Címke: munkavédelem

forrás: https://www.langlovagok.hu/13396/egesi-serules-a-flexelesbol/

Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emeltek vádat egy művezetővel szemben.

A Bajai Járási Ügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt vádat emelt egy művezetővel szemben – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség. Az elkövető egy felújítás irányítása során nem tartotta be a munkavédelmi szabályokat, emiatt a sarokcsiszoló szikrája belobbantotta a szőnyegpadló eltávolításához használt hígító gőzét, súlyos égési sérüléseket okozva az ott dolgozó munkásnak.

A vád szerint a szolnoki férfi 2023 júniusában, művezetőként egy bajai épület belső felújítási munkálatait irányította. A munkaterület egyik helyiségében dolgozó munkás elektromos sarokcsiszolóval egy fémváz bontását végezte, amely szikraképződéssel járt. A közvetlen szomszédságában lévő, megfelelő szellőzés nélküli helyiségben a vádlott utasítására két munkás a szőnyegpadló ragasztó maradványait un. spaklival és nitro hígítóval távolította el.

Munkavégzés közben a sértett az ajtónak háttal haladva meglökte a szomszédos munkaterület felé nyíló ajtót. Az ajtó kinyílása következtében a sarokcsiszoló szikrája belobbantotta a szőnyegpadló maradványain szétterített nitro hígítót, illetve annak felgyülemlett gőzét. A padlózaton négykézláb ereszkedve, a kötelezően használandó munkavédelmi kesztyű nélkül munkát végző sértett a körülötte keletkezett tűzben súlyos égési sérüléseket szenvedett.

A baleset azért következett be, mert a művezető nem tartotta be a munkavédelmi szabályokat. A munkálatok megtervezésekor és végzésekor nem vette figyelembe, hogy a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes nitro hígítót hőtől, szikrától, nyílt lángtól távol kell tartani. Emellett a munkavédelmi eszközök használatának ellenőrzését is elmulasztotta.

Dr. Négyessyné dr. Bodó Marianna, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szóvivője a Lánglovagok.hu érdeklődésére további részletekkel is szolgált. Tájékoztatása szerint az ügyészség a vádban a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.), a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, valamint a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII.22.) EüM. rendelet rendelkezéseinek megszegését – mint foglalkozási szabályszegéseket – rótta fel a vádlottnak.

Az Mvt. 40.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.

A vádlott az Mvt. 44. § (1) bekezdésében meghatározott azon szabály alkalmazása érvényesülésének sem tett eleget, mely szerint azoknál a munkafolyamatoknál, amelyeknél a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet – amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik –, zárt technológia alkalmazásában, ha ez nem oldható meg, akkor kollektív műszaki védelem, szervezési intézkedések, egyéni védőeszközök – szükség szerint együttes – alkalmazásával kell megvalósítani.

Az Mvt. 44. § (3) bekezdése előírását is megszegte a vádlott, mely előírás szerint munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa.

A vádlott a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII.22.) EüM. rendelet 3. § (1) bekezdésében foglalt azon szabályt is megszegte, mely szerint, ha megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. A sértett tudott ugyan arról, hogy a vádlott utasítására végzendő munkafolyamat során az Mtv. 60. § (1) bekezdés b) pontjában írt rendelkezés alapján használnia kell a munkáltató által részére biztosított munkavédelmi kesztyűt, ennek használatát azonban elmulasztotta, amit viszont a vádlott nem ellenőrzött.

A vádlott a nitro hígítóval végzett munkára adott utasítás során a sértett sérüléseihez vezető belobbanást eredményező folyamatban megszegte a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 20. § (3) bekezdésében foglalt azon szabályt, mely szerint a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az azt végzők és más személyek egészséget ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. A tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a vállalkozó, illetve – egyéb nem szervezett munkavégzés esetén – a munkavégző a felelős. A 28. § (3) bekezdése értelmében a forgalomba hozott veszélyes anyaggal vagy veszélyes keverékkel foglalkozásszerű tevékenység csak az adott veszélyes anyagra vagy veszélyes keverékre vonatkozó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg.

A munkafolyamat során használt univerzális nitro hígító biztonsági adatlapjában rögzített alábbi szempontokat a vádlott a munkafolyamat elvégzésére adott utasításában nem vette figyelembe, illetve a veszélyes anyaggal végzett munkatevékenységgel összefüggő veszélyeket nem zárta ki, azok kockázatát nem csökkentette. Így különösen azt, hogy a nitro hígító fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz, amely hőtől, szikrától, nyílt lángtól, forró felületektől távol tartandó, továbbá alkalmazása során szikramentes eszközök használandók. A nitro hígító gőzei a levegővel keveredve robbanásveszélyes keveréket alkotnak.

Emellett az elektromos berendezéseknek szikra- és robbanásbiztosnak kell lenniük, szellőztetésről gondoskodni kell, védőeszközök használata ajánlott.

A vádlottnak a sértett részére az oldószerrel végzett munkára adott utasítása, a munkafolyamat veszélyei feltárásának és a veszélyhelyzet kizárásának elmulasztása, az emiatt bekövetkezett tűz és az ezzel összefüggésben a sértett által elszenvedett égési sérülések egymással ok-okozati összefüggésben voltak – tájékoztatott Dr. Négyessyné dr. Bodó Marianna.

Mi újság az OTSZ előírásaival?

A Lánglovagok tűzvédelmi tudásbázis a szóvivőnél rákérdezett arra is, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 184-185. §-ának előírásait betartották-e, hiszen itt egy alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység folyt, amelynek a feltételeit írásban meg kell határozni.

Dr. Négyessyné Dr. Bodó Marianna Mónika ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy a tűz keletkezésének körülményeire vonatkozó további vizsgálat – a felmerült és a fentiekben ismertetett foglalkozási szabályokra figyelemmel – nem képezte a nyomozás tárgyát.

Pénzbüntetést indítványoznak

Az ügyészség a férfit foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségével vádolja és ezért vele szemben büntetővégzés hozatalára irányuló eljárásban – tárgyalás mellőzésével – pénzbüntetés kiszabását indítványozza. Ügyében a Bajai Járásbíróság hoz döntést.

forrás: https://www.mufosz.hu/rendezvenyek/munkavedelmi-konferencia

A konferenciát a MUFOSZ a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen rendezi.

a konferencia időpontja: 2024. április 25.

A konferencia helyszíne: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A. épület fszt. 1111 Budapest, Egry József u. 20-22.
A konferencián való részvétel díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
A részvételi szándékot az info@mufosz.hu címre kérik megküldeni.
További információk és program a MUFOSZ honlapján itt olvashatók.

forrás: https://mok.hu/orvosoklapja/konzilium/munkahelyi-balesetek-es-munkavedelem-az-egeszsegugyben

Bár minden munkáltató és munkavállaló azt szeretné, hogy ne történjen baleset a munkavégzés során, ez még a szabályok betartása mellett is számos esetben elkerülhetetlen. Természetesen mindkét fél részéről törekedni kell a prevencióra, a megelőző előírások betartására és betartatására. Amennyiben mégis megtörténik a baleset, fontos tudni, hogyan kell eljárnia a munkáltatónak. Mindezekről Mitró Gergely a magyar mérnöki kamaránál bejegyzett munkabiztonsági szakértő, kórház- és orvostechnikai szakmérnök tájékoztatja olvasóinkat.

Mit nevezhetünk munkahelyi balesetnek?

A munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett, munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi vagy a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás, közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások stb. igénybevétele során éri, munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenvedi el (úti baleset). Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

Melyek a leggyakoribb munkahelyi balesetek az egészségügyben? Van-e különbség kórház, szakrendelő és alapellátási intézmény között?

Először a második kérdésre válaszolok, mert azzal bevezetem az első kérdésre is a választ. Igen, van különbség a tekintetben, hogy az adott intézmény kórház, szakrendelő házi- vagy fogorvosi rendelő. Viszont a kórházak esetében sokkal összetettebbek és gyakoribbak a munkabalesetet okozó kockázatok (például a betegek mozgatása, kézi anyagmozgatás, elcsúszások, betegek által okozott fizikai sérülések), mint egy szakrendelőben. A kérdés ugyan a munkahelyi balesetre vonatkozik, de szeretném megemlíteni, hogy hosszú távú káros pszichés hatások, röntgen- és mágneses sugárzások foglalkozási megbetegedést okozhatnak, ami a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás. Ez egyrészt a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, másrészt a munkavállaló optimálisnál kisebb vagy nagyobb igénybevételének a következménye. Összességében azonban elmondható, hogy az egészségügyben a leggyakoribb munkahelyi baleset a tűszúrásos sérülés, amely első hangzásra talán nem tűnik „komolyabb” sérülésnek, mert általában nem jár keresőképtelenséggel, de ha nem kezelik azonnal, a fizikai sérülés mellett akár súlyos fertőzést is okozhat. Továbbá nem csak az orvosok, az egészségügyi szakdolgozók és a laboratóriumi dolgozók körében jelent veszélyt, hanem kórházakban az üzemeltetés területén is, beleértve a betegszállítást, a takarítást és a veszélyes hulladékok kezelését.

Baleset esetén – prioritási sorrendben – kinek milyen teendői vannak?

Amennyiben bekövetkezik a munkabaleset, egyszerre több teendőnek kell érvényesülnie egy időben, vagy szorosan egymást követően. Ennek érdekében munkabaleset esetén az észlelő (tanú), ha egyedül tartózkodik a helyszínen, igyekezzen segítséget kérni, hogy a szükséges teendők megvalósuljanak. Az elsősegélynyújtás állampolgári kötelezettség. Ez azonban nagy felelősséggel is jár, mert aki a legalapvetőbb elsősegélynyújtási ismeretekkel sem rendelkezik, jó szándékú segítségnyújtásával súlyosbíthatja a sérült állapotát. Elsősegélynyújtást tehát az végezhet – a tőle elvárható mértékig –, aki az alapvető ismeretekkel és a kellő önfegyelemmel rendelkezik. Indokolt esetben azonban értesíteni kell a Mentőszolgálatot. A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles azt a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. A munkavédelmi törvény nem köti a jelentési kötelezettséget semmiféle jogviszonyhoz vagy kapcsolathoz. Aki a balesetet észlelte, köteles jelenteni, fogadására pedig a munkát irányító kötelezett. A munkáltató minden munkaképtelenséget okozó balesetet köteles haladéktalanul kivizsgálni és a vizsgálat megállapításait olyan részletesen rögzíteni, hogy alkalmas legyen a baleset okainak feltárására, vita esetén pedig a tényállás tisztázására. A jogszabály nem határozza meg a tény- és adatrögzítés módját, de példálózva jelzi, hogy melyek azok a vizsgálati cselekmények és módszerek (tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyv, helyszínrajz, fénykép stb.), amelyek alkalmasak a baleset pontos rekonstruálására.

Munkáltatóként mit lehet tenni ezek megelőzése érdekében?

A munkáltató kötelessége, hogy minden munkahelyen és műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt, valamint a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét biztosítsa. A munkáltatónak gondoskodnia kell az elhasznált, lejárt, használhatatlan eszközök pótlásáról is.

A megelőzésre és a kockázatok csökkentésére az elsődleges szabályozás és útmutató az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. Ennek 54.§ (1) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében számos követelményt köteles figyelembe venni, beleértve – a teljesség igénye nélkül –  a veszélyek elkerülését, a nem elkerülhető veszélyek értékelését, a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdését, a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátását, a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására kiterjedő egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítását, valamint az emberi tényező figyelembevételét a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére.

Összegezve tehát megállapítható, hogy az egészségügyben a munkabaleseti kockázatai tényezői rendkívül összetettek és magasak, így kezelésük, minimális szinten tartásuk komplex szakértelmet igényel. Megfelelő intézkedésekkel, elsődlegesen műszaki és gazdasági megoldásokkal, másodlagosan egyéni védelemmel azonban a megfelelő szinten tarthatók.

Szerző: Dr. Szabó Rita