Felhívás, a diákmunka foglalkoztatási és munkavédelmi szabályaival kapcsolatban

A Szociális és Családjogi Minisztérium 2026. júniusában kiadta a diákmunkára vonatkozó aktuális tájékoztatóját. A következőkben a tájékoztató egyes részeit közöljük, a teljes tájékoztató a következő címen érhető el: Foglalkoztatási és munkavédelmi szabályok – nyári diákmunka (2026) – a dokumentum innen tölthető le.

Fontos tudni!

A munka törvénykönyvének a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a 18. életévét be nem töltött fiatalt nem munkaviszony, hanem egyéb polgári jogviszony keretében (pl. megbízási, vállalkozási szerződés) foglalkoztatják.

Kivel és hogyan létesíthető munkaviszony?

A munkaviszonyban történő foglalkoztatás legfontosabb szabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) tartalmazza.

Az Mt. általános szabálya szerint munkaviszonyt az létesíthet, aki betöltötte a 16. életévét.

Kivételesen a 16. életévét még be nem töltött fiatal is foglalkoztatható munkaviszonyban – ezek az esetek a következők:

  • a 15. életévét betöltött és nappali tagozatos oktatási intézményben tanuló személy az iskolai szünet tartama alatt; iskolai szünet alatt értendő a nyári szünet mellett minden olyan időszak, amikor az oktatási intézményben szünetel az oktatás.
  • a 16. életévét még be nem töltött személy kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési tevékenység keretében, a külön jogszabályban meghatározottak szerint. A foglalkoztatáshoz nem szükséges a gyámhatóság előzetes engedélye, azonban a foglalkoztatás megkezdését – legalább 15 nappal előbb – be kell jelenteni a gyámhatóság részére; nem feltétele a foglalkoztatásnak, hogy az az iskolai szünet időtartamára essen.

Munkaviszonyt elsősorban a munkáltató és a munkavállaló között megkötött munkaszerződéssel lehet létesíteni, amit a munkáltatónak kell írásba foglalni. A munkaviszony kezdetének napja – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződés megkötését követő nap.

A munkaszerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét. Emellett a munkaszerződésben rendelkezni lehet, illetve tájékoztatni kell a munkavállalót egyéb kérdésekről is:

  • a munkaviszony tartamáról (a munkaviszony kezdetének és megszűnésének időpontja): ha a felek a munkaszerződésben erről nem rendelkeznek, a munkaviszony határozatlan időtartamra jön létre (ennek jelentősége a munkaviszony megszüntetése és a feleket megillető jogok és kötelezettségek terjedelme szempontjából van, mert a határozott időtartamú munkaviszonyt nem kell felmondani, az a határozott idő lejártával automatikusan megszűnik). A diákok iskolai szünet alatti munkavégzésére általában a határozott időtartamú szerződés a jellemző;
  • a munkavégzés helyéről: ez határozza meg, hogy a munkavállalónak földrajzilag hol kell teljesítenie a munkavégzést (a munkáltató melyik telephelyén, fióktelepén);
  • a napi munkaidő tartamáról; fő szabály szerint (ha a felek a munkaszerződésben eltérően nem állapodtak meg) a munkaviszony teljes munkaidőre (napi 8, heti 40 óra) jön létre. A felek azonban megállapodhatnak úgynevezett részmunkaidős foglalkoztatásban is (napi 8 óránál kevesebb, pl. napi 6 vagy 4 órás). Ha a munkaviszony nem teljes munkaidőre jön létre, ebben a kérdésben meg kell állapodni, hiszen ez alapvetően befolyásolja a munkavállaló munkabérét is.
  • egyebek: az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, kifizetés napjáról, a munkakörbe tartozó feladatokról, a szabadság mértékéről, számítási módjáról, kiadásának szabályairól, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójáról; a többi kivételével a munkáltatói jogkör gyakorlójáról akkor is tájékoztatást kell adni, ha a napi munkaidő a fél órát nem haladja meg.

A munkáltató tájékoztatási kötelezettségét az Mt. 46. §-a tartalmazza részletesen.

A törvényes képviselő hozzájárulása szükséges!

A hatályos szabályok alapján tehát a 16. életévét betöltött személy ugyan korlátozás nélkül létesíthet munkaviszonyt, a megkötött munkaszerződés azonban csak abban az esetben érvényes, ha azon a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata is szerepel.

Ha valaki a 14. életévét sem töltötte be – tehát jogi értelemben cselekvőképtelen – a munkaszerződést helyette a törvényes képviselő kötheti meg. (Itt csak a sporttevékenység, a modelli, vagy művészeti tevékenység stb. köréről lehet szó.)

A munkavégzés korlátai fiatal foglalkoztatottaknál

A fiatal munkavállaló éjszakai munkát nem végezhet, valamint részére rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Éjszakai munkának minősül a 22.00 és 06.00 óra közötti időtartam. Rendkívüli munkavégzésnek a napi munkaidőt meghaladó munkavégzés minősül (pl. a napi nyolcórás munkaidő utáni munka).

A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Ha a fiatal egyszerre több munkáltatónál is végez munkát, a napi 8 órás korlát szempontjából valamennyi munkaidőt össze kell adni!

A tizenhat évesnél fiatalabb munkavállaló napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez.

A munkabér

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét a 2026. évre vonatkozóan a 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. A minimálbér összege a napi 8 órás teljes munkaidőre vonatkozik, részmunkaidős foglalkoztatás esetén annak időarányos részét kell megfizetni.

Amennyiben a diák munkavállaló olyan munkakört lát el, amely legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igényel (ez leginkább csak a 18. életévét már betöltött fiatalok esetében jöhet számításba), és a megkívánt középfokú iskolai végzettséggel vagy szakképzettséggel rendelkezik, részére magasabb összegű, ún. garantált bérminimum jár.

Munkavédelmi szabályok

Minden évben középiskolás, főiskolás és egyetemista diákok ezrei vesznek részt a nyári munkákban, pénz- és tapasztalatszerzés céljából. A fiataloknak a munka világába történő eredményes integrálása létfontosságú a társadalom és a vállalkozások számára, és óriási jelentőségű maguk a fiatalok, valamint a saját életük, egészségük, biztonságuk és jóllétük irányítása szempontjából.

Sokan szervezett munkahelyi gyakorlatot teljesítenek, mások életükben először dolgoznak teljes vagy részmunkaidőben. A diákként szerzett munkahelyi tapasztalatok előnyt jelentenek a fiatalok számára, kiemelkedő lehetőségeket biztosítva a későbbiekben is fontos készségek elsajátítására, de foglalkoztatásuk a szükséges megelőző intézkedések hiányában fokozott kockázatot is jelenthet.

A nyári hónapokra több olyan munkacsúcs esik, ami gyorsan igényel nagy létszámú dolgozót, akár kevesebb munkatapasztalattal is, így akár diákmunkáról, akár idénymunkáról van szó, a nyári munkavégzést nemcsak az egyre gyakoribb és hosszabb hőséghullámok teszik kockázatosabbá.

A legjellemzőbb munkavégzéssel összefüggő kockázatok:

A kockázatok a munkavédelmi tudatosság és a tapasztalat hiányából adódnak. Míg egy jól képzett és tapasztalt munkavállalónak azonnal feltűnik egy biztonsági berendezés hiánya, a diák munkavállalókra ez nem feltétlenül igaz, ezért esetükben a munkaeszköz hiányossága gyakrabban vezet balesetekhez. Diákmunka esetében az egyik leggyakoribb kockázat a helyismeret hiányából ered, a diákok – mivel tevékenységük időszakos – nem ismerik olyan jól a közlekedési útvonalakat, mint a többi dolgozó, gyorsabban, figyelmetlenebbül közlekedhetnek, ezért körükben nagyobb a megbotlásos, elcsúszásos, leeséses balesetek kockázata.

Szintén diák munkavállalókra jellemző, hogy nem szívesen viselik az előírt egyéni védőeszközöket, nincsenek tudatában az azok mellőzéséből eredő kockázatoknak.

Európai Uniós felmérések eredményei szerint a fizikai megterhelések (pl. kényelmetlen testtartásban végzett munka, gyorsan ismétlődő feladatok, nehéz terhek mozgatása) gyakoribbak a fiatal munkavállalók esetében, mint az átlagos munkaerőnél. A fiatal munkavállalóknál ennek eredményeként számottevő a váz- és izomrendszeri panaszok (beleértve a derékfájást, a csukló- és kézfájdalmat is) kialakulásának kockázata.

A mindennapi élet és a munka tempójának gyorsulásával a fiataloknak egyre inkább szoros határidőkkel és gyorsabban, hatékonyabban kell dolgozniuk. Bár az átlagos dolgozó népességnél kevesebb órát dolgoznak a fiatalok, gyakrabban végeznek munkát váltott műszakban és rendszertelenebb a munkaidejük, amely fokozott pszichés megterhelést jelenthet számukra.

A hőexpozíció gyakori a kültéri foglalkozások esetében (pl. mezőgazdasági betakarítás, kertészeti munkák), az iparban, valamint a szállodákban és az éttermekben is, emellett veszélyes anyagok (pl. takarító-, tisztítószerek, benzin, oldószerek) is megtalálhatók számos munkahelyi környezetben.

Nyáron, a szabadtéri munkahelyeken számolni kell az UV-sugárzás hatásaival is. Ha fiatalok rendszeresen és hosszú ideig tartózkodnak zajos ipari munkakörnyezetben, vagy magas hanghatással járó zenei rendezvényeken, szórakozó helyeken, ez maradandó halláskárosodás kockázatával járhat számukra.

A felmérések arra is utalnak, hogy a fiatal munkavállalókat kevésbé tájékoztatják a munkahelyi kockázatokról, valamint a szükséges megelőző intézkedésekről.

A munkáltatók legfontosabb feladatai:

  • A munkavédelmi feladatok ellátására – a munkáltató tevékenységét és létszámát figyelembe véve – munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező, valamint munkaegészségügyi szakképesítésű személyeket (foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást) kell biztosítani.
  • A fiatalok egészségének és testi épségének megóvása érdekében a munkáltatónak megelőző intézkedéseket kell hoznia, amelyhez elengedhetetlen az őket munkavégzés során érő kockázatok azonosítása és értékelése, már a munka megkezdése előtt. A kockázatértékelés elvégzése során figyelembe kell venni a diákok hiányzó munkatapasztalatát, a fizikai-, szellemi- és lelki érettségüket, hogy egy adott munkát végezhetnek-e vagy az számukra tiltott (pl. hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka, zajexpozíciós határértéket meghaladó munkakörnyezetben történő foglalkoztatás). A kockázatértékelés elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, azaz csak arra jogosult szakemberek végezhetik el.
  • Diákmunka esetében különös jelentőséggel bír, hogy bizonyos tevékenységek életkorhoz vagy külön képzéshez kötöttek (például hegesztést önállóan csak az végezhet, aki betöltötte a 18. életévét, valamint a tervező által előírt vagy az alkalmazandó hegesztési technológiára vonatkozó nemzeti vagy nemzetközi szabványban meghatározott hegesztő tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal vagy képesítéssel, ennek hiányában hegesztő szakmával rendelkezik).
  • Minden munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, és a munkára –jogszabályban meghatározott esetben orvosi alkalmassági vizsgálattal – alkalmasnak bizonyult.
  • Munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a dolgozó egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.
  • A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek, munkaeszközök kialakítása és üzemeltetése feleljen meg a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak.
  • A munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket kell a munkavállalók rendelkezésére bocsátani. A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a gépek el legyenek látva a szükséges védőberendezésekkel, és azok a célnak megfelelően működjenek is.
  • Ha a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében szükséges, a munkavállalók részére egyéni védőeszközöket kell biztosítani. Gondoskodni kell a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságáról, védőképességéről, kielégítő higiénés állapotáról, a szükséges tisztításról, karbantartásról (javításról), valamint a pótlásról. Diák munkavállalók esetében különösen fontos, hogy a munkáltató ne csak biztosítsa az egyéni védőeszközt, hanem meg is követelje azok használatát és azt rendszeresen ellenőrizze is.
  • Melegben, különösen hőségriasztás idején munkaszervezési intézkedésekkel, pihenőidők közbeiktatásával és védőitallal gondoskodni kell az időjárás kedvezőtlen hatásai elleni védelemről. A hőség és a napsugárzás szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka (pl. sátorlap, ponyva alkalmazásával).
  • A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. A munkavédelmi oktatás tartalmának és minőségének különös nagy a jelentősége a jellemzően kevés tapasztalattal rendelkező diák munkavállalók esetében. Ha nem kapnak megfelelő oktatást pl. az általuk kezelt gépek működéséről, azok biztonsági berendezéseiről, vagy egy adott veszélyes anyag/keverék egészségkárosító hatásairól, nem tudják felismerni és megelőzni a használatukból eredő kockázatokat.
  • Gondoskodni kell a munkahelyi elsősegélynyújtás személyi- és tárgyi feltételeiről.
  • Rendszeresen meg kell győződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Diák munkavállalók esetén indokolt munkavégzésüket gyakoribb időközönként ellenőrizni.
  • A munkáltató köteles a tudomására jutott munkabaleseteket, foglalkozási megbetegedéseket és fokozott expozíciós eseteket kivizsgálni és az előírt bejelentési kötelezettségnek eleget tenni.

Nem elég kipipálni: ezért bukhatnak meg a cégek a munkabaleseti ellenőrzéseken

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/nem-eleg-kipipalni-ezert-bukhatnak-meg-a-cegek-a-munkabaleseti-ellenorzeseken

A munkabalesetek kivizsgálása nem adminisztratív kötelező kör – hanem jogszabályi kötelezettség és valós felelősség. 2026-ban a hatóságok már nem azt nézik, hogy van-e dokumentum, hanem azt: valóban történt-e kivizsgálás.

A tapasztalatok szerint sok vállalat még mindig csak „papíron” kezeli a baleseteket – ez viszont komoly kockázatot jelent egy ellenőrzés során. A jogszabály egyértelmű: minden munkabalesetet ki kell vizsgálni, dokumentálni kell, és bizonyos esetekben be is kell jelenteni.

A gyakorlat viszont gyakran mást mutat:

  • hiányos baleseti jegyzőkönyvek
  • sablonos, érdemi következtetés nélküli kivizsgálások
  • elmaradó intézkedési tervek
  • nincs visszakövetés

Ez az a pont, ahol a hatóság ma már „belelát” a működésbe. Egy ellenőrzés során könnyen kiderül, ha a kivizsgálás csak formalitás volt.

A legnagyobb vakfolt: a „majdnem” balesetek

A legtöbb cégnél még mindig teljesen háttérben van a near miss, vagyis a majdnem balesetek kezelése.

Pedig ezek azok az esetek, amikor:

  • nem történt sérülés,
  • de majdnem megtörtént a baj.

Ezek az események aranyat érnek, mert előre jelzik a kockázatokat. Ha ez nincs nyilvántartva, ugyanaz a hiba újra és újra megtörténik és előbb-utóbb valódi baleset lesz belőle. A hatóságok egyre inkább figyelik, hogy a cégek foglalkoznak-e ezekkel az esetekkel is.

Bejelentési kötelezettség: nem minden opcionális

Nem minden munkabalesetet kell hatóság felé jelenteni, de a súlyosabb eseteknél ez kötelező.

Tipikus hibák:

  • késve történő bejelentés
  • rossz csatornán történő ügyintézés
  • hiányos adatszolgáltatás

Egy hibás bejelentés nem csak bírságot jelenthet, hanem komoly jogi következményeket is.

A hatósági ellenőrzések fókusza egyértelműen eltolódott: nem a dokumentum meglétét vizsgálják, hanem a valós működést és folyamatokat és azt, hogy a kivizsgálásból született-e intézkedés.

Másképp fogalmazva: nem az számít, hogy kitöltötted-e a kötelező papírt, hanem hogy tanultál-e belőle.

Hogyan lehet ezt jól csinálni?

A működő rendszer nem bonyolult, de következetes:

  1. Minden esemény rögzítése (baleset + near miss)
  2. Valós kivizsgálás (okok feltárása)
  3. Intézkedések meghatározása
  4. Felelősök és határidők kijelölése
  5. Visszaellenőrzés

A probléma ott kezdődik, amikor ezek Excelben, e-mailekben és külön dokumentumokban „szétesnek”.

Munkavállalói biztonság és egészségvédelem a zöld munkahelyeken

forrás: https://osha.europa.eu/hu/emerging-risks/green-jobs

Az EU keményen munkálkodik azon, hogy a gazdasági növekedést és a környezetvédelem szükségességét egyensúlyba hozza. Ennek érdekében ambiciózus célokat tűzött maga elé az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiák előmozdítása és a hulladék csökkentése terén.

Törekvései nyomán számos zöld munkahely jött létre – olyan munkahelyek, amely hozzájárulnak a környezet megóvásához, vagy korábbi állapotának helyreállításához. Ha azonban azt szeretnénk, hogy ezek a munkahelyek valóban fenntarthatóak legyenek, biztonságos, egészséges és tisztességes munkakörülményeket kell biztosítanunk az ott dolgozók számára. Egy zöld munkahelynek a munkavállalók és a környezet szempontjából egyaránt megfelelőnek kell lennie.

Melyek a zöld munkahelyek?

Zöld munkahely számos munkahely lehet, különböző ágazatokban, sokféle munkaerőt foglalkoztatva. A kifejezésnek több különböző meghatározása létezik, például azok, amelyeket az ENSZ Környezetvédelmi Programja, az Európai Bizottság és az Eurostat használ. Zöld munkahely alatt azonban mindig olyan munkahely értendő, amely valamilyen módon hozzájárul a környezet megőrzéséhez vagy helyreállításához. Ide tartoznak az ökoszisztéma és a biológiai sokféleség védelmét vagy az energia- és a nyersanyagfogyasztás, illetve a hulladék és a szennyezés mértékének csökkentését elősegítő munkakörök. Az EU-OSHA-nál célunk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy e munkahelyeken is megfelelő munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre van szükség. A valóban intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez való hozzájárulás és az Európai Bizottság Európa 2020 stratégiája célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a zöld munkahelyeken biztonságos, egészséges és tisztességes munkakörülményeket kell biztosítani.