Címke: munkavédelem

a teljes cikk a következő címen érhető el: https://mubi.hu/hirek/munkabiztonsagi-dokumentumok/megvan-a-szabalyzat-megsem-mukodik-7-pont-ahol-a-munkavedelem-konnyen-elcsuszhat

Egy jól felépített munkavédelmi rendszer nem attól működik, hogy minden szükséges dokumentum elkészült és bekerült egy mappába. A valódi próba a mindennapi működés: észrevesszük-e időben a kockázatokat, követhetőek-e a feladatok, eljutnak-e a fontos információk azokhoz, akiknek szükségük van rájuk?

A ComplianceQuest 2026 júliusában az ISO 45001 gyakorlati alkalmazásának hét tipikus problémáját gyűjtötte össze. Bár a cikk elsősorban az ISO 45001 szabványból indul ki, a felsorolt hibák jó része tanúsítástól függetlenül is ismerős lehet a vállalkozások számára.

1. A munkavédelem idővel háttérbe szorul

Egy új rendszer bevezetésekor általában mindenki jobban figyel: vezetők, munkavédelmi szakemberek és munkavállalók egyaránt. Később azonban könnyen rutinfeladattá válhat a munkavédelem. Pedig a biztonság nem kizárólag a munkavédelmi szakember felelőssége: akkor működik igazán, ha a vezetés számára is folyamatosan látható marad.

2. Elkészül a kockázatértékelés – aztán marad ugyanaz

Új gép érkezik, megváltozik egy technológia, más vegyi anyagot kezdenek használni vagy új munkafolyamat indul. A munkahely változik, a korábbi kockázatértékelés azonban sokszor nem követi elég gyorsan ezeket a változásokat.

A ComplianceQuest szerint éppen ezért a kockázatok értékelésére nem egyszeri feladatként, hanem folyamatos folyamatként érdemes tekinteni.

3. A dolgozók látják a problémát, de nem jelzik

Sok veszélyes helyzetet éppen azok vesznek észre először, akik nap mint nap az adott munkát végzik. Ha azonban egy probléma jelentése hosszadalmas, papíralapú, vagy a dolgozó azt érzi, hogy úgysem történik semmi a jelzése után, fontos információk veszhetnek el.

Minél egyszerűbb egy észrevétel, esemény vagy probléma rögzítése és követése, annál nagyobb az esélye annak, hogy valóban bekerül a rendszerbe.

4. A hibát kijavítják, az okát viszont nem

Egy baleset vagy szabálytalanság után könnyű megállni a közvetlen oknál: valaki nem tartotta be az előírást. A háttérben azonban lehet hiányos oktatás, nem egyértelmű utasítás, karbantartási probléma vagy akár rosszul kialakított munkafolyamat is.

Ha csak az adott esetet „pipáljuk ki”, ugyanaz a probléma később újra előkerülhet.

5. Excel, e-mail, papír – egy ponton túl nehéz követni

Egy kisebb szervezetben még működőképesnek tűnhet, hogy az egyik nyilvántartás Excelben van, a dokumentumok közös mappában, a határidők e-mailben, a feladatok pedig különböző kollégák fejében.

Ahogy azonban nő a feladatok és dokumentumok száma, egyre nehezebb megmondani, mi készült el, minek járt le a határideje, ki a felelős, és hol található az aktuális dokumentum. A ComplianceQuest szerint a manuális, egymástól elszigetelt folyamatok az auditokra való felkészülést is jelentősen megnehezíthetik.

6. Az ellenőrzésből könnyen papírmunka lesz

Egy belső ellenőrzés célja nem pusztán annak megállapítása, hogy megvan-e minden dokumentum és aláírás. Sokkal fontosabb kérdés, hogy a meghatározott intézkedések valóban működnek-e, csökkent-e egy korábban feltárt kockázat, illetve megtörténtek-e a szükséges változtatások.

7. Megvannak az adatok – csak éppen több helyen

Oktatások, eszközök, kockázatok, feladatok, dokumentumok, vegyi anyagok, ellenőrzések: rengeteg információ keletkezik egy vállalkozás működése során. Ha ezek külön táblázatokban, mappákban és rendszerekben élnek, nehéz belőlük egységes képet kapni.

A digitalizáció itt már nem csak kényelmi kérdés

A jól működő munkavédelem egyik alapja, hogy a szükséges információk naprakészen, átláthatóan és visszakereshetően álljanak rendelkezésre.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/munkavedelem-kanikula-idejen-meredeken-megugrik-a-munkabalesetek-szama-nyaron-20260803.html

A nyári hónapokban nemcsak a hőmérő higanyszála, hanem a munkabalesetek kockázata is meredeken megugrik a munkahelyeken. Ehhez nem csak a kánikula, hanem a szabadságolások, a tapasztalatlanabb helyettesítők belépése és a csúcsszezoni túlterheltség is hozzájárul. Milyen HR- és szervezési lépésekkel garantálható a munkavállalók biztonsága a legforróbb hónapokban is? A WHC szakértőinek elemzése. 

A tartós hőség nemcsak a komfortérzetet rontja, de komoly fizikai és mentális terhet jelenthet a dolgozók számára. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) hivatalos hőségriadó iránymutatása rámutat, hogy a magas hőmérséklet drasztikusan csökkenti a koncentrációt, tompítja a reflexeket és növeli a fáradtságérzetet, ami a gyártósoron, egy raktárban vagy egy építkezésen pillanatok alatt súlyos balesethez vezethet. A WHC szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy a hőség okozta kimerültség még azokat is érintheti, akik klimatizált térben dolgoznak, de például az ingázás során extrém melegnek vannak kitéve.

Így a nyári hónapok HR-szempontból is kiemelt  kockázatot jelentenek: a szabadságolások miatt hiányzó rutinos kollégákat gyakran tapasztalatlanabb, új vagy ideiglenes munkavállalók helyettesítik, akik a rutin és helyismeret hiánya miatt sérülékenyebbek. További nehézséget jelenthet, hogy a nyári csúcsszezonos ágazatokban, így az építőiparban, a logisztikában vagy a vendéglátásban a megnövekedett munkaterhelés és a túlórák fokozott kimerültséghez vezetnek, ami az EU-OSHA vizsgálatai szerint a munkahelyi balesetek egyik fő kiváltó oka.

Így minimalizálhatjuk a nyári baleseti kockázatokat

A szakértők kiemelik, hogy a hazai munkavédelmi hatóságok és a nemzetközi ajánlások figyelembevételével a következő HR és szervezési lépések elengedhetetlenek a biztonságos nyári működéshez: 

Munkabalesetmegelőzés

Fokozott betanítás és mentorálás: Az újonnan érkező vagy helyettesítő munkavállalók számára nem elegendő az általános, első napos munkavédelmi oktatás. A rutinos kollégák távollétében dedikált mentorokat kell kijelölni melléjük, akik a kezdetiidőszakban folyamatos szakmai és munkabiztonsági felügyeletet biztosítanak.

Szigorú hőmérséklet-kontroll és pihenőidő: Hiánytalanul be kell tartani a 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet munkahelyi klímára és védőital juttatására vonatkozó szabályait. A hőségriadók alatt a rendszeres, hűvös helyen eltöltött pihenőidő és a korlátlanul elérhető, megfelelő hőmérsékletű ivóvíz nem kényelmi kérdés, hanem törvényi kötelezettség.

Munkafolyamatok átszervezése: A HR és a termelésvezetés közös feladata, hogy a fizikailag leginkább megterhelő, vagy legnagyobb precizitást igénylő feladatokat a kora reggeli, hűvösebb órákra időzítsék, amikor a koncentrációs képesség még nem csökkent jelentősen.

A túlórák és a fáradtság tudatos menedzselése: A helyettesítések tervezésekor a vezetőségnek monitoroznia kell a dolgozók terhelését. A túlórák száma nem haladhatja meg a biztonságos mértéket, és garantálni kell a két műszak közötti megfelelő regenerációs időt a fáradtságból adódó hibák elkerülése érdekében.

A WHC szakértői hangsúlyozzák, hogy a nyári szezon megnövekedett kockázatai teljes mértékben nem kiiktathatóak, viszont tudatos HR- és vezetői tervezéssel hatékonyan csökkenthetők. A megelőzésbe fektetett energia – legyen szó a megfelelő helyettesítési stratégia kialakításáról, az extra mentorálásról vagy a munkakörülmények hőséghez igazításáról – többszörösen megtérül. A biztonságos munkakörnyezet proaktív fenntartása ugyanis nemcsak a balesetek elkerülését és a jogszabályi megfelelést garantálja, hanem a dolgozói elégedettség, a töretlen termelékenység és a stabil munkáltatói márka megőrzésének is az egyik legfontosabb záloga a leginkább embert próbáló hónapokban.

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/vedett-munkavallalok-foglalkoztatasa-minden-masodik-ellenorzott-munkaltatonal-talaltak-hibat

A várandós és kisgyermekes nők, a 18 év alatti fiatalok, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására az általánosnál szigorúbb szabályok vonatkoznak. Egy országos célvizsgálat szerint a védett munkavállalókat alkalmazó munkáltatók 51 százalékánál tártak fel valamilyen szabálytalanságot.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 2026. március 23. és április 17. között kifejezetten a védett munkavállalók foglalkoztatását vizsgálta. Az ellenőrzések a nőkre – különösen a várandós és kisgyermekes munkavállalókra –, a 18 év alatti fiatalokra és a megváltozott munkaképességű dolgozókra terjedtek ki. Ezeket a csoportokat a munka törvénykönyve fokozott védelemben részesíti, mivel egy szabálytalanság esetükben nemcsak munkajogi sérelmet, hanem akár egészségkárosodást is okozhat.

Közel négyezer védett munkavállalót ellenőriztek

A célvizsgálat során 573 vállalkozásnál összesen 6285 dolgozó foglalkoztatását ellenőrizték. Közülük 3969-en tartoztak valamelyik védett munkavállalói csoportba.

A védett dolgozókat alkalmazó 356 munkáltató közül 180-nál, vagyis 51 százalékuknál találtak valamilyen jogsértést. A szabálytalanságok 817 védett munkavállalót érintettek, ami az ellenőrzött csoport 21 százalékát jelenti.

Bár minden második munkáltatónál előfordult valamilyen hiba, a jelentés összképe nem kifejezetten kedvezőtlen. A védett munkavállalók 79 százalékát szabályosan foglalkoztatták, és körükben alacsonyabb volt a jogsértések aránya, mint az általános munkaügyi ellenőrzéseknél.

Várandós és kisgyermekes nőnek is rendeltek el éjszakai munkát

A várandós és kisgyermekes munkavállalók esetében szigorúbb munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ezek célja az anya, a magzat, valamint a kisgyermek egészségének és ellátásának védelme.

A speciálisan a védett helyzethez kapcsolódó jogsértések ugyan csak eseti jelleggel fordultak elő, a hatóság talált olyan munkáltatót, aki három év alatti gyermeket nevelő nő számára éjszakai vagy rendkívüli munkavégzést rendelt el.

Előfordult az is, hogy a munkáltató a dolgozó hozzájárulása nélkül alkalmazott egyenlőtlen munkaidő-beosztást, vagy nem közölte megfelelő formában a beosztást.

A fiatalokat főként a vendéglátásban foglalkoztatták szabálytalanul

Fiatal munkavállalónak az számít, aki még nem töltötte be a 18. életévét. Ők naponta legfeljebb nyolc órát dolgozhatnak, számukra nem rendelhető el túlóra vagy éjszakai munkavégzés, két munkanap között pedig legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani.

Az ellenőrzés során a legtöbb fiatalokat érintő jogsértést a vendéglátásban tárták fel. A munkáltatók egyes esetekben napi nyolc óránál hosszabb ideig dolgoztatták a fiatalt, vagy nem biztosították szabályosan a munkaközi szünetét. Egy alkalommal egy 16 és 18 év közötti fiatalt a törvényes képviselő szükséges hozzájárulása nélkül foglalkoztattak.

A megváltozott munkaképességűeknél főként az adminisztráció hibázott

A jelentés szerint a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatók az átlagosnál nagyobb figyelmet fordítanak a jogszabályok betartására. Ennek egyik oka, hogy sokan állami támogatásokból vagy pályázati forrásokból működnek, amelyekhez pontos dokumentáció és rendezett munkaügyi kapcsolatok szükségesek.

A feltárt problémák ezért jellemzően nem súlyos, szándékos visszaélések voltak. Inkább a munkaidő-nyilvántartás, a beosztás, a szabadságok és a bérelszámolások kezelésénél fordultak elő hiányosságok.

A munkabér elszámolásával kapcsolatos jogsértések 114 megváltozott munkaképességű dolgozót érintettek. Több esetben nem adták át időben az írásos bérjegyzéket, vagy abból nem lehetett egyértelműen megállapítani, milyen pótlékokat fizetett ki a munkáltató.

Nem a speciális szabályok megsértése volt a leggyakoribb

A célvizsgálat egyik fontos megállapítása, hogy a kifejezetten a védett helyzethez kapcsolódó jogsértések nem voltak általánosak.

Sokkal gyakrabban hibáztak a munkáltatók az alapvető adminisztrációban, különösen a munkaidő pontos rögzítésében. Gyakori volt a hiányos vagy a valóságnak nem megfelelő munkaidő-nyilvántartás, illetve az, hogy a dolgozók csak szóban, sokszor az előző napon tudták meg a beosztásukat.

Ez különösen problémás lehet a kisgyermekes, egészségi korlátozással élő vagy életkoruk miatt fokozott védelem alatt álló munkavállalóknál.

A feketefoglalkoztatás ugyanakkor ritka volt ebben a körben: mindössze 27 védett munkavállalót, az ellenőrzöttek 0,7 százalékát érintette.

A védett munkavállalók kezelése nem fér el egyetlen megjegyzésben

A védett munkavállalók foglalkoztatásánál nem elegendő annyit rögzíteni, hogy valaki várandós, kisgyermeket nevel, 18 év alatti vagy megváltozott munkaképességű. A munkáltatónak azt is nyomon kell követnie, hogy az adott státuszhoz milyen munkaidő-, pihenőidő-, szabadság- és dokumentációs szabályok kapcsolódnak.