A melegben végzett munka veszélyei

forrás: https://mubi.hu/hirek/kornyezetvedelmi-szabalyozasok/a-melegben-vegzett-munka-veszelyei

A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a ruházat, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is befolyásolja. A hirtelen jött nagy meleg, a napokig tartó hőség mindenkit megvisel, de rendkívül megterhelően hat a fizikai munkát végzők szervezetére.

Hőséghullámok idején a munkavégzés még fokozottabb megterhelést jelent a szervezetre, az átlagosnál melegebb időben az egészséges szervezetet is extrém igénybevétel érheti. A tartós meleg környezeti hőmérséklet (magas napi középhőmérséklet) és a fizikai munka a szervezetben többlethőtermelést okoz, ami megnöveli a hőártalmak (pl. hőséggörcsök, hőkimerülés, hőguta) kialakulásának kockázatát.

A hőstressz, kiszáradás a legrosszabb esetben halálhoz is vezethet!

A magas hőmérsékletű munkahelyi környezetben végzett munka – a szükséges megelőző intézkedések hiányában – a szellemi éberség alacsonyabb szintjével, csökkenő mértékű elővigyázatossággal és fizikai teljesítőképességgel járhat együtt. A hőség hatására bekövetkező élettani változások (pl. figyelmetlenség, reakcióidő növekedése, fáradékonyság, nedves, csúszós kéz) növelik a munkahelyi balesetek kockázatát is, ezért kiemelten fontos, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak a meleg, forró napokhoz. 

A szabadban dolgozók számára különösen nagy és növekvő egészségi és biztonsági kockázatot jelenthetnek a hőhullámok, valamint az erős UV- (különösen az UV-B) sugárzás. Az ő védelmük az időjárás káros hatásaitól azért is fontos, mert számukra a munkavégzés helyének és idejének megválasztási lehetősége korlátozott. Kiemelten veszélyeztettek a várandósok is. 

A hőártalmak kialakulásában szerepet játszó főbb kockázati tényezők

  • hőhullámok: tartós magas környezeti hőmérséklet és páratartalom,
  • közvetlen és erős napsugárzás (árnyékos terület hiánya),
  • hőexpozícióval járó technológia (pl. gépek, berendezések beltéri hőkibocsátása),
  • elégtelen légáramlás (nem megfelelő szellőzési viszonyok),
  • intenzív verejtékezés, alacsony folyadék- és só (elektrolit) bevitel,
  • nehéz fizikai munka,
  • hőleadást gátló ruházat,
  • az akklimatizáció (hőalkalmazkodás feltételeinek) hiánya,
  • nem megfelelő fizikai állapot (pl. elhízás, alultápláltság) vagy egészségi problémák, betegségek (pl. só-vízháztartás zavara, keringési betegségek, kiterjedt bőrbetegség),
  • a szervezet hőegyensúlyát befolyásoló gyógyszerek (pl. egyes vérnyomáscsökkentők, „vízhajtók”, antihisztaminok, antidepresszánsok). 

A hőség miatt kialakulhat:

napszúrása fedetlen fejet érő közvetlen és erős napsugárzás miatt alakul ki. Az erős napsugárzás agyi vérbőséget okoz, melynek főbb tünetei: kábultság, fejfájás, szédülés, 

Hőséggörcsök erős izzadás következtében, a só- és folyadékvesztés miatt alakulhatnak ki, a vázizmokban fájdalmas összehúzódásokat okozva. Akkor is kialakulhat, ha az elvesztett folyadékot kizárólag vízzel pótolják. Leggyakrabban melegüzemi munkásoknál (pl. kohókban) fordulhat elő erőteljes fizikai aktivitást követően. A bőr hideg és nedves, az izmok nyomás- érzékenyek, duzzadtak. 

hőkimerülés meleg környezetben végzett tartós nehéz fizikai munka és elégtelen sóbevitel következménye. Tünetei: forró, vörös, verejtékes bőr, láz, feszítő fejfájás, szédülés, szemkáprázás, szapora pulzus, zavartság. Ha a verejtékezés megszűnik, hőgutává súlyosbodhat. 

hőgutaa hőszabályozás elégtelensége miatt létrejött életveszélyes állapot. A verejtékezés megszűnik, a szervezet nem képes a felesleges hőmennyiséget leadni, emiatt a testhőmérséklet megemelkedik (sok esetben több mint 40 °C fok fölé). Főbb tünetei: a testhőmérséklet hirtelen emelkedése, sápadt, forró és száraz bőr vagy intenzív verejtékezés, szapora pulzus, alacsony vérnyomás, szívritmuszavar, szabálytalan légzés, tüdővizenyő, görcsök stb. Emellett hányás, hasmenés, vizelés hiánya, kiszáradás is tapasztalható. Az érintett eszméletlen is lehet, orvosi kezelés nélkül akár halálhoz is vezethet. A beteget mielőbb hűvös helyre kell vinni, a legfontosabb a testhőmérséklet csökkentése fizikai hűtéssel (ruházat eltávolítása, vízzel permetezés, borogatás). A hőguta azonnali kórházi ellátást igényel!

A munkavédelmi tanácsadás elérhetőségei

E-mail: munkavedelem-info@gfm.gov.hu. Telefon: 06-80/204-292 zöld szám, hívható: keddi és csütörtöki munkanapokon 8:30 és 16:00 között.
Az aktuális meteorológiai helyzetet a http://www.met.hu oldalon találja meg.
A hőségriasztással kapcsolatban további információk a http://www.nnk.gov.hu weboldalon találhatók.

Amennyiben szeretné vállalkozását egy munkavédelmi szoftver segítségével még biztonságosabbá és modernebbé tenni, próbálja ki szoftverünket díjmentesen! 

Mezőgazdaság és munkavédelem: a közlekedés és szállítás előírásai

forrás: https://mubi.hu/hirek/gepek-es-eszkozok-biztonsaga/mezogazdasag-es-munkavedelem-a-kozlekedes-es-szallitas-eloirasai

A munkavédelem kiemelten fontos a mezőgazdaságban, különösen a közlekedés és szállítás terén. Az alábbi összefoglalóban bemutatjuk a legfontosabb szabályokat, amelyeket mindenkinek be kell tartania a biztonságos munkavégzés érdekében.

Közlekedés Szabályai

  1. Közúti Közlekedés: A közúti közlekedés szabályait az 1/1975. (II. 5.) KPM–BM rendelet és a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet határozza meg. Figyelni kell az össztömegre, tengelyterhelésre, és méretre vonatkozó szabályokra, valamint a speciális eszközökre és járművekre vonatkozó rendeletekre is.
  2. Telepen Belüli Közlekedés: A KRESZ szabályai itt is érvényesek. A maximális sebesség legfeljebb 15 km/óra lehet. A gyalogos- és járműforgalmat el kell különíteni, azaz a létesítmények – például magtár, műhely – gépjármű-közlekedésre alkalmas nagykapui mellett egy kisméretű kaput (ajtót) is kell létesíteni a személyzetnek. Az épület kapuját olyan biztosító elemmel kell ellátni, amely megakadályozza, hogy a kapu a sarkaiból kifordítható vagy kiemelhető legyen.
  3. Vezetői Engedélyek: A járműveket csak érvényes vezetői engedéllyel rendelkező személyek vezethetik. A telephelyen belüli közlekedésre is érvényesek a munkavédelmi előírások, így a megfelelő képzettség és vezetői engedély itt is szükséges.
  4. Műszaki Állapot: A járművek műszaki állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. A forgalomból kivont járműveknek is meg kell felelniük a biztonsági előírásoknak, és ezt a munkáltatónak kell bizonyítania.

Szállítás Szabályai

  1. Rakomány Rögzítése: A szállított terhet mindig biztonságosan és stabilan kell elhelyezni, elmozdulás ellen rögzíteni. Magas rakományt csak erre kialakított járművel szabad szállítani, és indulás előtt ellenőrizni kell az oldalmagasítók rögzítettségét. A munkagépen annak szállítása közben senki sem tartózkodhat.
  2. Járművezető Látása: A teher nem zavarhatja a járművezető látását, és hirtelen fékezéskor nem mozdulhat el. A rakomány szemrevételezése és biztonságos kirakodása elengedhetetlen.
  3. Rakomány Kezelése: A rakomány rögzítő eszközök meglazítása vagy eltávolítása előtt fel kell mérni a kockázatokat, és biztosítani kell, hogy a rakomány ne mozduljon el. Az anyagi károk és a személyi sérülések elkerülése érdekében mindig elővigyázatosnak kell lenni.

A mezőgazdaságban dolgozóknak fontos betartaniuk a közlekedés és szállítás szabályait a munkavédelem érdekében. A megfelelő vezetői engedélyek, járművek rendszeres műszaki ellenőrzése, valamint a rakomány biztonságos kezelése mind hozzájárulnak a balesetek megelőzéséhez és a biztonságos munkavégzéshez.

Forrás: Munkavédelem és Foglalkoztatás-felügyelet hivatalos útmutatója. 

Mitől kifejezetten veszélyes munkavédelmi szempontból a mezőgazdasági ágazat?

forrás: https://mubi.hu/hirek/gepek-es-eszkozok-biztonsaga/mitol-kifejezetten-veszelyes-munkavedelmi-szempontbol-a-mezogazdasagi-agazat

A mezőgazdasági munka nemcsak kemény, hanem rendkívül veszélyes is, amit az évről évre bekövetkező halálos balesetek száma is bizonyít. Mik a legfontosabb kockázati tényezők? Ebben a cikkben ezt a témát járjuk körbe.

A munkavédelmi hatóság tapasztalatai alapján a mezőgazdasági munkáltatók és munkavállalók munkavédelmi tudatossága gyakran alacsony szintű. A korábbi nagy létszámú munkáltatók helyett ma több kisebb, gyakran családi vállalkozások működnek, ahol a munkavédelem sokszor háttérbe szorul. Bár a költségek csökkentése is szerepet játszik ebben, sok esetben olyan intézkedések maradnak el, amelyek nem jelentenének anyagi terhet a munkáltatók számára. Az egyik legnagyobb probléma a kockázatok felmérésének hiánya, ami pedig elengedhetetlen a hatékony munkavédelmi intézkedésekhez.

A mezőgazdasági és erdészeti munkák során számos tényezőt kell figyelembe venni a veszélyek felmérésekor. Mivel a munkát gyakran szabadban, lakott területtől távol végzik, a dolgozókat különféle klimatikus hatások érik, és szükség esetén az orvosi ellátás is nehezen elérhető. A munkamódszerek rendkívül változatosak lehetnek, és sokszor többféle feladatot is el kell végeznie ugyanazon személynek a munkaideje alatt. A munkaeszközök meghibásodása esetén a hibaelhárítást gyakran egyedül, helyszínen (pl.: szántóföldön) kell megoldani.

A mezőgazdasági munkák időhöz kötöttek, így azokat gyorsan kell elvégezni, ami még magas gépesítettségi szint mellett is hosszú munkanapokat, túlmunkát és sok fizikai idénymunkaerőt igényel. Az ilyen munkákra gyakran alacsony vagy semmilyen szakképzettséggel rendelkező munkavállalókat alkalmaznak, akik kevés munkavédelmi ismerettel rendelkeznek.

A dolgozók gyakran hosszú időre távol vannak otthonuktól és családjuktól, ami megváltoztatja az étkezési szokásokat és közvetlen hatással lehet az egészségre. Az állatokkal, növényekkel és agrokémiai anyagokkal való érintkezés növeli a fertőzések, balesetek, mérgezések és allergiás reakciók előfordulásának kockázatát.

Az ideiglenes, változó vagy idényjellegű munkák esetében a munkavédelmi és egészségügyi szabályok alkalmazása nehézkes, ami gyakran rossz higiénés körülményeket eredményez, mint például csatornázatlanság és vezetékes ivóvíz hiánya. 

Összefoglalva, a mezőgazdaság munkavédelmi szempontból rendkívül veszélyes ágazat. A munkavállalók és munkáltatók munkavédelmi tudatosságának növelése, a kockázatok felmérése és a megfelelő munkavédelmi intézkedések bevezetése elengedhetetlen a biztonságos munkavégzés érdekében. Következő cikkünkben részletes kitérünk a mezőgazdasági munkavégzés szegmenseire és a Munkavédelmi Hatóság legfrissebb kiadványának segítségével hasznos útmutatóval szolgálunk azért, hogy a szántóföldekről is mindenki biztonságban hazaérjen.