Címke: munkavédelem

forrás:https://prod.mszt.hu/hu-hu/szabvanyositas/hirek/2022/03/megjelent-a-korszerusitett-bolcsodeszabvany

A 2021 decemberében megjelent korszerűsített óvodaszabvány (MSZ 24203-1:2021) után 2022. márciusában megjelent a szabványsorozat bölcsődékre vonatkozó része is, az MSZ 24203-7 Nevelési és oktatási épületek tervezési előírásai. 7. rész: Bölcsődék, mely a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) közreműködésével és támogatásával készült.

A 2012-es előzményszabványhoz képest a főbb változások a következők:

• szövegszerkezeti felülvizsgálat a korszerű szabványmódszertannak megfelelően, valamint fejezetek összevonása a koherensebb szabványszerkezet érdekében;
• a szabvány előírásainak összevetése a jelenleg érvényes jogszabályi környezettel a duplikált előírások elkerülése érdekében;
• a nagyságrend szerinti fokozatok törlése;
• a telek és a játszókert legkisebb méretére vonatkozó előírások törlése;
• a szabvány nem írja elő, hogy a helyiségekből funkcionális egységeket kell szervezni, továbbá a funkcionális egységek helyett funkciócsoportok szerint adja meg a kötelező és ajánlott helyiségek listáját, valamint az ezekre vonatkozó, jelentősen módosított követelményeket;
• az épületszerkezetekre és épületgépészetre vonatkozó előírások módosítása a megváltozott elvárások szerint.

A szabványsorozat célja az adott nevelési vagy oktatási célú épület vagy (amennyiben egy más funkciót is magában foglaló épület része) önálló rendeltetési egység létesítésére vonatkozó tervezési előírások meghatározása az építtető/beruházó, tervező, műszaki ellenőr és hatóság számára. A szabványsorozatról és az új óvodaszabványról a következő linken olvashat bővebben: https://prod.mszt.hu/hu-hu/szabvanyositas/hirek/2021/12/megjelent-a-korszerusitett-ovodaszabvany

Reményeink szerint a következő években további korszerűsített szabványok jelennek majd meg a sorozatból, elősegítve, hogy gyermekeink a korszerű igényeknek megfelelő intézményekben nevelkedjenek.

Bernáth Csaba

Zajdon Anna

2022. március

forrás: https://www.biztonsagiadatlap.hu/kemiai-biztonsag-hatosagi-ellenorzese/

REACH és a CLP betartásának hatósági ellenőrzését végzi, és a rendelkezések megsértése esetén hatáskörében eljár

• az egészségügyi államigazgatási szerv (a közegészségügy szempontjából történő  megfelelőség tekintetében (Nemzeti Népegészségügyi Központ – NNK)
• a környezetvédelmi hatóság (a környezetvédelem vonatkozásában)
• a munkavédelmi hatóság (a munkavédelem (munkabiztonság és munkaegészségügy) körében)
• a tűzvédelmi hatóság (a tűzvédelem szempontjából)
• a fogyasztóvédelmi hatóság (a tárolás szabályai tekintetében, ha azok megsértése a  fogyasztó biztonságát, egészségét, testi épségét sérti vagy veszélyezteti, továbbá a csomagolás, zárás szabályainak fogyasztóval szembeni megsértése esetén az Fgytv. és a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény szabályai szerint; valamint a fogyasztókkal  szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 2. §-ának a) pontjában meghatározott fogyasztó számára forgalmazott termék feliratozása (címkézése), egyéb jelölése, a használati utasítás, továbbá a reklámozás tekintetében az Fttv. szabályai szerint)

Az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzéskor tapasztalt szabálytalanságok esetén elrendelheti

• a gyártás korlátozását,
• a tevékenység meghatározott időpontig vagy feltétel teljesítéséig történő megtiltását, vagy
• bírság alkalmazását.

Az egészségügyi államigazgatási szerv a REACH-ben, a CLP-ben, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben, valamint a végrehajtásáról rendelkező jogszabályokban foglalt, a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzett tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 20 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot szabhat ki.

A bírság konkrét összegét az eset összes körülményeire – így különösen az emberi egészség, illetőleg a környezet sérelmének, illetve a veszélyeztetésének mértékére, a jogsértő magatartás időtartamára, esetleges ismételt tanúsítására, valamint a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó hatás elvére – tekintettel kell meghatározni.

Amire a hatósági ellenőrzés során figyelmet fognak fordítani

• az anyaggal vagy keverékkel végzett tevékenység bejelentésének meglétét
• a veszélyes anyag vagy keverék OSZIR-ba történő bejelentésének meglétét
• a biztonsági adatlap előírásoknak való megfelelőségét
• a termék címkéjén és biztonsági adatlapján lévő (a címkézési elemek tekintetében) információk helyességét, megegyezőségét

forrás: https://www.biztonsagiadatlap.hu/kemiai-biztonsag-jogszabalyok-mentessegek/

A kémiai biztonság fogalma

A 2000. évi XXV. törvény értelmében:

kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét.

A kémiai biztonság célja

A kémiai biztonság célja az emberi egészség és az egészséges környezet védelme érdekében:

• a veszélyes anyagok és veszélyes keverékek káros hatásainak azonosítása
• a hatások megelőzése, csökkentése, elhárítása
• a káros hatások ismertetése

Vonatkozó jogszabályok

• a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény
• a veszélyes anyagokkal és a veszélyes keverékekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet
• valamint a REACH Rendelet (az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1907/2006/EK RENDELETE (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről)

A kémiai biztonsági törvény hatálya

2000. évi XXV. törvény hatálya kiterjed az embert és a környezetet veszélyeztető veszélyes anyagokra és keverékekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre terjed ki azzal, hogy a CLP szerinti osztályozásig – az osztályba sorolhatóságtól függetlenül – e törvényt valamennyi anyagra alkalmazni kell. A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek csomagolására és feliratozására (címkézésére) vonatkozó rendelkezéseket – ha azt külön jogszabály elrendeli – azon keverékekre is alkalmazni kell, amelyek nem minősülnek veszélyesnek, de – különösen mennyiségükre, felhasználásuk módjára vagy céljára tekintettel – különleges kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre vagy a környezetre.

Mentességek a kémiai biztonság jogszabályai alól

• az emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (késztermékekre), valamint a külön jogszabály szerint orvostechnikai eszköznek minősülő termékre és anyagra
• a pszichotróp anyagokra, a kábítószerekre, illetve a kábítószer-prekurzorokra
• a kozmetikai termékekre
• a külön jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyagokra
• a radioaktív anyagokra
• az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) szerinti élelmiszerekre
• a 178/2002/EK rendelet szerinti takarmányokra
• a növényvédő szerekre
• az egyéb veszélyes anyagokra vagy veszélyes keverékekre, amelyekkel kapcsolatban jogszabály olyan bejelentési, engedélyezési vagy egyéb közigazgatási eljárást ír elő, amelynek során érvényesített követelmények megfelelnek az e törvényben meghatározott követelményeknek

A törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó, Magyarországot is kötelező, kihirdetett nemzetközi egyezmények hatálya alá is tartozó veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes keverékek tekintetében, amennyiben e nemzetközi egyezmények a csomagolásra, a feliratozásra (címkézésre), a szállítás részét képező átmeneti tárolásra, a be- és kirakásra eltérő rendelkezéseket állapítanak meg.