munkáltató felelőssége, hogy a munkavállalók a foglalkoztatás teljes ideje alatt rendelkezzenek a biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati tudnivalóival.

A rengeteg szabálytalanság elkerülése érdekében az ÉVOSZ a 2025–2026-os években fontos feladatának tekinti a helyzet javítását. Munkavédelmi tagozat létrehozásával is igyekszik a legjobb vállalati gyakorlatokat elterjeszteni. „A jelenlegi hőhullám okozta időjárási körülményekben való foglalkoztatás kiemelt figyelmet követel meg az építőipari munkaadók részéről” – hangsúlyozta Koji László, az ÉVOSZ elnöke.

forrás: https://kamino.hu/hirek-1/egyszer-hasznalatos-vedo-overallok-tudastar-2025

Ez a rövid tájékoztató anyag áttekintést nyújt az egyszerhasználatos védőoverálok főbb típusairól, azok felhasználási területeiről és védelmi szintjeiről. Ismerteti a védőruházatok CE tanúsítvány szerinti besorolását (I., III. kategória), valamint a legfontosabb típusokat (pl. 3B, 4B, 5B, 6B). A prezentáció segít eligazodni a szabványok és kockázati szintek között, támogatva a megfelelő termék kiválasztását a különböző munkakörnyezetekhez (pl. vegyi védelem, por elleni védelem, fertőtlenítés, laboratóriumi munka).

Egyszer használatos, mit jelent ez?

Azt jelenti, hogy ez olyan egyéni védőeszköz, amelynek a meghatározásában benne van, hogy egyszer használatos, és egyértelműen arra utal, hogy korlátozott a használata.

Szó szerint valaki fölveszi egyszer, használja, és utána leveszi, és utána megsemmisíti, és erre van külön meghatározott mentesítési szabály. Nyilván a jogszabályoknak megfelelően kell megszabadulni ezektől az egyéni védőeszközöktől, amelyek veszélyes hulladékként szerepelnek. De ugyanakkor viszont az egyszer használatosságban nincs benne az, hogy egyszer használom, de mennyi ideig?

Lehet, ezt használni 5 percig lehet használni egy műszakon keresztül, ha nem veszi le. Abban a másodpercben, hogyha leveszi, akkor már egyszer használatosként meg kell semmisíteni.

Attól függ mindig, hogy milyen munkakörülmények között használjuk ezt a terméket.

Ha például ideiglenesen járvány van, felveszik, majd valamilyen oknál fogva le is kell venni, és el is kell hagyni a veszélyeztetett teret, akkor már csak pár percig lehet használni, mert ha egyszer levette, utána föl nem vehető. De ugyanez előfordulhat az is, hogy valaki egy műszakon keresztül végighordja ezt az egyszer használatos terméket, és csak utána veszi le. Igazából ez nincs meghatározva, arra kell csak figyelni, hogy egyszer használatos legyen, ne lehessen többször fölvenni. Úgy is fogalmazhatunk, hogy alkalmankénti használatra alkalmas védőruha.

Nem moshatóak.

A másik, ami nagyon fontos, az overall, az pedig arra vonatkozik, hogy az egyszer használatos overallok teljes testvédelemmel rendelkeznek, és ha teljes testvédelemről van szó, akkor a legjobb formátum az overall, hiszen az véd a legjobban a különböző külső hatások ellen.

Alapvetően kétfajta egyszerű, használatos védőoverall létezik. Az egyik az I. kategóriájú védőoverall, a másik pedig a III. kategóriájú védőoverall.

Az I. kategóriájú védőoverallok csoportjába tartoznak:

Az ilyen overallok nem rendelkeznek olyan védelmi képességgel, amit szabvány határoz meg. Másképpen, nincsen szabvány által meghatározott védelmi képesség, és ebből következik, hogy nincs is minősítés rá, nem kell bevizsgálni őket, a gyártó határozza meg, a gyártó mondja ki, hogy mire használható a termék, hogyan használható a termék.

Az I. kategóriás védőoverall esetében a kockázatok nyilvánvalóan nagyon alacsony szintűek.

Ez azt jelenti, hogy leginkább takarításnál különböző szennyeződések ellen használható, aztán festésnél sok olyan festő overallnak is hívják ezeket a termékeket, tehát hogyha az adott körülmények között szennyeződés áll a munkaterületen vagy a munkakörnyezetben, akkor elsősorban ezek a termékek a legfőbb feladatuk az, hogy megóvják a felhasználót a szennyeződéstől.

Abba az esetben nevezhetjük egyébként csak I. kategóriás védőeszköznek, hogyha szerepel rajta CE jelölés, ha nem szerepel a CE jelölés, akkor még csak nem is egyéni védőeszköz, akkor egész egyszerűen egy overall, amit festéshez fel lehet venni, hogy ne koszoljuk össze ruhánkat. Ezeknek a védőoveralloknak az alapanyaga speciális, nem textil.

Ezeket nem szőtt textil, vagy nem szőtt alapanyag. Más eljárással készítik, mint egy normál textíliát. Ezek az alapanyagok az SPP. Spunbond polipropilén.

Sokszor magát a védőoverallt is úgy hívják, hogy SPP védőoverall, ami ha teljes szóval, vagy teljes nevével említjük, akkor ez a SpunBond Polipropilen, ennek a rövidítése az SPP.

Mi ez a SpunBond polipropilén? Hogy működnek ezek a nem szőtt szövetek? Először is a polipropilént, a műanyagot, egy granulátumot készítek belőle, és ezt a granulátumot megolvasztják. Majd az olvasztás során extrudálják. Ez azt jelenti ebben az esetben, hogy egy fúvó turbinával szálakat, egy nagyon vékony, mikroszkopikus szálakat vonnak ki ebből a megolvasztott anyagból, és ezeket a szálakat véletlenszerűen ráhelyezik egy futószallagra.És mikor ezek fölkerültek, jó sűrűen egymás mellett, akkor egy hő préseléssel, nagyon nagy nyomással összenyomják az egészet úgy, hogy egy teljes anyaggá alakul egy viszonylag zártabb szerkezetté.

A gyártás következménye, hogy egy olyan védelmi képességgel rendelkezik az anyag, ami porok ellen kiváló, és megfelelő akadályt képez, a folyadékok ellen is, bár ott nem annyira, hiszen ez a szál, nem egy egységes zárt szerkezetet alkot, hanem egy véletlenszerűt, aminek következtében mikroszkopikus lyukak vannak rajta, és ezeken a mikroszkopikus lyukakon átmehet a folyadék molekula, vagy a szilárd részecskének a molekulája.

Nem ad 100%-os védelmet, de elsősorban a szennyeződésekre igen. Például a festő overallok vannak ebből, élelmiszeriparban lehet használni, karbantartásnál lehet használni, és elsősorban a szennyeződés elleni védelemre. Ilyen például a  Coverguard festő overall. de alkalmazható takarításhoz, lomtalanítás , lakás felújításhoz.

Mit jelent az, hogy III. kategóriájú védőoverall?

Emlékeztetőül: mit jelent az, hogy harmadik kategóriájú egyéni védőeszköz?

Milyen esetben használunk harmadik kategóriás egyéni védőeszközt?

Ha a kockázat olyan magas, hogy annak következtében olyan károk történnek a felhasználóval kapcsolatban, mint például a maradandó egészségkárosodás, vagy akár a halál is. Ezek az egyéni védőeszközök tartoznak III. kategóriába.

Mi ellen védenek ezek a védőoverallok?

Például: Veszélyes anyagok Biológiai anyagok, vegyszerek és nagyfokú szennyezettség esetén.

Milyen alapanyagból készülnek a III. kategóriás overallok?

SMS alapanyag,  tulajdonképpen a polypropilénből készített védőoveralloknak a túlnyomó része SMS-típusú alapanyagból készült. ez egy Rövidítés, méghozzá a SpunBond+MeltBlown+SpunBond szavaknak a rövidítése. A Spun Bond az előző egy első kategóriás védőoverallnál, is felhasználható alapanyagként létezett.

A harmadik kategóriásnál is fel lehet használni és fel is használják ezt a nem szőtt alapanyagot, csak egy picivel erősebben, egy picivel vastagabban, hogy az ellenálló mechanikai tulajdonságát ki tudja fejteni. Három rétegű ez az alapanyag, van egy Spun Bond, van egy Melt Blown, és van még egy Spun Bond, az pedig az overall belsejében. A külső rész legfontosabb tulajdonsága a kopásállóság.

A  középső réteg egy szűrőréteget, és ez a Melt Blown polipropilén, ez egy szűrőréteg. A különbség az, hogy a Spin Bond nagyjából 15-40 mikronos szálakból áll  míg a Mely Blown, amit pontosan ugyanúgy csinálnak, mint a Spun Bondot, ,  itt sokkal, vékonyabb szálakat használnak föl, nagyjából 1 és 5 mikron közötti szálakat.

Ebből az következik, hogy a , Melt Blown réteg nagyon-nagyon sűrű, és  finom szálakból kialakít  egy sokkal zártabb szerkezetet, mint a Spun Bond rétegnek a vastagabb és ritkább szálai. Ezért a különböző olyan apró szennyeződések, mint a folyékony vagy szilárd részecskék, amelyeket meg akarunk akadályozni, hogy átjussanak ezen a ruhán, ezek a Melt Blown rétegben megakadnak. Egész egyszerűen nem mennek tovább.

Tudomásul kell venni hogy ez nem egy zárt szerkezet még mindig. Nem egy olyan egynemű anyag, mint mondjuk a polyester, ami le van öntve PVC-vel, mint az esőruha esetében. Azon  nem megy át semmi.

Milyen előnnyel jár ez a szerkezeti felépítés?

mivel nem annyira zárt még a Melt Blown része sem az anyagnak, ezért ezen a nagyobb molekulák, a víz- meg a szilárd részecske molekulák nem mennek be, viszont emberi verejtéknek a párája viszont el tudja adni az emberi testet ezen az overallon keresztül. ezért ez szellőző alapanyag,  így kényelmes,légáteresztő és olyan körülmények között is lehet használni, ahol meleg van. például:  A Coverguard  43200

az SMS overállt még ellenállóbbá lehet tenni, elsősorban a folyadékokkal szemben.

Ez azért fontos, mert az SMS overáll kiváló a szilárd részecskékkel szemben, használható természetesen a limitáltan fröccsenő folyadékokkal szemben, Nem tudjuk használni folyamatos permetben, nem tudjuk használni nyomásos folyadéksugárnál.

Erre a megoldás a  mikroporózus fólia,  védő overáll, ami egy SPP rétegre rányomnak egy olyan réteget, ami befedi. Ezt összepréselik.

így kiváló védelmi képessége lesz, csak nem lehet használni sokáig, mert  nem szellőzik egyáltalán, és ha nem szellőzik, akkor hosszabb távon használhatatlan. Megoldás, olyan lyukakkal kell ellátni , és így már mesterségesen,és  nem véletlenszerűen, – mint a futószalagon ráhelyezett szálak – , hanem itt már mesterségesen annyit, és olyan lyukakat tesznek rá a fóliára, amilyen védelemre készítik. És ez  a mikroporózus fólia, ami ki van lyukasztva azért, hogy a szellőzése legyen, kiváló védöruha permetezéshez ( nem ipari környezetben)

Például:  A coverguard MO44305-ös overáll, permetező overáll : ST30

Nem lehet szó nélkül hagyni a védőoverallok forradalmi  megalkotóját A DuPont-ot.A DuPont kifejlesztette ezt a technológiát, (HDPE)  és tulajdonképpen az összes többi gyártó ezt a technológiát másolta le, csak nem polietilénnel, hanem egy másik alapanyaggal, ami a polipropilén volt A különbség az, hogy a polietilén esetében az adott DuPont technológia használatával meg lehetett azt oldani, hogy ezt az egész alapanyagot, vagy ezt a száll tömeget egyetlen egy rétegben hordja föl, és ez az egy réteg önmaga nagyon könnyű ( 41 gr) és egyben lélegző, folyadék álló, mikroporózus szerkezetű.

A legfőbb érvek : A tyvek alapanyag egy egynemű 41 g-os egyrétegű anyag

 az SMS alapanyag viszont háromrétegű. És a három rétegből egyetlen egy réteg biztosította a kopásállóság. ott a legvékonyabb réteg  az 50 g-os volt,Ha az 50 g-ot elosztjuk három részre, természetesen más arányokkal, de az biztos, hogy egyetlen réteg sem lesz 41 g, pláne nem a külső réteg. a tyvek esetében sokkal nagyobb lehetőségek vannak a kopásra, anélkül, hogy elveszteni a védelmi képességét az alapanyag, míg az SMS-nél meg sokkal rövidebb, sokkal hamarabb elkopik. És ahogy elkopik a SMS külső rétege, ami sokkal vékonyabb, mint a Tyvek-é, akkor a Meltblown – a szűrőréteg – megszűnik a kopásállósága, és megszűnik a védelmi képessége.

Ezért is sikeres termék a TYVEK.

Növelhető a Tyvek  alapanyag védelmi képessége, olyan módon ,hogy egy polimer fóliával lefedik a polietilén réteget. Attól függ, hogy milyen vastag az a fólia, attól függ, hogy mennyire lukacsos, mennyire mikroporózus, vagy egyáltalán nem mikroporózus. Ezzel  növelhető a védelmi képesség.

A TYCHEM-ek esetében a TYCHEM-C, illetve a TYCHEM-F. Nagyon kevés olyan vegyszer van, ami ellen a TYCEM-F nem véd meg olyan fröccsenő, vagy sugárban jövő vegyszer.

Fontos az, hogy védjük meg a felhasználót a különböző hatásoktól, kockázatoktól, és az alapján kell kiválasztani a megfelelő védőeszközt. A védelmi képességek nagyon-nagyon fontosak a védő overállok esetén, tudjuk, hogy különböző anyagokból van, különböző szempontok, különböző célok vannak.

Ezt általában a III. kategóriájú védő overállokat hat típusban tudjuk csoportosítani,

Az első, az EN-13034-es szabvány szerint a Type 6 védelmi képesség az a fröccsenő nem agresszív folyékony vegyszerek elleni védelem, limitált fröccsenés, rövid idejű fröccsenések ellen véd.

Van olyan lehetőség, amikor nem a teljes testet védem, hanem csak egyes testrészeket, de akkor nem 6-os típusú, vagy Type 6 a jelölése, hanem Type PB6, vagy PB6, ami arra utal, hogy partial body, ami testrészvédelemre vonatkozik.

Például ilyenek a kötény, karvédő, kámzsa, nadrág, kabát, cipővédő

Aztán az TYPE 5-ös típus, ami szilárd részecskék ellen védő overall, a porok elleni védelemre, amikor szilárd részecskék, szálak, por, egyéb finom részecskék vannak jelen, ott vannak a levegőben, akkor ez a védelmi képessége rendelkező ruha meg tudja akadályozni, hogy a testhez eljussanak ezek a szilárd anyagok. Például ilyen az azbeszt is, ami egy nagyon veszélyes szilárd részecske, ami ellen már az Type 5-ös típusú védő overallok megfelelő védelmet nyújtanak.

Jegyezzük meg, hogy milyen egy III. kategóriás védő overallnak az átlagos formai kialakítása, ami mindenképpen szükséges. Egyik a kapucni. A normál 5-ös, 6-os típusú védő overallnak kell rendelkeznie kapucnival.

A hő ragasztott varratok. Maga a varrat nem cérnával van összevarrva a ruha, hanem hő hegesztett csatlakozással összeépítéssel.

Aztán középen öntapadós, zipzártakaró pánt. Azt jelenti, hogy a zipzáron, amin keresztül bemehet akármilyen szilárd részecske, vagy folyékony részecske, azt le kell takarni, hogy azon keresztül ne jusson be.

A gumírozott mandzsetta és bokarész, ami szintén azt a célt szolgálja, hogy ne menjem a ruha alá, alulról se, vagy a kezek keresztül se, semmi.

A Type 4, ez a permetzáró védőoverál, olyan védelmi eszközök, amin plusz védelmi eszközök vannak, amelyek elősegítik azt, hogy folyamatos permetnél a maga az overál ellen tudjon állni. Ez a hő hegesztet folyadékzáró csíkkal lezárt varratok, amelyek kifejezetten a folyadékok elleni védelemre vannak ki találva

A Type 3 –as overáll, ez a folyadékzáró nagynyomású folyadéksugárra készült védőoverál, ami már úgy van kialakítva, vastagság szempontjából, és plusz fólia fedéssel, hogy a folyadék sugárnak is ellen tudjon állni. Például a Tychem C esetében két bár nyomásnak áll ellen maga az overál, a Tychem F pedig öt bár nyomásnak áll ellen.

A Type 2  típusú korlátozottan ( nem )  gázzáró védő overall, magas vegyi kockázattal járó helyszíneken használható, de van egy plusz tulajdonsága az, hogy pozitív nyomás alatt működik, úgy van kialakítva, tehát légzésvédő készülékkel együtt használható

Az Type 1 típus, ami a csúcsa a védő overalloknak, ez a gáz tömör védő overall.

Az 1A típus, ami az egészet a légzésvédőkészülékkel együtt, az egész felhasználó fejvédővel mindene együtt befedik.

Az 1B típus, ami csak az embert fedi be teljesen viszont a légzésvédő alkalmatosságot, azt különféle lehet rá tenni.

Az 1C kiépített levegő ellátó rendszerhez csatlakozható.

További szabványok, amire oda kell figyelni a kiválasztás folyamán:

EN1149-5 – az antisztatikus tulajdonság, hogy most nem az ESD-re gondolunk, hanem elsősorban a robbanás biztos környezetben. Úgy legyen kialakítva az a védőoverall, hogy semmiképpen ne okozzon szikrát, és ne robbanjanak fel ott a környéken.

Alapvetően a 1149-es, az új 1149-es szabványban előírás az, hogy csak az lehet antisztatikus, ami rendelkezik vezető szállnak. Jelen esetünkben se a polipropilén, se a polietilén ruhákban, nem nagyon lehet szállakat bevezetni tudatosan.

Ezért itt felületi kezeléssel, mint belső, vagy külső, vagy mind a kétoldali felületi kezeléssel adják meg az antisztatikusságot, ami viszont mindig függ a levegő páratartalmától. Erre oda kell figyelni, de ezt a tájékoztatóba halálrészletesen leírják.

EN1073-2 a szemcsés radioaktív szennyeződés elleni védelem.

ez azok ellen a szennyeződések ellen szilárd részecskék, de akár lehet folyadékok is ellen védenek, amelyek radioaktív szennyeződéssel rendelkeznek el. Nem a sugárzást nem engedik be, hanem azokat a porokat nem engedik be, amelyek radioaktív szennyeződéssel rendelkeznek.

EN14126 Következő a fertőző anyagok. A fertőző anyagok elleni védelem az utóbbi időkben megjelent nagy járványok idején. Ezt azt jelenti, hogy járványoknál, óriás mennyiségű számban használtak III. kategóriás védőoverálokat.

Ahhoz, hogy ezeket tudják használni, le kellett minősíteni az EN 14126-os szabvány szerinti fertőző anyagok ellen védő védelmi képességre. A felhasználóknak ne kelljen bogarászni egy veszélyhelyzetben, hogy ez az overall tudja, vagy nem tudja, ezért döntöttek úgy, hogy a B betű, a biológiai szónak a B betűjét belehelyezik, integrálják a típus számba. És ha ilyennel találkozunk, akkor az arra vonatkozik, hogy az overall rendelkezik fertőző anyagok ellen védelmet, tehát lehet nyugodtan használni járványnál.

EN-14116 a korlátozott lángterjedés, ami megint csak nem keveredő össze a lángállósággal, ezek műanyagból vannak, nem lángállók.

Ellenben viszont ki lehet alakítani úgy egy alapanyagot, hogy ne égjen tovább, ne lángoljon szét, ne tűnjön el az emberrel együtt, hanem egy lángolás után vagy égés után megszűnik maga a lángolás, és megszűnik az után izzás is, nyilván meghatározott másodpercek alatt, és akkor már ez a termék használható. Nyilván olyan körülmények között kell használni ezt a terméket, ahol fennáll a kockázata az égésre

Értékelni kell a munkahelyi kockázatot , hogy mekkora por van, mekkora szennyeződés, mekkora vegyszerveszély van a felhasználónak. Környezetet vizsgálni, hogy meleg van, vagy párása levegő,

Utána meg kell határozni a szennyeződés kockázatát nagy vagy kicsi, a vegyszereket, hogy nagy vagy kicsi, vagy éppen, hogy milyen vegyszerek vannak. Ezek alapján kell meghatározni azt, hogy milyen védőruhát, védőoverát ajánlunk, amely megfelel az előtte összes értékelt kockázatoknak.

Összefoglalás – gyakorlati alkalmazás szerint

Kategória	Alkalmazás	Anyag	Védelmi szint
I. kategória	takarítás, festés, alacsony kockázat	SPP	por, enyhe szennyeződések
III. kategória (SMS)	vegyipar, fertőtlenítés,permetezéshez, közepes kockázat	SMS (3 réteg)	szilárd + folyadék (korlátozott)
Mikroporózus fólia	permet ellen, nedves környezetek	SPP + fólia	jó folyadékállóság, kevés szellőzés
Tyvek (HDPE)	vegyi veszély, kórházi fertőtlenítés	HDPE egyrétegű	magas védelem, szellőzés, kopásálló

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/megmergezett-a-munkam-miert-vedik-inkabb-a-vegyszert-mint-az-embert-20250623.html

Ludovic Maugé három évtizeden át dolgozott kertépítőként – most rákbeteg, és az élete egy jogi harcról szól. Orvosai szerint a glifozáttal végzett tartós munkavégzés okozta a betegségét, amelyet Franciaországban foglalkozási megbetegedésként ismertek el. Az Európai Unió mégis meghosszabbította a vitatott szer engedélyét. Maugé esete súlyos kérdéseket vet fel: hogyan védhetők meg a dolgozók, ha a szabályozás inkább a vegyipari érdekeket szolgálja?

Ludovic Maugé, az egykori kertépítő azt hitte, hogy hosszú évekig boldogan fog élni a franciaországi Bretagne partjainál, ahol a Euronews riportere találkozott vele.

Az, hogy 30 éven át kapcsolatba került a glifozáttal, romba döntötte az álmait, és veszélybe sodorta az életét. Öt évvel ezelőtt B-sejtes limfómát diagnosztizáltak nála, a rák egy ritka formáját. A betegséget foglalkozási megbetegedésként ismerték el.

A glifozát a világon a legszélesebb körben használt gyomirtó szer, és egyben a legvitatottabb is. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) 2015 óta a „valószínűleg rákkeltő” kategóriába sorolja. Újabb, olyan kutatóintézetek, mint a francia Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet (INSERM) által készített tanulmányok valószínűsítik az összefüggést a vegyi anyag és a rák bizonyos formái között.

Az Európai Unió mégis meghosszabbította az engedélyét 2033-ig, az EFSA és az ECHA, az európai élelmiszer- és vegyszerbiztonsági hatóságok tanulmányaira támaszkodva.

Több környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szervezet tavaly áprilisban megtámadta a határozatot az Európai Bíróságon.

Xavier Coumoul, a franciaországi Inserm toxikológusa és kutatója szerint az értékelések közötti szakadék a kutatóintézetek és az európai szabályozó ügynökségek által alkalmazott módszertanokból adódik.

Ludovic Maugé, akinek az élete most egy hajszálon függ, azok közé tartozik, akik számára a termék mérgező hatása tagadhatatlan. Mivel rákját foglalkozási megbetegedésnek ismerték el, Ludovic szerény szociális juttatást kap, valamint havi 180 eurós kártérítést a Bayer-Monsantótól, amely az őt megmérgező terméket gyártotta.

„Ez egy csekély összeg, de nem érdekel. Számomra az volt a legfontosabb, hogy a betegségemet munkával kapcsolatosnak ismerjék el” – mondta.

A napi megpróbáltatásai ellenére Ludovic, aki már nem tud dolgozni, tovább akar harcolni. „Azt akarom, hogy mindenkihez eljusson az üzenet. A glifozát tönkretette az életemet, megmérgezett. Ezek a termékek tönkreteszik az embereket és a természetet” – hangsúlyozza. Felháborítónak tartja az EU döntését a glifozát engedélyének megújításáról.

A Telex arról ír, hogy egy új független kutatás szerint a glifozát, Európa legszélesebb körben használt gyomirtója már az EU által biztonságosnak minősített dózisban is rákkeltő lehet. Az olasz Ramazzini Intézet tanulmánya kimutatta, hogy hosszú távú, alacsony szintű glifozát-kitettség rákot – köztük korai leukémiát és számos más daganattípust – okozott patkányokban.