Címke: munkavédelem

forrás: https://www.hrportal.hu/c/meglepo-hol-nott-leginkabb-a-munkabalesetek-szama-20231006.html

A gazdaság szinte valamennyi ágazatában több baleset történt 2021-ben, mint 2020-ban. Leginkább a művészet, szórakoztatás és szabadidő ágazat okoz meglepetés – tájékoztat az Eurostat.

2021-ben az EU-ban közel 2,88 millió nem halálos kimenetelű munkabaleset vezetett ahhoz, hogy a munkavállalók négy vagy annál több napot hiányoztak a munkahelyükről, ami 6 százalékkal több, mint 2020-ban (+150 941 baleset). Ez a növekedés valószínűleg a COVID-19 világjárványhoz kapcsolódó 2020-as általános lassulást követő gazdasági fellendüléssel függ össze. 2021-ben 3347 munkabaleset volt halálos kimenetelű (az összes baleset 0,1 százaléka), ami 11 esettel kevesebbet jelent 2020-hoz képest.

A 2020-as évhez hasonlóan 2021-ben is a 7-13 napos munkából való távolléttel járó balesetek voltak a leggyakoribb balesettípusok, összesen 761 988 (az összes baleset 26 százaléka). A második leggyakoribb balesettípus 2021-ben az 1-3 hónapos távolléttel járó balesetek voltak (543 076; az összes baleset 19% százaléka). A kevésbé súlyos balesettípusok (4-6 napos munkából való távollét) a harmadik leggyakoribbak voltak (487 049; az összes baleset 17 százaléka).

2021-ben a halálos kimenetelű balesetek voltak a legkevésbé gyakoriak a balesetek súlyossága szerint. 

2021-ben a gazdaság szinte valamennyi ágazatában több baleset történt, mint 2020-ban. Leginkább a „művészet, szórakoztatás és szabadidő” ágazatban nőtt jelentősen a balesetek száma (+21 százalék) 2021-ben az egy évvel korábbi adatokhoz képest, amelyet szorosan követett az adminisztratív és szolgáltatást támogató  ágazat (+19 százalék) valamint a szállítás és raktározás szektor (+15 százalék).

forrás: https://hosha.eu/munkavedelmi-kisokos/?fbclid=IwAR3wIRPYTuUWuXOCgMZ8l5sDmXIzfpQca85gEUQXmbCtgLjiwnTkCamS0iw

Munkavédelmi kisokos és életmentő szabálygyűjtemény a legsúlyosabb következménnyel járó munkabalesetek megelőzésére.

Az ingyenesen letölthető gyakorlati útmutató célja, hogy feldolgozza azon nemzetközi legjobb gyakorlatot, mely segítségével veszélyes tevekénységet végző vállalatok jelentős eredményeket értek el a legsúlyosabb eseményeket előidéző tevekénységek szabályozásában, és segítséget nyújtson azok magyarországi egységesítésében és bevezetésében.

a Munkavédelmi Kisokos a következő linkről tölthető le:

Munkavédelmi kisokos

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/egeto-problema-hogyan-valtoztatjak-meg-a-munkankat-a-szelsoseges-homersekletek-20231005.html

A nyaranta jelentkező szélsőségesen forró időjárás számos országban okoz nehézségeket az emberek mindennapjaiban. A sokakat kínzó kánikula a munka világára is hatással lehet., beleértve az irodák kialakítását, a munkakörülményeket és a jogszabályokat is.

Mivel az előrejelzések szerint az klímaváltozás miatt egyre többször kell majd szembenéznünk a szélsőséges időjárással, változni fog az emberek életmódja, ez pedig a munka világát is érinteni fogja.  A dolgozóknak tudniuk kell, hogy mi várhat rájuk, a munkahelyeknek pedig meg kell védeniük őket  – írja a BBC cikke.

Munka a szabadban és a zárt térben

A munkahelyi változások a szakértők szerint két kategóriába sorolhatók.  Az első a szabadtéri és nem hűtött környezetek – ilyen például a mezőgazdaság vagy a gyártás -, ahol a magas hőmérsékletet nem tudják szabályozni. 2022-ben egy madridi utcaseprő hőgutában halt meg, miután szélsőséges forróságban dolgozott. A tudósok szerint a legnagyobb változások valószínűleg az ilyen típusú munkakörnyezetekben fognak bekövetkezni a dolgozók védelme érdekében. „A hőségben a szabadban végzett munka rövidebb műszakokat igényel majd, több szünettel, és több éjszakai munkával” – mondja  John P Abraham, az amerikai St Thomas Egyetem mérnöki karának professzora.

Abraham szerint a nem hőmérséklet-szabályozott környezetben dolgozó munkavállalók számára a légkondicionált helyiségek jelenthetnek majd megoldást, és a munkáltatóknak szüneteket kell majd beiktatniuk a munkavállalók számára. A beltérben vagy hűtött környezetben dolgozó munkavállalók nagyobb biztonságban lehetnek, de nekik is számolniuk kell a munkarendjük megváltozásával. „Az olyan korszerű munkarendek, mint a távmunka és a hibrid munka, hasznosnak bizonyulnak a hőhullámok idején” – mondja Mansoor Soomro, a fenntarthatóság és a nemzetközi üzleti élet, a vezetés, a menedzsment és a humán erőforrás területén vezető oktató.   Ezek a dolgozók már most is úgy alakítják át a munkarendjüket, hogy korábban kezdenek és még a forróság tetőzése előtt befejezik a munkát – Soomro előrejelzése szerint ez egyre jellemzőbb lesz.

A munkáltatók szerepe

A munkáltatók új intézkedések vezethetnek be a dolgozók számára.  Soomro szerint egyes vállalatok időszakos hőségkockázat-értékeléseket végeznek, hogy azonosítsák a kiugró hőmérsékletnek leginkább kitett csoportokat, köztük az idősödő munkaerőt, a várandósokat és a fogyatékkal élő munkavállalókat. „Ezeknek az embereknek aztán lehet juttatásokat és további ösztönzőket adni, ha szükségük van rá” – mondja. Várakozásai szerint a szélsőséges hőség fennállásával egyre több munkáltató végez majd ilyen ellenőrzéseket.

A szakértő szerint a vállalatok egyre gyakrabban hajtanak majd végre konkrét, a hőséggel kapcsolatos egészségügyi és jóléti kezdeményezéseket. Ezek közé tartozhatnak a hőstressz kezeléséről szóló képzések vagy fitnesz- és táplálkozási tervek, amelyek segítenek a munkavállalóknak alkalmazkodni a hőséghez.

Az infrastrukturális beruházások szintén kulcsfontosságúak lesznek. „A vállalatok befektetnek a hőálló munkakörnyezet kialakításába, ami magában foglalja a jobb légkondicionáló rendszerrel ellátott, fenntartható épületinfrastruktúrát” – mondja Soomro.

A munkanapok megváltoztatása az éghajlatváltozásra reagálva a vezetők számára üzleti szempontból is ésszerű.  „A hőség okozta kellemetlenségek csökkenthetik a munkateljesítményt és a termelékenységet” – mondja Soomro. Hasonlóképpen, a vállalatok a lehető legnagyobb mértékben el akarják kerülni a hőséggel összefüggő egészségügyi problémák következményeit. „A munkavállalók számára hátrányt jelent, hogy betegek, kiesnek a munkából, és a családi életükre is hatással lehet. A munkáltatóknak a termelékenység csökkenésével és a jogi viták következményeivel is szembe kell nézniük„

Vannak országok, ahol már konkrét intézkedéseket is bevezettek: miután az országban az eddigi legmelegebb április volt, Spanyolország új törvényeket jelentett be mind a vállalkozások tulajdonosai, mind a munkavállalók számára. Az aszály által sújtott vállalatoknak nyújtott pénzügyi támogatás mellett az új jogszabály kimondja, hogy amikor az időjárási körülmények elérik a narancssárga (jelentős kockázat) vagy a piros (extrém kockázat) szintet, a munkáltatóknak változtatniuk kell a dolgozók munkakörülményein, például a tervezett munkaidő csökkentésével.