„Megmérgezett a munkám” – miért védik inkább a vegyszert, mint az embert?

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/megmergezett-a-munkam-miert-vedik-inkabb-a-vegyszert-mint-az-embert-20250623.html

Ludovic Maugé három évtizeden át dolgozott kertépítőként – most rákbeteg, és az élete egy jogi harcról szól. Orvosai szerint a glifozáttal végzett tartós munkavégzés okozta a betegségét, amelyet Franciaországban foglalkozási megbetegedésként ismertek el. Az Európai Unió mégis meghosszabbította a vitatott szer engedélyét. Maugé esete súlyos kérdéseket vet fel: hogyan védhetők meg a dolgozók, ha a szabályozás inkább a vegyipari érdekeket szolgálja?

Ludovic Maugé, az egykori kertépítő azt hitte, hogy hosszú évekig boldogan fog élni a franciaországi Bretagne partjainál, ahol a Euronews riportere találkozott vele.

Az, hogy 30 éven át kapcsolatba került a glifozáttal, romba döntötte az álmait, és veszélybe sodorta az életét. Öt évvel ezelőtt B-sejtes limfómát diagnosztizáltak nála, a rák egy ritka formáját. A betegséget foglalkozási megbetegedésként ismerték el.

A glifozát a világon a legszélesebb körben használt gyomirtó szer, és egyben a legvitatottabb is. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) 2015 óta a „valószínűleg rákkeltő” kategóriába sorolja. Újabb, olyan kutatóintézetek, mint a francia Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet (INSERM) által készített tanulmányok valószínűsítik az összefüggést a vegyi anyag és a rák bizonyos formái között.

Az Európai Unió mégis meghosszabbította az engedélyét 2033-ig, az EFSA és az ECHA, az európai élelmiszer- és vegyszerbiztonsági hatóságok tanulmányaira támaszkodva.

Több környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szervezet tavaly áprilisban megtámadta a határozatot az Európai Bíróságon.

Xavier Coumoul, a franciaországi Inserm toxikológusa és kutatója szerint az értékelések közötti szakadék a kutatóintézetek és az európai szabályozó ügynökségek által alkalmazott módszertanokból adódik.

Ludovic Maugé, akinek az élete most egy hajszálon függ, azok közé tartozik, akik számára a termék mérgező hatása tagadhatatlan. Mivel rákját foglalkozási megbetegedésnek ismerték el, Ludovic szerény szociális juttatást kap, valamint havi 180 eurós kártérítést a Bayer-Monsantótól, amely az őt megmérgező terméket gyártotta.

„Ez egy csekély összeg, de nem érdekel. Számomra az volt a legfontosabb, hogy a betegségemet munkával kapcsolatosnak ismerjék el” – mondta.

A napi megpróbáltatásai ellenére Ludovic, aki már nem tud dolgozni, tovább akar harcolni. „Azt akarom, hogy mindenkihez eljusson az üzenet. A glifozát tönkretette az életemet, megmérgezett. Ezek a termékek tönkreteszik az embereket és a természetet” – hangsúlyozza. Felháborítónak tartja az EU döntését a glifozát engedélyének megújításáról.

Telex arról ír, hogy egy új független kutatás szerint a glifozát, Európa legszélesebb körben használt gyomirtója már az EU által biztonságosnak minősített dózisban is rákkeltő lehet. Az olasz Ramazzini Intézet tanulmánya kimutatta, hogy hosszú távú, alacsony szintű glifozát-kitettség rákot – köztük korai leukémiát és számos más daganattípust – okozott patkányokban. 

Ezekért tettek panaszt a dolgozók a munkavédelemnél – itt a friss lista!

forrás: https://mubi.hu/hirek/munkavallalok-adatkezelese/ezekert-tettek-panaszt-a-dolgozok-a-munkavedelemnel-itt-a-friss-lista

Több mint ezren fordultak panasszal vagy bejelentéssel a munkavédelmi hatóságokhoz tavaly – de miért? Mely ágazatok érintettek leginkább, és milyen hibák fordultak elő a legtöbbször? Legújabb cikkünkben összesítettük az adatokat.

Nemzetgazdasági Minisztérium friss jelentése szerint 2024-ben több mint 1100 panasz és bejelentés érkezett a munkavédelmi hatóságokhoz. A dolgozók legtöbbször az alapvető munkakörülményekre, a higiénia hiányára vagy a védőeszközök hiányosságaira panaszkodtak. De bőven akadt gond munkahelyi balesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel is.

Forrás: Munkavédelem, Foglalkoztatás-felügyelet

Panasz a munkavédelemnél – miért panaszoltak legtöbben?

leggyakrabban bejelentett problémák között szerepelt:

  • a munkahely nem megfelelő kialakítása, rossz munkakörülmények, hiányos higiénia, kaotikus munkaszervezés – 444 esetben,
  • hiányzó vagy nem megfelelő egyéni védőeszközök – 287 esetben,
  • veszélyes vagy nem karbantartott munkaeszközök – 85 esetben.

panaszok viszont más irányba mutattak: legtöbbször munkahelyi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés miatt keresték meg a hatóságot – összesen 59 esetben.

Névtelenül is sokan szóltak

Érdekesség, hogy a bejelentők több mint 28 százaléka névtelen maradt. Ez azt mutatja, hogy sokan félnek a retorziótól, mégis fontosnak tartják a szabálytalanságok jelzését. A hatóság azonban a névtelen bejelentéseket is kivizsgálta – gyakran jogosan, mert valódi hiányosságokat tártak fel, sőt, olyan is előfordult, hogy több jogsértésre fény derült, mint amit a bejelentés tartalmazott. 

A legtöbben e-mailben (56%) vagy telefonon (33%) tettek bejelentést, de még mindig akadt, aki személyesen vagy levélben fordult a hatósághoz.

Nem meglepő módon a legtöbb panasz az építőiparbana feldolgozóiparban és a kereskedelemben érkezett. Ezek az ágazatok évek óta a legérzékenyebbek munkavédelmi szempontból – sok az időszakos dolgozó, nagy a fizikai terhelés, gyors a fluktuáció.

Mi lett a panaszok vége?

A hatóság nem nézte ölbe tett kézzel a dolgokat: több mint ezer ügyben indítottak vizsgálatot, és 271 esetben azonnali intézkedésre volt szükség. Csak minden 15. esetben szabtak ki pénzbírságot – de így is összesen több mint 55 millió forintnyi bírság jött össze.

A legsúlyosabb következményeket olyan ügyekben rótták ki, ahol a munkáltató nem jelentette a munkahelyi balesetet, nem biztosította a szükséges védőfelszerelést, vagy veszélyes körülmények között dolgoztatta az embereket.

Az esetek többségében a bejelentők nemcsak saját érdekükben, hanem kollégáik biztonságáért is cselekedtek. Ha mi is tapasztalunk szabálytalanságot a munkahelyen – legyen szó rossz szellőzésről, veszélyes gépekről vagy nem megfelelő munkaruháról –, ne féljünk jelezni. A munkavédelem nem adminisztrációs teher, hanem életek múlhatnak rajta.

Méh- és darázscsípés: életet veszélyeztethet – mit tehet a munkáltató?

forrás: https://mubi.hu/hirek/kornyezetvedelmi-szabalyozasok/meh-es-darazscsipes-eletet-veszelyeztethet-mit-tehet-a-munkaltato

A méh- és darázscsípések nem csupán kellemetlenséget, de akár életveszélyes állapotot is előidézhetnek. A megelőzés, a felkészültség és a gyors reagálás életeket menthet. A munkáltatók felelőssége, hogy a szabadtéri munkavégzés során minden szükséges óvintézkedést megtegyenek.

Az NGM Munkavédelmi Irányítási Főosztálya felhívja a szabadtéri munkavégzést szervező munkáltatók figyelmét a megelőzés fontosságára, különös tekintettel az allergiás reakciók lehetőségére. A méh- és darázscsípések okozta anafilaxiás sokk gyors beavatkozás nélkül végzetes lehet – különösen olyan területeken, ahol nehézkes a mentők megközelítése.

Fokozott kockázat: hol és mikor?

A rovarok a klímaváltozás következtében már tavasszal megjelenhetnek, aktivitási időszakuk meghosszabbodott. Különösen veszélyeztetett területek:

  • erdőgazdálkodás, fakitermelés,
  • mezőgazdasági munkák (gyomirtás, szüret),
  • közterület-fenntartás,
  • folyóparti kaszálás,
  • elhagyatott épületek takarítása, bontása.

A legnagyobb kockázatot a lódarazsak jelentik, amelyek a legagresszívebb fajnak számítanak.

Mi történik csípéskor?

A csípés helyén duzzanat, fájdalom, viszketés jelentkezhet. Azonban ha a csípés a szájban, torokban történik, vagy allergiás reakció alakul ki, az légúti elzáródáshoz, vérnyomáscsökkenéshez, eszméletvesztéshez is vezethet. Anafilaxiás sokk akár 30 percen belül is felléphet – azonnali sürgősségi ellátásra van szükség.

Munkáltatói teendők

A biztonság érdekében az alábbi lépéseket szükséges megtenni:

  • Kockázatértékelés készítése munkavédelmi szakember és foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával.
  • A munkaterületek átvizsgálása: potenciális fészkek keresése (faodvak, földlyukak, szénabálák).
  • Megelőző intézkedések bevezetése, különösen nehezen megközelíthető területeken.
  • Rendszeres konzultáció a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal, főként, ha ismert rovarallergiás munkavállaló is dolgozik a csapatban.
  • Egyedüli munkavégzés kerülése az érintett területeken.
  • Segélyhívásra alkalmas eszköz (mobiltelefon) biztosítása minden munkaterületen.
  • Allergiás munkavállalók esetében: adrenalin auto-injektor meglétének ellenőrzése, a használat módjának ismertetése.