Címke: munkavédelem

forrás: Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása a nyári diákmunka munkavédelmi kérdéseiről, a teljes cikk a következő linken érhető el: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=744

A diákként szerzett munkahelyi tapasztalatok előnyt jelentenek a fiatalok számára (…), de foglalkoztatásuk a szükséges megelőző intézkedések hiányában fokozott kockázatot is jelenthet. A nyári hónapokra több olyan munkacsúcs esik, ami gyorsan igényel nagy létszámú dolgozót, akár kevesebb munkatapasztalattal is, így akár diákmunkáról, akár idénymunkáról van szó, a nyári munkavégzést nemcsak az egyre gyakoribb hőséghullámok teszik kockázatosabbá.

A SARS-CoV-2 koronavírus okozta megbetegedés terjedése elleni védekezés elsősorban járványügyi szakkérdés, azonban kiemelt fontosságú az óvintézkedések betartása a munkahelyeken is, amíg a járvány jelen van Magyarországon.

A legjellemzőbb munkavégzéssel összefüggő kockázatok

Diákmunka esetében az egyik leggyakoribb kockázat a helyismeret hiányából ered, a diákok – mivel tevékenységük időszakos – nem ismerik olyan jól a közlekedési útvonalakat, mint a többi dolgozó, de gyorsabban, figyelmetlenebbül közlekednek, ezért körükben nagyobb a megbotlásos, elcsúszásos, leeséses balesetek kockázata. Másik gyakori kockázat a tapasztalat hiányának a következménye. Míg egy jól képzett és tapasztalt munkavállalónak azonnal feltűnik egy biztonsági berendezés hiánya, a diák munkavállalókra ez nem feltétlenül igaz, ezért esetükben a munkaeszköz hiányossága gyakrabban vezet balesetekhez.

Szintén diák munkavállalókra jellemző, hogy nem szívesen viselik az egyéni védőeszközöket, nincsenek tudatában az azok mellőzéséből eredő kockázatoknak. Európai Uniós felmérések1 eredményei szerint a fizikai megterhelések (pl. kényelmetlen testtartásban végzett munka, gyorsan ismétlődő feladatok, nehéz terhek mozgatása) gyakoribbak a fiatal munkavállalók esetében, mint az átlagos munkaerőnél. A fiatal munkavállalóknál ennek eredményeként számottevő a váz- és izomrendszeri panaszok kialakulásának (beleértve a derékfájás) kockázata.

A mindennapi élet és a munka tempójának gyorsulásával a fiataloknak egyre inkább szoros határidőkkel és gyorsabban, hatékonyabban kell dolgozniuk. Bár az átlagos dolgozó népességnél kevesebb órát dolgoznak a fiatalok, gyakrabban végeznek munkát váltott műszakban és rendszertelenebb a munkaidejük, amely fokozott pszichés megterhelést jelenthet számukra.

A hőexpozíció gyakori a kültéri foglalkozások esetében (pl. mezőgazdasági betakarítás, kertészeti munkák), az iparban, valamint a szállodákban és az éttermekben is, emellett veszélyes anyagok (pl. takarító-, tisztítószerek, benzin, oldószerek) is megtalálhatók számos munkahelyi környezetben.

A felmérések arra is utalnak, hogy a fiatal munkavállalókat kevésbé tájékoztatják a munkahelyi kockázatokról, valamint a szükséges megelőző intézkedésekről.

A munkáltatók legfontosabb feladatai

• A munkavédelmi feladatok ellátására, a munkáltató tevékenységét és létszámát figyelembe véve munkavédelmi, valamint munkaegészségügyi szakképesítésű személyeket (foglalkozásegészségügyi szolgáltatást) kell biztosítani.
• A fiatalok egészségének és testi épségének megóvása érdekében a munkáltatónak megelőző intézkedéseket kell hoznia, amelyhez elengedhetetlen az őket munkavégzés során érő kockázatok azonosítása és értékelése, már a munka megkezdése előtt. A kockázatértékelés elvégzése során figyelembe kell venni a diákok hiányzó munkatapasztalatát, a fizikai-, szellemi és lelki érettségüket, hogy egy adott munkát végezhetnek-e vagy az számukra tiltott (pl. hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka). A kockázatértékelés munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül, azaz csak arra jogosult szakemberek végezhetik el.
• Diákmunka esetében különös jelentőséggel bír, hogy bizonyos tevékenységek életkorhoz vagy külön képzéshez kötöttek (például hegesztést önállóan csak az végezhet, aki betöltötte a 18. életévét, valamint államilag elismert hegesztői képesítéssel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik).
• Minden munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, és a munkára – a külön jogszabályban2 meghatározottak szerint elvégzett orvosi vizsgálatok alapján – alkalmasnak bizonyult.
• Munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a dolgozó egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.
• A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek, munkaeszközök kialakítása és üzemeltetése feleljen meg a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak.
• A munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket kell a munkavállalók rendelkezésére bocsátani. A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a gépek el legyenek látva a szükséges védőberendezésekkel, és azok a célnak megfelelően működjenek is.
• Ha a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében szükséges, a munkavállalók részére egyéni védőeszközöket kell biztosítani. Gondoskodni kell a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságáról, védőképességéről, kielégítő higiénés állapotáról, a szükséges tisztításról, karbantartásról (javításról), valamint a pótlásról. Diák munkavállalók esetében különösen fontos, hogy a munkáltató ne csak biztosítsa az egyéni 2 a munkaköri, szakmai, személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatról és véleményezésről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 3 védőeszközt, hanem meg is követelje azok használatát és azt rendszeresen ellenőrizze is.
• Hőségriasztás idején munkaszervezési intézkedésekkel (pl. pihenőidők közbeiktatásával, dolgozók cseréjével) és védőitallal gondoskodni kell az időjárás kedvezőtlen hatásai elleni védelemről.
• A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. A munkavédelmi oktatás tartalmának és minőségének különös nagy a jelentősége a jellemzően kevés tapasztalattal  rendelkező diák munkavállalók esetében. Ha nem kapnak megfelelő oktatást pl. az általuk kezelt gépek működéséről, azok biztonsági berendezéseiről, vagy egy adott anyag/keverék egészségkárosító hatásairól, nem tudják felmérni a használatukból eredő kockázatokat.
• Gondoskodni kell a munkahelyi elsősegélynyújtás személyi- és tárgyi feltételeiről.
• Rendszeresen meg kell győződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Diák munkavállalók esetén indokolt munkavégzésüket gyakoribb időközönként ellenőrizni.
• A munkáltató köteles a tudomására jutott munkabaleseteket, foglalkozási megbetegedéseket és fokozott expozíciós eseteket kivizsgálni és az előírt bejelentési kötelezettségnek eleget tenni.

A munkavállalók jogai

Minden munkavállaló, így a diák munkavállalók is jogosultak megkövetelni munkáltatójuktól:

• az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását;
• munkavégzéshez szükséges munkavédelmi ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőséget;
• a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint a tisztálkodási lehetőség biztosítását;
• munkabalesetének, foglalkozási megbetegedésének kivizsgálását.

A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért.

Jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat közvetlenül és súlyosan veszélyeztetne, köteles megtagadni a feladat teljesítését.

A munkavállalók legfontosabb kötelezettségei

• Csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát;
• a munkáját úgy kell végeznie, hogy az saját vagy mások egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse;
• köteles a használt munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, 4  azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;
• az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni;
• a munkavégzéshez előírt ruházatot viselni;
• munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;
• a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;
• a részére előírt orvosi vizsgálaton részt venni;
• veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;
• a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni;
• önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket;
• köteles együttműködni a munkáltatóval, a munkatársaival, valamint a munkavédelmi feladatokat ellátó és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szakemberekkel.

Hova fordulhat a diák munkavállaló jogsérelem esetén?

A munkakörülményekkel kapcsolatos problémákat, kifogásokat először a munkáltatóval célszerű megvitatni, amelynek érdekében fordulhatnak a munkavédelmi képviselőhöz (ha van) vagy közvetlenül a munkáltatóhoz. Amennyiben ez nem vezet eredményre, több olyan fórum is a munkavállaló rendelkezésére áll, amelyeken a jogsérelem orvosolható.

A munkavédelmi előírások megsértése miatt a diák vagy szülője, törvényes képviselője a munkáltató telephelye/munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat, mely a panaszt vagy közérdekű bejelentést kivizsgálja és annak megalapozottsága esetén intézkedik a jogsértő munkáltatóval szemben. Munkavédelmi ellenőrzést végző hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységei járnak el (elérhetőségük megtalálható a www.ommf.gov.hu honlapon). Ugyancsak benyújtható a panasz a kormányablakoknál, vagy az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztályánál (munkavedelmifoo@ itm.gov.hu), mely a bejelentést az intézkedésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz továbbítja.