A TIM Munkavédelmi Irányítási Főosztály tájékoztatása – a munkahelyi kockázatértékelési feladatokról a COVID-19 járvánnyal összefüggésben.

forrás: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=872

Az aktuális járványügyi adatok szerint hazánkban a COVID-19 járvány jelenleg mérsékelten zajlik, melyre vonatkozó helyzetértékelés és további információk a https://koronavirus.gov.hu/ oldalon érhetők el.

A munkavédelem a kockázatértékeléssel és a kockázatkezelési intézkedések összehangolt tervezésével, az egyéni és közösségi megelőző intézkedések időben történő meghozatalával, és azok fegyelmezett végrehajtásával elősegíti a munkahelyi fertőzések megelőzését és a járvány terjedésének lassítását is.

Az általános munkakörülményekhez hasonlóan a COVID-19-cel kapcsolatos munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések kiindulópontját is a tevékenységben és a munkakörnyezetben rejlő egészségkárosító veszélyek, illetve kockázatok azonosítása és értékelése jelenti.

Az egészségvédelmi és biztonsági feladatok teljesítése munkáltatói feladat, melyet összehangoltan a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok és a munkavédelmi szakemberek, valamint a munkavállalók és képviselőik bevonásával kell elvégezni.   

A  GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készített szórólapban erre vonatkozóan adunk információkat, emellett javasoljuk a https://mvff.munka.hu/ honlap COVID-19 menüpontjában elérhető szakmai anyagok megtekintését is. Munkahelyi kockázatértékelési feladatok a COVID-19 járvánnyal összefüggésben – letöltés.

Munkaügyi ellenőrzés: mire számíthat, ha jönnek az ellenőrök?

 forrás: https://www.hrportal.hu/hr/munkaugyi-ellenorzes:-mire-szamithat-ha-jonnek-az-ellenorok-20221012.html

Akár több millió forintos munkaügyi bírsághoz, a vállalkozást elmarasztaló határozathoz is vezethet a jogszerűtlen foglalkoztatás. A legutóbbi adatok szerint azonban sokan reszkíroznak, hiszen nemzetgazdasági szinten minden nyolcadik munkavállalót feketén foglalkoztatnak. A jogszerűen foglalkoztató munkáltatókat nem fenyegeti veszély a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzés során.

A foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzés általában munkavállalói panaszra, vagy közérdekű bejelentésre indul. A munkakörülményeket a kormányhivatalok felügyelik, innen indulnak a hatósági ellenőrzések. A hatóság az eljárás során helyszíni ellenőrzést, iratvizsgálatot, és tanú meghallgatást is tart.

Mit vizsgál a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság?

A szakemberek első sorban azt vizsgálják, be vannak-e jelentve a munkavállalók, rendelkeznek-e munkaszerződéssel, annak tartalmi és formai kritériumai megfelelők-e. Az ellenőrzés azonban minden más foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt is feltár, tehát például a megbízási szerződéseket is átnézik a szakemberek.

Külön ellenőrzik, hogy a dolgozók megfelelnek-e az életkori követelményeknek és elégséges mértékben tájékoztatták-e őket. További figyelmet fordítanak a nőkkel, fiatalokkal és megváltozott munkaképességű dolgozókkal, a kölcsönzött munkaerővel kapcsolatos speciális szabályok betartására. Vizsgálják a pihenőidővel kapcsolatos gyakorlatot, és azt is, hogy a munkabért rendesen megkapja-e a munkavállaló. Adott esetben a foglalkoztatás megszűnésével kapcsolatos papírmunkát, adminisztrációt is megvizsgálják. Szintén ellenőrzik a szabályoknak való megfelelést azoknál a vállalkozásoknál, amelyek korábban foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesültek. Fontos tudnivaló, hogy a foglalkoztatás-felügyelet nem csak a cégeket, de az egyéni vállalkozásokat is ellenőrizheti.

Munkában a felügyeletek

Az idei első negyedéves ellenőrzések adatai alapján az építőiparban és a vagyonvédelemben foglalkoztatottak negyede, míg a vendéglátásban dolgozók hetede, a mezőgazdasági munkások tizede dolgozott feketén. A teljes nemzetgazdaságot tekintve közel 13% az arány. A legrosszabb az építőiparban a helyzet, az összes ellenőrzésen fennakadt fekete-munkavállalók majdnem felét ebben a szektorban találták. A Technológiai és Ipari Minisztérium jelenleg is kampányt folytat „Legyen oké a munka” címmel annak érdekében, hogy felhívja mind a munkavállalók, mind a munkáltatók figyelmét a munkajoggal és a munkabiztonsággal kapcsolatos szabályokra és előírásokra.

Következményekkel jár

Amennyiben a hatóság jogsértést tár fel, munkaügyi bírságot szabhat ki a vállalkozásra – aminek mértéke a több millió forintot is elérheti –, illetve a helyzet rendezésére irányuló határozatot hozhat. Ebben akár meg is tilthatja a további foglalkoztatást, vagy kötelezheti a munkáltatót a szabálytalanság megszüntetésére. A munkáltatói igazolások valóságtartalmának, és az elszámolás számszaki megfelelőségének ellenőrzése azonban nem közigazgatási eljárást, hanem bírósági eljárást igényel.

Hogyan lesz biztonságos a munkavégzés távmunkában? Így kerüljük el a baleseteket home office-ban.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/hogyan-lesz-biztonsagos-a-munkavegzes-tavmunkaban-igy-keruljuk-el-a-baleseteket-home-office-ban.-20220927.html

A nem hagyományos foglalkoztatási formák elterjedésével egyre több munkavállaló maga választja meg a munkavégzés helyszínét, nem a munkáltató telephelyén, irodájában dolgozik. A biztonságos munkavégzés a távmunkavégzés esetén is elengedhetetlen, ezért a munkáltatónak és a munkavállalónak ismernie kell azokat a munkavédelmi feltételeket, amelyek betartásával biztosítható a munkát végzők egészségének megóvása és a munkabalesetek megelőzése.

A távmunkavégzést munkaszerződésben kell rögzíteni. A távmunkavégzés részleteiről – például hol, milyen eszközzel, milyen időintervallumban és milyen elvárások mellett szükséges teljesíteni a munkát – a munkáltató és a munkavállaló állapodik meg. Tehát egy vezérigazgatói, mindenkinek szóló, a tennivalókat és elvárásokat felsoroló általános email nem elegendő a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatás esetén.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése a távmunka esetén is a munkáltató kötelezettsége.>A munkavédelmi törvény az általános szabályok mellett a távmunkavégzésre vonatkozóan speciális előírásokat is tartalmaz, amelyek meghatározzák a biztonságos munkavégzés követelményeit – mondja a Technológiai és Ipari Minisztérium munkatársa, dr. Kurucz Zsuzsanna a témában.

A munkavédelmi törvény megkülönböztet számítástechnikai és nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunkát, utóbbira szigorúbb szabályok vonatkoznak. A munkáltatóknak távmunkavégzés esetén is előzetesen kockázatértékelést kell végezniük, és kötelező munkavédelmi oktatást kell tartaniuk.

A munkáltató – számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén – arra köteles, hogy írásban tájékoztassa a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények követelményeiről. A munkavállaló a munkavégzés helyét ezek teljesülésére tekintettel saját maga választhatja meg. A követelmények megtartását a munkáltató távolról, számítástechnikai eszközzel ellenőrizheti.

Mi a teendő, ha a munkavállalót baleset éri?

A munkavállalót a távmunka végzése során is érheti baleset. Mindenekelőtt azt érdemes tudni, hogy a törvény nem helyhez köti a munkabalesetet, hanem úgy fogalmaz: a munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, függetlenül annak helyétől és időpontjától.

A távmunkavégzés során bekövetkezett balesetre is vonatkozik az a szabály, hogy azonnal jelezni kell a munkáltatónak a történteket, ugyanúgy, mint egy klasszikus munkahelyi balesetnél. A munkáltatónak a balesetet meg kell vizsgálnia és el kell döntenie, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Amennyiben a munkáltató munkabalesetnek minősíti a balesetet, ki kell vizsgálnia a baleset körülményeit. A munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatokat csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti el. A munkabaleset kivizsgálásának olyan részletesnek kell lennie – például a baleset helyszínének megtekintésével; a sérült munkavállaló meghallgatásával –, amely alapján rekonstruálni lehet a történéseket, felderíthetők a munkabalesetet kiváltó okok. A munkabaleset kivizsgálásáról munkabaleseti jegyzőkönyvet kell készíteni.

Ha a munkáltató a bejelentett, illetve tudomására jutott balesetet nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről értesítenie kell a sérültet. Amennyiben a sérült munkavállaló sérelmezi a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, illetve vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat elektronikusan vagy egyéb úton a munkavédelmi törvény szerinti bejelentőlapon.

Ki biztosítja a munkavégzés feltételeit, ha a munkavállaló távmunkában dolgozik?

A távmunkában dolgozó munkavállalók esetében felmerülhet, hogy ki biztosítja a munkavégzéshez szükséges eszközöket, illetve ki viseli a felmerült költségeket? A kérdés még fajsúlyosabban kerülhet elő a jelenlegi változó energiaárak mellett.

Általánosságban a munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges feltételeket. Ugyanakkor lehetőség van arra is a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján, hogy a munkavállaló a távmunkát a saját munkaeszközével végezze el, feltéve, hogy a munkáltató a munkaeszköz biztonságos állapotáról kockázatértékelés keretében meggyőződött.

A munkáltatónak arra is lehetősége van, hogy távmunkavégzés esetén költségtérítés formájában hozzájárulhat a munkavállaló kiadásaihozennek mértéke havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének 10 százaléka, vagyis maximálisan 20 ezer forint lehet.

Mindazonáltal a távmunka alatt történt baleset igen ritka. A munkavédelmi hatóság adatai szerint idén eddig csupán egyetlen alkalommal történt ilyen bejelentés, a munkavállaló a lakásában megcsúszott, elesett és eltörte a csuklóját. Érdemes ezt azzal összevetni, hogy tavaly több, mint huszonegyezer nyilvántartott munkabaleset volt országosan. „Az otthonukban kevesebb veszély fenyegeti a munkavállalókat, másrészt a hazai foglalkoztatási kultúrának még nem része az ilyen esetek munkabalesetként való értelmezése. Ennek többek közt az lehet az oka, hogy a távmunka csak az elmúlt pár évben terjedt el igazán. Másrészről a munkáltatókat is felelősség terheli, hogy minél alaposabban tájékoztassák a munkavállalókat a teendőkről hasonló esetnél” – mondta el a minisztérium munkatársa.

A minisztérium „Legyen oké a munka” címmel kampányt folytat annak érdekében, hogy felhívja mind a munkavállalók, mind a munkáltatók figyelmét a munkavédelemmel és a munkajoggal kapcsolatos szabályokra és előírásokra.