Címke: munkavédelem

A Szociális és Családjogi Minisztérium 2026. júniusában kiadta a diákmunkára vonatkozó aktuális tájékoztatóját. A következőkben a tájékoztató egyes részeit közöljük, a teljes tájékoztató a következő címen érhető el: Foglalkoztatási és munkavédelmi szabályok – nyári diákmunka (2026) – a dokumentum innen tölthető le.

Fontos tudni!

A munka törvénykönyvének a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a 18. életévét be nem töltött fiatalt nem munkaviszony, hanem egyéb polgári jogviszony keretében (pl. megbízási, vállalkozási szerződés) foglalkoztatják.

Kivel és hogyan létesíthető munkaviszony?

A munkaviszonyban történő foglalkoztatás legfontosabb szabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) tartalmazza.

Az Mt. általános szabálya szerint munkaviszonyt az létesíthet, aki betöltötte a 16. életévét.

Kivételesen a 16. életévét még be nem töltött fiatal is foglalkoztatható munkaviszonyban – ezek az esetek a következők:

• a 15. életévét betöltött és nappali tagozatos oktatási intézményben tanuló személy az iskolai szünet tartama alatt; iskolai szünet alatt értendő a nyári szünet mellett minden olyan időszak, amikor az oktatási intézményben szünetel az oktatás.
• a 16. életévét még be nem töltött személy kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési tevékenység keretében, a külön jogszabályban meghatározottak szerint. A foglalkoztatáshoz nem szükséges a gyámhatóság előzetes engedélye, azonban a foglalkoztatás megkezdését – legalább 15 nappal előbb – be kell jelenteni a gyámhatóság részére; nem feltétele a foglalkoztatásnak, hogy az az iskolai szünet időtartamára essen.

Munkaviszonyt elsősorban a munkáltató és a munkavállaló között megkötött munkaszerződéssel lehet létesíteni, amit a munkáltatónak kell írásba foglalni. A munkaviszony kezdetének napja – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződés megkötését követő nap.

A munkaszerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét. Emellett a munkaszerződésben rendelkezni lehet, illetve tájékoztatni kell a munkavállalót egyéb kérdésekről is:

• a munkaviszony tartamáról (a munkaviszony kezdetének és megszűnésének időpontja): ha a felek a munkaszerződésben erről nem rendelkeznek, a munkaviszony határozatlan időtartamra jön létre (ennek jelentősége a munkaviszony megszüntetése és a feleket megillető jogok és kötelezettségek terjedelme szempontjából van, mert a határozott időtartamú munkaviszonyt nem kell felmondani, az a határozott idő lejártával automatikusan megszűnik). A diákok iskolai szünet alatti munkavégzésére általában a határozott időtartamú szerződés a jellemző;
• a munkavégzés helyéről: ez határozza meg, hogy a munkavállalónak földrajzilag hol kell teljesítenie a munkavégzést (a munkáltató melyik telephelyén, fióktelepén);
• a napi munkaidő tartamáról; fő szabály szerint (ha a felek a munkaszerződésben eltérően nem állapodtak meg) a munkaviszony teljes munkaidőre (napi 8, heti 40 óra) jön létre. A felek azonban megállapodhatnak úgynevezett részmunkaidős foglalkoztatásban is (napi 8 óránál kevesebb, pl. napi 6 vagy 4 órás). Ha a munkaviszony nem teljes munkaidőre jön létre, ebben a kérdésben meg kell állapodni, hiszen ez alapvetően befolyásolja a munkavállaló munkabérét is.
• egyebek: az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, kifizetés napjáról, a munkakörbe tartozó feladatokról, a szabadság mértékéről, számítási módjáról, kiadásának szabályairól, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójáról; a többi kivételével a munkáltatói jogkör gyakorlójáról akkor is tájékoztatást kell adni, ha a napi munkaidő a fél órát nem haladja meg.

A munkáltató tájékoztatási kötelezettségét az Mt. 46. §-a tartalmazza részletesen.

A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges!

A hatályos szabályok alapján tehát a 16. életévét betöltött személy ugyan korlátozás nélkül létesíthet munkaviszonyt, a megkötött munkaszerződés azonban csak abban az esetben érvényes, ha azon a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata is szerepel.

Ha valaki a 14. életévét sem töltötte be – tehát jogi értelemben cselekvőképtelen – a munkaszerződést helyette a törvényes képviselő kötheti meg. (Itt csak a sporttevékenység, a modelli, vagy művészeti tevékenység stb. köréről lehet szó.)

A munkavégzés korlátai fiatal foglalkoztatottaknál

A fiatal munkavállaló éjszakai munkát nem végezhet, valamint részére rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Éjszakai munkának minősül a 22.00 és 06.00 óra közötti időtartam. Rendkívüli munkavégzésnek a napi munkaidőt meghaladó munkavégzés minősül (pl. a napi nyolcórás munkaidő utáni munka).

A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Ha a fiatal egyszerre több munkáltatónál is végez munkát, a napi 8 órás korlát szempontjából valamennyi munkaidőt össze kell adni!

A tizenhat évesnél fiatalabb munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez.

A munkabér

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét a 2026. évre vonatkozóan a 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. A minimálbér összege a napi 8 órás teljes munkaidőre vonatkozik, részmunkaidős foglalkoztatás esetén annak időarányos részét kell megfizetni.

Amennyiben a diák munkavállaló olyan munkakört lát el, amely legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igényel (ez leginkább csak a 18. életévét már betöltött fiatalok esetében jöhet számításba), és a megkívánt középfokú iskolai végzettséggel vagy szakképzettséggel rendelkezik, részére magasabb összegű, ún. garantált bérminimum jár.

Munkavédelmi szabályok

Minden évben középiskolás, főiskolás és egyetemista diákok ezrei vesznek részt a nyári munkákban, pénz- és tapasztalatszerzés céljából. A fiataloknak a munka világába történő eredményes integrálása létfontosságú a társadalom és a vállalkozások számára, és óriási jelentőségű maguk a fiatalok, valamint a saját életük, egészségük, biztonságuk és jóllétük irányítása szempontjából.

Sokan szervezett munkahelyi gyakorlatot teljesítenek, mások életükben először dolgoznak teljes vagy részmunkaidőben. A diákként szerzett munkahelyi tapasztalatok előnyt jelentenek a fiatalok számára, kiemelkedő lehetőségeket biztosítva a későbbiekben is fontos készségek elsajátítására, de foglalkoztatásuk a szükséges megelőző intézkedések hiányában fokozott kockázatot is jelenthet.

A nyári hónapokra több olyan munkacsúcs esik, ami gyorsan igényel nagy létszámú dolgozót, akár kevesebb munkatapasztalattal is, így akár diákmunkáról, akár idénymunkáról van szó, a nyári munkavégzést nemcsak az egyre gyakoribb és hosszabb hőséghullámok teszik kockázatosabbá.

A legjellemzőbb munkavégzéssel összefüggő kockázatok:

A kockázatok a munkavédelmi tudatosság és a tapasztalat hiányából adódnak. Míg egy jól képzett és tapasztalt munkavállalónak azonnal feltűnik egy biztonsági berendezés hiánya, a diák munkavállalókra ez nem feltétlenül igaz, ezért esetükben a munkaeszköz hiányossága gyakrabban vezet balesetekhez. Diákmunka esetében az egyik leggyakoribb kockázat a helyismeret hiányából ered, a diákok – mivel tevékenységük időszakos – nem ismerik olyan jól a közlekedési útvonalakat, mint a többi dolgozó, gyorsabban, figyelmetlenebbül közlekedhetnek, ezért körükben nagyobb a megbotlásos, elcsúszásos, leeséses balesetek kockázata.

Szintén diák munkavállalókra jellemző, hogy nem szívesen viselik az előírt egyéni védőeszközöket, nincsenek tudatában az azok mellőzéséből eredő kockázatoknak.

Európai Uniós felmérések eredményei szerint a fizikai megterhelések (pl. kényelmetlen testtartásban végzett munka, gyorsan ismétlődő feladatok, nehéz terhek mozgatása) gyakoribbak a fiatal munkavállalók esetében, mint az átlagos munkaerőnél. A fiatal munkavállalóknál ennek eredményeként számottevő a váz- és izomrendszeri panaszok (beleértve a derékfájást, a csukló- és kézfájdalmat is) kialakulásának kockázata.

A mindennapi élet és a munka tempójának gyorsulásával a fiataloknak egyre inkább szoros határidőkkel és gyorsabban, hatékonyabban kell dolgozniuk. Bár az átlagos dolgozó népességnél kevesebb órát dolgoznak a fiatalok, gyakrabban végeznek munkát váltott műszakban és rendszertelenebb a munkaidejük, amely fokozott pszichés megterhelést jelenthet számukra.

A hőexpozíció gyakori a kültéri foglalkozások esetében (pl. mezőgazdasági betakarítás, kertészeti munkák), az iparban, valamint a szállodákban és az éttermekben is, emellett veszélyes anyagok (pl. takarító-, tisztítószerek, benzin, oldószerek) is megtalálhatók számos munkahelyi környezetben.

Nyáron, a szabadtéri munkahelyeken számolni kell az UV-sugárzás hatásaival is. Ha fiatalok rendszeresen és hosszú ideig tartózkodnak zajos ipari munkakörnyezetben, vagy magas hanghatással járó zenei rendezvényeken, szórakozó helyeken, ez maradandó halláskárosodás kockázatával járhat számukra.

A felmérések arra is utalnak, hogy a fiatal munkavállalókat kevésbé tájékoztatják a munkahelyi kockázatokról, valamint a szükséges megelőző intézkedésekről.

A munkáltatók legfontosabb feladatai:

• A munkavédelmi feladatok ellátására – a munkáltató tevékenységét és létszámát figyelembe véve – munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező, valamint munkaegészségügyi szakképesítésű személyeket (foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást) kell biztosítani.
• A fiatalok egészségének és testi épségének megóvása érdekében a munkáltatónak megelőző intézkedéseket kell hoznia, amelyhez elengedhetetlen az őket munkavégzés során érő kockázatok azonosítása és értékelése, már a munka megkezdése előtt. A kockázatértékelés elvégzése során figyelembe kell venni a diákok hiányzó munkatapasztalatát, a fizikai-, szellemi- és lelki érettségüket, hogy egy adott munkát végezhetnek-e vagy az számukra tiltott (pl. hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka, zajexpozíciós határértéket meghaladó munkakörnyezetben történő foglalkoztatás). A kockázatértékelés elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, azaz csak arra jogosult szakemberek végezhetik el.
• Diákmunka esetében különös jelentőséggel bír, hogy bizonyos tevékenységek életkorhoz vagy külön képzéshez kötöttek (például hegesztést önállóan csak az végezhet, aki betöltötte a 18. életévét, valamint a tervező által előírt vagy az alkalmazandó hegesztési technológiára vonatkozó nemzeti vagy nemzetközi szabványban meghatározott hegesztő tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal vagy képesítéssel, ennek hiányában hegesztő szakmával rendelkezik).
• Minden munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, és a munkára –jogszabályban meghatározott esetben orvosi alkalmassági vizsgálattal – alkalmasnak bizonyult.
• Munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a dolgozó egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.
• A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek, munkaeszközök kialakítása és üzemeltetése feleljen meg a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak.
• A munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket kell a munkavállalók rendelkezésére bocsátani. A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a gépek el legyenek látva a szükséges védőberendezésekkel, és azok a célnak megfelelően működjenek is.
• Ha a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében szükséges, a munkavállalók részére egyéni védőeszközöket kell biztosítani. Gondoskodni kell a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságáról, védőképességéről, kielégítő higiénés állapotáról, a szükséges tisztításról, karbantartásról (javításról), valamint a pótlásról. Diák munkavállalók esetében különösen fontos, hogy a munkáltató ne csak biztosítsa az egyéni védőeszközt, hanem meg is követelje azok használatát és azt rendszeresen ellenőrizze is.
• Melegben, különösen hőségriasztás idején munkaszervezési intézkedésekkel, pihenőidők közbeiktatásával és védőitallal gondoskodni kell az időjárás kedvezőtlen hatásai elleni védelemről. A hőség és a napsugárzás szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka (pl. sátorlap, ponyva alkalmazásával).
• A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. A munkavédelmi oktatás tartalmának és minőségének különös nagy a jelentősége a jellemzően kevés tapasztalattal rendelkező diák munkavállalók esetében. Ha nem kapnak megfelelő oktatást pl. az általuk kezelt gépek működéséről, azok biztonsági berendezéseiről, vagy egy adott veszélyes anyag/keverék egészségkárosító hatásairól, nem tudják felismerni és megelőzni a használatukból eredő kockázatokat.
• Gondoskodni kell a munkahelyi elsősegélynyújtás személyi- és tárgyi feltételeiről.
• Rendszeresen meg kell győződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Diák munkavállalók esetén indokolt munkavégzésüket gyakoribb időközönként ellenőrizni.
• A munkáltató köteles a tudomására jutott munkabaleseteket, foglalkozási megbetegedéseket és fokozott expozíciós eseteket kivizsgálni és az előírt bejelentési kötelezettségnek eleget tenni.