Munkavédelmi előadó: Az új munkavédelmi vizsgarendszer nehézségei
Viszontagságok árán, de sikerrel végzett az első, új képzési- és vizsgarendszerben indított munkavédelmi előadó csoport. A képzést sikeresen teljesítők ugyanazokat a szakmai jogosultságokat kapják, vagyis ugyanazokban a feladatkörökben foglalkoztathatóak, mint korábban a munkavédelmi technikusok, de a végzettséget igazoló oklevél átvételét megelőző számonkérések és a vizsgafolyamat sokat változott. Képzőintézményt, vizsgaközpontot kérdeztünk az első, új rendszer szerint végzett csoporttal szerzett tapasztalatokról.
Ahogy a képzőintézmény látja
A munkavédelmi előadó képzés „kimeneti” színvonalának megtartása eddig is bőven követelt erőfeszítéseket. A képzési rendszer kialakításában a helyszínén, a szervezés gördülékenységén kívül arra is figyelmet kell fordítani, hogy hány tanár, milyen végzettséggel, illetve szakmai tapasztalattal áll ki a jelentkezők elé, sorolja Zsótér Anita, az évek óta munkavédelmi képzéseket is tartó Alemona Hungary Kft. oktatási vezetője. A munkavédelem egy igen összetett szakterület, ami a tantárgyak sokféleségében is megmutatkozik (ide tartoznak a munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi ismeretek, a vegyianyagok kezelésének, dokumentációjának, a villamos biztonságnak, a gépi-, kézi anyagmozgatásnak a biztonsági vonatkozásai, jogi háttere stb.), így életszerű elvárás, hogy egy-egy részterülethez tartozó ismereteket valóban „specialista” adja át a résztvevőknek.
A megfelelő mélységű szakmai tartalom átadása azonban nem minden, kezdettől fogva a képzés részének tekintjük a vizsgára való felkészítést is. Ez nem csak a munkavédelmi szakmai ismeretek alkalmankénti számonkérését jelenti, hanem azt is, hogy a vizsga jellegére, folyamatára is felkészítsük a hozzánk járókat. Ne felejtsük el, hogy közülük sokan hosszú évek, esetleg egy-két évtized óta nem vettek részt képzésen, így számukra nagyobb próbatételt jelent a záró számonkérés. Szeretnénk velük is megismertetni a jellemző feladattípusokat, a kérdések, feladatok értelmezésének a módját, és úgy egyáltalán, a vizsgakörülményeket. Ez nem ördögtől való, éveken át dolgoztunk a vizsgán alkalmazotthoz hasonló feladatsorokkal, ahogy ezt megteszik az alapképzésben vagy éppen a gépjárművezető képzésben is. Sokat jelentene, ha ilyen gyakorló feladatsorokat kapnánk a vizsgahelyekről. Sajnos ez a lehetőség – úgy tűnik – még nem biztosítható a következő évfolyamoknak, mivel nem állnak rendelkezésünkre az új vizsgarendszerben alkalmazott, vagy legalább ahhoz hasonló feladatsorok.
A képzési szakember úgy véli, ha ebben volna lehetőség a vizsgaközpontokkal való együttműködésre, az mindenkinek segítséget jelentene. A képzőintézmények professzionálisabb, a tudásanyagon túlmutató, a hallgatók számára is többet nyújtó képzési programban gondolkodhatnának. A vizsgaközpontnak pedig gördülékenyebb vizsgafolyamatot tenne lehetővé ez a megoldás, amelyben a valós szakmai tudás kap nagyobb szerepet és nem a vizsgarutin vagy annak hiánya, de elsősorban a folyamat legfontosabb szereplője, a hallgató kapna segítséget, hiszen magabiztosabban, felkészültebben adhatna számot tudásáról a vizsgán.
Mi a helyzet a vizsgaközpontban?
Elöljáróban: az oktatás és a vizsgáztatás az új rendszerben kettéválik, tehát amíg az OKJ-s időkben a felnőttképzők a képzések mellett a vizsgákat is megszervezhették, addig az új rendszerben már csak a képzést szervezhetik meg. A képzés végén – a korábbi modulzáró vizsgákhoz hasonlóan – a résztvevők számot adnak a megszerzett tudásukról, majd a képzést lezáró dolgozat sikeres megírását követően egy tanúsítványt kapnak a felnőttképző intézménytől. Ezzel a tanúsítvánnyal tudnak majd egy akkreditált vizsgaközpontban vizsgázni, és a vizsga sikeres teljesítésével megszerezni az államilag elismert, szakképesítést tanúsító képesítő bizonyítványt.
Fontos, hogy a képzőnek – a jelenlegi felállásban – valóban csak annyi a feladata, hogy kiállítsa a tanúsítványt, vagyis, a vizsga megszervezésében, lebonyolításában, sőt, már a vizsgára való „jelentkeztetésben” sem vesz részt.
Alapvető változásokról számoltak be a Tüskevár Független Vizsgaközpont vezetői, munkatársai is: a vizsgáztatás előkészületeinek fontos része, hogy felkérjük a szakértői névjegyzékén szereplő feladatkészítő bizottságot a képesítő vizsgák írásbeli vizsgafeladatainak összeállítására, valamint a projektfeladatok összeállítására a programkövetelményekben megfogalmazott feladatleírásoknak megfelelően. E lépésnél az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy magas színvonalú felkészítést tartsunk a feladatkészítő szakértőink számára, annak érdekében, hogy olyan feladatsort állítsanak össze, amely teljes mértékben összhangban van a programkövetelmény előírásaival, továbbá, a képző intézmény által a vizsgázók számára átadott ismeretekkel.
A vizsgabizottságnak nem kis feladatot adott, hogy a munkavédelmi előadó képesítő vizsga hosszú időtartamú – 90 perces írásbeli, majd 120 perces projektfeladatot tartalmazó – folyamatát végigvigye egy 15 fős csoportnál, ugyanis mindez reggeltől estig tartott. Az átállás nehézségei a partnerek és a vizsgázók ügyfélszolgálatra befutó kérdéseiből is visszaköszöntek. Legtöbbször a vizsgára jelentkezéssel, vizsgadíj fizetéssel kapcsolatban érdeklődtek, de konkrétan a munkavédelmi előadó vizsga esetén arra kérdeztek rá, hogy mit takar a projektfeladaton belül a munkabiztonsági szaktevékenység ismertetése.
Könnyebbé válna a vizsgázók helyzete, ha meg-meglátogatnák a vizsgaközpontok honlapját, mert ezeken elérhetőek a vizsgával kapcsolatos friss információk, de az ügyfélszolgálatuk is vizsgázók rendelkezésére áll telefonon és e-mailen is. A vizsgázókat minden esetben a vizsga előtt legalább 7 nappal értesítjük e-mailben a vizsgával kapcsolatos tudnivalókról.
A vizsgaközpontban jelenleg azon dolgoznak, hogy minél több hasznos információval könnyítsék meg a vizsgázók képesítő vizsgára való felkészítését, például mintafeladatok elkészítésével és honlapon való közzétételével.
Az államilag elismert alapszakmák és részszakképesítések listáját, a szakmajegyzéket itt találja.
